Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-25 / 222. szám
198ft «eptembcr 88, 2 Csütörtök Tanácskozik a parlament őszi ülésszaka Kellemetlen analógia (Folytatás az 1. oldalról.) lyen első ízben a Tanácsköztársaság kívánt változtatni. Az igazi nagy változás azonban csak a felszabadulás utáni években következhetett be, s az folytatódik napjainkban. Végül is ez tette szükségessé, hogy a korábbi törvények és rendelkezések maradandó elemeit eggyé ötvöző új, egységes jogszabály, törvény szülessen, amely a mai követelményeknek megfelelően rendezi a jövő szakmunkásainak oktatását és nevelését. Ezzel kapcsolatban igen fontos a népgazdaság szerkezetében végbement »ok jelentős változás, egyes ipari ágazatok s ezeken túlmenően a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások fontosságának megnövekedése, s természetesen a termelés általános technikájában és technológiáiban bekövetkezett rendkívüli fejlődé*. Mindezt követni kell ' az ipari tanulók képzésében is, akiknek a száma hazánkban két évtizede még alig haladta meg a 60 ezret, ma pedig 220—230 ezer körül mozog. Mégis, egyre nehezebb bizonyos szakmákban utánpótlást biztosítani. Itt-ott még a népszerű szakmákban is tanulóhiány mutatkozik. Pedig jelenleg különösen sok fiatal kerül ki az általános iskolákból, a következő években pedig apadni fog a számuk. Varsó : Márkus Gyula, az MTI tudó- ' silója jelenti: Folytatódik a négy szövetségies hadsereg egységeinek „Odera— ' Ne isse—69” fedőnevű közös őszi hadgyakorlata, amely 25 év óta a legnagyobb katonai gyakorlat lengyel földön — írja szerdai számában a Try buna Ludu. A csapatokat a taktikai tervek szerint átcsoportosították. A feladatok végrehajtása során a szövetséges egységek törzskarai tökéletesítik együttműködésüket. A műveletek végrehajtása a résztvevők magas fokú harci készültségét bizonyltja. A gyakorlatozó egységeket ismét új körzetekbe csoportosították át — közli a Zolnierz Wol- nosci — , ezt követően nyomban korszerű szabályozását, a pályaválasztási tevékenység megjavítását Szóba került a vita sarán a vállalatok megnövekedőit szerepe az ipart tanulóik oktatásában. Ma már elsőrendűen tőlük függ, megmaradnak-e a fiatalok tanult szakmájuknál, s hűségesek maradnák-e a vállalathoz, amely részt vett képzésükben. Az egyik hozzászóló, Kaszás Imre, szerint ez nem is annyira az anyagiak, inkább az üzemben uralkodó légkör kérdése, magyarán azé: mennyi emberséget tapasztalnak munkahelyükön a fiatalok. A törvényjavaslat világossá teszi, hogy halaszthatatlan a képzés tartalmi és szerkezeti reformja, a technikai és tudományos forradalom konzekven- cióinak érvényesítése. A hozzászólók ezzel kapcsolatban is elmondották tapasztalataikat, többek között az egyes tanműhelyekben még megtalálható özönvíz előtti gépekről, amelyeken — különösen a mai követelményeknek megfelelően — nem lehet megtanulni dolgozná. Úgynevezett lépcsőzetes oktatás bevezetéséről van szó amely az általános alapozó képzésből kiindulva fokozatosan ha. iád a specializácdó felé, amelyben már a munkahelyen szerzett tudásnak jut a főszerep. A követelményeknek megfelelően növekszik a termésaettudomáinyi megkezdődött a fegyverzet, a szállítóeszközök és műszaki bérén-- dezések álcázása. Közben a légvédelmi tüzérség az „ellenséges” támadást várva, riadókészültség- ben áll. Az Express Wieczomy tudósítója a hadgyakorlat négy lényeges jellemvonását emeli ki: 1. az Odera—Neiase 69 komplex jellegű gyakorlat, amelyen a négy hadsereg összes fegyvernemének egységei részt vesznek; 2. a csa- patok a legmodernebb fegyverzettel és felszereléssel rendelkeznek; 3. a hadgyakorlat parancsnoksága minden eddiginél nagyobb figyelmet fordít a négy hadsereg katonáinak és tisztjeinek barátságára; 4. a katonák igyekeznek úgy végrehajtani hadműveleteiket, hogy a legkisebb kárt se okozzák a termőföldeken odötatas súlya és nagyobb fontosságot nyernek az elmélyült szakmunkában mind nélkülözhe. tétlenebb elméleti ismeretek. A törvényjavaslat változatos módon kívánja ösztönözni, hogy a népgazdaság a jövőben megfelelő mértékű utánpótláshoz jusaon. Az iparitanuló-képzés- nek utolsó félévében ösztöndíj helyett szakmunkás-díjazást és a munkásoknál szokásos jutalmakat is kaphat. A kevésbé nép. szerű szakmákban társadalmi ösztöndíjat rendszeresítenek. Az eddigi 48 óra helyett egységesen 42 órára csökkentik a heti foglalkoztatást, a szakmunkás-tanulók nyári vakációja pedig lényegében azonos lesz a többi iskolások pihenő idejével. Megszervezik a rendszeres orvosi vizsgálatot és egészségügyi gondozást, a kedvezményes étkezést és utazást, a munkaruha-ellátást és a szociális biztosítást. A törvényjavaslat bizottsági vitáin és az országgyűlési tárgyaláson is kitűnt azonban, hogy a képzés különösen kritikus pontjai a műszaki tanárképzés megoldatlan, sága. valamint az iskolák, tantermek, tanulóotthonok szűkös volta. Többen rámutattak, így Kónyi Gyula, a törvényjavas, lat előadója is, valamint Kaszás Imre képviselő, hogy az oktatás fejlesztésével voltaképpen a nemzet szellemi vagyonát növeljük és az erre fordított beruházások sokszorosan visszatérülnek. A szatynunkásképzés reformja sok segítséget adhat — ez is kiderült a tanácskozás eddigi menetéből — a szakmunkáshiány jelenlegi nehézségeinek leküzdéséhez, s ezen túlmenően a fizikai munka — tapasztalható — torz megítélésének legyőzéséhez. Jellemző a rendkívüli érdeklődésre, amellyel az országgyűlésben is a törvényjavaslatot fogadták, hogy mintegy harmincán jelentkeztek hozzászólásra, ilyen sok képviselőnek volt személyes mondanivalója a több mint 200 ezer szakmunkást, 390 szakmunkásképző-iskolát és sok száz ipari és más vállalatot érintő ügyhöz, az ülés ennek folytán a késő esti órákban ért véget. A nyugatnémet választási vihar kellős közepén a barátok és ellenfelek gondoskodásából olyan szélcsend támadt Kiesinger körül, hogy — mint a hamburgi Der Spiegel írja —, annak már nyugtalanítania kellene a kancellárt. A kancellár barátai nyilván attól félnek, hogy veszteség érheti, ellenfeleinek pedig azzal kell számolniuk, hogy a szélső- jobboldal köreiben nyerhet vele, ha kifejtené, milyen tevékenységet folytatott Hitler idején. Ennek folytán most, a választás előtti napokban egyik fél sem akarja a kancellárt ilyenfajta próbára tenni, mert ennek hatását nem tudnák kiszámítani. Az elmúlt év júliusában, amikor Kiesingernek vallomást kellett tennie egy náci percben, kijelentette: „Nem meggyőződésből és nem opportunizmusból” lépett a náci pártba 1933, május 1-én. Hát, ha nem ezért, akkor ugyan miért? — tehették volna fel neki a kérdést, a kérdés azonban nem hangzott el. Tanú- vallomása után egyes cikkírók ugyan kigúnyolták, de más nem történt. Amikor a múlt év novemberében — mint ismeretes — Beats. Klarsfeld pofonütötte a kancellárt, hívei rábeszélték, tegyen bűnvádi feljelentést, holott ezt rábízhatta volna az államügyészre. Mint később bebizonyosodott, rossz tanácsot kapott. Ismeretes, hogy Beata Klarsfel- dett felfüggesztés nélkül, 12 hónapi börtönre ítélték. Klarsfeld asszony azonban nem olyan taHanoiban kedden a VDK nemzetgyűlésének ötödik ülésszaka harmadik ülésén Ton Duc Than- got választotta meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökévé és Ngiiyen Luong Bangót a köztársaság alelnökévé. A képviselők egyperces némasággal adóztak Ho Si Minh emlékének. A nemzetgyűlés nevében Truong Chinh, a nemzetgyűlés állandó bizottságának elnöke mondott beszédet, amelyben méltatta Ho Si Minh emlékét és kifejtette a népi demokratikus hatalom megszilárdításának feladatait. Ezután felolvasták az elhunyt Ho Si Minh elnök végrendeletét, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának felhívását és a párt Központi Bizottságának Ho Si Minh elhunyta alkalmából kiadott gyászjelentését. pintatos, mint Kicsinger barátai és ellenfelei. Geis6 ügyvéd, az asszony egyik védője, a büntető perrendtartás 220. §-ávai élve, amely szerint az általa szükségesnek tartott tanúkat közvetlenül megidézheti, megidézte a szövetségi köztársaság kancellárját a fellebbezési tárgyalásra. A kancellár Carstens államtitkár útján értesítette a fellebbezési bíróságot „Más irányú kötelezettségei miatt, akadaiyoztat- va van a megjelenésében”. A fellebbezési bíróság ezt elfogadta. Klarsfeld asszony és védői nem nyilatkoztak többet. Kiesingernek, a tanúnak nemzeti szocialista múltjáról tehát a perben semmit sem kellett bevallania. A bíróság viszont Klarsfeld asszony büntetését négy hónapra csökkentette és végrehajtását felfüggesztette. A védelem a fentiek alapján az ügy revízióját kérte. Hogy az államügyészség mit fog tenni, azt még nem tudni. Mindenesetre két héttel ezelőtt még kitartott a® 1968 novemberében meghirdetett 12 hónapos börtönbüntetés követelése mellett. Azt hozva fel indoknak, hogy Kari Heinz Pawla, aki 1968 szeptemberében egy berlini ül- nőkbiróság előtt elvégezte szükségletét, 10 hónapot kapott felfüggesztés nélkül, — a kancellár felpofozásának botrányokozója sem kaphat hát ennél kevesebbet. Mindenesetre nem lehet kellemes a kancellárnak * Klarsfeld asszonytól kapott pofon és a Pawla ügy analógiája. A képviselők viharos tapssal fogadták Ton Duc Thang elvtárs beszédét, aki köszönetét mondott a nemzetgyűlésnek az iránta tanúsított bizalomért és ígéretet tett arra, hogy Ho Si Minh elnök útmutatásának megfelelően, minden erejét á haza, a nép és a forradalom szolgálatának szenteli. Az ülésszakra meghívták Nguyen Huu Tho-t, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadulási Front elnökségének jelenleg Hanoiban tartózkodó elnökét, Trinh Dinh Thao-t, a Vietnami Demokratikus és Békeerők Központi Bizottságának elnökét, Nguyen Doant, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány elnök- helyettesét, valamint a Dél-vietnami Köztársaság hanoi képviseletének ügyvivő vezetőjét. KI a felelős a csehszlovákiai eseményekért? Ezek a körülmények is fontos, a teszik a szakmunkásképzés Huszonöt év óta a legnagyobb hadgyakorlat Ton Duc Thang a VDK elnöke Dz iszlám-csúcs hétpontos Kedden a késő esti órákiban dr Ahmed barakk marokkói tájékoz. iatari miniszter, az iszlám csúcsértekezlet hivatalos szóvivője közölte az újságíróikkal, hogy a találkozó résztvevői új hétpontos napirendet fogadtak ed, amely jelentősen kibővíti az értékértéit területét és — hírügynökségi kommentárok szerint — felsorakoztatja a muzulmán nemzeteket az izraeli agresszióval szemben. A új hétpontos napirend, amelyet beható vita után fogadtak el, következő: • Az Al Aksza-mecset felgyújtása. Jeruzsálem helyzete. Az izraeli csapatok visszavonása valamennyi megszállt arab területről. napirendje 4. A Palesztinái nép jogainak visszaállítása és az iszlám országok által a palesztínai nép felszabaditási küzdelméhez nyújtandó segítség. 5. Az értekezlet határozatainak végrehajtása, a külügyminiszterek kővetkező értekezletének időpontja és helye. 6. A muzulmán államok közötti együttműködés. 7. Közös álláspont elfogadása valamennyi előbb említett kérdésben. Az értekezlet 11 tagú szervező bizottsága a napirend elfogadása után az éjszakai órákban folytatta munkáját, hogy kidolgozza a határozatokat. Az AP jelentése szerint a tanácskozás hajnalig tartott. A Rude Právo szerdai számában közölte azt az interjút, amelyet a Tribuna Ludu című hetilap készített Alois Indrával, a CSKP Központi Bizottságának tát. kárával, az 1968 januártól augusz. tusáig terjedő időszak bonyolult belpolitikai fejlődésének eddigi homályos problémáiról. Arra a kérdésre, hogy miben látja a január utáni fejlődés nehézségeinek, s azoknak a bonyodalmaknak az okát, amelyek a szövetséges csapatok bevonulásával fejeződtek be, Indra így válaszolt: a CSKP fokozatosan csaknem teljes egészében elveszi, tette marxista—leninista párt jel. legét. Itt természetesen a marxizmus—lenini zmus alkotó módon való felfogásra és semmiképpen sem dogmatikus értelmezésre gondolok. A CSKP Központi Bizottságának titkára úgy véli, hogy a tömegtájékoztatási eszközök területén történt visszaélések, a szociáldemokrata párt újjáélesztésére tett erőfeszítések, a kommu- nistaellenes demonstráció és egyéb, 1968 augusztusa előtti cselekmények inkább a nehézségek1 következményed voltak, nem pe-j dig azok okai. A negatív példákat sorolva egyebek között emlékeztet, hogy, egyetlen párt- és egyetlen törvény, hozó szerv sem hozott határozatot j Novotny állami tisztségéből való leváltásáról, az elnök — elsősorban a tájékoztatási eszközök nyomására — mégis kénytelen volt lemondani. Interjúiéinak következő részében Indra elsősorban Alekszandr Dubcekről, a CSKP Központi Bizottságának akkori első titkárától nyilatkozik: Dubcek elvtársnak már az elmúlt év július 2-án elmondtam: a CSKP Központi Bizottsága akkori első titkárának komoly hibája volt a határozatlanság, az a törekvés, hogy elkerülje a nyílt! összeütközéseket, és az, hogy bizonytalan következtetéseket vont le. Dubcek nézeteiben is határo- í zatlan volt, gyakran utólag gyengítette előzőleg elfoglalt álláspontját — állapítja meg Indra és utal Dubceknek a Kétezer szó ci. j men ismert nyilatkozattal kapcsolatos magatartására. Ugyanilyen határozatlanságot tanúsított a nemzetkört tárgyalások és azok eredményed kapcsán. Hosszasan és nem egyértelműen hozta meg döntéseit a szövetségesekkel folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban is. — Mély meggyőződésem, hogy rossz szolgálatot tettek Dubcek elvtársnak azok, akik kritika nélkül hízelegtek neki és dicsfénnyel övezték személyiségét. Dubcek elvtárs arra számított — folytatja Indra —, hogy személyes tekintélye segítségével — úgymond — elbánhat a kongresszussal. Nekem az a véleményem, hogy az adott helyzetben ez az elképzelés, legalábbis illuzórikus volt — jegyzi meg Indra. A CSKP titkára megállapítja, hogy azért, ami az elemzett időszakban történt Csehszlovákiában, mindenekelőtt a legfelső pártszerveknek kell viselniük a felelősséget, be kell számolniuk tevékeny, ségükről a párt és a társadalom előtt.
