Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-15 / 213. szám

196». szeptember 14.

3

Vasárnap

Orvosi műszerek

Esztergomból

Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának esztergomi gyáregységében nagy sorozatban készítik az agy bioáramait vizsgáló S csatornás elektro-encephalographot, az E. E. G.-t. Az ideg- és elmegyógyászatban, valamint az agysebészetben ma már nélkülözhetetlen elektronikus műszerből 110 darabot készítenek az idén. Ebből 18 darabot hazai kórházaink kaptak, a többit Szovjetunióba, Brazíliába és Indiába szállítják. A világszerte ismert esztergomi műszert különböző kutatási célokra is alkalmazzák az orvosok. Képünkön: szállítás előtt minden egyes műszert átvizsgál Járomi István mérnök, a MERT ellenőre és Retz Károlyné gyári meós.

OOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOCX3OOOOOOOOOOQ0OOOOOOOOO<9OC

Kiemelkedő eredményekkel zárták az első tél évet a megye takarékszövetkezetei

Elismerően mondott véleményt a megye 20 takarékszövetkezetének, azok 10 kirendeltségének és 7 betétgyüj tővisszafizető pénztárnak első félévi munkájáról a MÉSZÖV igazgatósága. Az elismerésre rá is szolgáltak. Ugyanis tovább javult e pénzintézeteknél a vezetés színvonala, miközben növekedett a bankbiztonság. E két tényezővel magyarázható többek között az első fél év alatti 26 millió 697 ezer forint betétállomány növekedése is. Ez azt eredményezte, hogy június 30-án a megye takarékszövetkezeteinek kamatozó betétállománya megközelítette a 162 millió forintot. A 20 pénzintézet közül is legmagasabb volt a betétállomány a Kevermesi Takarékszövetkezetnél, ahol a betétállomány meghaladta a 18 milliót. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentése szerint a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, a megye takarékszövetkezetei jóval magasabb betétálllo- mány-növekedést értek el, mint a megye OTP-fiókjai és a postahivatalok együttesen. Különösen így van ez Tótkomlós és Dévaványa esetében.

Kiválóra vizsgáztak azonban a megye szövetkezeti pénzintézetei a segítségnyújtásból is. Ezt példázza az a 43 millió forint, amit az idei első fél évben mintegy 9 ezer tagjuknak kölcsönként folyósítottak. Az említett 43 millió forint összegű kölcsönből csak 8 millió forintot igényeltek áruvásárlási hitelként, a többit tatarozásra kérték.

Szép eredményt értek el e pénzintézetek az egyéb üzletágakban is. Így például a fél év során több mint 180 ezer totó- és lottószelvényt értékesítettek. Ugyanakkor 930 új biztosítást kötöttek. Különösen jó eredményt ért el a biztosítási munkában a tótkomlósi, a körösla- dányi, a szarvasi és a Magyar- bánhegyesi Takarékszövetkezet.

Az idei első fél évben a megye 20 szövetkezeti pénzintézete nyereséggel zárt. össznyeresé- gük meghaladta az 1 millió 190 ezer forintot. Ez jóval több volt a múlt év hasonló időszakában elért nyereségnél. Segített ebben már az első fél év során Zsadány és Kardos köziségben megnyitott kirendeltség, valamint a kaszaperi és az ecsegfal- vi betétgyűjtő pénztár is.

E számok és tények csak alátámasszák a MÉSZÖV igazgatóságának azt a véleményét, miszerint a megye takarékszövetkezeteinek állományai és jövedelmezősége mind az előző, mind az idei tervhez képest, töretlenül tovább növekedett és gazdálkodásuk szilárdult.

Balkus Imre

Társadalmi érdek — társadalmi felelősség

Gondolatébresztő az 1969— 70-es tanév kezdetén

A szülők részére a bevásárlással, a pedagógusok számára az előkészítő munkákkal már három héttel, az általános és középiskolai tanulók részére a tanévnyitó ünnepélyekkel két héttel ezelőtt megkezdődött az 1969—70-es tanév.

Az eltelt idő ahhoz kevés, hogy bármiféle általánosítást lehetne tenni a tanév egészére. Ahhoz azonban elég, hogy a kezdeti tapasztalatok alapján a siker reményével tekinthessünk annak eredményes befejezése elé.

Bizakodásom alapját elsősorban az előző tanév eredményes befejezése jeleníti. A korábbi éveknél több tanuló végezte el mind az általános, mind a középiskolát. Javult a tanulmányi eredmények átlaga. Magasabb a középiskolákba felvettek tanul má_ nyi eredménye. Valamelyest emelkedett megyénk középiskoláiban érettségizettek közül a felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezettek felvételi eredménye, s a felvettek száma. Egyre jobban érvényesül az általános és középiskolai reform-tan tervek egymásra épülése. Középiskoláinkban javult a szakos nevelői ellátottság. Enyhültek —, de változatlanul nem mindenütt megoldottak — tanterem-gondjaink.

Még nem érik el a szükségletet, de tovább gyarapodtak iskoláinkban az oktatás eredményességét segítő szertári felszereléseik, kísérleti és szemléltető eszközök. Mindezekhez járul pedagógusaink növekvő elméleti tudása, gyakorlati tapasztalata, hivatástudatból eredő igyekezete, és jelentős többségük eredményes helytállása.

A felsoroltak külön-külön, de együtt is különösen joggal késztettek a fenti optimista, de általam reálisnak tartott megálla pításra.

Bármennyire igaz azonban mindez, a felsorolt tényezők még csak a feltételek javulását jelentik. Az eredmények valóra váltásáért a tanév során sokat kell fennünk mindannyiunknak: pedagógusoknak, diákoknak és szülőknek egyaránt.

A szeptember elsején megkezdődött 1969—70-es tanév — új tanév. Nem abban az értelemben, hogy teljesen ismeretlen célokat, merőben eltérő feladatokat kell ebben a tanévben megvalósítani, mint a korábbi években. Üj any- nyiban, amennyiben új volt minden egyes előző és új lesz minden ezután következő is. Az első osztályosoknak maga az iskola, a magasabb évfolyamba járóknak pectik feladataik újak. Cserélődtek a nevelők, a régebben ott levők új beosztást kaptak. S, hogy mennyire új ez a tanév valóban, azt a szü lök legtöbbje előre tudottan is meglepődve tapasztalja a tankönyvek és füzetek számának növekedéséből, vagy gyermekének a tavalyról egyszerre kinőtt ruhák és cipők kicserélésekor.

Szervezetileg is új ez a tanév, mert az általános iskola mellett kialakult a középiskola két egyenjogú típusa, a gimnázium és a szakmai alapképzést is nyújtó szakközépiskolai hálózat.

Az előző tanévben az általános iskola 7. és a középiskola I. osztályaiban bevezetett honvédelmi ismeretek tantárgy oktatása idén kiterjed a 8., illetve a II. osztályokra is. Jelentősen megnőtt a szakmunkásképzésbe bevont tanulók száma, s emelkedett azok képzési színvonala. Gondolom, annak igazolására, hogy az 1969— 70-es tanév „új” tanév, a fentiekben vázlatosan felsoroltak is elegendők.

Mi nem változott?

A

z iskolai oktató-nevelő- munika alapvető célkitűzése: a kommunista embertípus jellemvonásainak megalapozása és megerősítése. Nem változott az oktatási reformtörvény hármas követelménye sem. Most és a jövőben is feladatunk, hogy az inkoláink szorosabb kapcsolatot teremtsenek az élettel, hogy emelkedjék tanulóink általános

! és szakmai műveltsége, s legyen! kevesekre korlátozódik. Pedig az egyre hatékonyab a szocialista1 érdek minden évfolyamon azonos.

] világnézeti és erkölcsi nevelés, hiszen a végső eredmények kiala.

! S nem változott az sem, hogy a kulásának feltételei évenként fo- ! tanév végén elért jó eredmény kozatosan alapozódnak és tereno- ! nem a közben eltelt idő függvé-! tődnek meg.

i nye csupán, hanem kizárólag a A szülök érdekére és felelősszakszerű, nívós és következetes még két vonatkozásban

nevelői munka, céltudatos, folya- utalak Az ,egyik a tanulók test- matos és erőfeszítéseket^ kívánói nevelés alóli felmentése. Nem a tanulás, és megértő szülői támo-. va]ókan indokolt esetekről szólok, gatas együttes eredmenye lehet. Tudtuk> hogy ilyen is ^ van.

Miért kiemelten társadalmi az! Tapasztaltuk azonban egyes iskolai oktató-nevelő-munkában | iskolákban, hogy a testnevelés az érdek és a felelősség? j alóli felmentést kérők elérik a

Joggal kérdezhetné bárki, hogyj tanulói létszám 20 százalékát is. az iparfejlesztés, a mezőgazdaság Ez sem természetes, sem indo- j gépesítése vagy általában a tér- kolt nem lehet, s erre a felmentet. melékenység növelése nem társa-1 tak jelentős része maga cáfol rá. dalmi érdek? Feltétlenül az.

S, amikor a társadalmi jelleget hangsúlyozom, nincs szándékomban a kifejezést tartalmilag kizárólag az iskolai oktató-nevelő- munkára kisajátítani, sem ennek ürügyén saját feladatainkat és felelősségünket megosztani vagy másokra hárítani;

Mi teszi az iskolai oktató-nevelőmunkát kiemelten társadalmává?,

E

lsősorban az, hogy mindenkor pedagógusok, tanulók és szülők közvetlen és együttes érdekeltsége fűződik hozzá. S e három kategória együtt a hazánkban bárhol élő dolgozó embereik

A szülők egy része gyermeke iránti szolidaritásból kéri a felmentést, gyakran azért, hogy a testnevelés érdemjegye „ne rontsa” a bizonyítványt. Ez a szemlélet szerencsére szűnőben van.

A másik terület a pályaválasztás, vagy egyszerűen

a továbbtanulás, amiben a szülök felelőssége igen nagy. Elsősorban azért, mert az általános iskolát végzetteknél szinte kizárólag, az érettségizetteknél is főleg a szülők választják meg gyermekük leendő hivatását, ami a gyermek szempontjából valamilyen iskolába való bejutásban

többségét jelenti. (Arról most realizálódik. S ez a jobbik eset. nem is beszélve, hogy aki ma j Az esetek elég nagy részében nem szülő vagy diák az az volt j azonban — még jó tanulmányi vagy lesz') j eredmény esetén is — az elutasíMásodsorban, hogy — a már tás, s az ezzel kényszerűen együtt- példaként felsoroltakat említve,; járó csalódás a választás követújból — társadalmunk bármilyen; kezménye.

érdekének gyorsabb és eredmé- TtiTindenre alkalmas tanácsot nyesebb megvalósítását jelentősen ÍVJ, ezze] kapcsolatban egy befolyásolja az, hogy ahhoz mi-j cikk keretében lehetetlen adni. Íven általános és szakmai művelt-1 Általános tanácsként azt mond- séggel bíró emberekkel rendelke-j hatom, hogy a választott pálya, il- zünk. Ehhez pedig, ha nem is ki-, ]etve iskola feleljen meg a gyer- zárólag,^de atópja.iban legtöbbet! mek érdeklődésének, teherbíró képességének, s legyen arányban (a

az iskolák nyújthatják

S mert a közvetlen érdekeltség és a közvetett érdek egyaránt társadalmi, természetes, hogy a felelősségnek is annak kell lennie.

Hogyan állunk a felelősséggel?

Feladatom és szándékom nem általában a társadalom felelősségének vizsgálata, hanem csupán a tanár—diák—szülő kapcsolatának egy-két vonására leszűkítve említek néhány gondolatot. Kezdem a legfontosabb, az egymásrautaltsággal. A tanár—diák— szülő kapcsolatában a cél, az érdek és a felelősség — ha arányaiban eltérő is — közös, bár ezt nem mindenki ismerte még fel. Az elején vázolt eddigi eredmények mégis azt mutatják, hogy egyre többen nemcsak felismerték. hanem elismerték az együttműködés nélkülözhetetlenségét. A pedagógusok feladata — mellőzve most a sajátosan szakmai kérdéseket — a tanulóknak, s különösen a fizikai dolgozók tehetséges gyermekednek a továbbta nuláshoz szükséges szilárd ismeretek nyújtása, pályaválasztásuk segítése. Folyamatosan készülniük kell a tanulókkal együtt lakóhelyük és hazánk felszabadulása 25., továbbá Lenin születése 100. évfordulójának maradandó élményeket nyújtó, érzelmekben gazdag megünneplésére. A tanév egészében szervezniük kell a honvédelmi napok sikeres megrendezését. Közvetlenebb kapcsolatot tartaniuk az iskola ifjúsági szervezetével és ■ a szülői házzal. A korábbi éveknél ritkábban, de még mindig gyakran hallani szülőktől olyan megjegyzést: „Gyermekem nemsokára kikerül az iskolából, az osztályfőnöke még nem keresett fel bennünket.”

N

em ellensúlyozásként —, hanem mert ez is tény —

felvételi lehetőségekkel. A fizikai dolgozó szülők ne idegenkedjenek tehetséges gyermeküket, gimnáziumba íratni, hiszen változatlanul ez az iskolatípus a felsőfokú oktatási intézmények legtöbbjének előkészítő iskolája.

Végül néhány szót a tanulók ér. dekéről és felelősségéről. Akikor is róluk írtam, amikor nem őket említettem. Értük történik mindaz, amit az iskola, a szülői ház, az egész társadalom gondolkodásban nyújt. Értük, de nem nélkülük és nem ellenük! Ha csak azt mondanám, amit Lenin mondott: „Tanulni, tanulni, tanulni!” — sokait is mondanék, keveset is.

Sokat, mert bár ez szinte egyet, len kötelességük, nagyon jól tudjuk, hogy a tanulás játékról, szórakozásról való lemondást, erőfeszítést igénylő, komoly munka. Keveset mondanék, mert a tanulás csak eszköz és út a tudáshoz, amelynek megszerzése a társadalomba felnőttként való beilleszkedéshez szükséges.

A tanulás nem azonos a leckefelmondással. Több annál. Politikai, erkölcsi, jellembeli, esztétikai és fiziológiai tulajdonságok gyarapítása, vagyis kommunista emberré válás.

Az elmondottak együtt indokok ják azt, hogy miért kiemelten társadalmi érdek és társadalmi felelősség az iskolai oktató-nevelő munka céljának és feladatainak egyre nagyobb eredményekkel tör. ténő megvalósítása. Amikor erről beszélünk, nem kívülállóként említem a társadalmat, hanem a pedagógusok, a tanulók, a szülők és a magam nevében is teljes felelősséggel átérezve, mennyi a mi társadalmi érdekünk és milyen a mi társadalmi felelősségünk.

E

gy fő cél van, de sok feladat.

Jó lenne, ha gondolatébresztő mondanivalóm másokat is ösztönözne véleményük elmondására, s mindannyiunkat magasabb eredemlítem meg ugyanakkor a pedagógusoknak azt az észrevételét, hogy a szülők az első osztályokban szinte kivétel nélkül, a 8., illetve a középiskolai IV. osztá-: menyek elérésére, lyokban többségükben felkeresik i Deák Ferenc

az iskolát, de a közbeeső évek- mb. művelődésügyi

ben a rendszeres érdeklődés csak] osztályvezető