Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-26 / 223. szám

«

1969. szeptember 26.

Péntek

Hat nap Ausztriában

^ Éjszakai séta osztrák földön

Pontosan este hétkor érkezett hajónk Kremsbe, ahogy azt velünk reggel, a napi programban ismertették. Csak a Szocialista Forradalom kedvéért állították ki idő előtt az ideiglenes stéget, így aztán kiköthettünk. Besétáltunk a 23 000 lakosú szép kis városba. Ez volt az első osztrák helység, amellyel utunkon személyesen megismerkedtünk, ha éjszakai kivilágítás mellett is. Ragyogó tisztaság, üzlet hátán üzlet, csak ékszerboltból is }ó néhányat láttunk.'

Éjszakába nyúló sétánkon nem kis meglepetéssel álltunk meg a vár os szívében egy alig félméteres vaskerítései, kerthelyiség- szerű résznél, ahol a Ford-gyár lerakatának külöhböző autóit, legalább vagy ötvenet tároltak a szabad ég alatt Senki sem őrizte. A rendezettség, a tisztaság csodálatot váltott ki, nemkülönben az egymás nyomában suhanó autók, a volán mögött leginkább fiatal lányokkal. Számunkra szakatlan tempóban hajtottak a szűk utcákon.

„Kimenőnk” ugyan éjjel 11-ig szólt, de legtöbben akkor már vagy a hajó presszójában tárgyalták az első benyomásokat, hasonlíthatták az ottani és a hazai árakat, vagy elfoglalták kényelmes fekhelyüket a kabinokban. Csak néhányon róttuk az utcákat, betértünk egy-egy vendéglőbe és összebarátkoztunk nemcsak helybeliekkel, hanem ott dolgozó külföldiekkel is. Így akadtunk össze arab gépkocsi- vezetővel, aki igen örvendezett magyarságunk miatt. Kézzel- lábbal magyarázta, hogy otthon családja várja, alig győzi számolni az időt a legközelebbi viszontlátásig és ha prüszkölve is, de szívta a számára szokatlanul erős magyar cigarettákat, végigkóstolva valamennyi nálunk le_ Vő fajtát. Nekünk viszont az egy pohár sörért felszámított 4 schilling volt kissé „erős...”

Krems, akárcsak másnapi két úticélunik Melk, majd visszafelé Dürnstein, történéLmd helyek, minit csaknem valamennyi hely. ség itt az öreg Duna partján. Évenként, májusban, folklórfesztivált rendeznek itt, ilyenkor három napon át zsúfolt a város idegenekkel, teljesen benépesül az ünnepség színhelye, a főtér.

Igazat adtunk azoknak, aíkik a Duna Wachau-szakaszát Ausztria gyöngyszemének emlegetik a prospektusokban. Ezt a tájat látni, érezni kell. Ez nekünk nem is esik nagyon nehezünkre, mert hasonló tájakkal mi is rendelkezünk. Itt az ősi Ostmark kultúrájának műemlékeiből előtáruló történelmi környezetet érezzük. A várak, a várromok sejtelmes romantikája, a zöldellő rétek friss, üde illata, a Duna hazánk felé hömpölygő habjainak búgása eltölti szépségekkel az embert. A hatalmas folyam mindkét partján párhuzamosain húzódó hegyek szakadatlan sora, hegyoldalakban meghúzódó apró falvak, a szelíd lankákat beborító, csodálatosan gondozott szőlők és gyümölcsösök, kicsi helységek magas tetejű házai kedves erkélyekkel, mindez együtt páratlan élményt nyújt. És egy kicsit megmagyarázza az ország sok milliót hozó idegenforgalmát, ami felér egy-egy gyengébben sikerült gazdasági év eredményével.

Melk városa volt a legmagasabb pont, ameddig a Szocialista Forradalom felhajózott.. Már messziről hivalkodott a bencés apátság 57 méter magas kettős tornya. A város történelme több mint 2000 éves. Valaha itt is római erődítmény volt, az apátságot 994 és 1018 köpött alapították, 1089 óta a bencéseké. Mátyás király 1480-bay eddig jutott el ausztriai hadjárata során. Napóleon két alkalommal szállt meg falai között. Maga a kolostor 360 méter hosszú, többszárnyas épület. Könyvtárában 80 000 kötetet őriznek és 1850 eredeti kéziratot Ma alig harminc bencés szerzetes a lakója, jó pénzért műemlékként mutogatják, öreg szerzetes kalauzolása mellett. Helyet kapott az épületben múzeum és kollégium is. A látogatási díj 10 Schlling személyenkét, amit kissé magasnak találnak a magyar turisták nemcsak a hazai múzeumi díjakhoz, hanem még inkább a 250 schilling költőpénzhez viszonyítva. Amiatt viszont szé- “gyenkeztünk, hogy sikerült négyet „lealkudni”, így aztán „diákjeggyel” járhattuk végig a rengeteg épületet.

Iván László (Folytatjuk)

Húsz éve az emberek bizalmában

Néhány napja levelet kaptunk Békésről. A nehéz kézzel írt sorok feladója névtelen maradt, de furcsa módon nem az általánosan vett névtelenek kasztjához tartozik. A non ym usunk

arra kért bennünket, hogy menjünk el a békési malomba és írjunk annak vezetőjéről, aki márj húsz év óta irányítja az üzem j munkáját, s ez alatt mindig bírta j a munkások bizalmát és megbe-1 csülésót. '

A malomban elsőnek Kun Sándorral találkoztunk. Éppen zsákokat ürített a gabonaleöntő torokba.

— Csak jót tudok mondani Horváth szaktársról. Nem azért teszem ezt, mert a főnököm, hanem magáért a tényért. Nem felejtette él, hogy húsz évvel ezelőtt közülünk emelték vezető

posztra. Egyszerű ember volt a]^ jövőre megy nyugdíjba.

mindig, s most is az. Jó hallani, hogy az idős ember!' .. . .... -f . - , +

— Almolnár volt itt, 1943 óta ilyen véleménnyel van munkahe- ^ ^ y

Először szépen beszélt velük, próbálkozott, aztán, hogy ez nem használt, jogosan és időben nyúlt azf'erősebb eszközhöz. A községben is köztiszteletben áll. Hiba nélkül nincs ember és ez alól ő sem kivétel. De jellemző rá a nagy emberszeretet, az emberség.

— A férjem 31 évig dolgozott itt a malomban. Már nyugdíjas. Sokszor beszélgetünk odahaza a vezetőnkről, s az „öreg” is csak jót tud mondani róla. Pedig nem függ tőle. Én •magam tíz éve vagyok a keze alatt, ebből kilenc évet darálós voltam, jelenleg az ebédlőt, a fürdőt és a többi helyiséget tartom, rendben. Azt tudom mondani, hogy Horváth István szigorú ember, de a végtelenségig ember — mondja Molnár Józsefné takarítónő.

Akiről szó van, magas, széles vállú, őszülő halántékú férfi. A sok dohányzástól sárgák az

ismerem. Mindig úgy beszélt velem az üzemvezető, mint emberrel szokás. A húsz év alatt nem volt soha, hogy ne éreztük volna magunk közül valónak. Mert ő'most is egy velünk. Sok a feladata, nemcsak itt az üzemben, hanem a társadalmi munkában is. Rólunk azonban 'Soha nem feledkezik meg. Itt él közöttünk, ismeri minden' bajunkat és örömünket — mondja Tuska Pál,

Tervez, kivitelez a SZÖVTERV

• /

Több ezer vidéki ház, kisven- | ményeket is tervez és kivitelez.

lyi vezetőjéről.

A főmolnárt, Sike Andrást a szitáknál találtuk.

az asztalnál beszélgetünk, s szinte belepirul a zavarba, amikor mondjuk, hogy miért is jöttünk. Nagyon nehezen nyílik a szája

déglő, cukrászda felvásárlási és tároló épület tervezése, kivitelezése fűződik a SZÖVTERV, a Szövetkezeti Országos Kivitelező és Tervező Vállalat nevéhez. Működése 15 esztendejében 35, összesén 8400 vagon összkapacitású zöldség és gyümölcs hűtőtároló kiviteli tervdokumentációját készítet, te el. A nagyvásártelepi, a nyíregyházi, a mátészalkai, a zala- szentgróti hűtő kombinátok a hazai áruellátás mellett jó export- lehetőségeket teremtettek. A nyíregyházi hűtőház mellé 12 körzeti ellátó hűtőházat is terveztek. A budaörsi hűtőkombinátot olasz kooperációban tavaly adták át rendeltetésének. ,

8—14 millió forintos költséggel csak nemrégiben nyílt meg a mo. sonmagyaróvári, a dunaföldvári, a hevesi és a gyöngyösi áruház. Nagyközségekben — Mezőtúron, Kiskörösön, Mezőkövesden, Pász- tón évek óta nagy forgalmat bonyolítanak le a szövetkezeti áruházak.

Országútjaink jellegzetes színfoltjai az egyre sokasodó autó- csárdák — a tatai műút menti birkacsárda, a balatonfüredi halászkert, a Sió-csárda, a tahi Vöröskő vagy a sárospataki Borostyán-szálló és étterem.

Néhány éve a SZÖVTERV bővítette tevékenységét. Beruházási irodát, vidéki kirendeltségeket hozott létre. Hűtőházak, raktárak, mezőgazdasági épületek, áruházak, szállodák és vendéglők tervezésén kívül újabban lakóházakat, irodaépületeket, kollégiumokat, egészségügyi és szociális létesítEzeket az épületeket nemcsak a szövetkezeti hálózat részére, hanem más megrendelőknek is vállalják. Sőt Csehszlovákiában rövidesen átadnak 3, egyenként 100 vagonos hűtőtárolót. Magyarországon előállított elemekből a vállalat tervezésében és bonyolításában épül Pozsonyban, Kassán és Zsolnán hűtőház. Tárgyalnak NDK, szovjet és nyugatnémet tervezési munkákról.'

Üjabb hazai terveik közül figyelemre méltó a soltvadkerti és a két Kiskőrösre tervezett • bortároló, a szőlőfeldolgozó, a solt- szentimred borpalackozó, a kiis- kunmajsai mezőgazdasági ipartelep, egész sor vendéglő, áruház, országúti csárdák.

— Régen meg kellett volna j arra. hogy önmagáról szóljon. S

amikor hozzáfog, akkor is úgy kell kihúzni minden szót belőle. Az üzemről és a munkatársairól viszont szívesen beszél, fejből idézi a malom termelési adatait.

Igen, Horváth István jó vezető. Szeretik munkatársai, mint ahogyan ő is megbecsüli azokat, akik közül vezetőnek emelte ki a párt. Azt vallja, hogy ahol jó a munkásoknak, ott kevesebb gondja van a vezetőnek. Ügy hisszük, ha nem is új ez a megfogalmazás, de mindenképpen igaz.

Teljesítettük és őszintén

szólva, szívesen teljesítettük a névtelen levélíró kérését. S meggyőződésünk, hogy ahol a kollektíva ilyen jól tud együtt dolgozni, annak hasznát valamennyien élvezzük.

B. J.

már írni, hogy milyen legyen a jó vezető. Modellnek ehhez legmegfelelőbbnek a mi üzemvezetőnket tartanám. 1938 óta dolgozik az üzemben. Inasként kezdte, most már csaknem húsz éve ő itt a vezető. Szerény ember. 1944 óta ismerem. Mit mondhatnék még? Azt kívánom, hogy minél több ilyen ember kerüljön vezető posztra.

Az árukihordó, Kiss Gábor ! mondja a következőket:

— Gyerekkorom óta ismerem Horváth elvtársat. Szerintem a legszebb az, ahogyan az emberekkel foglalkozik. A múlt évben volt két munkásunk, aki szerette az italt. Nem mondom, hogy magam nem iszom meg; ha arról van szó, de akikről beszélek, a munkaidő alatt is ittak.

Megalakult ,

a Jókai Színház művészeti tanácsa

A napokban^ a korábbi terveknek megfelelően megalakult a békéscsabai Jókai Színház művészeti tanácsa. Feladata a színház munkájának, vezetésének segítése. Tagjai: Korompa^ Vali, Szabó Éva, Szenti rrmay Éva, Szoboszlai Sándor, valamint az elnöki funktoés

clót ellátó Körösztös István, vábbá a színház igazgatója rendezői.

A művészeti tanács első ülésén az évadkezdés, valamint a romániai vendégjáték aktuális feladataival foglalkozott.

A Baromfiipari Országos Vállalat Orosházi Gyára

férfi és női segédmunkásokat keres felvételre

Jelentkezés a gyár munkaügyi irodájában, OROSHÁZA, Október 6 utca 8.

20791

FOKÚUL

ENDRE

28.

— Én is amondó vagyok...

— Ki a reakciósokkal a kisgazdapártból. A papok igét hirdessenek, ne politizáljanak! Népuralmat akarunk! — hallatszik közvetlen közelből.

— Földet vissza nem adunk! — zúgja ütemesen a parasztpártiak kórusa.

— Mindszentyék és Kővágóék a földbirtokrendelet passzusára hivatkozva, nálunk is vissza akarják adni a több száz hold földet a helybeli katolikus és református egyháznak. Azt hirdetik széltében-hosszában, arra hivatkoznak beadványaikban, hogy az itteni apátúr meg a Taksonyi tiszteletes — hős el- ellenállók voltak, ők szervezték itt a mozgalmat.!!

Van, aki nagyot nevet, de olyan is akad, aki felbőszül a mondottakoh. Hiszen mindenki jól ismerte Taksonyi „ellenállását”, aki a felesége szoknyája mögött érzi a legjobban magát. És sokan látták az apát úrat is, aki egy szál targoncával futott a városból az oroszok elől...

— Akárhogy is volt, — folytatta beszédét Pali bácsi —, elégedjen meg az egyház a törvényes 100 holddal, Krisztusnak,V FOLD

annyi se volt... No meg engedel. met, de én még nem láttam papot szántani... Tehát,azt üzenjük nekik: ne háborogjanak, ne engedjék, hogy a M indszenty-félék, és a Kővágó-félék kihívják ellenük a nép haragját. Azt üzenjük, hogy a mi türelmünknek és megbocsátásunknak vége szakadt.

Vagy ötven-hatvan földhöz juttatott s két-három munkás már a beszéd közepe táján elszd- várgott. A Kővágó-villa előtt .gyülekeztek. Elöl Tuca állt su- dáran a transzparenssel:

„Le a földesurak protektorai- val!”

Elsőnek Kővágónó vette észre a csoportosulást. Nagyot sikított és az asztal alá bújt. Marika sápadtan bámult kifelé.

— Azonnal eljössz az ablaktól! Azonnal! Belőnek ezek az állatok! Belőnek! — sziszegte Kővá- góné magából kikelve.

Az ügyvéd nem tétovázott. A kertész ittfelejtett rézgálicfoltos munkásruháját kapta magára, fejébe egy micisapkát húzott, és kiugrott a cselédszoba ablakán.

Kővágóné feltápásukodott- Ma. rikát rángatta, aki megszállottként, mozdulatlanul nézett kifelé, majd jajveszékelve, férje után rohant, meleg holmi nélkül, papuccsal a lábán. Még hallották az udvar végénél, hogy a tömeg betöri a kaput. Bősz ordításuk kockázatos futásnak indította a Kővágó-házaspárt.

Marika akkor is az ablak előtt állt, amikor Tucáék rátörték az ajtót. Tuca a tornácon ledobta a transzparenst, s a sok sáros csizmájú parasztember beözönlött a szobákba. Először észre sem vették Marikát. Nem őt keresték. S mikor a nagy házban senki mást nem találtak, Marikát vették volna elő, aki ott áll az ablak előtt falfehéren és Tucat nézte.

Tuca most, hogy így szemtől szemben állt újra Marikával, hirtelen megtorpant. Megzavarta, hogy Marika nem menekül el. Marika fejében moziszerű gyorsasággal peregtek a közeli évek, hónapok eseményed a maguk valójában. Tudta, hogy ösz- szetaposhatják. Tudta és nem zokogott. Életében most először kerítette hatalmába az a gondolat, hogy élni fog, élni kell, ha bármi történik is. Akkor is, ha Andris nem lesz az övé, akkor is, ha gyárban kell dolgoznia, és jakkor is, ha... börtönbe zárják.

A csizmás emberek mindent feldúltak. Kővágó iratai se kerülték él figyelmüket Sűrű^föl- kiáltások' között olvastak bele a negyvenes évek irataiba. A felkiáltásokból csodálatosan mindig kikövetkeztette Marika, hogy apja melyik ügyéről vsán