Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-20 / 218. szám
19M. «September 20. 5 Szombat Miért nincs több húsdaráló a békéscsabai húsbeltokban? Sok háziasszony, főleg dolgozó nő kérdi ezt, és még többen vannak, akik ugyancsak meggondolják, hogy készítsenek-e darált húsból ebédet, vacsorát. Pedig ezek az ételek egyszerűek, kevés konyhai munkát igényelnek és közkedveltek a családokban. Igen ám, de a darálás? Elővenni, áttörölgetnl, felszerelni a húsdarálót, majd újból leszerelni, s aztán forró vízben elmosogatni, szárazra törölni, összerakni. Mindezen munkák fénypontja azonban a darálás s ennek is az a része, amikor a hús inas darabjai a késre rátekered- nek. Ekkor már csak egy a szerencse — az. hogy ha egyedül küszködik a háziasszony és nincs közönsége az egyéniségének, temperamentumának legjobban megfelelő megjegyzésekhez. Még a mintaszerűen nyugodt asszony is azt mondja ilyenkor: soha többet! Ezt tette szóvá pár soros panaszkönyvi bejegyzésben az elmúlt hetekben az egyik vásárló, a Szabadság tért húsboltbari. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat udvarias hangú levélben nyugtázta az észrevételt és Így reagált: „Hűsárudátnkat igyekszünk felszerelni elektromos meghajtású húsdarálógéppel, azonban annak, hogy minden árudát ellássunk ezekkel a gépekkel, anyagi természetű akadálya van, s ezért nem tudjuk megígérni, hogy rövid időn belül az ön lakóhelyéhez közel levő húsboltba tudunk adni húsdarálót. Húsdaráló van a békéscsabai, Tanácsköztársaság út 4 szám alatti 57. számú húsárudánkban. Kérjük, darált hús vásárlási szándékával szíveskedjék felkeresni ezt az árudánkat, ahol az ilyen irányú igényét dolgozóink készséggel teljesíteni fogják. Ez úton megköszönjük szives észrevételezését és kérjük, hogy a jövőben is keressen meg bennünket akár személyesen, levélben vagy egyéb úton árudáinkkal és dolgozóinkkal kapcsolatos kérdésekben.” Bármennyire örülünk annak, hogy a vállalat — mint az idézett levélből kitűnik — szívesen veszi és foglalkozik a vásárlók észrevételeinek és ezeket a jövőre vonatkozóan is kéri, mégis önkéntelenül adódik a kérdés: Mennyibe kerül egy darab elektromos meghajtású húsdaráló? Helyes-e, hogy aki nem a Szabadság téren vagy a közelben, hanem több kilométer távolságban lakik, az is a Tanács- köztársaság úti boltba menjen^ esetleg egy fél kiló darált húsért? Nem lehetne évenként egy boltot húsdarálóval ellátni, s így ha lassan is, de folyamatosan pótolni a hiányt? Véleményünk szerint a készen vett darált hús gondja kis ügy, mégis nagy segítség lenne a lárasztó második műszakot ellátó asszonyoknak. A korszerűséghez ez is hozzátartozik. Megbeszélést tartottak a tsz-bizottságok társadalmi előadói Pénteken a TIT Békéscsabai Értelmiségi Klubjában megbeszélést tartottak a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya és o megyei tanács mezőgazdasági éa élelmezésügyi osztálya által egy hónappal ezelőtt szervezett termelőszövetkezetek bizottságainak társadalmi előadói. A megbeszélésen Karakó Imre, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa tartott vitaindító előadást. Ezt követően a jelenlevők megvitatták áss egyhónapos munka tapasztalatait és a jövőben követendő módszertani kérdésekért való...! Nagyobb városban többet megengedhetnek az emberek maguknak, nagyobbak a lehetőségek... Persze, a múltnak ez is egy nagy hibája volt... Es magunkat is kivárosiassá süllyesztjük a röhögésünkkel! — És Szevan Osa? — Osa, az más. Szerette azt a srácot. De hát egy kisvárosban már az is szemet szúr, ha egy lány a „kurva”-század végén, katona-egyenruhában veri a díszlépést... Az a vénkisasszony osztályfőnöknőjük, az a nagydarab fátyolkalapban járó nő az oka mindennek. Osa bent járt a lányoknál és elmondta, mennyire szereti a fiúját, és ahogy hallom, ecsetelte a „szabad szerelem" szépségeit.. Az apja, anyja se szólt ellene, az öccse se, aki velem Járt egy osztályba... Vasárnaponként hazajártak a fiúval, együtt beszélgetni és a fiú Is jóra való. szegény zsidó gyerek , akkor jött vissza a deportálásból... Hát, istenem... De mondom, ez a vénkisasszony a keresztény erkölccsel hozakodott megint elő, hogy a lányok elvesztik értéküket, ha a fiúkat közelükbe engedik.., Mesélték a hetedikesek... Azt mondta nekik az a nő, hogy amíg valaki iskolába jár, addig ne járjon máshova. Ha valaki a DISZ-be akar járni és a „szabad szerelmet” óhajtja, az maradjon ki, mint Szevan Osa... * Andrisék megbeszélték, hogy másnap egy órakor hármasban elmennek a lánygimnáziumba, beszélnek az osztályfőnöknővel, és visszahódítják a hetven gimnazistát. Andris hazafelé menet, a kerten ment végig. A padokon szerelmespárok üldögéltek, a kiépített tavacska medrében fürdés közben csókolódzó párok és itt- ott a bokrokban suttogó hang ütötte meg Andris fülét. „Holnaptól kezdve villany fog égni a kertben!” határozta el. Bár érzékeny pont a villany- energia kérdése — az ifjúság cletnokratikus szervezetének jó híre mindennél fontosabb! A lánygimnázium folyosóján kellett találkozniuk délután kettőkor, közvetlenül a hatodik óra után. Fülledt, júniusi nap pör- [ költ odakint — a homályos, hős folyosó alkalmas hely volt tehát arra, hogy a „roham” előtt higgadt érveket sorakoztassanak fel gondolatban a fiúk. Andris, a MADISZ színjátszó- gárdájának vezetőjét, Timóth elárvult helyének betöltőjét, Veress Miklós református segédlelkészt is magával hozta. Vörös hajú, langaléta fiatalember : volt Veress. Kitűnő ismerője a i Bibliának s a marxi származá- ■ Sára, s a hívek megrőkönyödé- j sétől, sőt megvetésétől kísérten ■ — a demokratikus ifjúsági egy- : ség lendületes támogatója. Andris is, Lajl is úgy vélte, f erősítésül most alkalmasabb az f okosan érvelő, taktikus káplánt > magukkal vinniük, mint a ve- : hemens Lacit, Andris öccsét, • akinek fiatalos hevessége esetleg ■ kátyúba juttatná az óvatosan ; kezelendő ügyet... Veress Miklós : magas, nyakig gombolt papi « mellényben verejtékezett. A fe- ! kete mellény némi méltóságot, | egyben groteszkséget árasztott ] abban a pokoli kánikulában (Folytatjuk) Növekvő érdeklődés az ország, a világ dolgai iránt — Álljon csak meg egy percre, titkár elvtárs...! A Vizesfási Állami Gazdaság pártszervezeteinek csúcstitkára kérdőn tekint Szatmári Elekre, aki a műhely előtt megszólította. Arcán a kérdés: „Mi a baj, Elek?” Szatmári, mintha olvasna a tekin. tétből, így folytatja: — Nincs semmi baj, csak' azt akarom megkérdezni, olvasta-e a Pártéletben" azt az írást, amelyik az idős párttagokkal való törődésről szól? Nagyon fain írás, tisztelni tudom a pártjukat, hogy így megbecsüli az idős tagjait. Olvasta, Buzi elvtárs? A párttitkárnak mintha egy pillanatra árnyék borítaná az arcát. Látszik, küszködik magában a felelettel: hátha megkérdi ez a Szatmári, hogy mit szólok a cikknek ehhez vagy ahhoz az észrevételéhez..., de már határoz is magában: — Sajnos, nem volt még időm belenézni... — Kár. Feltétlenül olvassa el. Én mondom, hasznos lesz talán nálunk is-. Ö A fenti párbeszédből ki-ki tetszés szerint levonhatja a tanulságot. Az újságírót azonban ezúttal nem a „csábító” következtetések kibontásának lehetősége vezérelte a fenti párbeszéd után, hanem egyetlen tény, Még pedig az, hogy aki Buzi Sándort megkérdezte: pártonkívüli. Más szóval: Szatmári Elek pártonkívüli állami gazdasági dolgozó olvasója a párt Központi Bizottsága folyóiratának. Talán csak véletlenül került a kezébe a Pártélet? Vagy rendszeresen olvassa belőle azt, ami őt érdekli? Ügy véltem, érdekesebb téma ez, mint olyan fejtegetésekbe kezdeni egy ellesett beszélgetés után, hogy lám, milyen kényes helyzetbe kerülhet egy párttitkár, ha véletlenül megkérdezik tale, mi a véleménye erről vagy arról a cikkről. (Különben is elhamarkodott lenne az ilyen konklúzió, mert hét őszintén szólva, kinek van ideje arra, hogy minden egyes megjelent írást töviről-hegyire elolvasson?) — Szatmári elvtárs rendszeresen olvassa a Pártéletet? —- Amióta előfizetője vagyok... Persze nem elejétől végig, hiszen egyik-másik írást meg sem érteVizesfási jegyzet ttém belőle, annyira tudományos. Mosolyog, majd így folytatja: — Ha Buzi elvtárs esetleg visszakérdezte volna: Hát maga, Elek, ‘ olvasta-e a Pártéletben a., a... md is volt a címe, valami „Nyolcak művészetét., vagy efféle tudományos cikket, bizony én maradtam volna adós az igen-felelettel. Ö meg biztos ezeket olvassa vagy ezeket is... gítene helyben is a szocialista brigádok munkájában. 0 Szatmári Elek nem egyedüli a gazdaság 474 állandó dolgozója között, áld nemcsak hallomásból, hanem írásban rögzített dokumentumok alapján kíván tájékozódni a párt politikájáról, akarja megismerni a politikai ég gazdasági munka sokrétű összefüggését, helyünket, szerepünket (az egyem ember szerepét la) a világban, a szocialista országok közötti kapcsolatok fontosságát, • viták eredetét és jelentőségét a nemzetközi munkásmozgalomban és mindazokat a kérdéseket, amelyek közvet. lenül is érintik őt és vele együtt minden dolgozót. Szatmári Eleknek és társainak ilyen igénye áttételesen, a gazdaság szocialista brigádjainak tolmácsolásában Jelentkezett még az elmúlt év őszén a pártvezetőségek választásakor. A gazdaság akkor három szocialista brigádjának párttagjai keményen megbírálták a vezetőséget, hogy nem ad hathatós segítségét a brigádtagok erkölcsi, politikai neveléséhez, nem segíti kellően, hogy a jó munka mellett érvényesüljön a szocialista brigádok másik két követelménye, nem biztosít elegendő segédanyagot ahhoz, hogy szemléletmódjukban, ítéletalkotásukban is fejlődjenek a brigádtagok. A békési járási pártbizottság összegezte a járás vezetőségválasztási tapasztalatait és a párt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére vereenymozgalmat indítványozott, melyen belül többek között kívánatosnak vélte, ha « pártszervezetek a pártpolitikai folyóiratok szervezésében is előrelépnének a járásban. A Vizesfási Állami Gazdaság új pártve- zetősége úgy vélte, ennek a tanácsnak a megvalósítása seII BOV békéscsabai gyára (BÚMÉVAL) portást, kezdő villanyszerelőt gépkocsiszerelőt, férfi és női segédmunkásokat felvesz. A felvételhez egészségügyi vizsgálat szükséges 172217 © Mikor az új pártvezetőség utánanézett, hogyan is állnak a gazdaságban a pártlapok és folyóiratok előfizetésével,' bizony elég szegényes volt a kép. Békés-Tar- hos községgel együtt, ahova közigazgatásilag i tartozik az állami gazdaság, mindössze negyven lapot és folyóiratot kézbesített a posta. A gazdaság 62 párttagjából húszán még időszaki lapot sem ol. vasiak, a többség is csak esetenként forgatott újságot a kezében. A Kossuth Kiadó könyveinek nagy részét pedig hónapról hónapra vissza kellett számlázni. Buzi elvtérs a kerületi párttitkárok előtt ismertette a felmérés statisztikáját és elhatározták, hogy a bizalmi hálózat mozgósításával megpróbálnak változtatni a helyzeten. A kerületekben összehívták a szocialista brigádtagokat, a vezetők kezébe adták az előfizetési íveket és elmondták, milyen segítséget adhat ennek vagy annak a lapnak, folyóiratnak a rendszeres olvasása, vagy a Kossuth Kiadó kiadványainak megrendelése. Szervezés közben is új javaslattal fordultak a pártvezetőségekhez az emberek. Elmondták, nem helyes módszer az, hogy a Kossuth Kiadó „ömlesztve” küldi le a megjelent könyveket, inkább csak listát küldjön a címekről, mellékelve a kiadványok ' rövid tartalmát, és majd itt, helyben eldöntik, hogy miből mennyit kérnek. Ha kell, ezekért a könyvekért él is mennek a kiadóba. Megfogadták ezt a javaslatot és érdemes volt megfogadni. Amíg ugyanis 1968-ban mindössze háromezer forint értékű politikai és szépirodalmi kiadvány kelt el a gazdaságban, az idén a fenti módszerrel június 30-ig közel négyezer forint értékű könyvet vásároltak meg a dolgozók. A pártlapok és folyóiratok előfizetésében is ugrásszerű az előrelépés. A tavalyi 40-nel szemben, most 139 partlap és folyóirat jár csak a gazdaságba és ebből 91 Pártélet. Mi ennek egyik oka? Hogy hárommal a tavalyival szemben, most nyolc szocialista címért küzdő brigád van, amelynek 155 tagja túlnyomórészt pártonkívüli. Továbbá, hogy míg az elmúlt évben 97-en vettek részt a szervezett oktatásban, jelenleg 201 ember tanul és igényli ehhez a különböző nyomtatott segítséget. De meg is fordíthatjuk az összefüggést, hiszen az új előfizetők jelentkezése előbb történt, mint ahogyan a szervezett oktatás megkezdődött. A lapok, folyóiratok olvasása mélyítette a dolgozókban azt az akaratot, hogy alaposabban, szervezett oktatás keretében is tanulmányozzák a párt politikáját, a marxizmus-leninizmus elméleti kérdéseit és a haladó világnézet alapján feleletet találjanak sok olyan problémára, amiben korábban nem tudtak eligazodni. Természetesen ezt az utóbbi megállapítást nem tekinthetjük semmiképpen sem lezártnak. E-PPén Buzi Sándor mondja: amióta ilyen sok lapot és folyóiratot kézbesít a posta gazdaságunkba, nagyon megnövekedett az érdeklődés az ország és a világ dolgai iránt. Különböző témákból kérnek bővebb tájékoztatást hétről hétre a párttagok és pártonkívüliek És ez a növekvő aktivitás — meg lehet nézni földjeinket — látszik gazdasági eredményeinken is. Varga Dezső
