Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-29 / 225. szám
1969. szeptember 28. 3 Vasárnap Kiskapu—nagykapu Mi a szakember A tsz-ek kiegészítő tevékenységének vizsgálati tapasztalatai A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya kormányhatározat alapján kezdte a megye termelőszövetkezeteinek kiegészítő tevékenységének vizsgálatát. A kiterjedt ellenőrzésbe bevonták a járási, városi szakigazgatási szerveket is. Az egy hónapja tartó munka csak kezdete a teljes ellenőrzésnek. Az eddig eltelt idő eredményeiről, tapasztalatairól kérdezzük a vizsgálatot irányító Garai József élelmezési szakfelügyelőt és Sajgó Mihály közgazdászt. — Tudjuk, hogy a vizsgálatot több mint egy hónapja megkezdték! Mik az eddigi tapasztalatok? — Vegyük sorrendjében a dolgokat. Mindenekelőtt azt mondanánk el, hogy a kormányhatározat végrehajtására osztályunk intézkedési tervet és ellenőrzési szempontokat dolgozott ki. Az eddig megvizsgált 53 mezőgazdasági üzem többségében a kiegészítő tevékenységet — más megfogalmazásban a melléküzemágakat — iparhatósági engedélyek birtokában végzik. Vannak azonban olyan termelő- szövetkezetek is, mint például a gyulavári Lenin és a sarkadi Haladás, ahol a homokbánya, illetve a gumijavító üzem működéséhez nem kérték engedélyt. A két termelőszövetkezet elnökét köteleztük az engedélyek megszerzésére. — Ezek szerint nincs sok baj? — Ezt nem állíthatjuk, mert azoknál az üzemeknél is, ahol az engedély megvan, előfordult például, hogy jogellenesen alkalmaztak dolgozókat, kiegészítő tevékenységi munkakörben. A nagyszénás Dózsa Termelőszövetkezetben öt ilyen dolgozóval nem kötöttek munkaszerződést. A pusztaföldvári Dózsánál pedig Prágai István villanyszerelőnek nem fizetnek munkabért a túlórában végzett munkájáért A két- sopronyi Rákóczi Tsz anyagbeszerzőjétől és a csárdaszállási Petőfi építőipari technikusától nem kértek erkölcsi bizonyítványt, amikor alkalmazták őket, holott erre törvényes rendelkezés kötelez minden munkaadót. — Ezek az esetek kétségtelenül sértik a törvényességet, de úgy hisszük, rendezésük nem jelent különösebb problémát. — Valóban így van. Sajnos, akadnak ezeknél csúnyább ügyek is. Az orosházi Űj Élet Termelő- szövetkezet elnöke például nem szegte meg a törvényes rendelkezéseket, mégis olyan helyzetet te. Új törvények rokonsága K ét gazdasági törvényjavaslatot tárgyalt és fogadott el az országgyűlés: az egyik megreformálja a szakmunkás- képzést, a másik egységesen rendelkezik a gázenergia fel- használásáról. Ügy tűnik, nagyon is különböző kérdések ezek. Valami azért erősen rokonit ja őket: a gazdasági és társadalmi viszonyok gyorsuló ütemű változása, amely a jövő szakmunkás-generációinak korszerű. a korábbinál igényesebb nevelését és a diadalmasan előretörő földgáz gazdaságos és biztonságos alkalmazásának intézményes rendezését egy arán t sürgetően napirendre tűzi. Ha jobban meggondoljuk, egyáltalán nem idegenek egymástól a gyors ütemben megváltozó termelés — és további nagy változásokra szoruló — emberi és anyagi „energiahordozó”. Ez magyarázza, hogy — a külpolitikai napirenden túlmenően is — csaknem negyven kép>- viselő vett részt a vitában, s közülük harminc a szakmunkás- képzésről mondott véleményt, amely következményeiben különösen élénken foglalkoztatja a szakmai köröket és a szélesebb társadalmat. Ha ehhez hozzászámítjuk azt a szokottnál élén- kebb aktivitást, amely a javaslatok előkészítésekor egész sor szakbizottságban tapasztalható volt, akkor kép>et alkothatunk a törvényhozói munka tartalmi Ülést tart a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa október 3-án, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartja ülését Békéscsabán, a ME- DOSZ-székhá'zban. A tanácskozáson a részvevők először megtárgyalják az elnökség beszámolóját, amely az SZMT két ülése között végzett munkáról számol be. Ezután megemlékeznek megyénk felszabadulásának 25. évfordulójáról. Ezt követően a szakszervezetek 21. kongresz- szusa és az SZMT küldöttértekezlete határozatainak végrehajtásáról, valamint a szakszervezet előtt álló időszerű feladatokról tanácskoznak, szélesedéséről és módszerbeli fejlődéséről is. A szakmunkásképzésről szóló új törvény tárgyalása módot adott a képviselőknek arra is, hogy állást foglaljanak a termelés, az üzemi élet, a munkavállalás és munkavégzés számos olyan anyagi, társadalmi és etikai vonatkozásában, amely manapság mind több embert foglalkoztat. Gondolunk itt a sok területen tapasztalható munkaerőhiányra, a növekvő munkásvándorlásra, a laza munkafegyelemre, a stagnáló termelékenységre. Nem véletlenül hangsúlyozza Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára olyan intézkedések szükségességét, amelyek korszerű módon, mindenekelőtt helyes ösztönzéssel, a közérdeknek megfelelően javítják a munkamorált és a termelés hatékonyságát. A vita alkalmat adott arra is, hogy a képviselők elmondják, hogy mit vár a társadalom a jövő szakmunkásaitól. E közismert követelmények teljesülését kétségtelenül jól szolgálja a kép>zés reformja. Egy Fejér megyei p>edagógus, Káli Ferenc képviselő azonban hangot adott a fiatalok és szüleik várakozásának is, amikor szembeszállt a csábító általánosítással, miszerint a fiatalok többsége mindenáron íróasztalt keres. Szerinte igenis szakmát keres, de olyat és olyan körülményeket, hogy továbbképezhesse magát és előrejuthasson. Jó tudni, hogy a szakmunkásképzés a reform alapján ebbe az irányba fejlődik. A gáz-ügyet — ha lehet így mondani — hűvösebben tárgyalták a képviselők, ami nem különös, hiszen már jócskán megindult változás útját rögzíti és teszi még egyenesebbé az új törvény. Mégis hadd kockáztassuk meg a kijelentést, miszerint csaknem kiszámíthatatlan, milyen rendkívüli mértékben — és viszonylag gyorsan! — alakítja majd át a technológiát az üzemekben, s a családok mindennapi életét, a munkát és az otthont, a hétköznapoka t. és a szabad időt a jövő már bontakozó energiagazdálkodása. Némi költőiséggel fogalmazva: ha a villamos energia fényt vitt a távoli tanyákra is, a gáz meleget szállít majd, a civilizált élet melegét. A jobban képzett fő és a jobban kímélt kéz törvénye harmonikusan összecseng. b. j. remtett, amelyre a legjobb indulattal sem lehet elmondani, hogy a szocialista bérezési normákat nem rúgták fel. Kútfúró-részlegük vezetője, akinek lakatos és mélyfúró szakképesítése van, olyan jövedelmet kap a termelőszövetkezettől, amely szerintünk aránytalanul magas. Alapfizetése 7000 forint és ehhez különböző juttatások címén, további 5000 forintot kap. Ugyanennél a gazdaságnál a kádárrészleg vezetőjének 5000 forintos fizetést adnak. Beosztottjainak 2390 forint a havi bérük. A 15/1968, MÉM számú rendelet kimondja, hogy kiegészítő tevékenységi munkakörben a legmagasabb fizetés mennyi lehet. Mit tett a termelő- szövetkezet vezetője, hogy a két személy ne essen a rendelet hatálya alá? Kinyitotta a kiskaput, vagyis felvette a két embert termelőszövetkezeti tagnak. A tsz- tagok jövedelmét ugyanis nem korlátozzák rendeletek. Mindenesetre érdemes lenne megkérdezni az orosházi Üj Élet Tsz tagságát — meg is kérdezzük — mi a véleménye arról, hogy a közös vagyonból a kútfúró-részleg vezetője évente 144 ezer forintot kap. Ehhez p>ersze az egy hold háztájija is megvan. Ugyanakkor a kútfúrórészlegben dolgozó tsz-tagok 1969 második negyedévében 2066 forintot kerestek havonta. — Mivel magyarázza, ezt a valóban példátlan helyzetet az elnök? — Azzal érvel, hogy a mezőgazdasági üzemnek a melléküzem, ágak olyan hasznot hoznak, hogy még így is megéri a termelőszövetkezetnek a magas bérek kifizetése. — A törvények ugyan nem lettek megsértve. Mégis az a véleményünk, hogy az Üj Élet elnökének eljárása helytelen. Mit szándékozik tenni a szakigazgatási szerv? — A vizsgálatot még nem fejeztük be ebben az ügyben. Nem hisszük, hogy az új gazdaságirányítási rendszer az ügyeskedő és a helyzetüket jól kihasználó „nélkülözhetetlen ek”-nek olyan lehetőséget biztosítana, amellyel egy dolgozó havi bérének hatszorosát vághatják zsebre. Mi is ezen a véleményen vagyunk és reméljük, a szakigazgatási szerv módot talál rá, hogy az ilyen és ehhez hasonló manipulációkat megszüntesse, elejét vegye ezek ismétlődésének. B. J. Bő alfliatermés Gyulán A Gyulai Állami Tangazdaság gyümölcsösében 28 holdon mintegy 70 vagon kiváló minőségű alma termett. A gyümölcsöst 36 éve telepítették. Hosszú ideig nem sok hasznot hajtott, tíz éve azonban a fákat meggyűrűzték és nagy mennyiségű műtrágya fel- használásával elérték, hogy azóta bő a termés. Az alma színe is igen szép, amit a kísérletképpen alkalmazott karbamiddal értek el. A termés 70 százaléka exportképes. Az értékesítés azonban gondot okoz, mert eddig csak öt vagont rendelt az NDK és a Szovjetunió. A gazdaság ezért azt tervezi, hogy kedvező áron ellátja a megye üzemeinek dolgozóit is, ha erre igényt tartanak. Megbízható r mm I« rr . éjjeliőrt keres felvételre a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Telepe,' Békéscsaba, Szt. István tér 18. véleménye ? Szeptember 26-án, a Gyulai Állami Tangazdaságban szakemberek előtt is bemutatták a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyárának legújabb konstrukcióit, a Kuli gabonafelszedő-zsá- koló gépet, a Góliát kombinált gabonafelszedőt, a MOBITOX elnevezésű, több célú (zsákoló, rakodó, csávázó) mezőgazdasági munkagépet, valamint a PMV—1 műtrágyaszóró prototípusát Misinkó Géza, a tangazdaság főmérnöke mind a négy gépről elismerőleg nyilatkozott. A műtrágyaszóró teljesítménye például háromszorosa a használatban levő RCV—II. lengyel műtrágyaszórónak. Az adagoló szerkezetet kell még módosítani és megkezdődhet a sorozatgyártás. A Kulinak egy hibája van — mondotta Misinkó Géza —> hogy keveset gyárt belőle a BMG. Ez a gép 12 ember helyett dolgozik. Talán egy szezon sem kell ahhoz, hogy az ára visszatérüljön. A Góliát 30 ember munkáját végzi el. A szemes terményt gépkocsira rakja, megforgatja. Nagyobb gazdaságoknak kifizetődő. A MOBITOX lényegesen drágább, mint a Kuli vagy a Góliát, de mindent csinál, amit a másik kettő, ezenkívül csáváz is. Nyolctízezer holdas gazdaságoknál kifizetődő. A bemutatón tv-felvétel is készült, amit mezőgazdasági szakfii m-sorozat ban október közepén láthat majd a közönség. A nagy teljesítményű MOBITOX. Munka közben a Kuli, amely 12 ember munkájának az elvégzésére képes. (Foto: Demény)
