Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-15 / 213. szám
1968. September 14. 2 Vasárnap Részletek az amerikai nagykövet elrablásáról Kuba bizonyított Kául Roa kubai külügymirüss- ter, aki pénteken reggel Mexico várasba érkezett, este írásos nyilatkozatot adott át a sajtónak arról a megbeszélésről, amelyet a nap során Diaz Ordaz mexikói elnökkel folytatott. „A megbeszélés során — hangoztatja Roa nyilatkozata, alkalmam volt bemutatni Diaz Ordaz elnöknek a kormányunk rendelkezésére álló vitathatatlan bizonyítékoknak egy részét arra a kémtevékenységre vonatkozólag, amelyet Kuba és Mexikó ellen Humberto Carrillo, a Kubában működő mexikói nagykövetség sajtóreferense fejtett ki a CIA, az amerikai központi hírszerző ügynökség megbízottaként”. Egy héttel ezelőtt Mexikó visz- szautasította Kuba jegyzékét, amely a kémtevékenységről tájékoztatta a mexikói kormányt. (MTI Rio de Janeiróban hivatalosan közölték, hogy letartóztattak két személyt, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek ELbrick amerikai nagykövet elrablásában. A nagykövetet — mint ismeretes —- csak azután bocsátották szabadon, hogy elrablóinak követelésére a brazíliai kormány 15 politikai foglyot szabadon bocsátott és Mexikóba küldött. A két letartóztatott személy neve: Antonio Freitas Silva és Claudio Torres da .Silva. A közlemény nem tett említést Helena Bo- cayuva Khair-ról, egy arisztokrata család lányáról, aki a hírek szerint kibérelte azt a házat, amelyben Elbricket három napon át fogva tartották. A hatósági közlemény szerint a haditengerészeti felderítő szolgálat már néhány órával a nagykövet elrablása után felderítette azt a házat, ahová Elbrioket vitték, de nem tett kísérletet a behatolásra, nehogy veszélyeztessék a nagykövet életét. A haditengerészet megfigyelése alatt tartotta a házat és lefényképezte látogatóinak egy részét. A közlemény szerint az akcióban 15 főnyi csoport vett részt — négy tagja közvetlenül Carlos Marighela volt kommunista képviselő vezetése alatt álló szervezethez tartozott. Az akciót lebonyolító csoport három gépkocsival és egy Furgonnal rendelkezett. Az emberrablást összesen tíz ember hajtotta végre. Az egyik kocsival leállították a nagykövet autóját, a másikkal lezárták az utat mögötte, a harmadikkal készenlétben álltak a közelEgy hét a világpolitikában Koszigin—CsouEn laj találkozó Pékingben —A BVT vietnami hónapot szervez — Fontos tanácskozások Vietnamról — Növekszik Izrael agresszivitása — Sztrájkmozgalom Nyugat-Európában E HÉT, de az elmúlt hosszú idő. S2ak egyik legfontosabb nemzetközi eseménye kétségtelenül a kölcsönös megállapodás alapján létrejött csütörtöki Koszigin— Csou En-laj találkozó volt Pe- kingben. A megbeszélésről kiadott hivatalos közlemény — mint a TASZSZ hírügynöksége jelentette — megállapítja, hogy „a felek őszintén feltárták álláspontjukat és mindkét fél számára hasznos megbeszélést folytattak”. Koszi gin, aki egy szovjet küldöttség élén Ho Sí Minh elnök temetésén vett részt, utazott Hanoiból a tanácskozás színhelyére, Pekingije. , Miután százezrek végső búcsút vettek Hö Si Minh-től, a Béke Világtanács felhívással fordult minden békeszervezethez, hogy szeptember 10-től kezdődően, egy hónapon át emlékezzenek meg a VDK elhunyt elnökéről, követeljék az agresszív csapatok feltétel nélküli kivonását Dél-Vietnam. bői és támogassák a vietnami probléma rendezésére irányuló DNFF-programot. AZ AFRIKÁBAN lezajlott ese. mények közül kiemelkedik a kontinens állam- és kormányfőinek hatodik csúcsértekezlete az etióp fővárosban. A tanácskozás, amely a közel-keleti helyzettel, a nigériai polgárháború kérdésével, a fajüldöző politika elleni akciókkal és az afrikai országok együttműködésével foglalkozott, pozitív ered. ménnyel zárult. Biztató hír, hogy az afrikai csúcsértekezletről hazatérő nigériai államfő kijelentette: kész a tárgyalásokra a szákadár Biafra vezetőivel. A polgárháború azonban eközben változatlan hevességgel folyik. A VIETNAMI háború problémája e héten kettős formában jelentkezett. Egy részt a szabadság- harcosok által meghirdetett, de az amerikaiak és csatlósaik által tiszteletben nem tartott háromnapos tűzszünet után ismét felélénkültek a harci tevékenységek. Az amerikai B—52-es bombázók —16 órás szünet után — csütörtökön ismét szőnyegbombázásokat hajtottak végre Da Nang környékén. A dél-vietnami hazafiak rajtaütésszerű támadásokkal csapásokat mértek az ellenség erőire, kü. Ionosén Saigon környékén. A vietnami problémával kapcsolatban nagy figyelem kíséri a Nixon elnök és szűkebb kabinetje által pénteken kezdett tanácskozást a vietnami helyzetről. A tanácskozásra Washingtonba rendelték Abrams tábornokot, a Dél- Vietnamban harcoló amerikai erők parancsnokát. A hírek szerint fontoß döntések várhatók. Erí látszik megerősíteni az is, hogy Washingtonban sorra elhalasztották az e hétre tervezett sajtóértekezleteket és nyilatkozatokat Vietnamról. Feltételezik, hogy a tanácskozás eredményeiről majd csak Nixon nyilatkozik a jövő héten az ENSZ-ben az új közgyűlés megnyitásán. A KÖZEL-KELETEN a héten Egyiptom ellen elkövetett izraeli támadás ismét súlyosbította a helyzetet. Az Egyesült Arab Köztársaság — mint azt egy katonai szóviVő közölte — „az egyiptomi őrállások ellen intézett izraeli agresszió megtorlásaként” első alkalommal légitámadást Intézett a Sínai-félszigeten levő izraeli ál-j lások ellen. Megfigyelők úgy vélik, hogy ez alkalommal olyan I nagyszabású légicsata zajlott le, amely a háború kitörése óta még; csak egy alkalommal fordult elő Izrael és Szíria között., Arab politikai körökben rámutatnak, hogy Izrael agresszivitásának fokozódása összefügg a Phantom típusú amerikai repülőgép-szállítmányok érkezésével. Másrészt az arab világban erősödő antiimperialista egységmozgalommal, amelynek fontos tényezője a Líbiai Arab Köztársaság megalakulása és megerősödése. AZ EURÓPAI politikai élet a szokásosnál csendesebb volt ezen a héten és előreláthatólag az is marad a hónap végéig, pontosabban a nyugatnémet választások befejezéséig. A választások előtt a bonni kormány — úgy tűnik — nem kezdeményez, minden energiáját a szavazók megnyerésére fordítja. A jelenlegi bonni kormánykoalíciót alkotó keresztény- demokrata és szociáldemokrata párt egyaránt magának igyekszik megnyerni a szavazókat a koalíciós partner kárára. Ami viszont a bonni kormánykoalíció mindkét pártját egyformán érdekli, az a napok óta fellángolt sztrájkmoz-j galom a nyugatnémet vasiparban és bányászatban. A sztrájkotok kö_ vetetik a kormánytól és a tőkésektől, hogy a munkatermelékenységből származó nagy nyereségekből rendszeresen emeljék a béreket. SZTRÁJKOT kezdtek az olasz fémipari munkások és a francia vasutasok is. Az olasz munkások mintegy húszszázalékos béremelést követelnek, a francia vasutasok pedig a munkaidő csökkentéséért és a munkafeltételek javításáért kezdtek harcot. Ezek a sztrájkok az első láncszemei a szó. kásos őszi munkásakcióknak, ame. lyeknek csatarendjét most dolgoz, zák ki a nagy nyugat-európai szakszervezetek központjaiban. ben arra az esetre, ha váratlan események jönnének közbe. Mindegyik kocsiban három személy foglalt helyet, továbbá a csoport: egyik tagja egy utca sarkán őrködött. öt másik személy vett részt az emberrablás megszervezésében. Egyikük ellopta azt a három kocsit, amelyet felhasználtak az akcióban és Helena Khair kibérelte a házat. A sajtónak kiosztották azokat a képeket, amelyen az akció résztvevői láthatók, amint belépnek főhadiszállásukra, Illetve távoznak onnan. Diplomáciai nagyhét New Yorkban Hétfőn diplomáciai nagyhét kezdődik az Egyesült Államokban azzal összefüggésben, hogy kedden nyűik meg az ENSZ-közgyűlés XXIV. ülésszaka. Andrej Gromiko szovjet külügy- ( miniszter és Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete hétfőn Manhattanban lesz, Rogers \ amerikai külügyminiszter pedig | szerdán, 24 órával Nixon megérkezése előtt New Yorkba utazik. Az amerikai külügyminiszter — a szokás szerint — számos kétől- 1 dalú tanácskozást folytat majd külföldi kollégiával. A szovjet és amerikai külügyminiszter munkavacsorákon tekinti át a nemzetközi politikai élet alapvető kérdéseit, egyebek között a támadó és védelmi célokat szolgáló nukleáris fegyverek előállításának korlátozását, a vietnami kérdést és a közel-keleti helyzetet Ha minden megfelelően halad, október végén megkezdődhetnek I a tárgyalások a nukleáris fegy-1 verkezések korlátozásáról a két szuperhatalom között A tárgyalások színhelyéül a Szovjetunió állítólag Helsinkit javasolja Amerikai részről nem emelnek kifogást a finn fővárosban tartandó tanácskozások ellen, mindazonáltal Genfet vagy Bécset biztonsági okokból kedvezőbbnek tartják New Yorkban — és kétségkívül Washingtonban is — az Egyesült Államok elnökének, valamint Rogers külügyminiszternek — írja az AFP tudósítója — nyilvánvalóan alkalma lesz puhatolózni Gromikónál egy esetleges szovjet —amerikai csúcstalálkozó megtár. I tásának esélyeit illetően. (MTI) I Nyitány az ENSZ-palotában Kedden újra benépesülnek az ENSZ-palota folyosói: új közgyűlés kezdődik meg New Yorkban. A világszervezet legfőbb testületé immár huszonnegyedszer ül össze az ENSZ megalakulása óta, hogy megvitassa a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. Kilencvenhat napirendi pont van pillanatnyilag az új közgyűlés munkarendjén. E kilencvenhat problémát a tagállamok terjesztették elő vagy egyénileg, vagy csoportosan. Annak eldöntése, hogy ezek közül melyek, milyen sorrendben kerülnek a világszervezet fóruma elé, az úgynevezett főbizottság feladata lesz. Az eddigi gyakorlat alapján nagyon is valószínű, hogy a legtöbb előterjesztett probléma a közgyűlés elé kerül. Ezúttal is első helyen szerepelnek a leszerelés kérdései. Ezeknek a problémáknak, melyeket nem véletlenül illetnek a „kérdések kérdései” vagy „korunk legégetőbb problémái” névvel, — valóban sürgősségi jelentőségük van. Először azonban a genfi leszerelési bizottságnak kell előterjesztenie jelentését a közgyűlésnek, s megtennie javaslatát —, ha lesz egyáltalán ilyen az idén. Sajnos a jelek szerint aligha lehet várni, hogy a genfi bizottság, mely az ENSZ- közgyűléstől kapta a felhatalmazást a tárgyalásokra, bármelyik problémakörben konkrét szerződés-tervezetet terjesszen a világ- szervezet évi fóruma elé. A Genfben lezajlott viták láttán, nem sok reménye van annak, hogy olyan szerződéstervezet kerülhessen az idei közgyűlés elé, mint például korábban a nukleáris fegyverek elterjedését korlátozó, úgynevezett „atomsorompó” egyezmény. A tengerfenék katonai célokra való felhasználásának tilalmában történt bizonyos kezdeti előrehaladás. De ebben az ügyben a tárgyalások a hírek szerint huzamosabb Ideje egy helyben topognak. Ugyanez a helyzet a föld alatti nukleáris robbantási kísérletek betiltása ügyében is. Bár a tudomány emberei Keleten és Nyugaton egyaránt bizonyságot szolgáltatnak arról, hogy ezeket a robbantásokat csalhatatlanul meg lehet különböztetni a földrengésektől, Washington akadékoskodása gátol mindenfajta megegyezést. Az amerikai kormányzat ugyanis azt állítja, hogy csakis „hatékony ellenőrzés” jelenthet garanciát, hogy ne szegjenek meg egy esetleges megegyezést. Valójában persze erí az „ellenőrzési rendszert” kémtevékenységre szeretné felhasználni... Ugyancsak csekély a valószínűsége annak, hogy gyors megegyezés jöjjön létre a vegyi és biológiai fegyverek eltiltására. Bár már holnap léterejöhetne a megállapodás abban, hogy megerősítik, felújítják és kiterjesztik az 1925. évi genfi konvenciót, a nyugati hatalmak manővereznek az ügyben. Ez azért is különösen veszélyes, mert az Egyesült Államok kormánya mind a mai napig nem ratifikálta a genfi egyezményt. S az angol javaslat, amely szétválasztaná a biológiai és vegyi fegyvereket, tulajdonképpen aláásná az 1925-ös genfi jegyzőkönyvet, mely mindkét tömegpusztító fegyvernemet egyaránt törvényen kívül helyezi. Bár mindezek csupán részkérdések a leszerelés bonyolult problémakörének tematikájában, mégis rendkívüli jelentősége volna annak, ha bármelyikben előrehaladás történne. Sokat várnak ebben a vonatkozásban azoktól a kétoldalú eszmecseréktől, melyek a külügyek irányítói között személyesen létrejöhetnek a New York-i ENSZ-pa- lotában. Így általában — ha nincsenek is erre vérmes remények — bizonyos fajta várakozás előzi meg Gromiko szovjet és Rogers ame. rikai külügyminiszter megbeszéléseit. Arí várják, hogy a rakétafegyverek korlátozása ügyében van bizonyos remény a szovjet- amerikai eredményesebb megbeszélésekre. A közgyűlés elé terjesztett javaslatokban máris több foglalkozik a közel-keleti helyzettel. Így minden bizonnyal a vitában majd ismét fontos helyet kap az izraeli agresszió, és az ENSZ szerepe a válság elhárításában. S itt elérkeztünk rögtön az idei közgyűlés egyik legfájóbb problémájához. Egy olyan kérdés- komplexumhoz, mely tavaly mindennél jobban igazolta a világszervezet tehetetlenségét Az a tény, hogy az ENSZ képtelen volt érvényt szerezni két teljes éven át saját, 1967 novemberi határozatának, feltárja, hogy mily veszélyes bénultság; állapot fenyegeti az ENSZ közgyűlé. sét. Az arab—izraeli demarkációs vonalakon uralkodó rendkívüli feszültség, a kölcsönös „megtorló akciók” mind abba az irányba hatnak, hogy az ENSZ válsága kipattanjon a nyilvánosság előtt. S itt rendkívüli súly- lyal vetődik fel az Egyesült Államok felelőssége, amikor szavakban síkra száll a válság megoldásáért, tetteivel azonban Tel Aviv-ot ösztönzi provokációs, agresszív politikájának folytatására. A szocialista országok javasolták a koreai kérdés megtárgyalását, az amerikai csapatok kivonásának elrendelését. Minden bizonnyal fontos helyet kap az általános vitában a vietnami háború, bár hivatalosan a közgyűlés nem tűzte napirendre megtárgyalását. Mint látható tehát, nagy ösz- szecsapások várhatók a világ- szervezet fórumán. A Magyar Népköztársaság küldöttége is ott lesz ennek a küzdelemnek első vonalaiban, s a maga részéről mindent elkövet, hogy ez a közgyűlés egy lépéssel közelebb hozza a vitás nemzetközi problémák annyira kívánatos rendezését. A. I. Folytatódott a párizsi tárgyalás A vietnami kérdéssel foglalkozói párizsi tanácskozás 33. ülése, amelyet Ho Si Minh elnök halála és a vietnami nemzeti gyász miatt kétszer is elhalasztottak, szombaton délelőtt — magyar idő szerint 10.30 órakor — megkezdődött a nemzetközi konferenciák központjában. (MTI) lonas meghívta Ceausescut Ausztriába Franz Jonas, Ausztria államéi-j mélyítésére irányuló törekvés nöke a tiszteletére rendezett hi- J mellett Franz Jonas hangsúlyoz- vatalos ebéden mondott pohárköszöntőjében bejelentette, hogy meghívta Nicolae Ceausescut, a Román Államtanács elnökét, látogasson el Ausztriába. Ceausec- cu a meghívást elfogadta. A két ország kapcsolatainak elta, hogy különösen értékes volt az eszmecsere a nemzetközi vonatkozásokban és a felek a nézetek azonosságát és hasonlóságát állapították meg egy sor kérdésben (MTI)
