Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-16 / 214. szám
1969. szeptember 16. 10 Kedd A szakképzés reformja Két hír, s első olvasásra ágy mik» semmi közük egymáshoz, ».z első: a Munkaügyi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium szakmunkásképző intézeteiben szeptember 15-ig meghosszabbították a felvételt. A másik: a közeljövőben az országgyűlés ülése elé kerül a szakmunkásképzés reformjának tervezete. A két bír szorosan összefügg. A betölthető 9Z ezer első éves szakmunkástanuló-helyből mintegy két és fél ezer még üres. Ezért a felvételi idő meghosszabbítása. Az üres helyek — egy tény a sok közül — a szakmunkásképzés feszültségeit, gondjait tükrözik. Ideje hát a reformnak. Ma már közhely: minden ország legfontosabb beruházása a szakoktatás. Hazánkban 1938-ban hatvanezer inas volt. Képzésük szervezetlen, helyzetük rendezetlen, a tanonciskolák felszerelése szegényes. 1950-ben már a nemzeti jövedelem három százalékát költjük oktatási célokra, 1968-ban pedig 5,2 százalékát. Tizenkétmil- liárd forintot! A szakképzésben részt vevők száma a legtöbb szakágban húsz év alatt megháromszorozódott. Mégis: szakemberhiányról panaszkodnak mindenütt. A szakmunkás pedig — mondják — aranyat ér. Érne. Ha lenne elegendő. De nincs. Miért? A technikai fejlődés hazánkban is átformálja az iparban foglalkoztatottak összetételét. Míg 1938- ban a fizikai dolgozók 34 százaléka volt szakmunkás, addig 1961- ben már 40, 1968-ban pedig 42 százalék volt ez az arány. A betanított munkások aránya az 1938-as 42 százalékról 39-re, a segédmunkásoké pedig 24 százalékról 19-re csökkent a múlt esztendőben. A műszakilag fejlettebb és a korábban soha nem gyártott termékek előállításához több szakmunkás kell — ez egyszerű következtetés. A hogyan-ra azonban már nehezebb a felelet. Az 1968—1969-es tanévben 210 ezer szakmunkástanuló tett vizsgát, közülük 64 ezer végzett. Az 1960—61-es tanévhez mérten hatvan százalékot tesz ki a létszámbeli növekedés. A mennyiséggel tehát nem lehet hiba! Pedig van. Számszerűen is, s — főként — szakma szerinti megoszlásban is az igényeket — a kereslete*-'— jobban tükröző képzésre — kínálatra — van szükség. \ Abban sincs semmi különös, hogy az egész országban egyetlen sodronykészítő, két fémszobormű- ves, hat intarzia-készítő, két szerűen is több szakmunkástanuló ésszerűbb, szakmacsoport szerinti képzésére van szükség. Azaz: az alaptudás növelésére. A fölmérések szerint a 285 szakma mintegy százzal csökkenthető, éppen a túlspecializáció mellőzésével. Ugyanakkor az ún. emelt szintű szakmunkásképzés bővítésével, a szakközépiskolák gyors gyarapításával lényegbevágó szerkezeti átalakulást lehet és kell előidézni a jelenlegi szakmai összetételben. Magyarán: nincs Szükség 15 féle lakatosra, hanem csak három-négyfélére, akik szakmai alapképzettsége lehetővé teszi a gyorsan változó speciális ismeretek rövid idő alatt történő elsajátítását, már a munkahelyen! Nem esztergályos meg marós, meg köszörűs szakmunkást kell képezni, hanem forgácsoló szakmunkást. aki rövid ideig tartó begyakorlással bármikor, bármelyik szakmában azonos értékű munkát végez és lehetőleg nem idegen tőle még a forgácsolást sok területen fölváltó hidegen sajtolás sem. Hosszú éveken át az volt a kialakult gyakorlat, hogy a már „beiskolázott” gyermekek számára keresték az elhelyezkedési lehetőségeket. A reformtervezet a feje tetejéről a talpára állítja a a dolgokat, fordít a sorrenden. A képzés meghatározója az igény legyen — bár ennek előzetes fölmérése nem könnyű, de a „piackutatást” itt is meg kell tanulni —, a társadalmi szükség. Átfogó módon — például a nemrég létrehozott társadalmi ösztöndíjrendszerrel. kedvezmények nyújtásával stb. — segíteni kell a ma nem népszerű szakmák— kőműves, festő-mázoló stb. — vonzóbbá tételét, éppen az igények kielégítése érdekében. Bár az 1969 —1970-es tanévre már több mint 23 ezer lányt vettek fel a szakmunkásképző-intézetekbe, még mindig túl nagy a vonzereje az általános gimnáziumnak, s emiatt a középiskolát végzett, de szakképzetlen lányok elhelyezése sok gondot okoz. A reform e kérdésben is változással kecsegtet, elsősorban a szakközépiskolák nyújtotta előnyök mérhetővé tételével, a szakmunkástanulók továbbképzésének intézményes biztosítékaival. * 1 A termelés, szolgáltatás, értékesítés támasztotta igények, valamint a szakképzés, s ezen belül a szakmunkásképzés összhangjának megteremtése érthetően nem egy vagy kél esztendő kérdése. A reformtervezet reális, lépcsőzetes lépésváltást jelöl meg, a feltételek egyidejű kialakításával, melyek között néhány alapvető is szerepel, mint például a szakmunkásképzés, a szakközépiskolák egységes irányításának létrehozása. Az 1960—1961-es tanévben 333 szakmunkástanuló-iskolában 125 ezer ifjú tanult, az 1968—1969-es tanévben 376 iskolában 210 ezer rász szakmúnkástanuló van. Abban sem. hogy ugyanakkor kétezer szabó, háromezer asztalos, 12 ezer esztergályos, 14 ezer lakatos szakmunkástanuló sajátítja el a szükséges tudnivalókat. Az azonban már különös, hogy 285 szakma szerepel a tanítottak listáján, s hogy például 15 féle lakatost, 17 féle nyomdaipari tanulót képeznek. A fölaprózott szakmák — a túlspecializáció, mondják a szakemberek — nehéz ballasztként lassítják a korszerű szakoktatást. Az úgynevezett alapképzés ugyanis kevésnek, a speciális ismeret soknak bizonyul. Ez utóbbi gyorsan elavul, az alaptudás szegényessége viszont megnehezíti az új specializáció elsajátítását. A megoldás kézenfekvő: szám,nyomdai betűvésnök, egy kőszob- j gyermek. A főfoglalkozású taná rok, szakoktatók száma 2600-zal nőtt, új kollégiumok, tanműhelyek épültek fel. A szakmunkás- képzésre fordított kiadások növelése»— egyéb oktatási formák terhére — nemcsak szükséges, de elkerülhetetlen. A szakképzés fejlesztése alapfeltétele a gazdasági reform hosszú távú sikeres megvalósításának, s ezért az itt befektetett tőke ésszerűbb elosztására van szükség. Elsősorban a regionális igények előtérbe helyezésével, a túlzott centralizmus enyhítésével. Az élet napról napra „megreformálja” a tudással szembeni igényeket. Elavulttá teszi, ami tegnap még érvényes volt, s új ismeretek gyors elsajátítására sarkall. A szakképzés reformja a rugalmasabb oktatási szerkezet megteremtésével a szaktudás reformját hajtja végre. Képessé teszi a szaktudás hordozóját arra, hogy lépést tartson technika és technológia változásával, a gyorsuló idővel... Mészáros Ottó S%abó Lászlói Vállalati piackutatás A testes, több mint hatszáz oldalas könyv már terjedelmével érdekes kettősségre utal. Arra, hogy a gazdasági reform nagy jelentőségű tényezővé tette a piaci ismereteket, s arra, hogy a piackutatás lényegében eddig ismeretlen volt vállalati tevékenységként Ezért érthető és indokolt a terje- delmesség, mely — a szerzőt dicséri — nem csap át terjengősség- be. A gyakorié piackutatók s az egyetemen tanulók számára egyaránt kézi könyvül szolgáló kötet szerzője másfél évtized hazai és külföldi tapasztalatait összegezi. 'Módszertani útmutatásokkal ősz„Kísértet-traktor" a földeken Évtizedek óta kísérleteznek a világon a szántó-vető traktorok munkájának távvezérlésével, automatizálásával. Többféle elképzelés után legújabban Angliában mutattak be sikeresnek ígérkező — bár nem éppen olcsó — megoldást. Úgy traktor dohog a szántó- földön. Egyenletes sebességgel húzza a barázdáikat, majd amikor a tábla végére ér, jobbra fordul, egy darabig a tábla peremén halad, majd ismét rákanyarodik a táblára és újabb sávot kezd szántani. Senki sem ül a traktoron. Kísérteties jelenet. A traktor mégis pontosan tudja» mit kell tennie, egy pillanatig sem tétovázik. Talán távirányítással működik? Nem, nyoma sincs embernek a határon. Mindez nem egy tudományosfantasztikus film részlete. A Massey-Fergusom és az International Harvester Company angol vállalatok közös munkával olyan elektronikus vezérlőrendszert dolgoztak ki, amellyel teljesen automatizálható a traktorok munkája. Jövőre már kereskedelmi forgalomba is kerül az önműködő traktor. Elektronikus vezérlő- rendszere két részből áll: az egyik a föld alatti huzalhálózat, a másik pedig a traktor vezérlőegysége. A huzalok kb. 5,5 m távolságra, egymással párhuzamosan fekszenek a föld alatt. Olyan mélyre fektetik le őket, hogy a legmélyebb talajművelés során se sérülhessen meg. A 0,8 mm vastag műanyag szigetelésű villamos vezetékek elhelyezésére olyan szerkezetet használnak, amely acél vágóéi végére erősített acélcsövet húz maga után a talajban. A feltekercselt huzal úgy kerül ezen a csövön át a talajba, ahogyan a tűbe fűzött cérna a textíliába A művelésre váró tábla végén nem szakadnak meg a vezetékek, hanem egy 13 méter széles földszegélyen a huzalsorokra merőlegesen folytatják útjukat. A huzalhálózat tehát valójában egyetlen vezetékből áll, így a traktor is megállás nélkül mehet végig felette. Egy-egy 110 méter széles, de tetszés szerinti hosszúságú Sodrony gépfonat elkészítését vállaljuk rövid határidőre hozott anyagból. Kerítés, góré építéséhez alkalmas gépfonat, szén-, kavics-, terményrosta stb. elkészítését 10, 15, 20, 25, 30, 40 és 52 m/m lyuknagyságban vállaljuk PVC-bevonatú huzalból is BÉKÉSCSABAI LAKATOS- ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ, Békéscsaba, Petőfi u. 4. 794 sávot egyetlen elektronikus készülék ellenőriz, s ha a traktor befejezte munkáját ezen a területen át kell helyezni az ellenőrző készüléket is. Ez sokkal olcsóbb megoldás, mintha minden szakaszhoz külön készülék tartozna Bár ilyenkor le kell állítani a traktort, de az üzemanya gfelvét el vagy a sorvetőgép feltöltése lehetőséget nyújt a „holt idő” kihasználására is. A z első pillantásra csak abban különbözik a traktor a hagyományos erőgépektől, hogy elején 4,7 méter széles keresztrúd van. Ez az „amtenna”fogja fel a földbe fektetett vezeték jeleit. A keresztrúdról azután a traktor bal oldalára szerelt elektronikus egységbe futnak a villamos jelek, s tanén haladnak tovább a „parancsok” a fcormányveaérlő- műbe. Ha a traktor ahhoz a földszegélyhez ér, ahol a föld alatt elfordul a vezeték, érzékelő keresztrúdjám eltolódnak a vezérlő jelek és ez a változás arra készteti a beépített elektronikus egységet, hogy a kormánykerók elfordítására adjon parancsot. Ha rossz ívben fordul, a kormánymű önműködően helyesbíti irányát. A magára hagyott traktor átgá- zolna minden útjába kerülő akadályon. Ezt egy másik vezérlő- egység akadályozza meg, amely azonnal leállítja a gépet, mihelyt valami hozzáér a keresztrúdhoz. Akkor is megáll a gép, ha első kerekei öt másodpercig nem forognak, mialatt a hátsó kerekek járnak. így elkerülhető, hogy esőáztatta talajon beleragadjon a sárba és céltalanul küszködve egyre mélyebbre ássa magát. J^yolc kilométemél hosszabb szántási sávon a földsze- gélyhez érve önműködően kisebb sebességre kapcsol a traktor, s így halad, amíg rá nem fordul a következő művelési sávra. Mindössze négy csavar rögzíti keresztrúdját, amely így könnyen leszerelhető, ha javításra vagy a traktor más felhasználására van szükség. Amikor a traktor megkezdi munkáját, ellenőrzés mellett kell végigjárnia egy-két sávot Ha minden rendben van, a vezető leszáll, megnyomja az indítógombot a keresztrúd valamelyik végén. Ettől kezdve önműködő vezérlésre áll át, és hűségesen követi a föld alatti vezeték útját Nem térhet el a 23 cm-nél jobban a vezetéktől, mert működésbe lép a kormányszerkezet és módosítja a traktor irányát. A „kísértet-traktor” minden olyan munkát elvégezhet önállóan, amit csak el lehet várni egy jó traktorostól: szánt, vet, boronái és tárcsáz, de egyéb szállítási munkák elvégzésére is alkalmas. szefűzve vizsgálja a piackutatás alapfogalmait, feltételeit, így a marketinget, a vállalati információs rendszert. Ismerteti a piackutatás általános módjait, az ún= megkérdezése« eljárás formáit, s az így nyert információk feldolgozásának, elemzésének rendszerét, s bő teret szentel a piackutató tevékenység gyakorlati megszervezésének . A mű erénye, hogy nem csupán a termelő, de az értékesítő, szolgáltató vállalatok számára is felrajzolta a piackutatás megszervezésének útját, igen sok, s meggyőző példával igazolja e tevékenység gazdasági hasznát. A bőséges példatár, valamint a számi, tási módszerek, rendszerek közlése, s a jól áttekinthető ábrák kü- lön-külöo is, de együttesen még inkább nemcsak hézagpótlóvá, hanem úttörő szerepet vállalóvá teszik a könyve*. A hazai piackutatás keretei, módszerei ugyanis a vállalatoknál még csak az embrionális fejlődési fokot érték él, s ma még elsősorban ezek hiánya — s nem kevésbé a hiány következményei — figyelmeztet a gyors cselekvés szükségességére. A piackutatás, a meglevő termékek elhelyezésének biztosítása, valamint a prognosztizálás, azaz a jövőbeni igények megismerése a vállalati tevékenység szerves részévé kell, hogy váljék. E kívánalom teljesítéséhez ad — mégpedig hathatós — segítséget a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondosában megjelent kötet. fcm>) ttortfhtf Amerikában Nyolc város, tizenkét előadás Csütörtökön indul első tengerentúli útjára Honthy Hanna. Kísérője — az úton és a zongora mellett — Hajdú Júlia. Az útirány: Budapest—Brüsszel—New York, itt egyheti aklimatizáló- dás, majd indulás tovább Los Angelesbe, ahol szeptember 27-én lesz az első Honthy-hangverseny. Ezután következik San Francisco, majd ismét New York, utána Detroit, Chicago, végül a kanadai Montreal és Toronto, öt hét alatt összesen tíz fellépés. Hazatérőben bét este vendégszerepel Párizsban. — Műsorom — mondja az útilázban égő Honthy Hanna — színes kavalkád leghíresebb szerepeimből, így Lehár, Kálmán, Fali Leo, Ábrahám Pál, Eisemann Mihály és Budai Dénes operettjeiből. Főképp azokat a dalokat éneklem majd, amelyeket leendő hallgatóim — az évtizedek óta Amerikában élő magyarok — már előzetesen „megrendeltek” tőlem. A tengerentúlról érkezett hírek szerint a Honthy-estek jegyei máris elkeltek. Honthy Hanna három hatalmas utazókoffere már úton van — az egyikbe a kosztümöket s a fellépés egyéb kellékeit csomagolták. Három gyönyörű új estélyi ruha is készült a turnéra. — Karácsonyra szeretnék újra itthon lenni — mondja búcsúzóul Honthy Hanna —, hogy itthon ünnepelhessem 77. születésnapomat. «
