Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

969. szeptember Í5. 3 Csütörtök A nagyüzem helye és a kisüzem rangja |7 rdekes jelenségre figyelhet- *-* tünk fel az utóbbi időben. Néhány esztendő óta a kis­üzemek, főleg a tanácsi vállala­tok, a kisipari termelőszövetkeze, tek gyorsabban fejlődnek, mint a nagy állami vállalatok. Az idén is az a helyzet, hogy az utóbbiak számottevő részénél stagnálás ta­pasztalható, mig sok kisüzemnél szinte töretlen a fejlődés. Mindez azzal magyarázható, hogy a kisebb méretű üzemek gyorsabban ké­pesek reagálni a piaci igények változásaira, rövidebb náluk a gyártási idő, rugalmasabbak a fej. lesztésben, az új termékek kibo­csátásában. Jó néhány kisipari termelőszövetkezetünk például a legigényesebb nemzetközi piacon is állja a versenyt. Éveken át hangsúlyoztuk a nagyüzem fölényét a kisüzem fe­szervizhálózatban, a lakosság és a közületek egyedi és speciális igényeit kielégítő ágazatokban. Nemcsak a kis sorozatban és gaz­dag választékban készített divat­cikkekre gondolunk, hanem a speciális alkatrészekre is. Hadd említsük meg példaként, hogy az Amerikai Egyesült Államok­beli Ford Művek 30 ezer vállalat — köztük néhány főt foglalkoz­tató kis cég — kooperációs ter­mékeit használja fel. (Az USA csomagolóeszköz- és dobozipará. ban működő vállalatok átlagos létszáma 14 fő.) A vállalatok összevonásával időnként eltúloztuk a nagyüzem fölényét és hallgattunk hátrányai­ról. így előfordulhatott, hogy.olyan­kor is nagyvállalatot létesítet­tünk, amikor annak hátrányai nagyobbak, mint előnyei. Ma lett Most erre az elvre cáfolna rá a gyakorlat? Szó nincs róla.. Fél­reérthetetlen módon ugyancsak a kisüzemek szolgáltatnak gyakori példát a csődbe jutott vállalkozá­sokra, a szanálásra, a rendkívül korszerűtlen és gazdaságtalan munkára; Tehát kisüzeme válo­gatja. Sok függ a profiltól, a ter­melés színvonalától és mindenek­előtt a vezetéstől. Vannak termékék. amelyek kis­üzemekben csak ráfizetéssel és korszerűtlen kivitelben gyártha­tók. (így például a műszakilag igényesen és gazdaságosan csak nagy sorozatban gyárthatók ház­tartási gépek, termelő-berendezé­sek, stb.) De a hozzáértő vezetés nem kerülhet ilyen helyzetbe. Hi­szen napjainkban, amikor mind a szolgáltatási színvonalban, mind az iparcákk-eUátásban messze va­gyunk még a piac telítettségétől. Így minden kisüzem, mondhat­nánk, testre szabott feladatok kö­zött válogathat. Csak épület keű és szakképzett munkaerő — a ter­melő-berendezések értéke több­nyire jelentéktelen — a feladat szinte magától adódik. S akár egyik gyártási ágról a másikra is viszonylag könnyen, gyorsan át­állhatnák. A nagyüzem átállási nehézkes­sége eleve adódik a nagy értékű és többnyire specializált termelő- apparátusából, célgépeinek, speci­ális szalagjainak rendszeréből, a termelés-szervezés a munka­erő nagyobb arányú speciali- zációjából. A „nagy test lomhasá­ga” óhatatlanul származik a mere, tekből, a vezetés, az információs és utasítási rendszer sokrétű, lépcső­zetes belső hierarchiájából. Amíg például a piaci hatás rendszere­zett információ, valamint cselek­vési variánsok formájában eljut a döntésre illetékes személyig és tőle a döntés eljut a fejlesztés, a gyár­tás végrehajtó szervéig, az bizony időt igényel. Lám vannak a nagyüzemnek is bizonyos hátrányai. Erről sem ár­tott volna többet beszélni abban az időben, amikor egyoldalúan csak a nagyüzem fölényét hang­súlyoztuk. És vannak a gazdasági életnek olyan területei, ahol a kis. üzem életképesebb, gazdaságo­sabb. Például a szolgáltató és ezek a hátrányok — még a köz­gazdaságilag indokolt összevoná­sok esetében is — hangsúlyozottan jelentkeznek. A reform nyomán ugyanis nem elég csupán rugal­masan követni a piaci igények változásait, a műszaki fejlesztés irányzatait, hanem a termelés összetételének lényeges átalakí­tása is szükséges hazai adottsága­inknak megfelelően. S a nagy­üzemek csak lassan és esetleg nagyobb áldozatok árán tudják meglevő gyártmányaikat merőben újakkal felváltani. Mindebből az is következik, hogy néhány hónap, vagy akár két-hérom esztendő eredményei nem bizonyító erejűek. Mtammut- vállalatarnknál néha esetleg 8—10 év szükséges, amíg például a vi­szonylag korszerű, de gazdaságta­lanul exportálható termékeiket minden szempontból megfelelőre cserélhetik. Ezért indokolt óva­kodni a végletektől, az egyes vál­lalatok szervezeti perspektívájá­nak megítélésénél. Körültekintés­re, elemző munkára és minden esetben türelemre van szükség. Ez persze nem jelenthet a ma ne­héz helyzetben levő, átalakulásra váró nagyvállalatok számára vé­delmet és biztonságot. Ellenkező­leg, a gazdasági szabályozó-esz­közök nyomósa alatt, a dotációk, a szubvenciók, a kedvezmények szigorításával, nehézkességük, te­hetetlenségük erőteljes mérséke­lésére, rugalmasságra, az új iránti fogékonyságra kényszerítik őket. V annak eredményesen dolgo- ’ zó nagyvállalatok is és rosszul gazdálkodó kisüzemek is. És a fordítottja is igaz. Valami­kor a termelés nagysága, a foglal­koztattak száma szerint rangso­rolták az üzemeket, ma egyre in­kább a munka színvonala, haté­konysága a mérce. Helyes, ha a nagyvállalatnak nincsenek elő­jogai, hanem újból és újból a gyakorlatban bizonyítja be fölé­nyét. De a kisüzem sem kerülhet méreteinél fogva hátrányos hely­zetbe. Így egyre több nagyválla­lat és kisüzem megtalálhatja a maga sajátos feladatkörét saját dolgozói javára és a népgazdaság hasznára. K. J. Félmillió tonnával több műtrágya Az AGROTRÖSZT Keneske- j delmi Igazgatóságának jelentése ■ szerint e hónap elejéig 2,5 millió tonna műtrágyát szállítottak ki a mezőgazdasági üzemekbe. Ez a mennyiség kereken félmillió ton­nával több, mint amennyit az el­múlt év hasonló időszakában ér­tékesítettek. A műtrágyafélék kö­zül a legnagyobb keletje a nitro­géntartalmú talajerőpótló anyag­nak volt, ebből 1,4 millió tonna fogyott. A nitrogénműtrágyából j nagyjából egészében ki tudták elé- , giteni a keresletet, ellenben még j mindig akadozik a foszfor és a j kálium műtrágyaellátás. Bár ezekből összesen 1,1 millió tonnát — a tavalyinál többet — szállí­tottak ki a raktárakból, mégsem tudták maradéktalanul fedezni a gazdaságok növekvő igényeit, Az őszi kalászosok talajmunkái­hoz szükséges lindános szuperfosz­fát vegyi készítményből az eddig értékesített 9400 tonnán felül az AGROTRÖSZT nemrégen újabb 5500 tonnát rendelt az ipartól. A Budapesti Vegyiművek a pót­igénynek terven felül eleget tett és már megkezdték a szállítást is. Meddig járnak térdig sárban? Gyimesi Mária békéscsabai ol­vasónk az Egység utcai lakói ne­vében fordult hozzánk s elmond- ! (a, hogy sürgetően, még az őszi esőzések beállta előtt szeretnék, ha elkészülne a régen beígért i járda, mert nem akarnak úgy járni, mint ahogy karikatűris- ' tánk elképzelte, térdig sárban. Komolyra fordítva a szót: az utcában sok az idős, nyugdíjas ember, akinek nagy nehézséget; okoz a sáros úton való közieke- j dés. Sok a kisgyermek is. aki is- j kólába jár, nekik sem mindegy,! hogy mikor készül el a járda. Amikor ezt sérelmezték az utca lakói az illetékes tanácstagnál, történt intézkedés, mivel egy­szer csak azt vették észre, hogy járdaszegélyeket hoztak, s min­den jel arra mutatott: végre el­készül az utca e szakasza. Telt- múlt az idő, s a lakók hiába re­méltek. vártak. Egy szép napon a szegélyköveket is elvitték, j Most azt kérdezik, mi lesz vajon | végül is, megkapják-e a beígért járdát? Szarvas László, a városi tanács \ vb építési és közlekedési osztá­lyának vezetője válaszolt: Az Egység utca egy szakaszát ' a Rózsa Ferenc utca torkolatáig még az idén megépítik. A másik szakaszra csak akkor kerül sor, ha a városi tanácsnak lesz tar­talékpénze. A kivitelezést a ker­tészeti és köztisztasági vállalat valósítja meg. Használt helyett újat Burián Mihály eleki olvasónk hosz- szabta töprengés után keresett fel bennünket. Látogatása során el­mondotta, hogy több mint két hete várja, orvosolják sérelmét a ÁB'ÉSZ vasboltjában. Nemrég 8100 forintért j Gyulán, az ÁFÉSZ vasboltjában vá- j sárolt egy 22 kilowattos villanymo- j tort. Otthon azonban kiderült, hogy használtat adtak el, új helyett. Meg- j vizsgáltatta villanyszerelőkkel is, | s azok is hasonló véleményen vol­tak. Visszament tehát a boltba, s reklamálta, hiszen nem kis összeget fizetett ki a motorért^ amit használ­ni nem tudott. Azonban intézkedés nem történt, csak ígéret hangzott el arra, hogy kicserélik. Bejelentése nyomán felkerestük az Állami Kereskedelmi Felügyelőséget, amely néhány napon belül vizsgála- tot indított a motor ügyében. Ennek nyomán az ÁFÉSZ illetékes osztálya utasította a bolt vezetőjét, hogy a lehető leggyorsabban orvosolja a vá­sárló panaszát, örömmel közölhetjük, hogy szeptember ai3-án kicserélték a régi motort újra, melyet Kecskemét­ről hozattak. Ez ellen már bizonyára nem lesz semmilyen kifogás, hiszen í mint a számla és a garancialevél is bizonyítja^ az új motor az idén ké­szült, s a gyártó üzem garancialeve­let is mellékelt hozzá. Reméljük, ol­vasónk megelégedéssel vette tudomá­sul a gyors intézkedést. Csupán azt nem értjük, hogy a cseréihez miért volt szükség a fel­sőbb szervek utasítására? Helyes volt-e az ígéret? A Szerkesszen velünk rovat­ban szeptember 18-án megjelent Mi lesz a művelődési házzal? című írásunkban közöltük D. J._ né, kisdombegyházi olvasónk ag­godalmát, aki azt írta, hogy a községi művelődési ház lebontás­ra lett ítélve, s a fiataloknak nincs hol szórakozni. Aggodal­mát fejti ki azzal kapcsolatban is, hogy vajon lesz-e új műve­lődési ház a községben. Mi ak­kor felkerestük a kisdombegy­házi tanács vb-titkárát, aki azt válaszolta, hogy a művelődési ház lebontása mindenképpen in_ dokolt. volt és szükség lenne egy újra. Ilyen javaslattal él is majd a járási tanács felé. A megjelent írásra vitapartner jelentkezett, mégpedig a szom­szédos községből hasonló beosz­tású vezető személyében. Leve­lében azt írja többek között, hogy mindenki előtt világos, még a kicsit idegenkedő lakosok előtt is, hogy küszöbön áll egy közös tanácsú község kialakítá­sa. Éppen ezért nem helyes, ha egy új művelődési ház építését javasolják, hiszen a leendő köz­ponti községben már van e célt szolgáló korszerű épület, mely programjával minden igényt ki­elégít. Tartalmas, gazdag mű­sortervvel rendelkezik, s így a kisdombegyházi fiatalok is meg­találhatják az igényüknek meg. felelő tanulási és szórakozási le­hetőséget. Szerinte helyesebb lenne azon gondolkodni, hogy a majdan megüresedő, jelenlegi kisdombegyházi tanácsházában hogyan lehetne egy klubhelyisé­get kialakítani, mely szintén jó programot, kellemes szórakozást nyújthat majd a falubelieknek. Mint írja, kissé furcsának ta­lálja a mostani aggodalmat, hi­szen azt a kisdombegyházi ta­nács vezetői is tudják, hogy rö­videsen Kisdombegyháza is ha­sonló sorsra jut, mint megyénk­ben még néhány község, melye­ket összevonnak és közös tanácsi irányítás alá helyeznek. Gondban az állatbarátok — avagy kontra aláírásgyűjtés kutya-ügyben Tizennyolc aláírással levél ér­kezett szerkesztőségünkhöz, még­pedig állatbarát gyerekektől, « békéscsabai Tulipán utca és a Tanácsköztársaság útja sarkán levő bérházakból. „Több mint jél éve egy kutya jött az udva­runkba — írják a gyerekek. — Igen megszerettük és hamaro­san a kedvencünk lett. Sokáig nem is volt semmi baj, de ké­sőbb kölyke született, s a bo­nyodalmak ekkor kezdődtek, mi­vel a kutya védte kölykét és az arra járókat megugatta. Ez per­sze nem tetszett az egyik lakó­nak, ezért levelet írt a köztisz­tást igazoló szelvényt. Ami pe­dig a fertőzést illeti, a fáskam- rák előterében levő szemétku- pac-sor éppen úgy táptalaja m kórokozóknak. A lakó azonban nem adta fel a harcot, hanem jelenleg is alá- írásokat gyűjt, hogy kit zavar a kutya ugatása és ezt be akarja küldeni az ingatlankezelő válla­lathoz, csendháborítás címén." A gyerekek nagyon szeretik kedvencüket és kérik a mi se­gítségünket. Sajnos, ebben segí­teni nem tudunk, s csupán a lakók jóindulatán múlik, hogy ott marad-e a kutyus jelenlegi tasági vállalathoz, miszerint a kutyánk nincs veszettség ellen beoltva, veszélyes a kisebb gye­rekekre, és ürülékével fertőz. Hamarosan ki is jöttek a válla­lattól, de mi felmutattuk az ol­gazdái körében. Reméljük, azért a felnőttek között is akad né­hány állatbarát, s a kisfiúk megnyugodhatnak; továbbra is játszhatnak kedvenc pajtásak­kal. Miért az út Lipták Mária békéscsabai olva­sónktól kaptunk levelet. Szóvá te­szi, hogy a VI. kerületben, a Vand- háti úton levő vegyesbolt előtt gyakran az utcán, sőt az is meg­esik, hogy az út közepén mérik a tejet. Vajon a tanács tud-e erről? Fölkerestük a városi tanács vb (egészségügyi osztályát. Dr. Juhász Lászlónak, az osztály vezetőjének a történtekről nem volt tudomása. A* egészségügyi osztály nem adott arra engedélyt, hogy a tejet az út közepén mérjék ki, hiszen mint el­lenőrző szervnek az a feladata, hogy ellenőrizze: az élelmiszereket a bol­tok higiénikus környezetben tárolják és árusítsák. Megígérte, hogy sür­gősen felülvizsgálják a panaszt. Amennyiben a 21-es számú közért­nél ezt tapasztalják, úgy az egész-* ség ügyi osztály szabálysértési eljá­rást indít a bolt vezetője ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents