Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
tW9. szeptember 58. 5 Pciitek Ülést tartott a TIT Irodalmi Szakosztálya A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat irodalmi, Nyelvi Szakosztálya a napokban tartott évadnyitó vezetőségi ülését a TIT értelmiségi klubjában. Az ülésen az évi munkaterv megbeszélése során olyan javaslatok hangzottak él, amelyek aktuális témákkal egészítik ki a korábban már elkészült 1969/70. évi munkatervet. Ezek között egyik legfontosabb feladat hazánk felszabadulása 25. évfordulójának megünneplése. Olyan lírai és prózai alkotások válogatását tervezik amelyek mintegy keresztmetszetét adják az országos és megyei negyedszázados irodaimii életnek. Ezt a célt szolgálja majd a Békésen, Vésztőn és Battonyán megrendezendő A Köröstáj irodalmi élete a felszabadulás után című rendezvény is. A munkatervet tallózva, érdekesnek ígérkezik az a bibliográfia-sorozat, amelyet ezúttal először állítanak össze a jelentősebb előadásokhoz. A szakosztály tervei közül „A szociográfiai irodaion^ fejlődése”, „Lenin az irodalomban”, „A Petőfi család sorsa”, valamint „Az ember át az irodalom” című előadások bizonyára sokakat érdekelnek majd. Új könyvek a könyvesboltban A békéscsabai Radnóti Miklós Könyvesbolt újdonságai közül ezúttal négy szépirodalmi és két ismeretterjesztő műre hívjuk fel olvasóink figyelmét. Az Európa Zsebkönyvek-so- rozatban látott napvilágot Az elhagyott latrinán címmel Jaros- lav Hasek szatíra- és humoreszek-gyű j teménye. A kötet valójában újabb válogatás a halhatatlan cseh humorista magyarul már megjelent karcolatéiból, szatíráiból. Ugyancsak Európa-váüaTkozás Karel Capek műve, a Harc a szalamandrákkal. A magyarul már megjelent és nagy sikert elért mű afféle groteszk „sci-fi”, amely maró gúnnyal veszi célba a kispolgári gondolkodást és az öncélú dekadens tudományt. A ragyogó humorral megírt mű külön érdeme, hogy a „szalamandra-korszakra ”, a fasizmus ijesztő képére hívja fel a figyelmet. Mindkét mű érdekessége, hogy a pozsonyi Madách Kiadó közreműködésével készült. A nagy sikerű Modem Köny- tár legfrissebb kötetei közül Róbert Bolt drámáját, a Kinek se- nap, se szél című művet ajánljuk. Az' ebből készült Oszkárdíjas fűm, az Egy ember az örökkévalóságnak hazánkban is nagy sikert aratott.'A bravúros fordítás Vas István érdeme.. Edmund Wilson tanulmány- kötete, Az élet jelei szintén a Modem Könyvtár-sorozatban jelent még. A kiváló kritikus — a könyv fülszövegét idézve — Hemingway, Fitzgerald, Faulkner nemzedékének tagjaként lépétt színre, hogy tanulmányaival, cikkeivel ennek az új irodalomnak az útját egyengesse közvetítőként író és olvasó között. Az ismeretterjesztő irodalom köréből a Műszaki Könyvkiadó érdeklődéssel kisért vállalkozására a „t’69” legújabb számára hívjuk fel a figyelmet. A természettudományos csemegéket tömör és élvezetes stílusban közlő magazin címeit idézzük: Repülésről és űrkutatásról, Űr- navigáció, Háztartás, házunk- tája, hobby, Mesterséges tüdő, Kenguruhajók, Futuro rímmel kép és cikk a futrinka építő- művészetről stb. A „t’69” rejtvénypályázata pedig értékes jutalmakat ígér a sikeres megfejtőknek. B. M. A szabadság hajnalén IIIMINHHIHiniMimilHIIINIIiniHIIIIIIMMIIIiniHnmHIIMIIINi szó, mikor mit vétett Kikért szállt .síkra, mennyiért vállalta el az’ ügyet, hogyan keveredett kétes kimenetelű üzletekbe... Most tudta meg Marika kézzelfoghatóan, hogy apja bűnt követett el akkor is, amikor a zsidók ellen képviselt ügyeket. Annak érdekében, hogy Csepkónak a Fő utcán legyen koporsóüzlete, Kővágó beesukatta, internáltatta az egyik főtéri üzlet tulajdonosát.» Az erdélyi bevonuláskor hatalmas pénzösszeg birtokába jutott.. ennek dokumentumai is most kerültek elő... Marika miiridenről sejtett valamit Igen. Sok mindent gyanított. Csak sosem akarta, nem merte végiggondolni az egészet. Ezekben a perceikben teljes világossággal látta, hogy őt egyedül az nyomorította el, hogy apjának mindig voltak titkos üzleted, kétes ügyfelei és jól fizető kliensei... Nem, nem érdemtelenül nyerte el Kővágó már annak idején az ügyvédtársak elismerő gúnynevét: „A Nagy Kalóz”-ként emlegették. — Miért nem mentél velük?! — állt elé Tuca. Marika nem felelt. — Miért nem mentél velük?! — ismételte meg Tuca. „Andris az enyém. És ha kiderül Kővágóról minden, mint- ahogy minden bizonnyal kiderül, téged is kitoloncolnak a városból” — hirdette Tuca szeme. Fölényes arckifejezéséből jól olvasott Marika. Pillanatok alatt ő is végiggondolta ugyanazt Vagy talán a saját lelkében formálódnak így a gondolatok? Andris arca egyre távolodik képzeletben, mintha egy pégi álom lenne csupán... * * * Aznap a közhivatalokból az összes reakciós tisztviselőt kiűz. te a tömeg. Estére az utca elnéptelenedett S, ha mégis ki tévedt valaki, a Kővágó házat messze elkerülte. öt óra tájban Andris lélekszakadva motorozott Kővágóék felé. Már harmadik napja riport- útón járta a megyét, a földreform elleni támadásokat térképezte fél. Délután hallotta a ' rémhírt faluja környékén: Kővágót családostul kiirtották. Szinte betörte a lakásajtót. Csend volt odabent is, akárcsak 'kint. A fiút lelkáismeretfurdalás égette — rázta. Marikát magával kellett volna vinnie... Már rég, napokkal előbb édesanyjához kellett volna költöztetnie... Valaki megnyomta a kis hangulatlámpa gombját. Hirtelen világos lett Ügy maradtak sokáig, össze- ölélkezve. * * * Kővágó Béla és felesége még aznap éjjel kilopaJkodott a városból. Egy szál ruhában menekültek Dunántúlra. A Föld nagyot fordult tengelye körül. (Vége) Az Elek és Kétegyháza környéki harcok Az első {elszabadult községek IZ ülönös jelentőséggel bír “■ hazánk feiszabadítási harcainak kezdeti szakaszában a mai Békés és Csongrád megye délkeleti és déli része (1944-ig Csa- nád—Arad—Toron tál megye), Elektől a Maros partjáig, hiszen ezen a határszakaszon érték el elsőnek Magyarország területét a II. Ukrán Front 53. hadseregének csapatai. A Hadtörténeti Intézetben a szovjet eredeti dokumentumokról készült feljegyzések (Tóth Sándor alezredes osztályvezető feljegyzései) az eredeti német, a „Herresgruppe Süd” Krigstage- huch) megtalálható a Hadt. Int. Lelvéltár Fílmarchívum 1251. tekercsről készült kópia 154— 214-ík oldal) dokumentumai, továbbá az eddig megjelent magyar és román kiadványok alapiján igyekszik e sorok írója a legnagyobb tárgyilagossággal összefüggéseiben bemutatni hazánknak ezt a jelentős kezdeti szakaszát. Az 1944 szeptemberi felszaba- dítási események jobb megértéséhez okvetlenül szükséges foglalkoznunk a hirtelenében felállított és póttartalékosokból álló it magyar hadsereg 1944. szeptember 13-án a romániai területek ellen indított támadásával. A magyar csapatok rövid idő alatt Világos—Máriaradna vonaláig nyomultak előre. A szép te rp- ber 17—21-ig terjedő időben súlyos vereséget szenvedtek a szovjet és román csapatoktól. A magyar csapatok fejvesztett visz- szavonulása során szeptember 22-én az esti ótrákban feladják Arad védelmét. Az Arad és ettől északra a Körösig terjedő harcok eredményeképpen a Ma- nagorov altábornagy parancsnoksága alatt álló 57. lövészhadtestének és 18. önálló harckocsihadtestének egységei egy széles, a romániai Pil (Nagypél) és Elek irányából a Maros partjáig terjedő szakaszon 80—100 kilométeres vonalon 1944. szeptember 22-ről 23-ra virradóra elérték és felzárkóztak Mlagyar- ország határán. A 18. önálló harckocsihadtest egyik felderítő tankszakasza Brjuhov Hadnagy parancsnoksága alatt 1944. szeptember 23-án reggel 10.30 órakor (moszkvai idő szerint 8 óra 30 perc) felderítés közben Battonya külterületén levő erdőparcella környékén elsőnek lépett magyar földre. Az 57. lövészhadtest egységei 1944. szeptember 24-én lépték át a magyar határt. Az 57. lövészhadtest a következő csoportosulásban érte el Magyarország határát: A 203. hadosztály 592. lövész- ezrede 1944. szeptember 24-én délelőtt 10 órakor (moszkvai idő szerint 12 órakor) lépte át a magyar határt Elektől délkeletre 1>5—2,5 kilométeres szakaszon az úgynevezett „Siklói” úttól északra. Ez az ezred a déli ha- rangszó idejére felzárkózott a község déli—délkeleti részén levő kukoricásban. Délután 14 órakor a romániai területekről, a községtől keleti irányból egy szovjet katonai gépjármű érkezett a községbe és az úgynevezett „Betyárvároson” keresztül felvette a kapcsolatot az említett lövészezreddel. Ekkor kezdődött meg Elek község megszállása, délről'az 592. lövószezred, továbbá keletről és északkeletről a 610. lövészezred román katonasággal közösen 1944. szeptember 24-én délután 14 óra 30 perctől 16 óráig elfoglalta a községet. Az 592. lövészezred egységei. tovább folytatták előnyomulásukat nyugati (Kétegyháza) és északnyugati irányba 1944. szeptember 24-én és 25-én. Még 1944. szeptember 24-én a késő délutáni órákban behatoltak Kétegyháza szélső utcáiba, de estére visszahúzódtak az Elek előtti térségig. 1944. szeptember 25-én az elő- • őrsök Kétegyházától északra átlépve a Gyula—Kétegyháza közötti kövesutat, Gyula—Szabadka—Szabadkígyós keleti részéig nyomultak előre, azonban ezek az egységek kénytelenek a 610. lövészezred támogatásával visz- szavonulni az Elek előtti térségigA 228. lövészhadosztály ezredéi Elek község szélső házaitól nyugatra 700—1500 métter távolságban, 5—6 kilométeres szakaszon foglaltak el védelmi állásokat. Az első magyar páncélos hadosztály gyalogos egységektől támogatva, 1944. szeptember 26- án az éjjeli órákban megkísérelte Elek községet visszafoglalni, tervük azonban nem sikerült. (A Krigstagebuch 172. oldala szerint is „Die 1. ung. Panzerdivision hat Elek -erreicht”. Erreicht = elérni, tehát nem foglalta el). A szovjet csapatok Kétegyháza keleti részén és Elektől északra 900—1200 méterre több magyar tankot semmisítettek meg és egyben 250 magyar katona esett hadifogságba A z említett német dokumen- tűm szerint 1944. szeptember 26-tól az arcvonalat 1944. október 6-án hajnalig Elektől nyugatra és Kétegyháza között a 2. magyar tartalékos hadtest egységei tartották és változás ebben a térségben nem történt. 1 Az Elek környéki harcokhoz tartozik még, hogy az 1944. október 6-án indított általános támadás kiindulópontja ebben a körzetben volt. A II. Ukrán Front támadásának főiránya az 53. hadsereg és a Plijev-csoport közös akciója Debrecen irányába ebből a térségből indult el. A Plijev altábornagy által veze_ tett lovas-gépesített csoport (2 páncélos- és 1 lovashadtestből állt) 1944! szeptember végére az Elekkel szomszédos romániai Nagypél—Ottlaka—Sikló vonalában fejlődött fel és 1944. október 5-én az esti órákban Plijev altábornagy Eleken Kern József (az illegális KMP volt tagja) és szomszédja lakásában tartózkodott. Innen indult el az a hadsereg, amelyik a Tiszántúl legnehezebb harcaiban (Nagyvárad—Debrecen—Nyíregyháza) a legtöbb dicsőséget szerezte. A 228. hadosztály egységei az eleki eseményekkel egyidőben lépték át a magyar határt Csanádpalota térségében és még a déli órákban elfoglalták a községet. 1944. szeptember 25-én a reggeli órákban azonban a szovjet csapatok kénytelenek voltak feladni Csanádpalota védelmét, mivel Mezőhegyes felől érkező magyar egységek páncélos jármű támogatásával elfoglalták a helységet. (A Krigstagebuch 165. oldala Szerint „Am 25. szept. j 1944 die 2. ung. bat. aus. Mező- 1 hegyes, hat Csanádpalota. zurückgekommen”. Tehát a 2. zászlóalj Mezőhegyes felől visz- szavette 1944. szeptember 25-én Csanádpalotát. (Mia is élő szemtanúk szerint 1944. szeptember 26-án a hajnali órákban a magyar felderítők jelentették, hogy a szovjet csapatok Csanádpalota körzetébe visszaértek. Ekkor ürítették ki a magyar csapatok Csanádpalotát és így ez a község véglegesen 1944. szeptember 26-án a hajnali órákban szabadult fel. . A 228. hadosztály egységei 1944. szeptember 26-án tovább nyomultak előre és Csanádpalotá- tó! nyugatra fekvő községekkel együtt Makó is a szovjet csapa1- tok kezére került. Az elmondottak alapján világosan látható, hogy a szovjet csapatok 1944. szeptember 23-án Battonya külterületén léptek elsőként magyar földre és másnap foglalták el elsőként Elek és Csanádpalota községeket. Ez utóbbi azonban véglegesen csak 1944. szeptember 26-án hajnalban szabadult fel. Ugyancsak 1944. szeptember 26-án a szovjet csapatok egy széles sávban magyar községeket foglaltak el. |7 ttől az időtől kezdve küu lönleges események nem történtek, mivel a szovjet csapatok előnyomulását leállították ' 1944. október 6-ig az általános támadás megkezdéséig. A Tiszán- - túl felszabadításáért vívott harcokban kimagasló hősiességgel harcoltak azok a szovjet egységek, akik elsőként léptek magyar földre, mint az 53. hadsereg lövészcsapatai és a Plijev tábornok parancsnoksága alatt álló lovas-gépesített csoport. Ez utóbbi gyorsaságával a legtöbb kellemetlenséget okozta a német és a magyar hadvezetésnek. Q zükségesnek mutatkozik a *'■’ végleges időrendi sorrend megállapítása: 1944. szeptember 23-án délelőtt fél 11-kor elsőnek lépett magyar földre Battonya térségében a Brjuhov hadnagy parancsnoksága alatt levő tankszakasz. A 203. hadosztály egységei 1944. szeptember 24-én délután 14—16 óra között felszabadítják Elek községet. A 228. hadosztály egységei szintén 1944. szeptember 24-én szabadítják fél Csanádpalota községet, de a község véglegesen csak 1944. szeptember 26-án hajnalban szabadult fel, mert a magyar csapatok átmenetileg 1 napra visszafoglalták. A 228. hadosztály egységei 1944. szeptember 26-án a reggeli órákban elfoglalják Makó városát és a délelőtt folyamán Csanádpalotától a Maros partjáig fekvő községeket. Szántén 1944. szeptember 26-án a délutáni órákban a 243. hadosztály egységei felsza- badítják Battonya—Dombegyház—Kevermes községeket. Áz 53. hadsereg mögött a romániai területen szeptember végén felzárkózott a Plijev-csoport, ame- , lyek 1944. október 6-án indított ’ általános támadás során a legnagyobb hősiességgel harcoltak a Tiszántúl felszabadításáért. , (Folytatjuk) Zielbauer György középiskolai tanár
