Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-11 / 184. szám
1969. augusztus 16, 10 Vasárnap n termelőkkel együttműködve biztosítjuk hagyományos és új termékeink gyártásának fokozását A Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyárának önálló oldalkiadványa Csaknem évszázados hagyomány folytatója Orosházán a Baromfiipari Országos Vállalat gyára. A korabeli krónika szerint már 1885-ben 3470 mázsa baromfit szállítottak el az orosházi vasútállomásról. Az intenzív baromfitenyésztés és kereskedelem szükségessé tette a feldolgozó ipar megteremtését is. Ez sem váratott sokáig magára, 1896-ban Bartolo Bernardinelli és Filippi Silvio, két fiatal olasz egy veronai baromfinagykereskedő megbízásából piackutatást végzett Magyarországon. Feladatuk az volt, hogy olyan helyet keressenek, ahol csirkét és tyúkot nagyobb mennyiségben tudnak felvásárolni. A választás Orosházára esett. A két azzuri új színt, élénkséget vitt az üzleti életbe: olaszos temperamentumhoz híven dobszóval értesítették a lakosságot megérkezésükről és arról, hogy telepükön a piacinál magasabb áron veszik a baromfit. A telep a vasútállomással szemben, a mai park helyén volt, s a víg kedélyű olaszok dobszója a baromfi te_ nyésztés, feldolgozás és értékesítés kezdetét is jelentette. Oz újszerű kapcsolat alapja Termeltetés, feldolgozás és értékesítés, az a három tényező, amely tulajdonképpen meghatározza gyárunk tevékenységét. Sorrendben haladva és fontosságát tekintve is első helyen áll a termeltetés megszervezése. A növekvő hazai és külföldi igények kielégítéséhez a tenyésztés fellendítése, az ipar és az őt ellátó termelőszövetkezetek jobb együttműködése indokolt. A korszerűbb, gazdaságosabb baromfitartás, illetve árutermelés közös érdek. Éppen ezért gyárunk már korábban segítséget nyújtott a tenyésztés feltételeinek megteremtésére. Négyéves visszafizetéssel hitelt folyósítottunk a termelőszövetkezeteknek, ame. lyek ebből az összegből fedezték a baromfinevelő telepek kialakításának költségét. A kölcsönös érdekek figyelembevételével a hitelt kapott szövetkezetek több éves termékértékesítési szerződést kötöttek gyárunkkal. Ez a megállapodás a termelői kapacitás felmérése alapján.tartalmazta az évenként átadandó meny- nyiséget úgy, hogy a termelőszövetkezetnek szabadpiaci értékesítésre is legyen lehetősége. A megállapodás értelmében gyáA beérkező baromfit fertőtlenített ketrecekbe rakják. runk már az adott esztendő ele. jén jelezte, illetve jelzi, milyen időközönként biztosítja a tsz-ek- nek a naposcsibét, s az áru forgásának megfelelően ugyanilyen rendszerességgel folyamatos szállítást vállalt a termelő is. Az újszerű kapcsolat másik példája, hogy a megfelelő törzs- állomány kialakítására szorgalmaztuk a termelőszövetkezetekben történő keltetést, különösen ott, ahol a törzsállomány nevelése is folyik. Korábban ugyanis a szétforgácsolt törzsállomány és a szakértelem hiánya sok veszteséget okozott. Ahhoz, hogy megfelelő legyen a törzsállomány, illetve a tojás és naposállat, célszerű, hogy azok a termelőszövetkezetek keltessenek, amelyek a törzset is tartják. A közös gazdaságok így érdekeltek abban, hogy megfelelő tartási körülményeket biztosítsanak, csökkentsék az elhullást. E gazdaságossági meggondolás alapján segítettük azokat a tsz-eket, amelyek keltetőállomást akartaik lébesí. térni. Baromfitenyésztési együttműködés A Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének létrejöttével a termelő és az ipar kapcsolata még szorosabbra fűződőd. A szövetség, mint a termelőszövetkezetek érdekvédelmi szerepét is betöltő szerve, szorgalmazta a kölcsönös érdekek figyelembevételén alapuló együttműködés szélasíHármas szerződés Mint látható, a gyár és a termelők közötti kapcsolat eddig legkorszerűbb formáját jelenti ez az együttműködés, amelynek szervezeti felépítése is bizonyítja az újszerűséglet. A szervezeti felépítés helyett azonban működésének néhány főbb mozzanatát ismertetjük. Abból knndul- va, hogy a feldolgozó, nevelő és keltető kapacitások minél jobb kihasználtságát biztositani tudjuk, összehangoltuk a különböző tevékenységeket. Így az együttműködés területén levő mező- gazdasági nagyüzemek olyan keltető kapacitással rendelkeznek, amelyek összehangolt forgalmazás esetén biztositani tudják a szükséges naposállatot. A rotáció pontos és szakszerű betartására a szállítást bizományi alapon gyárunk végzi, természetesen, amennyiben erre igény van. Tekintettel arra, hogy gyárunknál a feldolgozó kapacitás és az értékesítés nem szab határt az áru mennyiségének, így Progresszív Gyárunknak különösen a minőségi árutermelés megvalósításában van nagy szerepe. Élve az önállóság adta lehetőséggel, olyan felvásárlási árrendszert dolgoztunk ki, amely az eddigi gyakorlatban ismeretlen volt. Az új módszer lényege a felvásárolt áru minőség szerinti elbírálása, vagyis az, hogy a jobb minőségű tennék felvásárlási árában érvényesül a progresszív ösztönzés. A tartási és takarmányozási körülmények különbözősége miatt ma még eltérések vannak az áru minőségében. Mivel azonban a gyengébb minőséget termelőknél is szükséges az említett módszer alkalmazása, átmenetileg egyes baromfifajokra két árrendszertípust dolgoztunk ki. Az anyagi érdekeltség biztosítására az egyik variáció magas árlépcsőkre épített, a legjobb minőség felé erősen progresszív, míg a másik típus alacsonyabb árlépcsőjű formát jelent. Tekintettel arra, hogy az együttműködésben Hűtőkocsikban szállítják a nevelő kapacitás határozza meg az árutermelés mértékét. Ezen összehangolt feladatok megvalósítását a keltető egységek a gyár és az árutermelő hármas szerződésben biztosítja, amely termelési, értékesítési és jövedelembiztonságot nyújt. E szerződés keretében gyárunk vállalja az árubaromfi és árutojás meghatározott időben és minőségben történő felvásárlását, a partnerek összevonását és a naposállat bizományi szállítását. A keltető egységgel rendelkező tsz-ek gondoskodnak a saját te- nyésztojás-termelést meghaladó szükségletek fedezéséről, megfe. lelő mennyiségű és minőségű naposállat keltetéséről. Az árutermelő a legkorszerűbb termelési módszerek alkalmazásáról, az értékesítési feltételek biztosításáról gondoskodik. ösztönzés részt vevő tsz-ek ismerik adottságaikat, a szerződés megkötésekor saját belátásuk, lehetőségük szerint választanak. A minőséghez kötött árak szerinti elszámolás bevezetése a legjobb minőséget előállító nagyüzemek részére azt jelenti, hogy egy kilogrammra vetítve megközelítőleg egy forinttal magasabb bevételhez jutnak, mintha a gyár részére jóváhagyott átlagárat számolnák el. Az együttműködés szabályozza a továbbiakban — úgyszintén a kölcsönös érdekek figyelembevételével — a megtermelt áruk átadását, átvételét, foglalkozik a háztáji gazdaságok bevételének növelésével, a lakosság ellátásának javításával. A lakosság jobb ellátását szolgálja az az értékesítési kooperáció, amely az együttműködésben részt vevők között kialakult. Azt szeretnénk elérni, hogy gyárunk termékei a termelőszövetkezetek forgalmazása, illetve értékesítése útján minden olyan helységbe eljusson, ahol a darabolt csirkét. eddig a lakosság még nem ismerte. Programunk tehát — amely a gyár fennállása óta az egyik legnagyobb jelentőségű — a tenyésztés, a feldolgozás, az értékesítés fellendítésével együtt a lakosság jobb ellátását szolgálja. II Kanári-szigeteken is szeretik A termeltetés megszervezésétől függ a felvásárlás is. Ennek növekedését néhány adat bizonyítja: 1965-ben 650 vagon baromfit és 51 millió tojást, 1966-ban 573 vagon baromfit és 50 miiló tojást, tavalyelőtt 652 vagon baromfit és 67 millió tojást, tavaly 639 vagon baromfit és 42 millió tojást vásároltunk fel, az idén már 730 vagon baromfi, 40 millió tojás felvásárlása történik a gyárunkkal kapcsolatban álló 62 termelőszövetkezettől, 7 állami gazdaságtól és természetesen az egyéni termelőktől. A gyárunkba beérkező baromfi feldolgozása három kombinált szalagon történik. Az egyik csirkét, tyúkot, gyöngyöst, a másik pulykát, pecsenyekacsát, pecsenyelibát, a harmadik kövér libát és házinyulat dolgoz fel. A termékek nagy részét kül- és belföldre szállítjuk, fele-fele arányban. Ismerik termékeinket Angliában, Ausztriában, Csehszlovákiában, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Jugoszláviában, Irakban, Jordániában. a Kanári-szigeteken. Ku- waitban, Libanonban, NDK-ban. az NSZK-ban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, Svédországban és a Szovjetunióban. Ebben az évben mintegy 1200 vagon késztermék előállítása azt is jelenti, hogy nagy a gyár munkaerőszükséglete. Példa erre, hogy 1965-ben 379, majd 1966-ban 421, tavalyelőtt 601, tését. Gyárunk bevonásával így alakult meg a Dél-Békés megyei termelőszövetkezetek törzsállattartó, tenyésztojástermelő, na- posállat-előállító és forgalmazó árubaromfi-árutojástermelő és felvásárló, valamint késztermék- forgalmazó egyszerűbb gazdasági együttműködése. Ennek célja olyan biztonságos termelés kialakítása, amely a törzsállattartástól a termékek belföldi értékesítéséig e tevékenység valamennyi részét szervezetten magába foglalja, fokozza a tenyésztést, növeli a jövedelmezőséget és a versenyképességet. E célnak megfelelően az együttműködés tevékenységi körét a következőkben határoztuk meg: a szükséges mértékű saját alapanyag előállítására a legjobb hibrid szülőpárok beállítása, az e törzs- állatoktól nyert tenyésztojások az együttműködésben részt vevő termelőszövetkezetekben való keltetése, a naposállatok forgalmazása a társgazdaságotk részére, árubaromfi-árutojástermelés és felvásárlás, a késztermékek belföldi forgalmazása, valamint a munkaerő-kooperáció.
