Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

1909. szeptember 20, 4 Szombat Egy községi TU-megbízott évad eleji gondjai A hosszú nyári szünet alatt el­néptelenedett iskolafolyosók szep­tember eleji benépesülése csalha­tatlan jele a lassan, de biztosan közelgő ősznek, mely egy község sokrétű kulturális munkája mel­lett komoly feladatokat ró az adott helység TlT-megbízottjára is. Szeptember a szerződéskötések ideje. Ilyenkor sorra kell járni a gazdasági, és tömegszervezeteket, s az előző évad tapasztalata alap­ján össze kell állítani .egy olyan tematikát, amely akalmazkodik a lekötő szerv hallgatóságának érdeklődési köréhez, általános műveltségi szintjéhez. Eddig rendben is szokott menni a do­log, hiszen nagy »segítséget jelent a megyei TIT által minden év­ben megjelenő témaj avaslatok gyűjteménye, melyben számos természettudományi és társa­dalomtudományi témakörből le­het válogatni, sőt komplett soro­zatok témajavaslata is adott. A baj akkor kezdődik, amikor az igényelt előadás megtartásá­nak egyszerre több oka is lehet. Ezek közül az okok közül szeret­nék most néhányat csokorba szedni, olyanokat, amelyek zömé­ben jellemzőek a községekre. Első ütközési felület a kiválasz­tott téma és az előadás között j annak megállapítása, hogy a he­lyi TIT előadói gárda tagjai közül ] (java részük pedagógus, elvétve 1—2 orvos, mezőgazdasági szak-1 ember) ki lenne a legalkalma-l sabb a kijelölt előadás megtartá-j sára» vagy egyáltalán van-e kö-j zöttük olyan, aki az igényelt té- j makörben vállalni meri a téma; ismertetését. Számtalan példa szü­letett ugyanis már arra, hogy olyan jogi, űrkutatási és egyéb témakörű előadások megtartására volt igény, melyet a helyi elő­adógárda tagjai nem szívesen vagy egyáltalán nem vállaltak, hiszen sok esetben maguk sem tudnának többet mondaui azadott témakörről mint amit a hallgató a különböző ismeretterjesztő könyvekből, fo­lyóiratokból már megtudott, de ennél többre kíváncsi. Ilyenkor kerül aztán sor az importra, ami­kor járási vagy megyei székhely­ről kell megfelelő előadót keresni, ami azon túlmenően, hogy lénye­gesen megemeli az előadással já­ró kiadásokat, még néha bukta­Filaiéfíav hírezk A battonyai bélyegkiállítás vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik A felszabadulási emlékbélyeg- kiállítás előkészítő munkálatai befejeződtek. A mozgalmi kiállí­tásra 12 megyei gyűjtő küldte be anyagát. Szerepelnek a kiállított anyagok között antifasiszta, mun­kásmozgalmi, békegalambok, Ta­nácsköztársaság és Lenin-gyűj- temények. A kiállítás a battonyai ifjúsági házban lesz és az autó­posta is itt működik. Az emlék- bélyegzés csak egy napon, 23-án történik. A kiállítást a MABEOSZ központi vezetősége részéről Fi- lyó Mihály, a Filatéliai Szemle szerkesztője nyitja meg. A terü­leti iroda és a területi bizottság is képviselteti magát. * BEMUTATJUK A LEGUTÓBB MEGJELENT különleges ásvá­nyokat, megkövesedett őskori nö_ vényeket és állatokat ábrázoló bé­lyegsorozatot. Vas Tibor tólcat is rejt magában. (A kért időpontra más irányú elfoglaltsá­ga van az előadónak, közlekedési nehézségek szólnak közbe és így tovább.) Gondolatunkat szőjük tovább, most már annak szellemében, hogy sikerült a témát kiválaszta­ni. biztosított az előadó is. Ekkor jön a következő — nem cseké lyebb feladat — biztosítani az elhangzó előadások szemléletes- régét, természetesei! a technika mai fokán. Tehát ugyanúgy szük­séges a diafilm, mint az epidiasz­kóp, s egy keskenyfilmvetítő sem rossz, ha van. Ez a minimum, amely nélkül érdeklődésfelkeltés­ről, jó előadásról még a legjobban felkészült előadó esetében sem beszélhetünk. Ezek pedig nem filléres dolgok, különösen ha fi­gyelembe vesszük, hogy az IFILM-től eddig ingyen kölcsö­nözhető filmek után, manapság már kölcsönzési díjat is kell fi­zetni. Az eddig elmondottak sem je­lentenek csekély feladatot a T1T- megbízott számára, de érzésem szerint a legnehezebb rész most kövfetkezik: közönséget szervezni az előadásra, éspedig olyan em­berekből az esetek többségében, akik egész nap intézték ügyes-ba­jos dolgaikat, végezték munkáju­kat, s este megtérnek családjuk körébe, legtöbbször fáradtan. Hétéves tapasztalat alapján állí­tom, hogy a szervezésen mérhető le legjobban, hogy az illető TIT- megbízott szép, de nem könnyű feladatát hogyan végzi. A hírköz­lésnek szinte minden formáját igénybe kell venni: iskolai ellen­őrzőkbe biíraitni, plakátokon hir­detni. személyes meghívókat kül­deni, hangosbemondón közzéten­ni, hogy csak a leggyakoribb for­mákat említsem. Ha mindez így együttesen megtörténik, az elő­adó jó előadást, tart, a hallgató­ság elégedetten távozik, akkor egyre jobban válik az emberek igényévé a sokrétű népművelési formáknak e fajtája, melyről még a tv korszakában is nagyon hosszú ideig nem szabad lemon­danunk, mert akkor kultúrforra- dalmunk egy részéről is lemon­danánk, s ezt a luxust — figye­lembe véve generációnk eléggé heterogén műveltségi szintjét — nem engedhetjük meg magunk­nak. Szilárd A dám ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■! Polgári védelmi gyakorlatok, tűzoltási bemutatók, filmvetítések és vetélkedők 6 községben Az elmúlt hét végén megrend- dezett polgári védelmi napokhoz hasonlóan szeptember 20—21-én is rendeznek megyénk hat községé-' ben különböző bemutatókat, ver­senyeket. E programok is érde­kesnek bizonyulnak. Nagyszéná­son szeptember 20-án délután 5 órakor a községi filmszínházban Koncsek József őrnagy tart elő­adást a polgári védelemről, va­sárnap délelőtt bemutató-gyakor­latra és egészségügyi szakaszok versenyére kerül sor a sportpá­lyán, délután 3 órakor pedig a művelődési házban „Ki tud töb­bet a polgári védelemről?” cím­mel vetélkedőt rendeznek. Sar­kadon szombaton tartják a válto­zatos, érdekes gyakorlatokat a községi tanács udvarán délelőtt 9 órákor. A vásártéren délután ál­lategészségügyi és tűzoltóbemuta­tókat tartanak, valamint az egészségügyi szakaszok versenyét. Az esti órákban a filmszínház­ban kerül sor a filmvetítéses elő­adásra, melyet Kujbos János őr­nagy tart A vetélkedőt vasárnap délelőtt 9 órakor, a községi mű­velődési házban rendezik. Szeghalmon vasárnap kerül sor a versenyekre és a művelő­dési házban a vetélkedőre is. Ér­dekesnek ígérkezik a mezőhegye- si program, ahol szombaton az iparitanuló-iskola lőterén MHSZ lóversenyt tartanak a polgári vé­delmi napok keretében. Vasár­nap délelőtt bemutató-gyakorla­tokat este pedig az ifjúsági klubban vetélkedőt rendeznek. Mezőberényben a Pamuttextil- Művek kultúrtermében szomba­ton este este 7 órakor Matvon Pál alezredes tart, előadást, vasárnap pedig a községi sporttelepen lesz­nek a bemutató-versenyek. Este a művelődési házban tartják a ve­télkedőt. Hasonló program lesz Gyomán is, ahol szombaton Koes- máros Pál őrnagy tart előadást, vasárnap pedig a bemutató-gya­korlat és a vetélkedő megrende­zésére kerül sor. 250000 általános iskolás a szakkörökben A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az iskolai szakkörök munkájában csaknem 250 000 általános iskolás vesz részt, rendkívüli tárgyat pedig 120 000 tanul. A természettudo­mányi tárgyak iránti fokozott ér­deklődést mutatja, hogy összesen 125fi matematika szakikör műkö­dik, s ezekben 23 000 tanulóval foglalkoznak a pedagógusok. A j biológiai szakköröknek 12 000, a | fizikaiaknak 8600, a kémiaiaknak! 7000 tagja van, a modellező, rá­diós, gépszerelő s más technikai | szakkörökben 11500 diák tévé-1 kenykedik. A különféle barkács- j körökben 8000, a mezőgazdasági! jellegű szakkörökben 5800 gyerek szorgoskodik. Kedveltek a humán tárgyak szakkörei is. Az 1300 ma­gyar nyelv- és irodaion« csoport­nak 3000, a 750 orosz nyelvi szak­körnek 1500, a 600 történeti és honismereti szakkörnek 1300 tagja van. A sportszakkörök 1100 cso­portban 26 000 általános iskolást foglalkoztatnak. A rajz- és képző­művészeti szakkörökben 4000 gyermek fejleszti képességeit. Az ének-zenei szakkörökben 8500, a népi, illetve társastánc szakkö­rökben 7000, a bábszakkörökben 6600 gyermek tevékenykedik. Az általános iskolai tanulók egyéb­ként összesen 166 féle szakkörben hasznosítják szabad idejüket. A felmérés kiterjedt a rendkí­vüli tárgyak „népszerűségének” vizsgálatába is. A gyerekek több mint 50 százaléka az általános is­kolákban idegen nyelvet tanul, rendkívüli tárgyként oroszt mint­egy 50 000, németet 18 000, angolt csaknem 3000, eszperantót több mint 1000. Ezenkívül francig* olasz, román, szerb-horvát és szlovák nyelvet is tanulnak. Má­sik nagy csoportja a rendkívüli tárgyaknak a magyar nyelv-, az irodalom, a helyesírás, a nyelv- művelés, a nyelvtan. Ezekben mintegy ötezren érdekeltek. 12 000 tanuló vesz részt természettudo­mányos rendkívüli órákon, s kö­zülük 9000 matematikatudását gazdagítja. A torna és sport kü- lönfoglalkozásokra 30 000 általá­nos iskolás jár. A sorozat 40, 60, 1,20 2, 3, 4 és 5 forintos címletekből áll és 595 000 fogazott és 6500 vágott példányban jelent meg. A bé­lyegek Varga Pál grafikusművész rajzai alapján készültek. Azonnali belépéssel alkalmazunk — kiműves, ács, tetőszigetelő, csőszerelő, víz-, gáz-, fűtésszerelő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat, út-, csatornaépítőket, kubikosokat, kubikosbrigádokat, férfi segédmunkásodat. Bérezés teljesítménybérben, szállás, napi háromszori étkezés — minden szombat szabad szombat. Jelentkezés személyesen — levélben, DUNAÚJVÁROS, BÉKE TÉR 3., 26. Állami építőipari vállalat 804 ■ •■»■■•»•■•■»um»»«»»,»»»»»»»« ......................■■•■■■■■■■■• FORDUL A FÖLD Dctl^r ENDRE 23. Semmi válasz. — Azt mondták, hogy: SZA­BADSÁG! — ordította el magát Laci. Arca újra kigyúlt és apró termete úgy állt a szoba köze­pén, mint eleven számonkérés. Laci mindig hatásosan tudott hasonló helyzetekben úrrá lenni. Az asztalon kártyázó két fiú le- kecmergett a földre, a lány tá- tott szájjal bámulta a látomást és a vitatkozók egyike fölállt. — Bánszky András vagyok, a MADISZ-titkár. Fontos tárgya­lásunk van. kérem — fordult a két fiúhoz, akik az imént kec- meregtek le az íróasztalról — hagyjátok el a helyiséget. < — Miért éppen mi?! — kezd­te volna a féleselgetést az egyik, amikoj. Laci lassan eléje lépett. A srácok elódalogtak. — Miért hívtál?! — fordult Laci Andrishoz. — Hallottátok, hogy hetven gimnazista lány kilépett tegnap a DISZ-ből...? Laji még nem hallotta. — Neked mi a véleményed? — kérdezte öccsétől Andris. — Szerinted mért léptek ki ? — Mert pógárok... Ennyi az egész... Mikor Szevan Osa kima­radt a gimnáziumból, akkor kezdődött az egész. — És most hol van Szevan Osa? — Elment a „kurva”-század- dal. — Mivel...? Laji nevetni kezdett, majd kö­högni a cigarettafüsttől. — Ö nevezete el — bökött Laji felé Laci. — Azon röhög. — Mit?! — A kurvaszázadot — mondta most már Laji halálos komo­lyan, hogy aztán újra nevessen. — Na, azért egész rendes nők is voltak közöttük. — Szevan Osa? — Az csak tiszteletbeli k... volt. Csak elvből volt az... Ott lépkedett mindig a század vé­gén kivonuláskor... Azt hittem mindig, hogy valami játékfigura csapkodja az aszfaltot, amikor lépett. És csak az ő hangját hal­lottam, amikor énekeltek. — Nagyon öntudatos volt. Egy pattanásos sráccal éltek vadhá­zasságban. Kiigényelték a teme­tő melletti romépületet, éjjel­nappal dolgoztak rajta, hogy lakható legyen. „Szerelmükről” az egész város tudott. Nemcsak a város, hanem az iskola is. Mert Osa büszke volt rá. El­ment és felvilágosította a gim­nazista lányokat az ő nagy bol­dogságról. Világra szóló terved voltak, ö is bevonul katonának, ugyanakkor. amikor tiszteletbeli férje, legyőzik a németeket, az­tán hazajönnek ég Osa gépész­mérnök lesz, a fiúja pedig szí­nész. — Szép lány volt az Osa. — És okos. Amikor nép nevel­ni jártam a laktanyájukba, min­denhez tudott valamit mondani, — De most már mondjátok meg, miféle századról beszéltek. Laji és Laci csak most jött rá, hogy Andris nem tudhatja a női század megalakulását — Hát, Gyöngyösi János, az első, Ideiglenes Kormány kül­ügyminisztere felhívására meg­alakult a városban is a női had­sereg Laktanyának megkapták az iparitanuló-iskolát. Ott éltek, ott volt a szállásuk, ott étkez­tek; csak gyakorlatra jártak el hazulról. Közben ideológiai ok­tatásban is részesültek, amit a Kicsi tartott számukra — neve­tett most már Laji. Kicsinek nevezte Lacit, mint régen, gye­rekkorukban. — Erre szoktak menetelni, vé­gig a Fő utcán... Csak úgy har­sogott, amikor énekeltek... — Nézd! — szólt Laci nyoma­tékkai — Föloszlattuk a kupi­, kát. A nőknek el kellett vala­hova menni! Az nem a mi szé­gyenünk. De volt közöttük ér­deklődő is... — Hát persze: Sarolta...! — magyarázott Laji Andrisnak. — Elkérte a Kicsitől a Babits-kö- tetét, mert abból akart műve­lődni... — Miféle Saroltáról beszélte­tek? — Kelemen Sarolta. Táncta­nárnő volt. Levitézlett káplá­runk egykori felesége... Tényleg csodásán táncolt. Még most is tűd. Látod, annak a nőnek nem szabad lett volna Csabán ma­radnia. Az a nő nem kisvárosba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents