Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-08 / 182. szám

1969. augusztus 8. 4 Péntek Megkezdődött az alapszabály elkészítésének időszaka a kisipari termelőszövetkezetekben A gazdasági mechanizmus re­formjával kapcsolatban a kisipari termelőszövetkezetek gazdálkodá­sában is változások történtek, amelyek új követelményeket tá­masztanak a mozgalom más vo­natkozásában is. A tervutasításos rendszerről az önálló gazdálko­dásra való áttérés szükségessé te­szi, hogy a belső sajátosságok és a dolgozók igényeinek figyelembe­vételével új szövetkezeti alapsza­bályok készüljenek. Ehhez az OKISZ választmánya mintát dol­gozott ki, amit ez év februárjá­ban eljuttatott a szövetkezetek­hez. Az alapszabályminta minden részletében nem kötelező érvényű, hanem segítő jellegű. A szövetke­zeti alapszabály-tervezet készíté­sébe a dolgozók széles körének bevonása szükséges, hogy azt el­fogadás és jóváhagyás után min­denki a sajátjának érezze és tö­rekedjen majd a megvalósítására is. A szövetkezeteknek úgy kell az alapszabálytervezetet elkészíteni, hogy azt a közgyűlés által elfo­gadva ez év december 15. és 31. között a területileg illetékes ta­nács vb-hez jóváhagyás végett el lehessen juttatni. A nagy körültekintést igénylő munka elősegítésére a KISZÖV vezetősége augusztus 6-án tíztagú alapszabály-előkészítő megyei bi­zottságot hozott létre, amely a feladata végrehajtásához progra­mot dolgozott ki. A szövetkezeti alapszabály elkészítésének az ütemtervét is elkészítette. Ennek alapján javasolja, hogy a szövet­kezetek vezetőségei mielőbb szer­vezzék meg az alapszabálykészítő munkabizottságot, amely a dol­gozók véleménye, javaslata alap­ján a — törvényesség figyelembe­vételével — legkésőbb szeptember 30-ig készítse el az alapszabály­tervezetet. Célszerű, hogy ezt minden részleghez, egységhez több példányban eljuttassák meg­vitatásra. Az alapszabály-előkészítő me­gyei bizottság javasolja azt is, hogy a szocialista brigádok részé­re szeptember 10-ig tartsanak ta­nácskozást a szövetkezetek. Le­gyenek ők is szószólód az alapsza­bály-előkészítő munkának. Az alapszabálykészítő munkabizott­megyei képzőművészek a Szegedi Nyári Tárlaton Augusztus 3-án nyitották meg Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban a már hagyomá­nyos Szegedi Nyári Tárlatot, melyet szeptember 10-ig tarta­nak nyitva. A tárlaton a Békés megyé­ben élő képzőművészek közül Ezüst György, Koszta Rozália, Lipták Pál és Mladonyiczky Béla művei is szerepéinek. A HÜTÖHAZ középiskolás diákokat felvesz hatórás munkaidőben babdobozolási munkára. Fizetés teljesítmény szerint, valamint női segédmunkásokat 651 ságok — a szövetkezetek jogászai­nak bevonásával — október 30-ig bírálják felül a tervezetet. A szövetkezetek közgyűlésének legkésőbb december 15-ig kell a tervezetet elfogadniuk, hogy idő­ben el lehessen juttatni az ille­tékes tanácsi vb-hez jóváhagyás végett. A megye szövetkezeteiben meg­kezdődött tehát az alapszabály el­készítésének időszaka. A KISZÖV propagandaanyagot ad ki, hogy minden dolgozó kellően tájéko­zódjék. A program betartása azért is szükséges, hogy időben befeje­ződjék a munka, amelytől nagy­mértékben függ a szövetkezetek további tevékenysége, gazdasági eredménye. Aktuális kérdések a pelitikai oktatásban Az újkígyóst községi pártveze­tőség — miután megtárgyalta és jóváhagyta az 1969—70-es oktatá­si tervet — késedelem nélkül hoz­zálátott a pártoktatás megszerve­zéséhez. Az új oktatási évben ki­lenc csoportban, mintegy 160—180 hallgató vesz részt a tanulásban. A középszintű oktatásban köz- gazdasági alapismereteket sajátí­tanak el a hallgatók, ennek a cso­portnak a propagandistája C. Kiss Pál, országgyűlési képviselő. Az elmúlt oktatási évben nagy sike­re volt a fórum jellegű előadások­nak. Mivel az bevált, a kötetlen formájú előadás-sorozatot tovább folytatják és a békéscsabai párt­iskolától kérnek előadókat. Úgy tervezik, hogy az előadás tárgyát az éppen aktuális politikai, gaz­dasági kérdések adják majd meg. Szomorú slaiisziika Elkészült a jelentés a Békés megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztá­lyán, amely magába foglalja a megyében történt közlekedé­si baleseteket az elmúlt évben és ez év első hat hónapjában. A rideg számok a körmyelmű- 'ségből, felelőtlenségből és az alapvető közlekedési szabályok megszegéséből történt szomorú tragédiákat takarnak. Az elmúlt év baleseteit vizs­gálva a jelentés megállapítja, hogy 1968-ban a közúti bal­esetek száma több mint 25 százalékkal emelkedett a me­gyében, míg az országos átlag csak 15 százalékos emelkedést Ismeretterjesztő előadások a nemzetiségiek anyanyelvén A Népújság interjúja a TIT megyei titkárával gimnázium tanári kara és ifjúsá- [ csátotit közre, amely a nemzeti­A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Békés megyei Elnök­sége a közelmúltban foglalkozott a megyében élő nemzetiségiek kö­rében végzett ismeretterjesztéssel dr. Krupa András TIT megyei tit­kár írásos jelentése alapján. Az elnökségi ülésen több hozzászólás is elhangzott, melyek fontos meg­állapításokkal egészítették ki az írásos jelentést. Az ülés után a jelentés összeállítóját arra kér­tük, vázolja a Békés megyében élő nemzetiségiek helyzetét, mű­velődési lehetőségeit. Békés megyében, többféle nemzetiség él. Nagyobb számban szlovákok, románok, kisebb szám­ban szerbek és németek. Az MSZMP Békés megyei bizottságá­nak és a Békés megyed tanács­nak 1969. május 20-án tartott együttes ülésén megállapították, hogs’- a nemzetiségi lakosság élet- körülményei azonosak a magyar lakosságéval. Azonosaik eredmé­nyeik, problémáik is. Ami a mű­velődés. ezen belül az ismeret- terjesztés ügyét érinti, megállapít­ható, hogy valamennyi nemzeti­ségi település rendelkezik műve­lődési otthonnal, szórakozási, művelődési lehetőségeik adottak. Hogyan valósították meg az is­meretterjesztést a nemzetiségi lakosság körében? — Az ismeretterjesztés számára a békéscsabai szlovák és a gyu­lai román középiskola tanárai áll­nak rendelkezésre, de sokat segí­tenék nekünk a megye kilenc nemzetiségi anyanyelvű általános iskolájának és a 31 nemzetiségi nyelvet is oktató iskolának a ne­vei®. Valamennyien képzett, fel­készült szakemberek és szívesen vállalnak anyanyelvi ismeretter­jesztő előadást. Problémát jelent azonban, hogy csak bizonyos szakterületeken van lehetőségünk anyanyelvi ismeretterjesztésre, mert ezt a nemzetiségi iskolák oktatási anyaga és az ennek meg­felelően kialakult nevelői struk­túra szabja meg. Nyugodtan mondhatom, hogy a nemzetiségek anyanyelvi kultúrájának az isme­retterjesztés eszközeivel való ápolása, fejlesztése megyénkben megfelelő színvonalú. Tartottak-e anyanyelven elő­adásokat? — A természetes asszimiláció, az anyanyedv iránt való kisebb' érdeklődés következtében a nem­zetiségi lakosság körében kifejtett ismeretterjesztést az utóbbi időkig túlnyomó részt magyar nyelven végeztük. A nagyon ritkán jelent­kező igény miatt nemzetiségi anyanyelven csak szórványosan tartottunk előadásokat. Például szlovák irodalmi előadások hang­zottak el Tótkomlóson, ezekre a szlovák gimnázium szakelőadóit kértük meg. Néhány román, szerb nyelvű előadás is volt, elsősorban helyi előadókkal. A múlt ismeret- terjesztő évadban különösed jól sikerült a békéscsabai szlovák ga részere szervezett klub-estünk, J ségek kulturális hagyományaival, melyen szlovákiai író működött településtörténetével vagy a nem­zetiségek haladó történelmi ese­ményeivel foglalkozott. Azt hi­szem néhányat fel is sorolhatok: Krizsán Ferenc „A szlovák nem­zetiség kulturális élete hazánk­ban” címmel, dr. Tábori György „Békéscsaba népi építkezése”, dr. Papp János „A tótkomlós! szlo­vák műkedvelő színjátszás első korszaka” címmel jelentetett meg kitűnő tanulmányt. Meghatározták-e már az új évad feladatait? — Igen. Az anyanyelvi ismeret­terjesztésben igyekszünk követ­kezetesen végrehajtani a társulat­ra háruló feladatokat. Szlovák, román, szerb és német nyelvű te­matikai javaslatot állítattunk ösz- sze, és mind a magyar nyelvű, mind a nemzetiségek nyelvén tar­tott előadásokra azonos szintű módszertani, szemléltetési segít­séget nyújtunk. Külön kidolgoz­zuk a nemzetiségi előadók to­vábbképzésének rendszerét és a Békési Életben bő teret biztosí­tunk azoknak a cikkeknek, me­lyek a Békés megyében élő nem­zetiségek történetével, kultúrájá­val és helyzetével foglalkoznak. S. E. közre. Milyen témakörök keltették a legnagyobb érdeklődést? — A speciálisan nemzetiségie­ket érintő témák közül nagy kö­zönségsikere volt például a „Ma­gyarország nemzetiségi politiká­ja”, „A szlovák irodalom történe­te”. „A baráti szocialista orszá­gok” című előadásoknak és azok­nak a fii mankótoknak, melyeken csehszlovák, román vagy jugo­szláv filmet vetítettünk. Sokat foglalkozunk az egészséges lokál- patrióta érzés ápolásával, fejlődő helytörténet-írásunkat is igénybe vesszük arra, hogy a megye mun­kás és agrárproletár forradalmi megmozdulásairól, a hazai és nemzetközi munkásmozgalom nagy történeti eseményeiről a nemzetiségi lakosság számára is szervezzünk előadásokat, ankétet. Milyen mértékben nyílt mód írásos ismeretterjesztésre? — A TIT Békés megyei Elnök­sége szerkesztésében megjelenő népszerű tudományos folyóirat, a Békési Élet megjelenése óta szá­mos olyan témakörrel foglalkozó tanulmányt, cikket, recenziót bo­iiniiniiiiiiiiiuiiiiiinniiuniinuiiHi mutatott. Összesen 1113 bal­eset fordult elő, amelyből 36 halálos, 282 súlyos, 465 könnyű sérüléses volt. A balesetek okait vizsgálva kiderült, hogyha legtöbb (75 százalék) a közlekedési szabály megsértésére vezethető vissza. Szabálytalan kanyarodás 158, az elsőbbségi jog meg nem adása 127, szabálytalan előzés 103, gyors hajtás 139, gondat­lan vezetés 176, úttesten sza­bálytalan áthaladás 74 és ittas vezetés 57 esetben okozott bal­esetet. Ha az okokat a jármű-kate­góriák szerint vizsgáljuk, a legtöbb balesetet a motorke rékpárosok idéztek elő, szám­szerűit 396-ot. A személygép­kocsi-vezetők 215, tehergépko­csi-vezetők 134, a kerékpáro­sok 210 balesetet okoztak. A jelentés felsorolásából kitűnik, hogy a járások közül legtöbb baleset a gyulaiban fordult elő. Itt az emelkedés 18 százalékos. A legtöbb szerencsétlenség szombaton fordult elő, ez alól csak a békési és a mezőko­vácsházi járás kivétel, ahol a keddi és a pénteki a legkriti­kusabb nap. Napszakok szerint a balesetek túlnyomó része 12—18 óra között fordul elő. Sajnos, állandóan szaporod­nak a gyermekbalesetek is, amely alól az elmúlt év sem volt kiyétel, hiszen az előző évhez képest 33 százalékkal volt több. És ami a legszomo­rúbb, a balesetek következté­ben három gyermek halt meg* Az év elmúlt hat hónapját vizsgálva, az 1968-as első fél­évhez képest valamelyest csökkent a balesetek száma; Ebben a félévben mindössze 4,4 százalékos az emelkedés az országos 10,7-hez képest, és csökkent a halálos balesetek száma is. A statisztikai adatok szerint a gyulai „a fekete járás”. Itt ugyanis fél év alatt 99 baleset történt. Fogoly légiósok vallomásai 17. „A svájci hadügyminisztérium április 26-án propagandahadjá­ratra kezdett a francia idegen­légió ellen. Azt mondják, hogy körülbelül kétezer svájci állam­polgár szolgál a légióban és mintegy háromszáz férfi távozik el évente Svájcból, hogy belép­jen az alakulatba.” Növelte a svájciak ellenszen­vét a légióval szemben egy-egy hazatérő katona vallomása. A TAT című lap közölte egy fia­talember elbeszélését, aki Algé­riából tért haza. A volt légiós elmondotta, hogy az algériai nép szabadság- harcát a legnagyobb kegyetlen­séggel fojtják el. — Egy razzia alkalmával — írja a fiatalember — bekerítet­tek egy falut, amelyben csak asszonyok és gyermekek tartóz­kodtak. Az idegenlégió, mégis bestiális vérfürdőt rendezett. Az egyik házban egy öreg-, asszonyt és egy tíz év körüli kislányt találtak... Az akció sikertelensége miatt keletkezett haragot valakin le kellett ve­zetni. A kapitány megparan­csolta, hogy lőjem agyon a gye­reket. Belelőttem, a kislány azonnal meghalt... Gyakran fordult elő, hogy a' házakban csak nőket találtunk, de Bollmann német származású kapitányunk parancsára felfor­gattuk a házakat, a nőket pedig agyonlőttük. A foglyul esett arabokat senki sem kérdezte: bűnösnek érzik-e magukat bár­miben is, hanem rövid úton megöltük valamennyit...” Mi sem jelzi pontosabban az algériai hadihelyzet változását, mint a parancsnokok gyors cse­rélgetése. Cherriére 1954. au­gusztusától 1955 júniusáig irá­nyította a francia egységeket. Utána Lorillót következett, aki 1956 novemberében élvezte a pá­rizsi kormány bizalmát, majd Sálán tábornok következett. Va­lamennyien úgy vették át ezt a feladatot, hogy döntő győzelmet akartak a „felhők” ellen. Elmaradt azonban a franciák . várt győzelme. Növekedett a felszabadító mozgalom ereje. 1955 és 1959 között százhar­mincezerre emelkedett az ALN (Armée De la Libération Nati­onale), vagyis a Nemzeti Felsza­badító Hadsereg létszáma. A franciák újabb és újabb hadosztályokat vezényeltek Al­gériába. A légió alakulatainak nemcsak az a szerep jutott, hogy a legnehezebb terepen kel­lett harcolniuk, nemcsak heli­kopterekkel, páncélozott jármű­vekkel és modern automata fegyverekkel küzdött Algériá­ban a légió, hanem — mint tör­ténete folyamán annyiszor — a megfélemlítés eszközeivel is. Az „El Moudjahid”, az algé­riai felszabadító mozgalom lap­ja állandóan közölte fogságba esett légiósok vallomását. — Saida közelében én álltam őrt, amikor tizenöt algériait ki­hallgatásra sorakoztattak fel — mondta Fritz Klausmeier. — Valamennyit levetkőztették és összekötötték őket. Áramot ve­zettek testükbe. Aki megnyik-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents