Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-05 / 205. szám
W69. szeptember 5. 3 Péatelt Jó irányban hatnak az állami erőforrások A millt evben meghirde-' tett állami kedvezmények mostf már kifejezetten érződnek megyénk szarvasmarha-tenyésztésén. Az első fél esztendő tapasztalatai igen kedvezőek. Jól tanúsítja ezt a tehén- és az üszőállomány szám szerinti termékenyítésében beállott változás. Tavaly az első félévben 29 ezer 563, most pedig 32 ezer 535 termékenyítési esetet jegyeztek fel. Ha a számok mögé tekintünk, megállapíthatjuk, hogy a 2972 termékenyítési növekedés jelentős hányadát az üszőállomány tenyésztésbe állítása adja. 1968 első felében 4730, az idén pedig — azonos időszakban — 6780 üsző termékenyítése mutatja, hogy jó irányban hatnak az állami erőforrások. A meghirdetett állami támogatás hallatán többekben olyan nézet alakult ki, hogy a kormányzat ismét ajnározza a tsz-eket és az állami gazdaságokat. Ha ez így lenne, akkor a történelmi hűségért azt is ezen a szőnyegen kellene említeni, hogy az állami támogatás rendszere nemcsak a szocialista szektorra terjed ki, hanem a háztáji gazdaságokra is. A szarvasmarha-tenyésztés felkarolása, fellendítése tehát nemzetgazdasági feladat, érdek. Ennek a politikának általában megfelelő intézkedéseket tesznek a szövetkezeti vezetők. Irodaépületből lakások A Békéscsabai Építő- és Épületkarbantartó Ktsz Kinizsi utcai épületéből lakásokat alakíttat ki a városi tanács. A ktsz augusztusban már kiköltözött régi helyéről a déli ipartelepre. Az új helyen ideiglenes irodában helyezkedtek el. A műhelyek és a végleges irodaépület építéséhez a jövőben kezdenek hozzá. megvalósítására készül. Dinasztiát akar alapítani, feleségét, Jozefint változatlanul szereti, azonban a császárnak nem lehet magánélete. Gyerekük nincs, ezért elhatározza, hogy elválnak. Amikor ezt a császárné meghallja, elájul. Napóleon ezzel vigasztalja az asszonyt: — A politikában nincs szív, csak ész... Megegyeznek és elválnak, azonban Napóleon rendszeresen hosszú levelet küldött Jozefin- nek. Hamarosan lépéseket tett, hogy rangjához illő, fejedelmi házasságot kössön. A pétervári francia nagykövet megkéri császára nevében, I. Sándor cár 16 esztendős húgát, Anna Pavlovnát. Amikor Párizsba érkezett a válasz, hogy a kiszemelt menyasszony férjhez adásával a családja még várni óhajt, még ugyanaz nap megkérdezte Napóleon az osztrák követet, hogy Ferenc császár hozzáadná-e a lányát. Mária Lujzát? Bécs igent mondott és a házasságot úgy kötik meg, hogy a férj és a feleség előzőleg még csak nem is látták egymást. Sőt, Bonaparte nincs is ott az 1810. március tizen- egyediki ünnepélyes aktuson a Stephans-dómban, ahol Bertier marsall képviseli őt. 1811. március húszadikán teljesül a császár kívánsága. Megszületik a trónörökös, aki már a bölcsőben megkapja a „Róma királya” címet. A császár egyre inkább a hatalom szédületében él, most már végképpen Tavaly december 31-én 21 ezer 100, 1969. június 30-án pedig 21 ezer 400 tehenet tartottak a tsz-ek ben. A háromszázas abszolút növekedés nem sok, mégis jelentős, mert azt példázza, hogy a tehéntartás az idén — a több évi stagnálás után — végre növekedésnek indult s év végéig könnyen elérheti az 1100—1200-at. Ez azonban még nem biztos, hiszen sok minden, így a kényszervágások, a tbc-mentesítés és az alacsony termelési színvonal miatt a selejtezésre váró egyedek száma nem ismert. Annyi azonban bizonyos, hogy a kormányhatározat következetes megvalósításán a MÉM rajta tartja a kezét. 1969-re ugyanis 16 ezer 900 nőivarú szarvasmarha hizlalását engedélyezte a tanácsi szektorból. (A bikák szerződéses hizlalását és értékesítését ilyen konzekvensen nem szabályozták). Bizonyara sokakat elgondolkoztat, hogy az állam a kedvezmények biztosítása mellett, az új gazdaságirányítási rendszerben hangoztatott üzemi önállóságot miért nem terjeszti ki a szarvasmarha-ágazatra is? Itt ugyanis továbbra is következetesen érvényesülnek a központi irányítás el_ vei. A magyarázat nem egyszerű. A tsz-vezetők többsége ugyanis abban a tudatban él és dolgozik ma is, hogy a marhahizlalás az egyik legjövedelmezőbb forrása a közösnek. így azután válogatás nélkül, ahogyan ellenek a tehenek, állítják hízóba a borjakat A tehénállomány felfrissítése, utánpótlása korábban tehát ezért maradt le az évenkénti kívánatos 20 százaléktól. Ebből következik, hogy a tehén-létszám évi 1—2 százalékos növelésével szintén adósak maradtak az üzemek. Az állami intézkedés tehát azért született meg, hogy a hizlalásra fordított szervező munkát a tenyésztés szolgálatába állítsák állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Alakítsák ki a családvonalakat és valójában csak azok az egyedek kerüljenek vágóra, melyek továbbtartása tejtermelésre és borjúnevelésre gazdaságtalan. Az ilyen irányú állattenyésztő munka azonban csak négy tsz-ben és két állami gazdaságban ■ ■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■a ■■■■■■■■■••■ ■■■■■■■•■■ nem ismer semmiféle akadályt, korlátlan hatalmat akar. — Lehetetlen? Ez a szó hiányzik a szótáramból — mondta Napóleon. Emlékirataiban, később környezetének ekkori viselkedéséről így ír Elba szigetén: „Csúszásuk, az arany és a kitüntetés utáni vágyuk a lábamhoz fektette őket. Tehettem-e csak egyetlen lépést is, hogy rájuk ne tapossak?” Képzeletét már Ázsia is foglalkoztatja, elsősorban Indiát szerette volna meghódítani. Élénk diplomáciai tevékenységet fejtett ki, követeket küldött Perzsiába, Szíriába és Egyiptomba, hogy felderítsék egy későbbi nagy expedíció lehetőségeit. Előbb azonban Oroszországot szándékozott le- győz|ni. Az előkészületek minden előzőt túlszárnyaltak 685 000 embert, s 1200 ágyút vont össze birodalma minden részéből. Voltak Franciaországban olyan politikusok és katonák, akik óvták a császárt a nagy oroszországi vállalkozás veszélyeitől, ő azonban megingathatatlan maradt: — Ha ott győztes leszek, akkor a világ lira vagyok... 1812. június huszonharmadi- kán, az éjszakai órákban elindította élete legnagyobb hadjáratát. Ellenállás nincs. Időnként megjelentek, majd eltűntek az orosz csapatok, elkerülték az ütközetet és így Napóleon előzetes számításait felborították. (Folytatjuk) érvényesül. Hogy milyen színvonalú szarvasmarha-tenyésztés folyik 129 tsz-ben és állami gazdaságaink felében, nem tudjuk. Any- nyi azonban máris látható, hogy ezeken a helyeken a pillanatnyi pénzügyi probléma áthidalására állították hízóba a különben kiváló minőségű tenyészanyagot. Ezért öregedett el, vált terméket, lenné több gazdaság állománya. A tapasztalati tények — sajnos — ez mutatják. Dől lehet ennek felismerése érződik a tavalyinál 2050-nel több üsző tenyésztésbe állításán. Mégis el kell mondanunk, hogy szövetkezeti vezetőink egy része szívesebben vállalja a hizlalással, mint a tenyésztéssel járó gondot, noha az úgynevezett tenyészidő- szakok között nincsen lényeges különbség. A vemhes üsző és a hízott üsző közötti bevételi áreltérés mégis 65—75 százalékos lehet a tenyésztés javára. Hát ezt is számolniuk kellene! Érdemes tehát az üszők tenyésztésbe állításával foglalkozni és héthónapos vemhességgel értékesíteni vagy pedig a saját tehénállomány növelésére, az állami kedvezmények megszerzésére összpontosítani a legjobb erőket. A fejlődés irányán ilyen törekvések körvonalai rajzolódnak ki. Ezek a vonalak azonban ma még elmosódnak, beleolvadnak a hiz- íalási törekvésekbe. Nem véletlenül mondjuk ezt, hiszen 1969-re eddig 90-nél alig több tsz-ben 43 ezer 500 szarvasmarha hizlalására kötöttek szerződést. Becslés szerint ennek 38—45 százaléka fik- iív szerződés, vagyis nincsen mögötte jószág. Ezeket ez év őszén vásárolják majd fel a környező, a takarmánygonddal küszködő megyékben. Ez is évtizedes gyakorlat Békésben. Abból az időből származik, amikor az üszők és tehenek hízóba állítása erénynek számított! A szomszédos megyék már a tavaszi vásáron is szívesen adták el nőivarú szarvasmarháikat a mi tsz-einknek. Most azután már világosan látható, hogy az üsző-felvásárlók befürödtek, mert vásárlás ide, vásárlás oda, a MÉM nem járul hozzá a nőivarú, 16 900-as kivágási tervszám felemeléséhez. Így a vásárolt üszők egy része a tsz-nek nyakán marad, ha csak időközben nem hoznak valamilyen határozatot az idegen megyéből vásárolt állomány hízóba állításának engedélyezésére. Most ugyanis tökéletesen beteljesül: megyénk termelőszövetkezetei a hí- zóállomány kialakítására vásárolt üszőkkel és tehenekkel megnehezítették saját szarvasmarha-állományuk rendezését, noha nép- gazdasági érdeket teljesítenek. Nem is olyan egyszerű a szarvasmarha-tenyésztés felkarolása, fellendítése. A tálcán kínált állami kedvezmények hasznosítása igen sok kívánnivalót hagy maga mögött. Megfigyelhető azonban az üzemi vezetők szemléletének lassú változása, melynek most tulajdonképpen gyorsabbnak, átgondoltabbnak kellene lennie, hogy a szarvasmarha-tartásban a tenyésztés ismérvei az eddiginél jobban dominálhassanak. Dupsi Károly Mezőgazdasági szaküzletünkbe felvételre keresünk vas- és műszaki szakmában jártas szakembereket és segédmunkásokat Jelentkezés: ÁFÉSZ-központ, Orosháza, Táncsics u. 26. 20602 CJHataLok a munkapad melleit Az utóbbi időben igen erőteljes fejlődés figyelhető meg a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat békéscsabai üzemében. Jelentős beruházásokkal új műhelyeket, szolgáltató részlegeket hoztak létre, melyek mind nagyobb szerepet töltenek be a megye és az ország gazdasági életében. Az új üzem törzsgárdája főként fiatalokból áll, akik a kezük közül kikerülő munkadarabokkal tanúsítják jártasságukat a szakmában. Póda Lajos diszpécser ellenőrzi az esztergapadnál dolgozó Komáromi Ferenc ipari tanuló munkáját. Komáromi másodéves tanuló létére fogaskerekeket készít. Várnagy Zoltánná a villamos részlegben kapott munkát. A villanymotor állórészét újítja fel nagy szakértelemmel. Marik András műszerész egy felújított egyenáramú dinamót ellenőriz a „vallató” próbapadon. (Fotó: Remeczkyné)
