Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

1969. augusztus 9. 4 Szombat Néhány lépésre a lakásomtól van egy italbolt, amelyet ma­gam sem kerülök el mindig. A kassza fö- lött a falon gyászje­lentést pillantottam meg. Fölvilágosítót, tak: egy héveny al­koholmérgezés áldo­zatáról szól, aki még három napja is makk egészségesen feküdt a sarok melletti asz­tal alatt. Részben az alkohol­tól, részben a bánat­tól könnyes szemű cimborái sóhajtva mutatták azt a jeles asztallábat is, ame­lyet fejpárnának szo­kott használni. Nem volt túl öreg, de miután jó előre meg­itta a betervezett normát, voltaképpen teljes életet élt, ahogy a jelenlevők emléke­ző szeretettel megál­lapították. Röpködtek az elismerő szavak, amelyek a vitathatat­lan tekintélynek min­denkor kijárnak. — Egyszer fogadás­ból egy húzásra be­dobott fél liter ru­mot, igaz, nem éh­gyomorra, tíz cse­resznyére meg tíz hegyespaprikára. Vagyis táplálkozott Kegyelet ivás előtt — vettem tudomásul, s ahogy egy szikár, sörhabos ajkú férfiú kegyelet­dús szavaiból kide­rült, nem csupán sa­vanyúsággal, komoly, tartalmas ételekkel. — Nagyon szeret­te a töpörtyűs pogá­csát! Egy pogácsára két napig tudott inni. Ha jól emlékszem, egy évben kétszer- háromszor, a na­gyobb ünnepeken, evett főtt ételt is! — Felesége nem volt? — érdeklődtem. A választ az ujjait számolgató jelenlevő adta meg: — Volt nekije! Ne- kije volt. Vártam a folyta­tást, de elhallgatott, majd mintha mit sem mondott volna, tovább számolta az ujjait: egy, kettő, há­rom... Nyak nélküli, csu­pa fej, csupa has, csu­pa dadogás férfi tár­ta föl az igazságot: — Hogyne lett vol­na! De az első na­gyobb pofon után ott­hagyta. A hűtlen! En tíz éve verem az asz- szonyt, mégis kitart mellettem. A boldog családi életet élő férfinak dagadt a keble, azután orra bukott és úgy maradt, én pe­dig a továbbiakban a vezetőnek fejeztem ki részvétemet. Komoran bólintott. — Jó vendég volt! Záróráig ivott, min­dig itt, ezt még nem látták máshol berúg­ni. A gyászjelentésre mutattam: — Az? egész úgy hat, mintha az ital­bolt saját halottjának tekintené! A boltvezető rábó­lintott: — Koszorút is kül­dünk a temetésére. Csak még nem tu­dom, mit írassak a szalagjára. Próbáltam segíteni. — Végső üdvözlet a törzsivónak. — Alighanem gyűj. tünk egy szép sírkő­re is — mondta az italbolt vezetője. — Persze arra is kellene valami szöveg. — Még mennyit ihattál volna — ad­tam búcsúzóul taná­csot. N. J. Szántóverseny A tegftap kezdődött országos ve­télkedőn, amelyet a mezőgazdasági gépesítésben dolgozó fiatalok ré­szére a szakminisztériumokkal együtt a KISZ Központi Bizottsá­ga hirdetett meg, ma a traktoro­sok mérik össze erejüket. A Tiszalöki Állami Gazdaság külön erre a célra kijelölt tábláin az ifjúsági szántó versenyen nye­regbe szállnak a Békés megyei fiúk is. A nagyszabású vetélkedőn egyébként a következő fiatalok képviselik megyénk színeit: Bíró Sándor vontatóvezető (Gyula, Munkácsy Tsz), Puskás Sándor erőgépkezelő (Sarkad, gépjavító állomás), Domokos Imre munka­gépkezelő (Hidasháti Állami Gaz­daság), Kada Lajos és Karács Im­re növényvédő (orosházi Dózsa Tsz, illetve növényvédő állomás, Tarhos), Dandé Gábor, Püski László és Cesznok János öntöző (dobozi Petőfi Tsz, Hidasháti Ál­lami Gazdaság, kondorosi Lenin Tsz). A csapattal utazott tartalék­ként a dobozi Petőfi Tsz fiatal szakembere, Békési Ferenc is. Matematikai feladatok megyénk életéből A megyei művelődésügyi osztály gondozásában ez évben is megje­lenik a matematikai feladatok gyűjteménye, amely Békés megye gazdasági, politikai és kulturális életéből vett tények és számok alapján összeállított 600 példa se­gítségével igyekszik megkönnyí­teni a matematika-tanítás neve­lési feladatainak megvalósítását, illetőleg a tantárgy materialista, világnézetet kialakító, formáló jel­legének érvényesülését. Felhasz­nálásával a tanulók a környező anyagi világ tárgyaiból, jelensé­geiből vonhatják le a legáltaláno­sabb matematikai fogalmakat. Az előző évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy haszonnal for­gatják pedagógusaink a feladat- gyűjteményeket. Az ez évi kiad­vány a tantárgyi követelmények­hez igazodva, osztályonként, ezen belül pedig témakörönként cso­portosítja a feladatokat. A fel­adatgyűjteményt a megye szakfel­ügyelőinek tanulmányai egészítik ki, melyek hasznos gyakorlati és elméleti segítséget kívánnak adni a pedagógusok számára. Beton gyár a fővárosban Cikkünk nyomán Lapunk augusztus 1-i számá­ban „Cirkusz az országúton” címmel közöltük bucsai tudósí­tónktól az LA 99—66 rendszá­mú motorkerékpáros országúti bravúrját. A cikk nyomán a Szeghalmi Járási Rendőrkapi­tányság példás gyorsasággal in­tézkedett. A tudósítás megjele­nésétől számított 48 órán belül már az összes szemtanút jegy­zőkönyvileg meghallgatták, s az ügyet az eljárás lefolytatása cél­jából átadták Karcag rendőrpa­rancsnokságának, mivel a bra- vúroskodó motoros Szolnok me­gyei lakos. Körösvidéki [Mezőgazdasági Napok Kiállítások, méhészeti, szövetkezeti rendezvények Orosházán Nevezetes eseménysorozat színhelye lesz az újjáalapításá- nak 225. évfordulóját ünneplő Orosháza. Augusztus 10-én dél­előtt tájjellegű mezőgazdasági kiállítás nyílik a Táncsics Mi­hály Gimnáziumban. A kiállí­tás, amelyet a két megye — Békés és Csongrád — rendez, bemutatja a táj mezőgazdasági termelésének és élelmiszergaz­daságának fejlődését. A 83 ki­állító közül 52 termelőszövetke­zet és állami gazdaság. Tanulságos tapasztalatcseré­nek szánják ezt a kiállítást az orosháziak. Szervezésében ilyen céllal vesznek részt a termelő- szövetkezetek területi szövetsé­gei. A látogatók megszemlélhetik a dél-alföldi táj hagyományos mezőgazdasági kultúrájának termékeit, a cirok-, a kukori­ca-, a cukorrépa-, a gabona- termesztés eredményeit. De erőteljesen hangsúlyozza a kiállítás az új, meghonosodó és egyre erősebben fejlődő me­zőgazdasági termesztési kultú­rákat is. A legutóbbi két évti­zed alatt terjedt el ezen a vi­déken a nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermesztés. Ennek szemléltetésére mutatja be pél­dául az orosházi Petőfi Terme­lőszövetkezet szőlő, ősziba­rack-, paradicsom- és paprika­termesztését. Az ugyancsak orosházi Üj Élet Tsz a nagy­üzemi libatenyésztésben és az újra fellendülő lótenyésztésben elért eredményeit teszi köz­szemlére. Tapasztalatokat szerezhetnek a látogatók a gyulai közös gazdaságok almatermesztésé­ről, az országos hírű puszta- mérgesi bortermelés módsze­reiről, és több termelőszövet­kezet célszerű és jövedelmező kiegészítő tevékenységéről. Ugyancsak figyelemreméltó­nak ígérkezik a dél-alföldi táj több közös gazdaságának élelmi­szer-feldolgozását bemutató ki­állítási részleg is. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetke­zet például különféle tartósított húsárukkal és zöldségkonzer­vekkel szerepel a bemutatón. A kiállítás erdészeti részlege arról tanúskodik, hogy ezen a fában szegény vidéken milyen jelentő­sége van a mezővédő erdősávok­nak, a folyók és csatornák kör­nyékén az ésszerű erdőkultúrá­nak. A kiállítás egyik érdekes ré­sze a Békés megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat saját konstrukciójú gépeinek bemu­tatója. Ezek közül is a legnagyobb sikerre számít­hat az Orosházán gyártott me­zőgazdasági jellegű házi ro­botgép, amellyel egyaránt le­het morzsolni, darálni, szecs­kázni, szőlőt zúzni, szeletelni, fűrészelni és megfelelő szer­számok felszerelésével gyalu- Iásra, köszörülésre is használ­ható. Bemutatnak helyi gyártmányú napraforgó-betakarító gépet, kukorica-adaptert, valamint az állatorvosok által használható hordozható műtőasztalt. Az orosházi kiállítók a tízna­pos programot még azzal gazda­gítják, hogy ez idő alatt rende­zik meg a körösvidéki mezőgaz­dasági napokat: augusztus 10-től kezdődően naponta a városi tanács dísz­termében országos hírű szak­emberek tartanak előadásokat időszerű mezőgazdasági kér­désekről. Tizenhetedikén országos mé­hészeti nap lesz Orosházán, ahol a 10 napos eseménysoro­zat augusztus 20-án megyei szövetkezeti napjpal zárul. H. L. A Mélyépítő Vállalat csupán né­hány héttel ezelőtt avatta fel új létesítményét, az Észak-pesti Be­tongyárat. s máris újabb jelentős beruházás megvalósítására készül. Közvetlenül az új ipartelep mel­lett betoncsőgyárat létesít. Az építkezés a jövő hónapban meg­kezdődik. Az országban ez az új üzem lesz az első, amely nagy át­mérőjű —; 1000, 1250, 1500 milli­méteres — beton csatornacsöveket gyárt, s ezzel megteremti a buda­pesti és vidéki főgyűjtő csatornák korszerű építésének nagyipari bá­zisát. Az új termékek ugyanis lé­nyegesen meggyorsítják a csator­naépítést, mert az előregyártott csövek felhasználásával majdnem háromszor olyan termelékeny a munka, mint hagyományos módon, helyszíni betonozással. Az új gyár évente 50 000 méternyi előregyár­tott, nagy átmérőjű betoncsővel segíti majd az ország csatornázási programjának meggyorsítását. 18. Paul Hoffmann, amerikai új­ságíró 1962 januárjában Szidi bel Abbesz-ben járt és tapaszta­latairól ezt írta a New York Ti­mes-ban: „Alapításának éve: 1831 óta a légiót, az afrikai misztikum ve- sízí körül, „algériai hivatása” van. A légió segítségével hódí­totta meg Franciaország Észak- Afrikát és a Szaharát. A hadjá­ratok közötti időszakokban a légionáriusok, ásókkal és ka­pákkal felszerelve, többféle építő- munikát végeznek. Főhadiszállá­suk mindig Algéria volt, Algé­ria és a Szahara lett a hontala­nok hazája. A rámenős, kegyetlen zsoldo­soknak ez az alakulata a több mint hét éve tartó algériai nem­zeti felkelés kitörése óta a leg­nehezebb katonai feladatokat vállalta, lendülettel, sokszor va­dul harcolt. Éppen ezért vált a jövője most kétessé. Amint Al­géria szuverén állammá alakul, • a légiónak távoznia kell, való­színűleg a többi francia csapat kivonulása előtt, mert ezeket ugyanis a muzulmán nacionalis­ták kevésbé gyűlölik. A Quartier Vienot (a légió székháza) közelében, a Café Du Commerce teraszán egy svájci légionárius megjegyzi: — Mi a rossz abban, ha az ember zsoldos? Mindenki tisztel bennünket. Ha szabadságon va­gyunk és végigsétálunk az oráni Rue General Lederce-n, a lá­nyok bolondulnak utánunk, és ha tisztelgünk, a legmagasabb rangú francia tisztek ránk mo­solyognak. Tudják, hogy amikor más katonák beássák magukat és megvárják az erősítést, a lé­gionáriusok tüzelnek...’* Az algériai háborúban a légio­náriusok 2000 embert vesztettek, az indokínai háborúban, 1945- tői 1954-ig 14 000 embert. De hány vietnami és hány algériai szabadságharcost gyilkoltak meg, pusztítottak el sokszor a legbru- tálisabb kegyetlenséggiel a légi­onáriusok? A katonák csaknem 40 száza­léka német eredetű. Német anyanyelvűek az osztrákok és a svájciak, a legtöbb magyar, holland, cseh, lengyel és finn is érti a németet. A légió állomá­nyának 8—8 százaléka spanyol és olasz. Van néhány angol és mindig akad néhány amerikai is — mondja a légió egyik tisztje. A légió első ejtőernyős ezredét az áprilisi De Gaulle ellenes puccs után feloszlatták, mert a jobboldali tábornokok mellé állt. Korábbi korlátlan gyarmati hatalmukat sirató európaiak rózsaesővel búcsúztatták az Al­gírból kivonuló megvert védel­mezőiket, az ejtőernyősöket. Ha valaki gépkocsin Oran fe­lől közelít» meg a légió főhadi­szállását, Szidi bel Abbesz ha­táránál „A város központja felé” feliratú tábla mellett halad el. A „város” szót azonban valaki vörös festékkel átmázolta és ezt írta fölé: „OAS”. A festéket senki sem távolította el. Szidi bel Abbesz valóban az OAS egyik fontos központjaként vált híressé. Jean Gardy, az idegenlégió főellenőre és a legmagasabb rangú tisztje volt 1958 és 1960 között. Minthogy. részt vett az áprilisi zendülésbén, megfosztot­ták rangjától. Most valahol Al­gériában rejtőzik Raoul Sálán tábornokkal és két másik tábor­nokkal együtt. A légió parancs­noka jelenleg az OAS főembere. Akkumulátorgyártásra j férfi betanított munkásokat felveszünk heti 36 órás, csökkentett munkaidőre. Magas kereseti lehetőség | 1800 forinttól. j* Állandó szabad szombat j Munkásszállás van. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. VBKM. 1. sz. Akkumulátor, és Szárazelemgyár, Budapest, XIII., Váci út 137. Munkaerőgazdálkodás. (x) j

Next

/
Thumbnails
Contents