Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-09 / 183. szám
1969. augusztus 9. 4 Szombat Néhány lépésre a lakásomtól van egy italbolt, amelyet magam sem kerülök el mindig. A kassza fö- lött a falon gyászjelentést pillantottam meg. Fölvilágosítót, tak: egy héveny alkoholmérgezés áldozatáról szól, aki még három napja is makk egészségesen feküdt a sarok melletti asztal alatt. Részben az alkoholtól, részben a bánattól könnyes szemű cimborái sóhajtva mutatták azt a jeles asztallábat is, amelyet fejpárnának szokott használni. Nem volt túl öreg, de miután jó előre megitta a betervezett normát, voltaképpen teljes életet élt, ahogy a jelenlevők emlékező szeretettel megállapították. Röpködtek az elismerő szavak, amelyek a vitathatatlan tekintélynek mindenkor kijárnak. — Egyszer fogadásból egy húzásra bedobott fél liter rumot, igaz, nem éhgyomorra, tíz cseresznyére meg tíz hegyespaprikára. Vagyis táplálkozott Kegyelet ivás előtt — vettem tudomásul, s ahogy egy szikár, sörhabos ajkú férfiú kegyeletdús szavaiból kiderült, nem csupán savanyúsággal, komoly, tartalmas ételekkel. — Nagyon szerette a töpörtyűs pogácsát! Egy pogácsára két napig tudott inni. Ha jól emlékszem, egy évben kétszer- háromszor, a nagyobb ünnepeken, evett főtt ételt is! — Felesége nem volt? — érdeklődtem. A választ az ujjait számolgató jelenlevő adta meg: — Volt nekije! Ne- kije volt. Vártam a folytatást, de elhallgatott, majd mintha mit sem mondott volna, tovább számolta az ujjait: egy, kettő, három... Nyak nélküli, csupa fej, csupa has, csupa dadogás férfi tárta föl az igazságot: — Hogyne lett volna! De az első nagyobb pofon után otthagyta. A hűtlen! En tíz éve verem az asz- szonyt, mégis kitart mellettem. A boldog családi életet élő férfinak dagadt a keble, azután orra bukott és úgy maradt, én pedig a továbbiakban a vezetőnek fejeztem ki részvétemet. Komoran bólintott. — Jó vendég volt! Záróráig ivott, mindig itt, ezt még nem látták máshol berúgni. A gyászjelentésre mutattam: — Az? egész úgy hat, mintha az italbolt saját halottjának tekintené! A boltvezető rábólintott: — Koszorút is küldünk a temetésére. Csak még nem tudom, mit írassak a szalagjára. Próbáltam segíteni. — Végső üdvözlet a törzsivónak. — Alighanem gyűj. tünk egy szép sírkőre is — mondta az italbolt vezetője. — Persze arra is kellene valami szöveg. — Még mennyit ihattál volna — adtam búcsúzóul tanácsot. N. J. Szántóverseny A tegftap kezdődött országos vetélkedőn, amelyet a mezőgazdasági gépesítésben dolgozó fiatalok részére a szakminisztériumokkal együtt a KISZ Központi Bizottsága hirdetett meg, ma a traktorosok mérik össze erejüket. A Tiszalöki Állami Gazdaság külön erre a célra kijelölt tábláin az ifjúsági szántó versenyen nyeregbe szállnak a Békés megyei fiúk is. A nagyszabású vetélkedőn egyébként a következő fiatalok képviselik megyénk színeit: Bíró Sándor vontatóvezető (Gyula, Munkácsy Tsz), Puskás Sándor erőgépkezelő (Sarkad, gépjavító állomás), Domokos Imre munkagépkezelő (Hidasháti Állami Gazdaság), Kada Lajos és Karács Imre növényvédő (orosházi Dózsa Tsz, illetve növényvédő állomás, Tarhos), Dandé Gábor, Püski László és Cesznok János öntöző (dobozi Petőfi Tsz, Hidasháti Állami Gazdaság, kondorosi Lenin Tsz). A csapattal utazott tartalékként a dobozi Petőfi Tsz fiatal szakembere, Békési Ferenc is. Matematikai feladatok megyénk életéből A megyei művelődésügyi osztály gondozásában ez évben is megjelenik a matematikai feladatok gyűjteménye, amely Békés megye gazdasági, politikai és kulturális életéből vett tények és számok alapján összeállított 600 példa segítségével igyekszik megkönnyíteni a matematika-tanítás nevelési feladatainak megvalósítását, illetőleg a tantárgy materialista, világnézetet kialakító, formáló jellegének érvényesülését. Felhasználásával a tanulók a környező anyagi világ tárgyaiból, jelenségeiből vonhatják le a legáltalánosabb matematikai fogalmakat. Az előző évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy haszonnal forgatják pedagógusaink a feladat- gyűjteményeket. Az ez évi kiadvány a tantárgyi követelményekhez igazodva, osztályonként, ezen belül pedig témakörönként csoportosítja a feladatokat. A feladatgyűjteményt a megye szakfelügyelőinek tanulmányai egészítik ki, melyek hasznos gyakorlati és elméleti segítséget kívánnak adni a pedagógusok számára. Beton gyár a fővárosban Cikkünk nyomán Lapunk augusztus 1-i számában „Cirkusz az országúton” címmel közöltük bucsai tudósítónktól az LA 99—66 rendszámú motorkerékpáros országúti bravúrját. A cikk nyomán a Szeghalmi Járási Rendőrkapitányság példás gyorsasággal intézkedett. A tudósítás megjelenésétől számított 48 órán belül már az összes szemtanút jegyzőkönyvileg meghallgatták, s az ügyet az eljárás lefolytatása céljából átadták Karcag rendőrparancsnokságának, mivel a bra- vúroskodó motoros Szolnok megyei lakos. Körösvidéki [Mezőgazdasági Napok Kiállítások, méhészeti, szövetkezeti rendezvények Orosházán Nevezetes eseménysorozat színhelye lesz az újjáalapításá- nak 225. évfordulóját ünneplő Orosháza. Augusztus 10-én délelőtt tájjellegű mezőgazdasági kiállítás nyílik a Táncsics Mihály Gimnáziumban. A kiállítás, amelyet a két megye — Békés és Csongrád — rendez, bemutatja a táj mezőgazdasági termelésének és élelmiszergazdaságának fejlődését. A 83 kiállító közül 52 termelőszövetkezet és állami gazdaság. Tanulságos tapasztalatcserének szánják ezt a kiállítást az orosháziak. Szervezésében ilyen céllal vesznek részt a termelő- szövetkezetek területi szövetségei. A látogatók megszemlélhetik a dél-alföldi táj hagyományos mezőgazdasági kultúrájának termékeit, a cirok-, a kukorica-, a cukorrépa-, a gabona- termesztés eredményeit. De erőteljesen hangsúlyozza a kiállítás az új, meghonosodó és egyre erősebben fejlődő mezőgazdasági termesztési kultúrákat is. A legutóbbi két évtized alatt terjedt el ezen a vidéken a nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermesztés. Ennek szemléltetésére mutatja be például az orosházi Petőfi Termelőszövetkezet szőlő, őszibarack-, paradicsom- és paprikatermesztését. Az ugyancsak orosházi Üj Élet Tsz a nagyüzemi libatenyésztésben és az újra fellendülő lótenyésztésben elért eredményeit teszi közszemlére. Tapasztalatokat szerezhetnek a látogatók a gyulai közös gazdaságok almatermesztéséről, az országos hírű puszta- mérgesi bortermelés módszereiről, és több termelőszövetkezet célszerű és jövedelmező kiegészítő tevékenységéről. Ugyancsak figyelemreméltónak ígérkezik a dél-alföldi táj több közös gazdaságának élelmiszer-feldolgozását bemutató kiállítási részleg is. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet például különféle tartósított húsárukkal és zöldségkonzervekkel szerepel a bemutatón. A kiállítás erdészeti részlege arról tanúskodik, hogy ezen a fában szegény vidéken milyen jelentősége van a mezővédő erdősávoknak, a folyók és csatornák környékén az ésszerű erdőkultúrának. A kiállítás egyik érdekes része a Békés megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat saját konstrukciójú gépeinek bemutatója. Ezek közül is a legnagyobb sikerre számíthat az Orosházán gyártott mezőgazdasági jellegű házi robotgép, amellyel egyaránt lehet morzsolni, darálni, szecskázni, szőlőt zúzni, szeletelni, fűrészelni és megfelelő szerszámok felszerelésével gyalu- Iásra, köszörülésre is használható. Bemutatnak helyi gyártmányú napraforgó-betakarító gépet, kukorica-adaptert, valamint az állatorvosok által használható hordozható műtőasztalt. Az orosházi kiállítók a tíznapos programot még azzal gazdagítják, hogy ez idő alatt rendezik meg a körösvidéki mezőgazdasági napokat: augusztus 10-től kezdődően naponta a városi tanács dísztermében országos hírű szakemberek tartanak előadásokat időszerű mezőgazdasági kérdésekről. Tizenhetedikén országos méhészeti nap lesz Orosházán, ahol a 10 napos eseménysorozat augusztus 20-án megyei szövetkezeti napjpal zárul. H. L. A Mélyépítő Vállalat csupán néhány héttel ezelőtt avatta fel új létesítményét, az Észak-pesti Betongyárat. s máris újabb jelentős beruházás megvalósítására készül. Közvetlenül az új ipartelep mellett betoncsőgyárat létesít. Az építkezés a jövő hónapban megkezdődik. Az országban ez az új üzem lesz az első, amely nagy átmérőjű —; 1000, 1250, 1500 milliméteres — beton csatornacsöveket gyárt, s ezzel megteremti a budapesti és vidéki főgyűjtő csatornák korszerű építésének nagyipari bázisát. Az új termékek ugyanis lényegesen meggyorsítják a csatornaépítést, mert az előregyártott csövek felhasználásával majdnem háromszor olyan termelékeny a munka, mint hagyományos módon, helyszíni betonozással. Az új gyár évente 50 000 méternyi előregyártott, nagy átmérőjű betoncsővel segíti majd az ország csatornázási programjának meggyorsítását. 18. Paul Hoffmann, amerikai újságíró 1962 januárjában Szidi bel Abbesz-ben járt és tapasztalatairól ezt írta a New York Times-ban: „Alapításának éve: 1831 óta a légiót, az afrikai misztikum ve- sízí körül, „algériai hivatása” van. A légió segítségével hódította meg Franciaország Észak- Afrikát és a Szaharát. A hadjáratok közötti időszakokban a légionáriusok, ásókkal és kapákkal felszerelve, többféle építő- munikát végeznek. Főhadiszállásuk mindig Algéria volt, Algéria és a Szahara lett a hontalanok hazája. A rámenős, kegyetlen zsoldosoknak ez az alakulata a több mint hét éve tartó algériai nemzeti felkelés kitörése óta a legnehezebb katonai feladatokat vállalta, lendülettel, sokszor vadul harcolt. Éppen ezért vált a jövője most kétessé. Amint Algéria szuverén állammá alakul, • a légiónak távoznia kell, valószínűleg a többi francia csapat kivonulása előtt, mert ezeket ugyanis a muzulmán nacionalisták kevésbé gyűlölik. A Quartier Vienot (a légió székháza) közelében, a Café Du Commerce teraszán egy svájci légionárius megjegyzi: — Mi a rossz abban, ha az ember zsoldos? Mindenki tisztel bennünket. Ha szabadságon vagyunk és végigsétálunk az oráni Rue General Lederce-n, a lányok bolondulnak utánunk, és ha tisztelgünk, a legmagasabb rangú francia tisztek ránk mosolyognak. Tudják, hogy amikor más katonák beássák magukat és megvárják az erősítést, a légionáriusok tüzelnek...’* Az algériai háborúban a légionáriusok 2000 embert vesztettek, az indokínai háborúban, 1945- tői 1954-ig 14 000 embert. De hány vietnami és hány algériai szabadságharcost gyilkoltak meg, pusztítottak el sokszor a legbru- tálisabb kegyetlenséggiel a légionáriusok? A katonák csaknem 40 százaléka német eredetű. Német anyanyelvűek az osztrákok és a svájciak, a legtöbb magyar, holland, cseh, lengyel és finn is érti a németet. A légió állományának 8—8 százaléka spanyol és olasz. Van néhány angol és mindig akad néhány amerikai is — mondja a légió egyik tisztje. A légió első ejtőernyős ezredét az áprilisi De Gaulle ellenes puccs után feloszlatták, mert a jobboldali tábornokok mellé állt. Korábbi korlátlan gyarmati hatalmukat sirató európaiak rózsaesővel búcsúztatták az Algírból kivonuló megvert védelmezőiket, az ejtőernyősöket. Ha valaki gépkocsin Oran felől közelít» meg a légió főhadiszállását, Szidi bel Abbesz határánál „A város központja felé” feliratú tábla mellett halad el. A „város” szót azonban valaki vörös festékkel átmázolta és ezt írta fölé: „OAS”. A festéket senki sem távolította el. Szidi bel Abbesz valóban az OAS egyik fontos központjaként vált híressé. Jean Gardy, az idegenlégió főellenőre és a legmagasabb rangú tisztje volt 1958 és 1960 között. Minthogy. részt vett az áprilisi zendülésbén, megfosztották rangjától. Most valahol Algériában rejtőzik Raoul Sálán tábornokkal és két másik tábornokkal együtt. A légió parancsnoka jelenleg az OAS főembere. Akkumulátorgyártásra j férfi betanított munkásokat felveszünk heti 36 órás, csökkentett munkaidőre. Magas kereseti lehetőség | 1800 forinttól. j* Állandó szabad szombat j Munkásszállás van. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. VBKM. 1. sz. Akkumulátor, és Szárazelemgyár, Budapest, XIII., Váci út 137. Munkaerőgazdálkodás. (x) j
