Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-11 / 184. szám

1969. augusztus 10. 8 Vasárnap Újahh társulások születnek a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének területén A termelés anyagi és szellemi erődnek szocialista kooperációba szervezése egyre nagyobb ütem­ben halad a Körösök Vidéke Tsz- ek Szövetségének területén. Ebben a térségben már számos társulás működik, köztük Gyulán a sertés- tenyésztő és hizlaló, Sarkadon, Békésen és Szeghalmon az építő­ipari közös vállalkozás, Vandhát és Gerla térségében'(Békéscsabán) pedig a gépjavító társulás. Ezekben a napokban alakul meg a vésztői és az okányi ter­melőszövetkezetek közös vállalko­zásában egy évente 8 ezer hízott sertést kibocsátó hizlaló vállal­kozás. Ez a bábolnai sertéstartás módszerére épül. Szó van Kamut és Murony tsz-emek sertéshizlaló társulásának szervezéséről is. Elő­térbe került a Szarvasi Állami Gazdaság és az örménykúti tsz-ek együttes összefogásából épülő ser­téshizlaló kooperáció is. Gyoma térségében a körösladányi, a dé- vaványai és a Körösi Állami Gaz­TV-előzeles Váljunk el! (Szerda, 20.20). Nyu­gatnémet tv-vígjáték. Sardu és Najac írták. Néhány éve — zenés változatban — Budapestéi is ját­szották. A nézők előtt ismert Rolf van Sytow rendezte, s a főszerep­lőkkel is találkozhattunk már: Johann Matz-cal és Claus Bieder, staedt-al. Habkönnyű — kániku­lai bágyatság idejére való — szó­rakozásnak ígérkezik a darab, amelyben mindenki válni akar. A helyszín: francia kisváros, s a válási törvény megszavazása után mindenki — férfi, nő —élni akar a jogával... Dusecska. (Cütörtök, 20.20). Tv- film a Klasszikusok tv-filmen cí­mű sorozat legújabb darabja. Szovjet televíziósok dolgozták fel Csehovnak ezt a kevésbé ismert el. beszélését, (rendezője egyébként ugyanaz a Koloszov. aki a nemré­giben vetített „Két tűz között” cí_ mű sorozatot is rendezte, s a fő­szereplőt is ott láthattuk először: Kaszapkinát). A történet a Cse- hovnál szokásos vidéki környezet­ben játszódik, s egy agyonnyomo­rított lelkű fiatal asszonyról szól, akit sorozatos szerelmi csalódások érnek. Férje meghal, szerelme el­hagyja. Csehov — ezúttal a film nyelvén tolmácsolva — egy kifosz­tott asszonyi életet állít elénk. Háttérben. (Pentek, 19.05). Ri­portfilm. Első alkalommal jelent­kezik a televízió ezzel a sorozat­nak is nevezhető adásával, amely­ben szeretné bemutatni a nézők­nek azokat az embereket, akikkel úgyszólván sohasem találkozunk, de akiknek munkája nélkülözhe­tetlen. Első ízben a vasutasok közé látogatott a kamera, de nem moz­donyvezetőről vagy kalauzról, ha­nem vonatösszeállítóról, tolatásve­zetőről, téri elvi gyúróról, _ kocsi- vizsgálóról, vonatvezetőről ad portrékat, a fizikai munka becsü­letét méltatva ezzel, s azt, amit hivatástudatnak is nevezhetnénk, mivel ezek az emberek saját szak­májukról igen meleg hangon be­szélnek. A televízió tervezi, hogy a kéthavonta jelentkező adások­ban más területekről — így leg­közelebbi alkalommal a közmű­veknél dolgozókról — is riporto­kat készít. Honoré de Balzac: Gobsec. (Va­sárnap, 20.20). Tv-játék. A klas­szikus művet méltó tolmácsolás­ban hallhatjuk — a fordítást Déry Tibor végezte. A regény tv-adap- tációját pedig Horváth Gabriella. Az ismert mű főszereplője, a pá­rizsi uzsorás, Gobsec, aki a bal- zaci kor előkelő világfővárosanak, Párizsnak „ura”, hiszen úgyszól­ván minden az ő kezében összpon­tosul: titkok, titkolt kapcsolatok, aljas intrikák, pénzügyek, egyszó­val mindaz, amivel kezében tart­hatja az embereket. „Szakmája” művésze, az uzsorásszakmáé, ami lehet undok foglalkozás, de sem­miképpen sem haszontalan. S Gobsec valóban művészi szinten és haszonnal űzi mesterségét. Gob- secet Kovács Károly alakítja. daság társulásával létrehozzák az ország legnagyobb pecsenyebá­rány-nevelő vállalkozását. Tár­gyalás alatt áll a Szarvasi Állami Gazdaság és a szarvasi tsz-ek hí­zó marhát kibocsátó közös vállal­kozásának szervezése. Szeghalmi székhellyel a sárréti tejtársulást szervezik az állami gok és tsz-ek részvételével. További kezdeményezés alatt áll Kétsoprony és Hunya összefogása sertéshizlalásra, ugyancsak sertés­hizlalásra szeretne társulni a kondorosa Lenin és a Vörös Októ­ber Tsz. A tárgyalóteremből: A társadalmi tulajdon megkárosítói a bíróság előtt A múlt hónapban megyénk több bírósága ítélkezett a társa­dalmi tulajdon megkárosítói fe­lett Békéscsabán a városi bíróság tárgyalta Szabó Tibor bűnügyét. Nagyszerű vállalkozás! A valóság áttekintésének lehetősége E<fr/ új sorozat első kötete: A Dél-Alföld atlasza A korszerű, mert az összefüggé­sekre figyelmet fordító, s egyben térbeli és időbeli távlatokkal is számoló tervezés a valóság minél pontosabb felméréséhez egyre több sajátos segédeszközt igényel, az elektromos számológépektől a nagyformátumú térképekig, atla­szokig. Két esztendeje, 1967-ben jelent meg Magyarország Nemzeti Atlasza, mely szakkörökben meg­érdemelt figyelmet és elismerést keltett, néhány hónapja pedig — egy nagyszerű vállalkozás első eredményeként — Magyarország Regionális Atlaszai első, a Dél- Alföldet átfogó kötete. A dr. Radó Sándor Kossuth-dí­jas egyetemi tanár vezette alkotói közösség, igazodva a kialakult ter­vezési körzetekhez, az ország hat ilyen tájegységének egyik tagjáról, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét átfogó Dél-Alföldről készí­tette el nagyformátumú. 124 ol­dalon mintegy 160 térképet tartal­mazó atlaszát. Nem túlzás azt állítani: hazánk­ban hasonló tematikájú, szemléle­tében és kiállításában egyaránt hasonló igényességű munka e mű­fajban még nem látott napvilágot; ez egyrészt az alkotókat, másrészt a vállalkozás gazdáját, a Kartog­ráfiai Vállalatot dicséri. Miért jo_ gos e megállapítás? Azért, mert máskülönben nehezen vagy már alig áttekinthető adatokat, jellem­zőket csoportosítottak egy-egy tér­képtáblára, lehetővé téve# a szem­lélő gyors eligazodását, s annak a rendkívül fontos követelménynek a teljesülését, hogy a térképek elő­segítsék a valóság áttekintését, a teljes kép kialakulását egy-egy témakörről. Nehéz ízelítőt adni abból, mi mindent dolgoztak fel az alkotók. Nem kerülte él a figyelmüket a tervezési körzet egyetlen vala­mennyire is fontos jellemzője, fő vonása sem. Így — a többi között — a térkép világos nyelven ismer­teti a Dél-Altiad elhelyezkedését, államigazgatási szerkezetét, a föld­tani képződmények, a hévizek el­osztását, a napsugárzás változó erejét területrészenként, a talaj- vízforgalmat, a belvízlevezető csa­tornahálózat elhelyezkedését, a talajjavítás lehetőségeit. De igen személyes térképek ábrázolják a népességelosztást, az egy ipari, mezőgazdasági keresőre jutó el­tartottak számát, a mezőgazdasági művelési ágakat, a szőlőterületet, az állatállományt, az iparfejlődést, a szállítási útvonalakat, az iskola- hálózatot, a lakáshelyzetet, a viz­es csatornarendszert is, s mindezt községekig terjedő részletesség­gel. A kiragadott, s éppen ezért eset. leges példák is érzékeltetik, hogy az alkotói közösség alapos munkát végzett. Egy-egy oldal vizuálisan, sajátos képernyőként vetíti a szemlélő — az állam, igazgatási ember, a távlati tervező, a szállí­tási útvonalak helyes megválasz­tását latolgató termelőszövetkezeti vezető, a népművelő elé azokat az adatokat és jellemzőket, melyek tükrözik a jelent, de egyben le­hetőséget adnak a holnap és a holnapután átgondoltabb, éssze­rűbb formálásához is. Ebben van a regionális atlasz jelentősége. Ab­ban, hogy újszerű, összefüggéseket kutató, minden tényezőt számítás­ba vevő szemléletet, felfogást su­gall, s ezzel — kétségtelenül — a tervezés nagyobb eredményessé­gét, mondhatni optimalitását szol­gálj,' Ami pedig külön kiemelkedő: az atlasz készítői sok témát dina­mikusan, több időpontban megle­vő helyzetben ábrázolnak, azaz lehetővé teszik a folyamat felisme­rését, a fejlődési rend pontos is­meretét, jövőbeni tendenciáinak világos megrajzolását és ezzel egy­ben a további tervek biztonságo­sabb megalapozását. Az ország hat tervezési körzetre oszlik — talán nem érdektelen a felsorolás: Dél-Alföld, Délkelet- Dunántúl, Észak-Alföld, Északi Iparvidék, Északnyugat-Dunán­túl, Központi Iparvidék —, tehát mostanival további öt atlasz a együtt az ors^g teljes, reszletes t'orral szállították a keverőüzembe. A vádlott magánfuvaros volt. Azt a hírt terjesztette el, hogy a TÜZÉP-nél építőanyagot bár­milyen mennyiségben tud vásárolni. 1968 szeptem­berétől 1969 április végéig ki­használva a hozzá forduló embe­rek hiszékenységét, 14 esetben különböző összegeket vett fel, hogy építőanyagot vásárol szá­mukra, s azt a megbeszélt hely­re szállítja. A vádlott a felvett összeget nem építőanyagvásárlás­ra fordította, hanem italra és ló­vásárlására. Szabó Tibort a városi bíróság egy év és nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte, mellék- büntetésként elvonókúrára köte­lezte. Szintén a békéscsabai bíróság előtt felelt tettéért Pálvölgyi András, a 8-as számú Autóközle­kedési Vállalat dolgozója. ^1968 tavaszán az igazgató titkárnőjétől kölcsönkérte a vállalat tulajdoná­ban levő fényképezőgépet, majd azt értékesítés végett átadta Új­vári György békéscsabai lakos­nak, aki eladta a fényképezőgé­pet, a pénzt azonban nem adta át Pálvölgyi Andrásnak. A vádlott ezután az AKÖV raktárából el­vitt 12 ágymatracot, nagyobb ér­tékű építési anyagot, négy főtelt és egy cserépkályhát, s ezt most már ő értékesítette. A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosbító okként értékelte, hogy Pálvölgyi András cselekményét folytatóla­gosan követte el. A Szarvasi Járásbíróság előtt emelt vádat az ügyész a társadal­mi tulajdont bűnszövetségben megkárosító Lavrinyecz Mátyás és 13 társa ellen. A vádlottak kö­zül tízen a Békés megyei Gabona­felvásárló és Terményforgalmi Vállalat kondorosi keverőüzemé­nél dolgoztak. A mezőgazdasági termékek va­súton érkeztek a kondorosi állo­másra, ahonnan fogattal és Ze­képét, gazdasági, ipari, kommuná­lis szerkezetét állítja majd elénk. Remélhetőleg ez majd nem hosszú éveket jelent, hiszen a mostani első kötet sikere, s érdemessége sürgeti a mielőbbi folytatást, a második és a további regionális atlaszok megjelenését. /WSAAAAA/t/WfWWt/VWWWVWWVVWWVWW« VWVWVWVA/VWWWWWWWVy Óriási fejlő kombájn A képen látható gépóriás, a szovjet „Karaganda” típusú szén­fejtő kombájn, a közelmúltban vi­lágrekordot állított fel: egy hó­nap leforgása alatt 2253 méter hosszú boltíves vágatot készített. A keményfémbetétes fogakkal el­látott vágószerkezet 16 négyzet- méteres vágatkeresztmetszeten bármilyen kemény kőzetben, egyenletes sebességgel halad elő­re, s akár 15 fokos hajlási szögű nyomvonalon is biztonsággal dol­gozik. A kifejtett kőzetet vagy szenet speciális kaparótárcsák és szállítószalagok távolítják el az előrehaladó kombájn útjából. A vágófejek mögötti pajzs lezárja a vágatkeresztmetszetet, miközben nagy teljesítményű elszívószerkezet gondoskodik a képződött por fo­lyamatos eltávolításáról, így a kombájnt kiszolgáló munkások veszélytelen körülmények között dolgozhatnak. A vádlottak 1967 tavaszától dézs­málták a társadalmi tulajdont. Először csak kisebb tételekben, egymás tettéről tudomást sem vé­ve, majd egyre bátrabbakká let­tek. Hogy bűnös üzelmeikből származó jövedelmüket növeljék, megegyeztek egymással az áru elszállításában, s az üzem termé­keinek értékesítésében. A vevőket Zvara András és Lavrinyecz Má­tyás kereste fel, s a vasútállomás­ról a vállalat Zetorján szállították az orgazdáknak előre kialkudott áron a keverőüzembe érkező ter­mékeket: árpát, tejport, kukori­cát, búzadarát, s különféle tápo­kat. összesen 45 esetben követtek el bűncselekményt, s a vállalatot 40 ezer forinttal károsították meg. Az ügyész megállapította, hogy a cselekmény elkövetésekor laza volt a vállalat bizonylati fe­gyelme. A vádlottak ezt kihasz­nálták, s gátlástalanul meglop­ták a társadalmi tulajdont. Az elsőrendű vádlottat, Lavri­nyecz Mátyást a bíróság két év, négy hónap szabadságvesztésre ítélte. Társai pedig három hónap­tól egy év tíz hónapig terjedő börtönbüntetést kaptak. Kilencen enyhítésért fellebbeztek. S. I. Kerülje Ön is a tolongást! Szerezze be idejében iskolaszereit A SZÖVETKEZETI BOLTOKBAN

Next

/
Thumbnails
Contents