Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-05 / 205. szám
1969. »September 5. 2 Péntek Engem nem fog a golyó írta: A. Baljakov, a légierők vezérőrnagya, a Szovjetunió hőse Jelenet a Csapa jev című tűmből. ötven évvel ezelőtt, 1919. szeptember 5-én halt hősi halált Csapajev, a polgárháború legendás parancsnoka. 1919 hősi napjaiban a 25. lövészhadtest, amelyet általában mindenki csapajevinek hívott, Kolesak ellen indult. Az ellentámadás előtt érkeztem meg új állomáshelyemre, a könnyűtüzér hadtesthez adjutánsnak — ez ma törzsparancsnoknak felelne meg. Csapataink akkor más egységekkel együtt kijutottak a Belij folyóhoz, Ufa körzetében. Csapajev hadtestének elsőként kellett átkelnie a széles, bővizű folyón. A haditanácsban Frunze, Csapajev és a dandárparancsnokok pontosan kidolgozták az átkelés tervét. Mielőtt azonban feleleveníteném e rendkívül bonyolult hadművelet részleteit, szeretném' megindokolni, miért éppen Csapajevékra bízták a legíelelősségteljesebb feladatot. Csapajevnek minden vöröskatona előtt nagy tekintélye volt, úgy is mint katonának, úgy is mint embernek. Kiváló hadvezérként ismerték, aki minden csatában merész csellel élt — erről egyébként katonái legendákat meséltek. S ami a legfontosabb, mindig az élen járt, ott, ahol a legkritikusabb a helyzet. „Engem nem fog a golyó" — mondogatta, s ebben mindenki hitt is. Szavait azonban nem a hencegés szülte, pontosan tudta, mikor és hol kell támadni a legkevesebb veszteséggel. .Tapasztalatait jórészt a cári hadsereg altisztjeként szerezte, amikor maga vitte rohamra katonáit, hiszen a tisztek csak a biztonságos fedezékből biz. tatták a harcosokat. Csapajev kitűnően értett a katonák nyelvén. Bárhol volt, mindig elérhették, mindenkit meghallgaA Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyára azonnali belépésre keres LAKATOS, HEGESZTŐ, FORGÁCSOLÓ szakmunkásokat, valamint férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT. 18-tól 50 éves korig, segédmunkás, illetve betanított munkási munkakörre. NŐI MUNKAERŐT szerződéses munkaviszonnyal. Fizetés megegyezés szerint. Minden páros héten szabad szombat. 44 órás munkahét. Jelentkezni lehet a békési gyár üzemgazdasági osztályán hétköznap délután 15 óráig. 68416 tott. Nagy csata előtt soha nem elégedett meg azzal, hogy a parancsnokokkal megbeszélte a támadás tervét, bejárta az egységeket, egyszerűen, világosan elmondta, mi a tennivaló: mindenki tudta, mi vár rá. Feloldotta a feszültséget azzal, hogy megkérdezte: — No, legények, dalolunk? — és sokszor maga kezdett szólózni. E néhány jellemző vonásból talán érthető, miért esett a Déli Front parancsnokának, Frunzénak a választása éppen Csapajeyre a felelősségteljes feladat végrehajtásakor. Július 8-án elsőnek a 220-as Ivanovo Voznyeszenszki ezred, kelt át a Belij folyón és rohamjnal hátraszorította a fehéreket. A .fehér tábornokok elkeseredett ellenintézkedéseket tettek, a bekerítés veszélye fenyegette őket. A folyó jobb partján kétnapos véres csata zajlott le. Csapajev most is a legnehezebb helyeken jelent meg, irányította a tüzérség és a lőszerszállítást a folyón. Július 9-én a kimerült vöröskatonák ellen a fehérek bevetették Kappel pihent egységeit. Ennek a rohamnak a történetét lélekbe markolóan jelenítették meg a Csapajev című 1 film alkotói. Június 9-én a 25. hadtest alakulatai északról megkerülték Ufát. Csapajev egy golyótól megsérült a fején, de nem hagyta ott a poszt, ját. Másik egysége közben át-vere- kedte magát a vasúti hídhoz, a városba vezető legrövidebb úton. Az ellenség elkeseredetten védekezett, egyetlen talpalatnyi helyet sem adott át véres csata nélkül, és balról szorongatott bennünket. Potapov dandárjának katonái, fáradtságukat leküzdve, a folyóba akarták szorítani a fehéreket. Az ellenség azonban olyan tüzet zúdított az egységre, hogy a támadás elakadt. Ekkor érkezett °da Csapajev. Egy lovascsoportot átirányí. tott, hogy kerülje meg a falut, maga pedig Potapowal és a katonákkal hozzánk csatlakozott. Csupasz kardja villogott, lovát vágtára fogva száguldóit élőre. I — Csapaj’ itt van velünk! — ; adták tovább a csatárláncban és | a harcosok tízszeres erővel indultak újabb rohamra. Az ellenség megfutamodott. A fehéreknek mégis sikerült felrobbantaniuk a hidat. A vörös- katonák azonban ezt is a maguk módján értékelték: ha robbantanak, akkor rosszul áll a szénájuk. | Bárkán keltek át a folyón, és június 9-én estére elfoglalták Ufát. " Rosszul öltözött, éhes, fáradt pa_ rasztok és munkások voltak, de semmi nem rettenthette vissza őket. Csapajev valahol ezt írta le: ..Megesküdtem, hogy amíg élek, a forradalom katonája leszek!” — s esküjét meg is tartotta. Közlemény Ho Si Minő haláláról Hanoi [szagban hétnapos gyászt rendel- Szívroham következtében 79itek el. Állami bizottság alakult a éves korában elhunyt Ho Si Minh, | temetés megszervezésére, a bizotta Vietnami Dolgozók Pártjának ság elnöke Le Baun, a VDP főtit- elnöke, a VDK államfője. Az or-1 kára. Ho Si Minh haláláról a VDP Központi Bizottsága, a nemzetgyűlés állandó bizottsága, a minisztertanács és a hazafias front központi bizottságának elnöksége az alábbi közleményt adta ki: A Vietnami Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága, a Nemzetgyűlés Állandó Bizottsága, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa és a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottságának Elnöksége mély fájdalommal tájékoztatja a pártot és a népet arról, hogy Ho Si Minh elvtárs, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának elnöke, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke 1969. szeptember 3-án 9.45 órakor, 19 éves korában rendkívül súlyos szívroham következtében elhunyt. Betegsége alatt betegágyánál éjjel-nappal ott álltak pártunk és államunk vezetői, s professzorokból és orvosokból az összes szükséges eszközökkel rendelkező bizottságot jelöltek ki, hogy megpróbálják minden eszközzel meggyógyítani. Minden erőfeszítést megtettünk, elszántan arra, hogy meggyógyítjuk bárhogy is, de próbálkozásunkat nem koronázta siker, előrehaladott kora és a betegség súlyossága miatt, az elnök örökre elhagyott minket. Ho Si Minh elnök a vietnami munkásosztály és egész népünk megbecsüléssel és tisztelettel övezett nagy vezetője volt. Egész életét a forradalom, a nép és a haza ügyének szentelte, megalapította az Indokínai Kommunista Pártot, amely ma a Vietnami Dolgozók Pártja nevet viseli, megteremtette az egységes nemzeti frontot és a vietnami néphadsereget, megszervezte és irányította a dicsőséges augusztusi forradalmat és megalapította a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, ő irányította a nép ellenállási mozgalmát, egykor a francia gyarmatosítók ellen és most az amerikai imperialisták ellen a Dél felszabadításáért, az Észak megvédéséért, az ország békés újraegyesítésének előkészítéséért. Az ellenállási mozgalmak nagyszerű eredményeket értek el a nemzeti függetlenség, a népi demokrácia és a szocializmus kivívásában. Ho Si Minh elnök a nemzetközi kommunista mozgalom rendíthetetlen, kiemelkedő harcosa, a függetlenségért és a szabadságért harcoló népek őszinte barátja volt. Neve, lelki ereje és forradalmi életműve félévszázada szorosan összefonódott a Vietnam; nép életével és harcával. Távozása rendkívül nagy veszteség pártunknak és népünknek. Ho Si Minh elnök emlékének megörökítésére és hogy elismerésünket tanúsítsuk, a párt Központi Bizottsága, a nemzetgyűlés állandó bizottsága, a minisztertanács és a hazafias front központi bizottsága közös rendkívüli ülésén az alábbiakat határozta el: 1. Az elnök állami temetését az országunkban szokásos legünnepélyesebb szertartással rendezzük meg. 2. A párt, a fegyveres erők és az egész vietnami nép hét napig — 1969. szeptember á-től 10-ig gyászolja az elnököt. 3. A párt Központi Bizottsága, a nemzetgyűlés állandó bizottsága, a minisztertanács és a hazafias front központi bizottságának elnöksége ünnepélyesen vesz búcsút az elnöktől. 4. Állami bizottságot jelölünk ki az elnök állami temetésének megszervezésére a párt, az állam, a hazafias front és a tömegszervezetek magas rangú vezetőiből. A gyász e nehéz napjaiban a Vietnami Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága, a nemzet- gyűlés állandó bizottsága, a minisztertanács és a hazafias front központi bizottságának elnöksége felszólítja a párt minden tagját, a fegyveres erőket és az egész népet, hogy fájdalmukat forradalmi tettekben juttassák kifejezésre, tömörít- sék soraikat és minden erkölcsi és anyagi erejüket állítsák a nagy ügy szolgálatába: győzzék le az amerikai agresszorokat, szabadítsák fel Délt, építsék eredményesen a szocializmust Északon, váltsák valóra az elnök nemes törekvését, teremtsék meg a békés, újraegyesített, független, demokratikus, virágzó és erős Vietnamot. A nagy elnök, Ho Si Minh neve és szelleme örökre szívünkbe vésődött! Folytatjuk és győzelemre. visszük forradalmi életművét! A VIETNAMI DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA; A VIETNAMI DEMOKRÄTIKUS KÖZTÁRSASÁG NEMZETGYŰLÉSE ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGA; A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA; A VIETNAMI HAZAFIAS FRONT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKSÉGE. Ratifikálás Geoggi Trajkov, a bolgár nemzetgyűlés elnöksége elnökének vezet étével csütörtökön ülést tartott a nemzetgyűlés elnöksége és ratifikálta a bolgár—magyar barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt, amelyet ez év júliusában írtak alá Szófiában. (MTI) Javaslat a csütörtökre kitűzött Párizsi ülés elhalasztására Párizs A VDK-nak a vietnami helyzetről Párizsban folytatott négyes tárgyaláson részt vevő küldöttsége csütörtökön reggel közleményben jelentette be, hogy Xuan Huy, a küldöttség vezetője Ho Sí Minh elnök halála miatt javasolta a csütörtökre kitűzött 33. ülés elhalasztását szeptember 11-re. Molnár Károly: Korzikától Szent Ilonáig 1812. június 23. „Aki mindent tehet, az végül azt gondolja, hogy sza- „bad is mindent tennie.” (Napóleon) Energikus hadvezetéssel, néhány győzelemmel látszólag visszaállította tekintélyét a franica császár Spanyolországban. Csatákat nyert, hadseregeket szétvert, de igazán nem hódította meg az országot, nem törte meg a népet, nem tudta leigázni. Párizsból a császár riasztó jelentéseket kapott. Külügyminisztere közölte vele, hogy Ausztria lázasan készül egy újabb háborúra. Napóleon visz- szasietétt Franciaországba, 1809. januárjában utazott haza és balsejtelmei valóra váltak, mert áprilisban Bécs hadat üzent. Károly főherceg 200 000 emberrel indul meg, a franciák ötvenezerrel gyengébb sereggel rendelkeznek, azonban ezt a számbeli hátrányt kiegyenlíti Napóleon, szinte művészi hadvezetési képessége, öt nap alatt négyszer győzi le az ellenfelet, Regensburgnál meg is sebesül, de jóformán be sem kötözik, máris újra lován ül és parancsokat osztogat. Május tizenharmadikán másodszor is elfoglalja Bécset, ahonnan kiáltványt intéz a magyarokhoz, hogy fosszák meg a tróntól a Habsburgokat, legyenek függetlenek, szakadjanak el Ausztriától. A harc még nagyobb hévvel tombol tovább. Károly főherceg szeretné visszafoglalni az osztrák fővárost és a Duna partján Aspern mellett megállt. Napóleon át akart kelni a folyón, de a hídépítés a magas vízállás és az ellenség zavaró akciói miatt nehezen haladt előre. Hadseregének egy része végül is átjutott a túlsó partra, ekkor támadtak az osztrákok. A heves küzdelem közben a híd összedőlt és így Napóleon erősítést nem kapott. Többször megváltozott a helyzet, Aspern 36 órás öldöklés után az osztrákok kezébe került. A császár vereséget szenvedett. Ezt jelzi a veszteség- lista is: 7400 francia halott maradt a csatatéren, 34 773 emberük megsebesült és 2300 katonájukat elfogta sz ellenség. Az osztrákok vesztesége 4286 halott, 16 316 sebesült és 2740 fo- golv. Napóleon futárokat küldött a viszonylag közelben tartózkodó tábornokainak, hogy csapataikat erőltetett menetben vezessék hozzá. így, július elején már 170 000 ember fölött ren- relkezett, tehát jóval nagyobb erőt állíthatott szembe Károly főherceg seregével, mint korábban, Aspernnél, Július hatodikán, Wagram mellett összecsaptak a francia és az osztrák hadosztályok. S, amit ott Napóleon produkált, az külön tantárgy lehetne a katonai akadémiákon. Adolphe Thiers francia történetíró szerint a császár hadműveletéit „művészi szempontból” lehet megítélni. A Schönbrunnban megkötött béke szigorú feltételeket szabott Ausztriának, de az igazság az, hogy Bonaperte is örült, amikor elhallgattak a fegyverek, mert először került szembe olyan heves ellenállással, amely elgondolkoztatta. Ráadásul Becsben merényletet akart elkövetni ellene egy fiatalember. Ez is arra figyelmeztette, egyre több azoknak a száma, akik mindent kockáztatva szembe szállnak vele. Ilyen jelnek tartotta a tiroliak harcát is, amelyet a vakmerő Andreas Hofer irányított. Amikor visszatér Párizsba, újabb diadalmenetét tarthat, de közben már újabb terveinek
