Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-29 / 225. szám
1969. szeptember 28. 4 Vasárnap Értékellek az első félévi menkát—Kitüntetéseket, jutalmakat adtak át a Megyei Gyógyszertár Vállalatnál Kezdeményeznek a DÁY békéscsabai üzletigazgatóságának kommunistái A felszabadulási versenyben év végéig 360 ezer forintot vállaltak—A békés-ludadi iskolának nemcsak televíziót ajándékoznak, hanem a villamos vezetéket is kiépítik Felhívás társadalmi iisszefogásra A Békés megyei Tanács Művelődési Állandó Bizottsága felhívással fordul Békés itteA szokásos félévi gyógyszertárvezetői értekezletet tartották pénteken Békéscsabán a Megyei Gyógyszertár Vállalatnál. Az aktuális kérdésekről Südy Ernő gyógyszerész, az első félévi gyógyszertári tevékenységről dr. Ragettli János, a gazdasági eredményekről pedig dr. Ur mossy Attila főkönyvelő tartott tájékoztatást. A tanácskozáson részt vett dr. Taby László megyei főorvos, aki a megyei tanács vb elismerését tolmácsolta a gyógyszertári dolgozóknak. Különösen kihangsúlyozta azt a példamutató helytállást, áldozatkészséget, melyet a nagy influenzajárvány idején tanúsítottak megyénk gyógyszertárainak dolgozói. A megyei tanács vb nevében köszönetét fejezte ki, ezért az áldozatos munkáért. A tanácskozás alkalmával dr Palovits Gyula, a gyógyszertár vállalat igazgatója kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Jó munkájukért öten kapták meg a Ki váló Dolgozó jelvényt és az ezzel járó kétheti fizetést. Ezenkívül többen kaptak könyvjutalmat, összesen 60 ezer forintot osztottak ki a legjobbak között. A szocialista brigád címet a 14/3-as békéscsabai gyógyszertár kollektívája kapta meg. A délutáni órákban szakmai továbbképzőt tartottak, melyen Ni- kolics Károly kandidátus tartott előadást a gyógyszervizsgálatokról, Hartai István gyógyszerész pedig az új gyógyszerkészítményeket ismertette. Pénteken délután tartották meg a DÁV békéscsabai üzlet- igazgatóságánál a szeptemberi párttaggyűlést. A kommunisták mostani tanácskozásán lét- fontosságú feladatokat vitattak meg. Rövidesen vége a harmadik negyedévnek, s következnek a legnehezebb hónapok. Mindenekelőtt ez derült ki Tre- fil Károly üzletigazgató és Vá- radi József főmérnök beszámolójából, akik a munka eddigi tapasztalatait és az év végéig még rájuk háruló feladatokat ismertették. A taggyűlésen többek között elmondták, hogy az idei 36 millió forintos hálózat; tervből eddig 25,5 milliót teljesítettek. A negyedik negyedévre tehát még 10 és fél millió forint maradt. S hogy így alakult a helyzet, annak több okát említették. Korábban is, de jelenleg is gondot okoz a munkaerőhány. Éppen ezért a beszá molók egyik legfontosabb feladataként a termelékenység növelését jelölték meg. Ebben ugyanis még jócskán vannak tartalékok. Hangsúlyozták, hogy csak a munkaidő és a rendelkezésre álló gépek és eszközök jobb kihasználásával érhető el a 10 és fél millió forintot kitevő hálózatszerelési terv teljesítése, valamint azokLchoziuk Önnek a CSILLAGOT! 1969. október 5-én 11 órakor nyílik az Orosházi ÁFÉSZ Áruháza és egész nap a vásárlók rendelkezésére áll Nagy őszi vásár! nak a feladatoknak a végrehajtása, amelyek az üzemvitelre és a békéscsabai erőműre hárulnak. Amint a fentiekből is kitűnik, nehéz negyedév elé néznek a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat békéscsabai üzletigazgatóságának vezetői és dolgozói. Ez sem akadályozza őket azonban abban, hogy ne csatlakozzanak az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának közelmúltban közzétett felhívásához, mivel méltóképpen akarnak részt venni a felszabadulási versenyben. A taggyűlésen Üjvári István szb- titkár tett javaslatot a jubileumi évforduló vállalásaira. Ezek értelmében az üzletigazgatóság dolgozói 1969. december 31-ig mintegy 360 000 Ft-os vállalást tesznek. Nov. 7-ig Békéscsabán és Gyulán többek közt kicserélik a közvilágítási armatúrákat. Elhatározták továbbá, hogy ők is bekapcsolódnak a „Televíziót minden iskolának” országos mozgalomba. Csakhogy az ő vállalásuk lényegesen eltért az eddigiektől. Ugyanis a békés-ludadi iskolát szemelték ki az ajándékozásra. Ebben az iskolában azonban nincsen villany. Ezért az üzlet- igazgatóság dolgozói társadalmi munkában, szabad szombatokon kiépítik a mintegy 600 méter vezetéket, megcsinálják a belső szerelést és a tv-anten- nát, majd utána átadják a televíziót. A taggyűlésen sorra-rendre tették meg erre a szép elhatározásra a részvállalásokat. így hát minden remény íru-gvan ahhoz, hogy november 7-én a ludadi iskolában már megnézhetik a televízió műsorát. P. P. gye termelő vállalataihoz, üzemeihez, szövetkezeteihez, hogy kapcsolódjanak be a „Televíziót minden iskolának” országos akció megyei támogatásába. Az akció célja: az eddig televízióval el nem látott kisebb — főleg tanyai — iskolák részére készülék adományozása. Ezáltal a legrosszabb tárgyi feltételek között tanuló gyermekek tanulását, ismereteik bővítését segítik. A termelőegységek, vállalatok dolgozóinak és vezetőinek megértését bizonyítja, hogy már az akció megindulásának kezdetén televíziót juttattak egy-egy iskolának a Budai Villany- és Rádiószerelő Ktsz, a Békéscsabai Építőipari Vállalat, konzervgyár, forgácsoló szerszámgyár, a vasutas szakszervezet elnöksége, a textilfeldolgozó ktsz, az End- rődi Cipész Ktsz. A közeli napokban kerül átadásra egyik budapesti ktsz, a Tanért Vállalat, a Tankönyvkiadó Vállalat ajándéka. Amikor az eddigi felajánlásokért köszönetét mondunk, kérjük gazdasági egységeink további támogatását. Különösen számítunk ezen egységek szociálisa brigádjai, KISZ- szervezetei megértésére. A felajánlók szándékukat a megyei tanács vag> közvetlenül a járási, városi tanácsok művelődésügyi osztályainak jelentsék be, a juttatásra kijelölt iskolák és az adományozók közötti koordinálás érdekében. BÉKÉS MEGYEI TANÁCS művelődési Állandó BIZOTTSÁGA Az új liszt minőségét vizsgálják Horváth István, a békési malom vezetője és Sike András főmolnár az új búzából őrölt liszt minőségét vizsgálja. (Fotó: Bamacz) Harcban edződő barátság A rádiókörözés éj- " szaka riasztotta a rendőrőrsöket. Az ügyeletesek nyomban vették az utasítást: két diver- záns a nyugati határ felé tart. Nem sokkal később a nyugati országrész minden rendőre azzal az utasítással lépett ki az utcára, hogy keresse az ellenséges ügynököket. Egy fiatal rendőrtizedes, Sándor János elvtárs kerékpáron igyekezett a folyó felé, amikor az egyik dűlőút torkolatánál két gyanús alak bukkant fel. „Ezek idegenek!” — villant agyában a felismerés és már ugrott is le a kerékpárról. — Igazolják magukat! Erre a soványabb, alacsonyabb férfi a belső zsebébe nyúlt és igazolvány helyett pisztolyt rántott elő. A rendőr nem tétovázott. Egyetlen ugrással a támadóra vetette magát és a földre rántotta. Társa, a tagbaszakadt, szakállas alak a földön birkózó rendőr táskájából kivette a pisztolyt;, de ekkor észrevette, hogy kerékpárosok közelednek. Ijedtében és zavarában nem lőtt, hanem nagy ütést mért vele a rendőrre. Sándor tizedes egy pillanatra megszédült, szorítása el- ernyedt, s a banditák elmenekültek. Ekkor ért oda két munkásőr. Szabó Ferenc és Horváth Péter. A rendőr Szabó Ferencet a városba küldte segítségért, ő maga pedig Horváth Péterrel a menekülők után iramodott. A járási székhelyen futótűzként terjedt el az esemény híre. A rendőrökön kívül munkásőrök, s a kiegészítő parancsnokság tisztjei is bekapcsolódtak a banditák üldözésébe. A jelentés nyomán a határ irányából megindultak a határőrök is, hogy két tűz közé fogják a menekülőket. Az üldöző csoportok több irányból közelítették meg a banditák búvóhelyét. A több mint egy négyzetkilométernyi erdőterület szoros gyűrűbe került. Az idő sürgetett. A rohamosan közelgő esti sötétség, a vízmosásokkal tarkított sűrű cserjés kitűnő búvóhelyet nyújtott a gonosztevőknek. Minden irányból nyomultak előre a rendőrök, határőrök, katonák, munkásőrök. Galambos László elvtárs, a munkásőrség helyi parancsnoka pisztolyát előreszegezve vizsgálta a terepet. Félretolta egy sűrű bokor ágait, amelyek mögött egy kisebb tisztás körvonala bontakozott ki. Még arra sem volt ideje, hogy gondosan körülnézzen, amikor a tisztás irányából lövés dörrent. A munkásőr a földre vetette magát. Amint fel akart emelkedni, észrevette, hogy az egyik karja nem engedelmeskedik. Az üldözés parancsnoka tüzet vezényelt a tisztás irányába, de egy árok biztos fedezéket nyújtott a diverzánsok- nak. A rejtekhelyét kúszva kellett megközelíteni. Amikor a rendőrök, munkásőrök, katonák és határőrök egészen közel értek a vízmosta árokhoz, a banditák tüzelni kezdtek. A parancsnok úgy gondolta, sok lőszerük nem lehet, utasította az elfogás részvevőit, hogy biztos fedezék mögül tüzeljenek, de ne kússzanak előbbre. Jól számított. Az árok irányából hamarosan elhallgattak a fegyverek. Hosszú szünet következett. Már- már azt hitték, elfogyott a banditák lőszere, amikor váralanul még két lövés dörrent. Azután csend. Kis idő múlva az egyik határőr jelentette a parancsnoknak: — Hörgést hallok! A kúszó rendőrök, határőrök, munkásőrök és katonák felugrottak és az árokhoz rohantak. A sejtés beigazolódott: a két gonosztevő nem várta be őket. Saját kezükkel vetettek véget becstelen életüknek. A fegyveres erők tagjainak összefogása pontot tett diverziós pályafutásuk végére. U. I, L.
