Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

19M. «September 20. 5 Szombat Miért nincs több húsdaráló a békéscsabai húsbeltokban? Sok háziasszony, főleg dolgozó nő kérdi ezt, és még többen vannak, akik ugyancsak meg­gondolják, hogy készítsenek-e darált húsból ebédet, vacsorát. Pedig ezek az ételek egyszerű­ek, kevés konyhai munkát igé­nyelnek és közkedveltek a csa­ládokban. Igen ám, de a darálás? Elő­venni, áttörölgetnl, felszerelni a húsdarálót, majd újból leszerel­ni, s aztán forró vízben elmoso­gatni, szárazra törölni, összerak­ni. Mindezen munkák fénypont­ja azonban a darálás s ennek is az a része, amikor a hús inas darabjai a késre rátekered- nek. Ekkor már csak egy a sze­rencse — az. hogy ha egyedül küszködik a háziasszony és nincs közönsége az egyéniségé­nek, temperamentumának leg­jobban megfelelő megjegyzések­hez. Még a mintaszerűen nyu­godt asszony is azt mondja ilyenkor: soha többet! Ezt tette szóvá pár soros pa­naszkönyvi bejegyzésben az el­múlt hetekben az egyik vásárló, a Szabadság tért húsboltbari. Az élelmiszer kiskereskedelmi vál­lalat udvarias hangú levélben nyugtázta az észrevételt és Így reagált: „Hűsárudátnkat igyekszünk felszerelni elektromos meghaj­tású húsdarálógéppel, azonban annak, hogy minden árudát el­lássunk ezekkel a gépekkel, anyagi természetű akadálya van, s ezért nem tudjuk meg­ígérni, hogy rövid időn belül az ön lakóhelyéhez közel levő húsboltba tudunk adni húsda­rálót. Húsdaráló van a békéscsabai, Tanácsköztársaság út 4 szám alatti 57. számú húsárudánk­ban. Kérjük, darált hús vásárlási szándékával szíveskedjék felke­resni ezt az árudánkat, ahol az ilyen irányú igényét dolgozóink készséggel teljesíteni fogják. Ez úton megköszönjük szives észrevételezését és kérjük, hogy a jövőben is keressen meg ben­nünket akár személyesen, levél­ben vagy egyéb úton árudáink­kal és dolgozóinkkal kapcsolatos kérdésekben.” Bármennyire örülünk annak, hogy a vállalat — mint az idé­zett levélből kitűnik — szívesen veszi és foglalkozik a vásárlók észrevételeinek és ezeket a jövő­re vonatkozóan is kéri, mégis önkéntelenül adódik a kérdés: Mennyibe kerül egy darab elektromos meghajtású húsda­ráló? Helyes-e, hogy aki nem a Szabadság téren vagy a közel­ben, hanem több kilométer tá­volságban lakik, az is a Tanács- köztársaság úti boltba menjen^ esetleg egy fél kiló darált hú­sért? Nem lehetne évenként egy boltot húsdarálóval ellátni, s így ha lassan is, de folyamato­san pótolni a hiányt? Véleményünk szerint a készen vett darált hús gondja kis ügy, mégis nagy segítség lenne a lá­rasztó második műszakot ellátó asszonyoknak. A korszerűséghez ez is hozzá­tartozik. Megbeszélést tartottak a tsz-bizottságok társadalmi előadói Pénteken a TIT Békéscsabai Ér­telmiségi Klubjában megbeszélést tartottak a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya és o me­gyei tanács mezőgazdasági éa élelmezésügyi osztálya által egy hónappal ezelőtt szervezett ter­melőszövetkezetek bizottságainak társadalmi előadói. A megbeszé­lésen Karakó Imre, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osz­tályának munkatársa tartott vita­indító előadást. Ezt követően a jelenlevők megvitatták áss egyhó­napos munka tapasztalatait és a jövőben követendő módszertani kérdésekért való...! Nagyobb városban töb­bet megengedhetnek az em­berek maguknak, nagyobbak a lehetőségek... Persze, a múltnak ez is egy nagy hibája volt... Es magunkat is kivárosiassá sül­lyesztjük a röhögésünkkel! — És Szevan Osa? — Osa, az más. Szerette azt a srácot. De hát egy kisvárosban már az is szemet szúr, ha egy lány a „kurva”-század végén, katona-egyenruhában veri a díszlépést... Az a vénkisasszony osztályfőnöknőjük, az a nagy­darab fátyolkalapban járó nő az oka mindennek. Osa bent járt a lányoknál és elmondta, mennyi­re szereti a fiúját, és ahogy hal­lom, ecsetelte a „szabad szere­lem" szépségeit.. Az apja, anyja se szólt ellene, az öccse se, aki velem Járt egy osztályba... Va­sárnaponként hazajártak a fiú­val, együtt beszélgetni és a fiú Is jóra való. szegény zsidó gye­rek , akkor jött vissza a deportá­lásból... Hát, istenem... De mon­dom, ez a vénkisasszony a ke­resztény erkölccsel hozakodott megint elő, hogy a lányok el­vesztik értéküket, ha a fiúkat közelükbe engedik.., Mesélték a hetedikesek... Azt mondta nekik az a nő, hogy amíg valaki isko­lába jár, addig ne járjon más­hova. Ha valaki a DISZ-be akar járni és a „szabad szerelmet” óhajtja, az maradjon ki, mint Szevan Osa... * Andrisék megbeszélték, hogy másnap egy órakor hármasban elmennek a lánygimnáziumba, beszélnek az osztályfőnöknővel, és visszahódítják a hetven gim­nazistát. Andris hazafelé menet, a ker­ten ment végig. A padokon sze­relmespárok üldögéltek, a kiépí­tett tavacska medrében fürdés közben csókolódzó párok és itt- ott a bokrokban suttogó hang ütötte meg Andris fülét. „Holnaptól kezdve villany fog égni a kertben!” határozta el. Bár érzékeny pont a villany- energia kérdése — az ifjúság cletnokratikus szervezetének jó híre mindennél fontosabb! A lánygimnázium folyosóján kellett találkozniuk délután ket­tőkor, közvetlenül a hatodik óra után. Fülledt, júniusi nap pör- [ költ odakint — a homályos, hős folyosó alkalmas hely volt tehát arra, hogy a „roham” előtt hig­gadt érveket sorakoztassanak fel gondolatban a fiúk. Andris, a MADISZ színjátszó- gárdájának vezetőjét, Timóth elárvult helyének betöltőjét, Ve­ress Miklós református segéd­lelkészt is magával hozta. Vö­rös hajú, langaléta fiatalember : volt Veress. Kitűnő ismerője a i Bibliának s a marxi származá- ■ Sára, s a hívek megrőkönyödé- j sétől, sőt megvetésétől kísérten ■ — a demokratikus ifjúsági egy- : ség lendületes támogatója. Andris is, Lajl is úgy vélte, f erősítésül most alkalmasabb az f okosan érvelő, taktikus káplánt > magukkal vinniük, mint a ve- : hemens Lacit, Andris öccsét, • akinek fiatalos hevessége esetleg ■ kátyúba juttatná az óvatosan ; kezelendő ügyet... Veress Miklós : magas, nyakig gombolt papi « mellényben verejtékezett. A fe- ! kete mellény némi méltóságot, | egyben groteszkséget árasztott ] abban a pokoli kánikulában (Folytatjuk) Növekvő érdeklődés az ország, a világ dolgai iránt — Álljon csak meg egy percre, titkár elvtárs...! A Vizesfási Állami Gazdaság pártszervezeteinek csúcstitkára kérdőn tekint Szatmári Elekre, aki a műhely előtt megszólította. Arcán a kérdés: „Mi a baj, Elek?” Szatmári, mintha olvasna a tekin. tétből, így folytatja: — Nincs semmi baj, csak' azt akarom megkérdezni, olvasta-e a Pártéletben" azt az írást, ame­lyik az idős párttagokkal való tö­rődésről szól? Nagyon fain írás, tisztelni tudom a pártjukat, hogy így megbecsüli az idős tagjait. Ol­vasta, Buzi elvtárs? A párttitkárnak mintha egy pil­lanatra árnyék borítaná az arcát. Látszik, küszködik magában a fe­lelettel: hátha megkérdi ez a Szatmári, hogy mit szólok a cikk­nek ehhez vagy ahhoz az észre­vételéhez..., de már határoz is magában: — Sajnos, nem volt még időm belenézni... — Kár. Feltétlenül olvassa el. Én mondom, hasznos lesz talán nálunk is-. Ö A fenti párbeszédből ki-ki tet­szés szerint levonhatja a tanul­ságot. Az újságírót azonban ezút­tal nem a „csábító” következteté­sek kibontásának lehetősége ve­zérelte a fenti párbeszéd után, hanem egyetlen tény, Még pedig az, hogy aki Buzi Sándort meg­kérdezte: pártonkívüli. Más szó­val: Szatmári Elek pártonkívüli állami gazdasági dolgozó olvasója a párt Központi Bizottsága folyó­iratának. Talán csak véletlenül került a kezébe a Pártélet? Vagy rendszeresen olvassa belőle azt, ami őt érdekli? Ügy véltem, érde­kesebb téma ez, mint olyan fej­tegetésekbe kezdeni egy ellesett beszélgetés után, hogy lám, mi­lyen kényes helyzetbe kerülhet egy párttitkár, ha véletlenül meg­kérdezik tale, mi a véleménye er­ről vagy arról a cikkről. (Külön­ben is elhamarkodott lenne az ilyen konklúzió, mert hét őszin­tén szólva, kinek van ideje arra, hogy minden egyes megjelent írást töviről-hegyire elolvasson?) — Szatmári elvtárs rendszere­sen olvassa a Pártéletet? —- Amióta előfizetője vagyok... Persze nem elejétől végig, hiszen egyik-másik írást meg sem érte­Vizesfási jegyzet ttém belőle, annyira tudományos. Mosolyog, majd így folytatja: — Ha Buzi elvtárs esetleg vissza­kérdezte volna: Hát maga, Elek, ‘ olvasta-e a Pártéletben a., a... md is volt a címe, valami „Nyolcak művészetét., vagy efféle tudomá­nyos cikket, bizony én marad­tam volna adós az igen-felelettel. Ö meg biztos ezeket olvassa vagy ezeket is... gítene helyben is a szocialista bri­gádok munkájában. 0 Szatmári Elek nem egyedüli a gazdaság 474 állandó dolgozója között, áld nemcsak hallomásból, hanem írásban rögzített doku­mentumok alapján kíván tájéko­zódni a párt politikájáról, akarja megismerni a politikai ég gazda­sági munka sokrétű összefüggését, helyünket, szerepünket (az egyem ember szerepét la) a világban, a szocialista országok közötti kap­csolatok fontosságát, • viták ere­detét és jelentőségét a nemzetközi munkásmozgalomban és mindazo­kat a kérdéseket, amelyek közvet. lenül is érintik őt és vele együtt minden dolgozót. Szatmári Eleknek és társainak ilyen igénye áttételesen, a gazda­ság szocialista brigádjainak tol­mácsolásában Jelentkezett még az elmúlt év őszén a pártvezetősé­gek választásakor. A gazdaság akkor három szocialista brigádjá­nak párttagjai keményen megbí­rálták a vezetőséget, hogy nem ad hathatós segítségét a bri­gádtagok erkölcsi, politikai neve­léséhez, nem segíti kellően, hogy a jó munka mellett érvényesüljön a szocialista brigádok másik két követelménye, nem biztosít ele­gendő segédanyagot ahhoz, hogy szemléletmódjukban, ítéletalkotá­sukban is fejlődjenek a brigád­tagok. A békési járási pártbizott­ság összegezte a járás vezetőség­választási tapasztalatait és a párt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére vereenymozgalmat in­dítványozott, melyen belül többek között kívánatosnak vélte, ha « pártszervezetek a pártpolitikai fo­lyóiratok szervezésében is előre­lépnének a járásban. A Vizesfási Állami Gazdaság új pártve- zetősége úgy vélte, ennek a tanácsnak a megvalósítása se­II BOV békéscsabai gyára (BÚMÉVAL) portást, kezdő villanyszerelőt gépkocsiszerelőt, férfi és női segédmunkásokat felvesz. A felvételhez egészségügyi vizsgálat szükséges 172217 © Mikor az új pártvezetőség utá­nanézett, hogyan is állnak a gaz­daságban a pártlapok és folyó­iratok előfizetésével,' bizony elég szegényes volt a kép. Békés-Tar- hos községgel együtt, ahova köz­igazgatásilag i tartozik az állami gazdaság, mindössze negyven la­pot és folyóiratot kézbesített a pos­ta. A gazdaság 62 párttagjából húszán még időszaki lapot sem ol. vasiak, a többség is csak eseten­ként forgatott újságot a kezében. A Kossuth Kiadó könyveinek nagy részét pedig hónapról hó­napra vissza kellett számlázni. Buzi elvtérs a kerületi párttit­károk előtt ismertette a felmérés statisztikáját és elhatározták, hogy a bizalmi hálózat mozgósításával megpróbálnak változtatni a hely­zeten. A kerületekben összehívták a szocialista brigádtagokat, a ve­zetők kezébe adták az előfizetési íveket és elmondták, milyen se­gítséget adhat ennek vagy annak a lapnak, folyóiratnak a rendsze­res olvasása, vagy a Kossuth Ki­adó kiadványainak megrendelé­se. Szervezés közben is új javas­lattal fordultak a pártvezetősé­gekhez az emberek. Elmondták, nem helyes módszer az, hogy a Kossuth Kiadó „ömlesztve” küldi le a megjelent könyveket, inkább csak listát küldjön a címekről, mellékelve a kiadványok ' rövid tartalmát, és majd itt, helyben el­döntik, hogy miből mennyit kér­nek. Ha kell, ezekért a könyve­kért él is mennek a kiadóba. Meg­fogadták ezt a javaslatot és érde­mes volt megfogadni. Amíg ugyan­is 1968-ban mindössze háromezer forint értékű politikai és szépiro­dalmi kiadvány kelt el a gaz­daságban, az idén a fenti mód­szerrel június 30-ig közel négy­ezer forint értékű könyvet vásá­roltak meg a dolgozók. A párt­lapok és folyóiratok előfizetésé­ben is ugrásszerű az előrelépés. A tavalyi 40-nel szemben, most 139 partlap és folyóirat jár csak a gazdaságba és ebből 91 Pártélet. Mi ennek egyik oka? Hogy há­rommal a tavalyival szemben, most nyolc szocialista címért küz­dő brigád van, amelynek 155 tag­ja túlnyomórészt pártonkívüli. Továbbá, hogy míg az elmúlt évben 97-en vettek részt a szerve­zett oktatásban, jelenleg 201 em­ber tanul és igényli ehhez a kü­lönböző nyomtatott segítséget. De meg is fordíthatjuk az összefüg­gést, hiszen az új előfizetők je­lentkezése előbb történt, mint ahogyan a szervezett oktatás meg­kezdődött. A lapok, folyóiratok olvasása mélyítette a dolgozókban azt az akaratot, hogy alaposabban, szervezett oktatás keretében is tanulmányozzák a párt politiká­ját, a marxizmus-leninizmus el­méleti kérdéseit és a haladó vi­lágnézet alapján feleletet találja­nak sok olyan problémára, ami­ben korábban nem tudtak eliga­zodni. Természetesen ezt az utób­bi megállapítást nem tekinthet­jük semmiképpen sem lezártnak. E-PPén Buzi Sándor mondja: ami­óta ilyen sok lapot és folyóiratot kézbesít a posta gazdaságunkba, nagyon megnövekedett az érdek­lődés az ország és a világ dolgai iránt. Különböző témákból kérnek bővebb tájékoztatást hétről hétre a párttagok és pártonkívüliek És ez a növekvő aktivitás — meg le­het nézni földjeinket — látszik gazdasági eredményeinken is. Varga Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents