Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-11 / 184. szám

1969. augusztus 10. 9 Vasárnap Előregyártott elemekből ké­szült el Békéscsabán a vízto­rony 2000 köbméteres kehely- formájú tartályának a váza. A 3 és fél tonnás gerendákat da­ruval emelték a helyére. Most zsaluzás, majd betonozás kö­vetkezik, s így az egész kely- het kialakítják. Ezután a mint­egy 750 tonna súlyú és 34 mé­ter átmérőjű tartályt az 54 mé­teres torony tetején elhelye­zett hdraulikus emelőberen­dezés segítségével 15 sodrott acélkötélen 38 méter magasba emelik és ott rögzítik. Erre a néhány napig tartó munkára előreláthatólag októberben ke­rül sor. az egyik gerendáról. haladja majd a 3000 tonnát. A víztorony alapja és szerkezete azonban olyan szilárd, hogy a legnagyobb erejű viharnak is ellenáll. A befejező munkák a Kelet­magyarországi Vízügyi Építő Vállalat dolgozóira várnak s remélhető, hogy a viztorony a jövő nyáron már elősegíti a város jobb vízellátását. Helyére keiül az utolsó gerenda is. (Fotó: Demény Gyula) Pillantás a földre Izgalmas percek. Lévai Bar­na darukezelő beemeli az utolsó 3 és fél tonnás vas­betongerendát. Az építésnek ez a módja ma­gyar szabadalom. Jelentős zsa­lu- és állványanyag takarít­ható meg vele. A Budapesti Vízügyi Építő Vállalat eddig négy hasonló víztornyot épí­tett, közülük az egyiket Béké­sen, ahol azonban a kehely sú­lya csak 350 tonna. Ha Békéscsabán a víztorony elkészül és a tartályt vízzel tel­jesen megtöltik, a súlya meg­Epiil a víztorony Békéscsabán Megszűnt. a víz átbukása a békésszentandrási duzzasztóművön Nagyobb mennyiségű tiszai víz érkezését készítik elő a vízügyesek A hosszan tartó nyári szárazság következtében megszűnt a Körö­sök vízkészletének utánpótlása. Ezt tanúsítja az is, hogy a békés­szentandrási duzzasztóműnél 520 centiméteres normál vízszintre ál­lított duzzasztó-elemeken meg­szűnt a víz átbukása. Most már csak arra a vízkészletre számolhat mezőgazdaságunk, mely a duz­zasztó fölött a mederben tárolódik. Az utóbbi napokban ez a készlet rohamosan csökkent. A mezőgaz­dasági üzemek ugyanis teljes ka­pacitással hozzáláttak az öntözés­hez, a cukorrépára és a kukoricára eresztik a vizet egyszerű barázdás eljárással és esőztető berendezé­sekkel. A Hármas-Körös 520 cen­timéteres vízmagassága egy-két nap alatt 2 centimétert apadt. A Körösvidéki Vízügyi Igazga- | tóság az eset láttán intézkedése­ket készített elő, hogy a Tiszalö- kön felduzzasztott tiszai vízből az eddiginél nagyobb mennyiséget vezessenek át a Hármas-Körösbe. Ezzel elejét veszik a további je­lentős vízkészlet-csökkenésnek. Az eddigi adatok szerint a Körö­sök térségében mintegy 22 ezer holdat öntöztek meg a termelő- szövetkezetek és az állami gazda­ságok. Percenként 1200 liter 96 fokos vizet ad az új termálkút Békéscsabán Békéscsabán, a vasútállomástól nyugatra, nem messze a fűtőház­tól, május elején kezdte meg a kutatófúrást az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kő- • olajfúrási Vállalata. Az olajbá­nyászok a fúrást a napokban fe­jezték be. A kút 2454 méter mély és percenként 1200 liter 96 fokos víz tör fel belőle 6 atmoszféra nyomással, amihez hasonló nincs Békés megyében, (összehasonlí­tásképpen megemlítjük, hogy az Árpád-fürdő kútja percenként 250 liter 76 fokos vizet ad.) A városi tanács augusztus 22-én veszi át a mintegy 10 millió forint költséggel létrehozott kutat, majd megbízást ad a víz vegyi összeté­telének megvizsgálására. A nagy mennyiségre való tekintettel le­hetőség nyílik épületek, hajtató­házak fűtésére és egy jelentős méretű termálfürdő vizének biz­tosítására. A tanács a környéken levő 28 hold szabad területre az új helyzetnek megfelelő beépíté­si tervet készít. A kutat egyelőre tolózárakkal tartják lefojtva, időnként azonban próbaképpen megengedik. A kö­zelben való tartózkodás veszé­lyes, még az árokba kerülő víz hőfoka sem kevesebb 50 foknál. Vízügyi szocialista brigádvezetők tanácskozása Gyulán A Körös vidéki Vízügyi Igaz­gatóság központjában, Gyulán pénteken nagyszabású tanácsko­zást rendeztek, amelyen a VÍZIG gazdasági, szakmai, párt- és szakszervezeti vezetői a szocialis­ta brigádvezetőkkel tárgyalták meg az első fél év eredményeit és a tennivalókat. A nagyteremben több mint 120-an hallgatták ér­deklődéssel Medvegy Pál, a VÍZIG MSZMP csúcstitkárának beszámolóját, aki némi ízelítőt adott az időszerű nemzetközi kér. désekről is. A szocialista brigádmozgalom eredményeit, a feladatokat Szilá­gyi Gábor, az igazgatóság szb-tit- kára ismertette. Elmondotta töb­bek között, hogy nyolc évvel ez­előtt indult el ez a nemes moz­galom a vízügynél. Akkor kilenc kollektíva küzdött a megtisztelő címért, ma 93 kollektíva csaknem kilencszáz tagja. A brigádok zö­me többszörösen elérte már a cí­met, s évről évre az ő kitartó jó munkájuk, munkafegyelmük ösz­tönöz másokat is. A Kiváló Vál­lalat cím elnyerésében is igen nagy a szerepük. Kiderült az is, hogy a vízügy 1969-ben a tavalyinál 11 millió forint értékkel magasabb terme­lési tervet vállalt. A szocialista brigádok kezdeményezésére 4,8 millió forint terven felüli nyere­ség elérését vállalták. Kiszámol­ták, ha teljesítik a vállalást, több mint 620 ezer forint nyereségré­szesedést kapnak a dolgozók. A legjobban dolgozók jutalmazására 829 ezer forintot szavazott meg a vízügy vezetősége. Ezt az összeget mindenképp kifizetik azoknak, akik egész éven át becsülettel helyt állnak a munka frontján. Ä Vízügy területén igen sokré­tű a tevékenység, sajátos felada­tokra vállalkoznak a szocialista brigádok. Az öntözés, az ár- és belvízvédelem, a karbantartás, az építés, az ivóvíz- és szennyvízhá­lózat építése, a vízminőségvizs­gálat megsokszorozza a feladato­kat. A tanácskozáson felszólalt Ta­kács Lajos, a VÍZIG igazgató fő­mérnöke és Sarnyai Ferenc, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára. Mindketten hangsúlyoz­ták: az igazgatóság biztos táma­szai a szocialista brigádok. Csak­is az ő segítségükkel érhetnek el ezentúl is kimagasló eredménye­ket, rájuk mindig, minden idő­ben számítanak. A felszólalók zö­me az év hátralevő feladatairól beszélt. Értékes javaslatok hang­zottak el a további munkákra. A. R. Paprikás szalonna Az egyik gyorsvonati fülké­ben magyarok utaznak Pá­rizsba. A francia határra érve, Pogány néni az útitársához for­dulás mondja: h-j Kérem szépen, tessék ne­kem franciául kitölteni ezt a vámnyilatkozatot. Az egyik utas előveszi a go- lyóstollát: Nagyon szívesen mond­ja. Mi van ebben a szatyor­ban? —i Paprikás szalonna, töpör­tyű, ilyesféle. A fiamnak vi­szem Párizsba. Ott sofőr. Kér­te, hogy hozzak neki egy kis hazait. éh Paprikás szalonna, ejha r— mi az franciául? Meg kellene kérdezni az úti­társakat. Van a fülkében kül­kereskedő, orvos, diák, tanár, szabónő — de senki sem tudja. h Megvan! —a támad mentő­ötlete végre az egyik utasnak. — Nevezzük, nos, nevezzük, könnyedén és egyszerűen, lö szalonnak. Lö szalon papriké!

Next

/
Thumbnails
Contents