Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG: Í.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG XXIV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1969. SZEPTEMBER 35., CSÜTÖRTÖK Ára 80 fillér Az országgyűlés napirendjén a szakmunkásképzés refnrmja Tanácskozik a parlament őszi ülésszaka Szerda reggel megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. Az elnöklő Kállai Gyula jjevezetőül emlékeztette a képviselőket a hazánk felszabadításáért vívott harcok megindulásának 25. év­fordulójára, valamint a párt és a Hazafias Népfront ezzel kap- '■solatos nagy jelentőségű felhí­vására. Kérte az országgyűlést, segítse a maga módján is a jubileum méltó megünneplését. Az elfogadott napirend szerint először a magyar és a Bolgár Népköztársaság júliusban aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az országgyűlés Pé­ter János külügyminiszter expo­zéja alapján. A külügyminiszter gazdag, szí­nes történelmi és irodalmi pél­dákkal jellemezte a két nép ha­gyományos barátságát és egy­másra utaltságát, nemzeti és nemzetközi törekvéseinek azo­nosságát. Egyben felhasználta az alkalmat, hogy vázolja a nem­zetközt helyzetet. Napjaink vál­tozásaira az á legjellemzőbb — mondotta —, hogy előtérbe ke­rül a tárgyalásos módszer és a legveszélyesebb kérdéseikben is kezdenek kialakulni a békés megoldáshoz vezető utak. Mind­azonáltal látnunk kell a nyűt és lappangó veszélyeiket. A kedvező jelek és a veszély­gócok elemzése után a külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy a javulás ellenére sem mondhat­juk, hogy 'ténylegesen és telje­sem megoldódott volna egyik vagy másuk nagy nemzetközi probléma; s ami a leglényege­sebb. a termonukleáris háború veszélye sem szűnt meg. Szólt a Varsói Szerződés politikai ta­Péter János. galom egységének erősödé­séről, amely szétrombolta az im_ perialisták reményeit. A nagy nemzetközi problémák sorába, a vietnami háború ügyé­ben úgy véljük — mondotta a továbbiakban Komócsin Zoltán, hogy a tárgyalás látszata és a puszta propaganda nem viszi előbbre a béke ügyét. Mi azon­ban továbbra is valljuk, hogy van békés megoldás, aminek feltétele, hogy távozzanak az amerikaiak Vietnamból és kezd. jenek igazi tárgyalásokat. A kö­zel-keleti helyzetből is van ki­bontakozás, ha az izraeli kor­mány végrehajtja a Biztonsági Tanács határozatát. Az európai békéért és bizton­ságért folytatott küzdelemben a szocialista országok egységének és harcának igen nagy a fontos­sága, hangsúlyozta a továbbiak­ban. Ebből a szempontból kell megítélni a csehszlovákiai szo­cialista konszolidációt az ott ki­bontakozó kétfrontos harc jegyé, ben. Mi teljességgel bízunk a csehszlovák testvárpártnak a dr. Gustav Husak által vezetett har­ca igazában és sikerében. Be­szélt Komócsin Zoltán a nyug­talanító újfasiszta és revansista jelenségekről az NSZK-ban, amelyek arra vallanak, hogy egyes nyugatnémet vezető körök még mindig nem vették tudomá­sul a második világháború után kialakult európai határok törté­nelmi realitását. Ezért van oly nagy világpolitikai jelentősége, hogy a megalakulásának 20. év­fordulójára készülő Német De­mokratikus Köztársaság szilár­dan szembenáll minden revan­sista, újnáci törekvéssel. Befejezésül a Központi Bizott­ság titkára ismételten hangsú­lyozta a szocialista egység meg­erősítésének szükségességét, a nézeteltérések háttérbe szorítá­sának lehetőségeit és ilyen érte­lemben tett említést az igen nagy jelentőségű Koszigin—Csou En-laj találkozóról, még ha nem is szabad ezt az eseményt túl­zott reményekkel szemlélni. További hozzászólások és a külügyminiszter válasza után az országgyűlés egyhangúlag tör­vénybe iktatta hazánk és a Bol­gár Népköztársaság között lét­rejött új szerződést. A délutáni ülésen került sor második napirendként a szak­munkásképzésről szóló törvény- javaslat tárgyalására. Veres Jó­zsef munkaügyi miniszter — hogy megfelelőképpen méltá­nyolható legyen az, iparitanuló­képzésben végbement nagyará­nyú fejlődés — szólt a tőkés Ma­gyarország ipari tanulóinak, az egykori inasgyerekeknek emlé­kezetesen nehéz életéről, ame­(Folytatás a 2. oldalon.) (Jlést tartott az ÉDOSZ központi vezetősége A két ülés közötti munkát ér­tékelte, az üzemegészségügy és a munkabiztonság helyzetét, g taná­csi élelmiszeripar dolgozói élet- színvonalának alakulását tár­gyalta szerdai ülésén a Szakszer­vezet Székházában az Élelmiszer- ipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Az általános fejlődés ellenére változatlanul sok a probléma, a tennivaló. Nem megoldott a hő-, a por. és a zajártalom ellem vé­dekezés; a munkavédelmi felügye­lők 30 esetben állítottak le olyan üzemrészeket, gépeket, berendezé­seket, amelyek közvetlenül veszé­lyeztették a dolgozók egészségét, biztonságát. Húsz gazdasági ve­zető ellen kezdeményeztek fe­gyelmi eljárást, kilenc igazgatót, főmérnököt, művezetőt büntettek meg a munkavédelmi rendelkezé­sek elhanyagolása miatt. Nem tartják kielégítőnek a nőkre és a fiatalokra vonatkozó rendelkezé­sek végrehajtását. A központi vezetőség további intézkedéseket javasolt jövőre és a IV. ötéves terv időszakára az élet. és munkakörülmények terv­szerű fejlesztésére. Szovjet sugárhajtású repülőgépek Olaszországnak A Szovjetunió két „Jak—10” tí­pusú sugárhajtású utasszállító re­pülőgépet adott el Olaszország­nak, s ezzel — első ízben — be­hatolt a nyugati repülőgép-piac­ra. A szerződést Moszkvában irta alá az Aviaexport szovjet kül­kereskedelmi vállalat és az AIR- Tirrena, újonnan létesült olasz légi közlekedési társaság képvise­lője. náaskozó testülete megbízása alapján az európai kormányokhoz eljuttatott felhívás jelentőségéről és kedvező visszhangjáról, vala­mint a finn köztársasági elnök küszöbönálló budapesti látogatá­sáról. amely ugyancsak jó al­kalom lesz a budapesti felhívás visszhangjának felmérésére. A közeljövőt illetően úgy véli, kilátás van rá, hogy a Genfi Le­szerelési Értekezlet, amelyen Magyarország is képviselteti ma­gát, már a jövő hónap folyamán jelentős javaslatokat terjeszt az ENSZ közgyűlése elé. Kormá­nyunk mindenesetre azon dol­gozik. hogy sokasodjanak az enyhülés jelei. Á napirendhez hozzászólt Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára is. A Magyarország és a Bolgár Népköztársaság közötti együtt­működés továbbfejlődéséről szól­va különösen a két ország po­litikájának eszmei egységét hangsúlyozta, ilyen értelemben beszélt a moszkvai nagy nemzet­közi tanácskozás jelentőségéről, a nemzetközi kommunista moz­leltekkel ünnepeljünk Csupán néhány órája, hogy elhangzott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa felhívása a Magyar Népköztársaság népéhez. A felhívás annak a 25 év előtti napnak évfordulóján je­lent meg, amikor a dél-magyar­országi Battonya térségében a felszabadító szovjet hadsereg el­ső alakulatai megkezdték ha­zánk felszabadítását a hitleri fa­sizmus igája alól. A hódítóktól és elnyomóktól tengernyi kínt szenvedett ma­gyar nép évszázadokon át har­colt nemzeti függetlenségéért. E harcok rengeteg áldozatot köve­teltek, de nem voltaic hiábava- lóak, mert 25 esztendővel ezelőtt végérvényesen felszabadult sok megpróbáltatást átélt hazánk. A magyar nép jól tudja, hogy nemzeti függetlenségét és sza­badságát a Szovjetuniónak és szövetségeseinek a hitleri fa­sizmus és csatlósai feletti győ­zelmének köszönheti. Népünk soha el nem múló hálát érez a felszabadító Szovjetunió iránt. Tisztelettel emlékezik azokra a bolgár, jugoszláv, román és más népek hős fiaira, akik vérüket áldozták hazánk felszabadításá­ért. A szabadságát visszanyert ma­gyar nép élt a felszabadulás adta lehetőségekkel. Megterem­tette saját hatalmát, s ennek birtokában látott hozzá a társa­dalom forradalmi átalakításá­hoz. A föld a paraszté lett, a gyár a munkásé, s az úri Ma­gyarország helyén megszületett a dolgozó nép hazája. Jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy küzdelmes munkánk eredménye­ként nemzeti történelmünk leg­jelentősebb negyedszázada áll mögöttünk. 1945. április 4-ével olyan kor­szak zárult le, amikor a nem­zetvesztő urak félretéve a ma­gyar nép érdekeit, reakciós, ide­gen célok szolgálatának rendel­ték alá nemzetünket, s elszige­telték a haladó emberiségtől. Ma a Magyar Népköztársaság a leghaladóbb erőkkel tömörül­ve a szocialista világrendszer alkotó tagja s őszinte, testvéri szálak fűzik a kommunizmust építő Szovjetunióhoz, s a szo­cialista országok népeihez. Az elmúlt évtizedekben lerak­tuk a szocializmus alapjait, az utóbi esztendőkben pedig a szo­cializmus teljes felépítésének út­jára léptünk. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulója most nagyszerű lehetőség arra, hogy felmérjük a megtett utat, s meg­határozzuk további teendőinket. Ebből a szempontból rendkívüli jelentőségű a felhívás, amely hangsúlyozza: „Tegyük még szi­lárdabbá a nép hatalmát, erősít­sük tovább szocialista hazán­kat”. A szocialista haza erősíté­sének legbiztosabb záloga dolgo­zó népünk munkája, tudása. Ép­pen ezért fordul a felhívás a munkásosztályhoz, a parasztság­hoz, az értelmiséghez, minden honfitársunkhoz, férfiakhoz és nőkhöz, fiatalokhoz és időseb­bekhez, hogy fejezzék ki tettek­kel ragaszkodásukat szocialista hazánkhoz és köszöntsék mun­kaversennyel 1970. április 4-ét, felszabadulásunk 25. évforduló­ját. Ha mindenki egy kicsivel többet ad, mint eddig, ezzel nö­veli nemzeti versenyképességün­ket, növeli saját jólétét, s erő­síti szocialista népgazdaságun­kat. A magyar nép mindig akkor volt kész nagy tettekre, amikor haladó célokért egyesítette erőit. Ez a történelmi tanulság tük­röződik a felhívás soraiból: tö­mörüljünk szorosabban társadal­munk vezető ereje, pártunk kő. ré, s fogjon össze a Hazafias Népfrontban minden tettrekész alkotó erő. Ez az összefogás nyisson új nagyszerű távlatokat a szocialista Magyarországnak.

Next

/
Thumbnails
Contents