Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

IMS. «September 27. a SMmtat II lovat nem—a traktort igen? Hajdani lovas nemzetből im­már gépész nemzetté váltunk. Kocsis helyett gépkocsi-tulajdo­nos, de legalábbis gépkocsi-, vbgy traktor- és vontatóvezető akar lenni a falvakban maradó fiatalok többsége is. Szavunk se lehet ez ellen. Lovakat, lófoga­tokat ugyan már csak minimális számban lehet találni állami és közös gazdaságaink jó részében. Néhány hátas, néhány parádés és néhány takarmányos lovat. Ezeket általában nagy becsben tartják hajtóik. Legalábbis a hajtők többsége. Olykor vállal­ják a szövetkezeti gazdák és ve­zetők pírongatását, felelősségre vonását, vagy akár a munkaegy. ség-levonást és pénzbírságot is lovaikért. Azaz el-elcsennek egy-cgy jó adagot a négylábúak számára a legdrágább szemes és szálas takarmányból. Leginkább természetesen akkor teszik ezt, amikor szűkiben van mindegyik­ből a közös magtárban, szérű­ben és takarékosság a jelszó. A lovakat — részben hagyo­mánytiszteletből, részben időn­kénti nélkülözhetetlenségük miatt, no meg azért, mert élő, érző jószágok —, még mindig szereti, félti a szövetkezeti gaz­dák többsége. Jaj annak, aki ke­gyetlenül veri, kínozza őket. A traktor az más. Az egy érzéket­len, holt masina. Legfeljebb egyetlen reccsenéssel, roppanás­sal, püfögéssel jelzi a méltány­talan bánásmódot. A traktor még sohasem rúgott nyomorék­ká, halálra senkit utolsó vergő­désében, mint annyi sok embert a történelem folyamán a ló. — „Azt sokan meglátják, szó­vá teszik, ha valamelyik foga­tó* üti. veri a lovait — olvas­tam nemrég az egyik termelő­szövetkezet korábbi keletű ve­zetőségi jegyzőkönyvéből. — Azt viszont nem veszik észre, talán nem is láthatják, amikor a trak­toros hanyagsága miatt egy ló áránál is többe kerülő alkatrész törik el az erőgépben.” Ezen a megcáfolhatatlan igaz­ságon érdemes elgondolkozni. Az alkatrész, a ki-, beszerelés, a munkából való kiesés költsége gyakran nem is egy, hanem két igásló árába kerül. Ha egy foga- tos hirtelen dühében, agyonver egy engedetlen, makrancos lo­vat. nemcsak az árát kell megfi­zetnie, hanem esetleg le kell töl­tenie néhány hónapi „kényszer- pihenőt” is a közös tulajdonban okozott súlyos kárért. A trakto­rost a drága alkatrész eltűré­séért csak ritkán vonják anyagi és erkölcsi felelősségre. Ugyan­abban a szövetkezetben lapozott jegyzőkönyvben olvastam erről több mentő véleményt is. „Ta­pasztalatlan, fiatal emberek a traktorosok. Szükségből, megfe­lelő előképzettség nélkül kerül­tek a gépekre. Ha keményebben lépünk fel velük szemben és fe­lelősségre vonjuk őket, az a vá­laszuk: bárhol örömmel fogad­nák bennünket." Egyszóval sok a traktor és ke­vés a képzett gépész. A hozzá nem értés, a kesztyűs kézzel való bánásmód következtében aztán a gyakori alkatrészcsere és a javítás évente másfél, kétmillió forintját emészti fel a jelzett — és ki tudja még hány hasonló „hajóban úszó” — szövetkezet­nek. Ráadásul a példaként em­lített — és még több — közös gazdaságban évenként 600—1000 hold szántani való maradt eddig tavaszra. Még egy idézet az em- lített jegyzőkönyvből: „Amikor szántani kellett volna az ősszel, délután három-négy órakor fáj- rontot csinált több traktoros, anélkül, hogy mások ültek volna helyettük a gépre és folytatták volna a munkát.” Amint említettem, régebbi jegyzőkönyvből idéztem ezeket a tanulságos megállapításokat. Ám, ugyanott nem kis örömöm­re egy új keletű jegyzőkönyv már ilyesmiket is tartalmaz: „Inkább álljon a drága gép, mint hogy hozzá nem értők tönkretegyék. Minden egyes gép meghibásodá­sáról jegyzőkönyvet kell felven­ni. Abban — a traktoros, a bri­gádvezető és a műhelyvezető főmérnök jelenlétében — rögzí­teni kell a hiba keletkezésének okát, mértékét. Továbbá meg kell állapítani, hogy a hibát mi vagy ki idézte elő. Amíg ponto­san megállapítást nem nyer a hibát, a .kárt előidéző ok vagy személy felelőssége, a gép javí­tásához hozzálátni tilos!” Talán felesleges mindezek vé­gére ideírni, hogy nem ártana ■megyénk minden szövetkezeté­ben ilyen közgyűlési határozatot hozni. Azért, mert megint itt van az őszi szántás ideje. Azért is. mert a tavaszra maradt szán­tásokban a sokféle Indoklás és magyarázkodás ellenére is keve­sebb termett még mindig néhány mázsával minden növényfajtá­ból. K. I. Ii az igazság tüzelő-ügyben? Körkép a telepekről , Mostanában sok szó esik a tü-; ményt is, hogy csak a berentei j igénylést augusztus 19-én adtak zelőellátásról. A rádió, a sajtó és szénnek nincs szaga és aki más-1 be, de erre még a visszaigazolást a különböző fórumok tűzik napi-1 sál fűt, annak megfájdul a feje.) j sem kapták meg. A telep vezető­rendre. Lapunk hasábjain is már \ A TUZÉP-nek az Egyesült Ma- j jenek fiókjában 10 utalvány vár többször foglalkoztunk ezzel. Ért-1 gyár Szénbányákhoz küldött! beváltásra, s kérdéses, ho*'nn hető, hiszen közeleg a fűtési sze- [ igénybejelentése a keresett bar­zen, s meg kell vallanunk őszin­tén, hiba van a kréta körül, vá­gj'is nem olyan kedvező a hely­zet, mint ahogyan azt néhány héttel ezelőtt a . megyei TŰZ ÉP áruforgalmi osztályvezetője kö­zölte tájékoztatójában. Szerkesztőségünkhöz ugyanis több reklamáció érkezett, s olva­sóink kérték, győződjünk meg személyesen a telepekén a való­ságról. Mert szén nincs. Leg­alábbis olyan, amilyet a vásárlók általában keresnek. Miért éppen borsodi? Az év első nyolc hónapjában 222 ezer tonna szenet adtak el Békés megyében. Csaknem ugyanannyit, mint, a múlt eszten­dő ugyanezen időszakában. A vizsgálódás szempontjából azon­ban hasznosabb, ha előrenézünk. A fűtési szezon kezdetén va­gyunk és lesz-e elegendő tüzelő a télre? A Békés megyei tanács keres­kedelmi osztályának és a TÜZÉP illetékeseinek véleménye szerint senki sem marad tüzelő nélkül, minden utalványt beváltanak, óm az nem valószínű, hogy a megren­delőket a kért szénfajtából tudják kielégíteni. A TÜZÉP-re a ne­gyedik negyedévben összesen 83 350 tonna szenet és 10 ezer tonna iszapot szállítanak. Ez em­beri számítás szerint fedezi a szükségletet. Nem is annyira a mennyiséggel van baj. mint in­kább az összetétellel. Áz embe­rek elsősorban a borsodi (beren­tei) barnaszenet keresik, ezen be­lül is főként a darabost és a koc­kát. (A dió. noha 5 forinttal ol­csóbb a előbbinél — enyhén szólva — nem tartozik a sláger­cikkek közé.) A fogyasztónak igaza van, amikor azt mondja, hogy a pénzemért azt veszek, amit akan)k. Ám, az tény, és el kell fogadnunk, hogy borsodi szénből jelen pillanatban nem tudja ezt teljesíteni. nászén szállítását szorgalmazza. Am, ebből a TÜZÉP 5350 vagon­nal kevesebbet kapott, azért mert — idézve a hivatalos levelet — „az alábbi mennyiségekre nincs jelenleg fedezet...” A tüzelő­front gyakran elmarasztalt szak­emberei, ha nem is mindig köz- megelégedésre, próbálják az ér- j la ...... _ dekíődést más szénfajták felé te- 1 ményezésről számolt be. de kese- relni. Kevés sikerrel. rű szájízzel. Hogy az őszi tumul­Következő, elsősorban a? utal- j tust elkerüljék, a tsz-szel közösen ványokat érintő gond a fuvaros- j tüzelőakciót szerveztek, melyben Egy helyes kezdeményezés, amely dugába dőlt Magyarbánhegyesen Kapás Bé- elepvezető egy helyes kezde­kérdés. Előző írásunkban már szóltunk arról, hogy a fuvarosok a TÜZÉP és a fogyasztók közé ékelődve, különösen a békéscsa­bai telepeken, amolyan félhiva­talos személyekké léptek elő. Ez egyelőre kényszermegoldás, mert rajtuk kívül senki sem vállalja a sorban állást és a szénszállítást. Az azonban már bosszantó, hogy sok fuvaros zsebében 80—100 má­jusra, júniusra szóló beváltatlan az is benne volt, hogy 30 mázsán felüli vásárlás esetén az ÁFÉSZ térítés nélkül szállítja. Jelentkez­tek is, összesen 126-an, akik még a nyári, nyár végi hónapokban megvették volna a tüzelőt. A te­lepvezető, hogy az igényeket ki­elégítse, pótkeretet kért. Nem kapott! Most aztán főhet a feje, hogyan állja a szavát, teljesítse az ígéretét. Az akciósok közül ugyanis mindössze 45-nek tudta utalvány lapul. A megyei TÜ- kielégíteni vásárlási igényét Látogatásunkkor itt sem volt ZÉP-telepek információi szerint — bár ezt aligha lehet ellen­őrizni — vidéken alig van bevál­tatlan utalvány. Békéscsabán vi­szont még több száz található. Ezek tulajdonosai kénytelenek lesznek egyezkedni, miivel a csak­nem kizárólagosan kért borsodi kocka kevés. Porhalmok a telepeken Tapasztalataink szerint vidéken sem rózsásabb a helyzet. S ehhez még hozzájárul az is, hogy nem­csak a borsodi kevés, hanem más szénfajtából sem kapják meg a rendelt mennyiséget. Kunágotán az ÁFÉSZ-telepen, amikor a szén- és tűzifa-ellátásról érdeklődtünk P. Nagy Zoltán, a telep vezetője a közelben púposodó porhalmokra mutatott, melyek egyáltalán nem nyújtottak bizalmat keltő lát­friss szén. Brikettet például szep­temberben még semmit sem ka­pott, a dél-nógrádiból pedig még az augusztusra rendelt mennyiség sem érkezett meg. A legutóbbi szállítmányt is két héttel ezelőtt kapták, melyből elsősorban az utalványotokat elégítették ki. Az akciót azért jövőre is meg­tervezik, s remélik, ezúttal meg­kapják az előre igényelt tüzelő­anyagot. Reméljük mi is, mert az ilyen kezdeményezést szerintünk a legmesszebbmenőkig támogatni kell, így elkerülhető lesz az őszi tumultus. Ahol viszonylag jó a helyzet Persze, azért nem festünk min­dent feketére. Voltunk olyan he­ványt, bár készségesen fogott lyen is, mint Csanádapáca. Me- egy lapátot, hogy felnyissa az zőkovácsháza. ahol a telepeken egyik halmot és bebizonyítsa. 1 van friss szén, s az igényeket a ebben értékes széndarabok is ta- lehetőségekhez mérten ki tudják szenuo' J««« pmanaiuun nemi lálhatók Azonban ^ rostálva1 elégíteni. Csanádapácán csupán tudjak kielégíteni az igényeket.1 fr"!*, n „ r,,„ (A borsodi kocka a bányák teljes ■ adhatják ki, hiszen annyi a ^ termelésének 17 százaléka.) Azi *3enne- Márpedig ba a vásárló emberek ragaszkodása részben a;?*™ rostálják a szenet hagyományokon alapul (sparhelt- ho®7 viszolyog a megvé­ban jól, kormozás nélkül ég, telétől. Kétszáz résztvevő a III. Országos Juhos Napokon Gyulán Harmadszorra rendezték meg az országos juhos napokat Gyulán. Ebből az alkalomból hazánk min­den tájáról kétszáz állatorvos, tu­dományos kutató, állattenyésztési felügyelő érkezett Gyulára. A ven­dégeket csütörtökön délelőtt a városi tanács dísztermében dr. Bereczky Sándor vb-titkár kö­szöntötte. Megnyitót tartott Cso­mós István, a megyei tanács me­rőgazdasági cs élelmezésügyi osztályvezetője. A juhtenyésztés szaporodásbio­lógiai konferencia címen tartott tanácskozás fő célja: a szaporu­latnövelés, a minőségjavítás mód­szereinek lehetőségeinek felkuta­tása. részletes megvitatása volt. Különös részletességgel került megtárgyalásra a juhok ivarzás- szinkronizálásának lehetősége. Ha sikerül, egyidőre hozni az ellé- seket, sokkal nagyobb létszámban nyer a népgazdaság egyöntetű te­jes- és pecsenyebárányokat, a törzsállomány kialakítása is meg­nyugtatóbb azonos körű bárá­nyokból. A két nap alatt kilenc szakmai előadást hallgattak meg a jelen­levőik. Az első előadást A nagy­üzemi juhtenyésztés néhány sza­porodásbiológiai problémája cím­mel dr. Mészáros István, Kossuth- díjas c. egyetemi tanár tartotta. Elmondotta többek között, hogy hazánkban az egymillió 400 ezer anyajuhállomány csaknem félét sikerült az utóbbi évben mester­ségesen termékenyíteni. Ez sokat segített abban, hogy hétszázezer anyától például sikerült 105—119 százalékos bárányozást elérni. A legjobb tulajdonságokat örökítő kosoktól átlag 600 anyát termé­kenyítettek, de volt olyan egyed, amelytől több mint kétezer utód született. Az előadásokból és fel­AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR részben pedig valami ösztönös fé- ■ Mint kiderült, friss szén egyál- lelmen). Hallottunk olyan véle-1 talán riem volt, s amit mutatott az májusi szállítású. A szeptem­berre megrendelt tüzelőanyagból legutóbb az elmúlt héten kaptak, és azóta semmit. A TÜZÉP országos vezetőinek nyilatkozata szerint van elegendő szén, és folyamatos a szállítás. A tapasztalatok az ellenkezőjét bi­zonyítják. Joggal kérdezzük te­hát, ha van, akkor egyes helye­ken miért nincs? Kunágota 3500 mázsát rendelt szeptemberre, de ebből hó végéig csak 2000-et kapott meg. Érthető ezek után, hogy ha a faluban hí­re megy a szén érkezésének, ak­kor már a kora reggeli órákban 30—40-en állnak sorban a telep előtt. A tüzelőutalványosokat sem tudják kielégíteni, pedig so­kan nem ragaszkodnak a borsodi szénhez, szívesen vinnék az isza­pot vagy a brikettet. De ezekből nem kapta meg a telep az igé­nyelt mennyiséget. Dombiratoson szinte teljesen üres az udvar. Még a júliusban visszaigazolt 160 mázsa fát is csak most kapták meg szeptember 24-én (?!). Pedig ebből aztán va­lóban nincs hiány. A szeptemberi szólalásokból kiderült többek kö­zött: csak az ivarvizsgálaton ki­válóan megfelelt kosokat szabad mesterséges termékenyítésre jelöl­ni. Fontos szerepet kapott a ta­nácskozáson a takarmányozás kérdése is. mert a szaporodás, a gyapjú termelés minősége szorosan összefügg a juhok táplálásával. A kétnapos konferencia részvevői péntek délután megtekintették Békéscsabán a megyei mestersé­ges termékenyítő főállomást, ahol főként a kosondó termelésének eredményeiről adták számot a szak állatorvosok. A. R. férfi segédmunkásokat keres felvételre gépkezelői munkakörbe. Kereseti lehetőség 2000—2200 forint havonként. Minden 6 nap után 2 szabadnap biztosítva. Vidékiek részére szállást és étkezést térítés ellenében biztosít a gyár. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. 20777 az volt a furcsa, hogy a rendel­kezéstől eltérően az utalványoso- kat csak szeptember 25-ig fogad­ják^!) ; Mezőkovácsházán a telepvezető szerint eddig még nem volt tu­multus. Bár borsodiból itt is hi­ány van. Helyette viszont szíve­sen viszik az olcsó pécsi iszapot és a drágább brikettet is. Az utóbbit rostálni kell, mert tavaszi szállítású. Frisset ebből még itt sem kapták, pedig 600 mázsát rendeltek. Sajnos a szállítás M&- zőkovácsházára is késik, hiszen a 3500 mázsás rendelésbő) szeptem­ber 24-ig csak 1250 mázsát kaptak meg. Ha tehát így megy, akkor az ellátással itt is bajok lesznek, s a tumultus később vár­ható. összegezve a tapasztaltakat, az a véleményünk, hogy nemcsak a vásárlókban keresendő a hiba — idézünk a TÜZÉP-központ nyilat­kozatából: „A vásárlók nagy része a nyárin elaludt, és az utolsó pil­lanatokra halasztotta a tüzelő vá­sárlását” —, hanem az elosztás­ban, terítésben, a folyamatos szál. Irtás biztosításában, és elsősorban: a kalkulációban. Az őszi dömping ugyanis — bár­mennyire jó a propaganda (ha van egyáltalán), hogy időben sze­rezzék be a téli tüzelőt — évről évre visszatérő jelenség, tehát fel kell készülni rá...! Kasnyik—Brackn Huszonhat helyett 30 millió (Tudósítónktól) Nemcsak a kedvező időjárás, hanem a jó gazdálkodás, és mint a tsz-elnöke, Kerekes András elmondta, a tagság moz­galmának. valamint a jó szak­vezetői gárda ügyességének is eredménye, hogy a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet­ben a tervezett 28 helyett 30 millió forint bruttó bevételre számítanak. Tehát, ha csak va­lami rendkívül kedvezőtlen idő­járás közbe nem szól — ami a betakarítást lehetetlenné te­szi — lesz mit osztani a tagság­nak az év végén a húsz éve mű­ködő tsz-ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents