Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-08 / 182. szám

009. augusztus 8. 5 Péntek Rossz a televízióm Amióta rossz a te­levízióm, olyan érthe­tetlennek tűnnek az emberek!.,. — Szikrázott-e már magának a szeme? — kérdezte tőlem valaki tegnap a buszon. — Hogy értsem ezt? — Ügy, hogy ki­gyulladhat-e ettől a szikrától egy széna- boglya? — Miféle széna? — Hát ott a vagon_ ban?! No, és Fred? Gondolja, hogy nem 6 volt a tettes? De akkor hogyan gyul­ladt meg a széna? Miközben nagy ne­hezen kivergődtem a peronra, a sapkám d szememre, a szemü­vegem pedig az or­rom hegyére csúszott. — Kiköpött Fred! — mosolygott rám a vezető és kinyitotta a kocsi ajtaját. Egy öreg néni állt mellet­te: — Szakasztott olyan, mint a Fred! — lihegte. — Mit gondol, elfogják, vagy nem fogják el? Kiadós késéssel ér. keztem a munkahe­lyemre. — Beszélni szeret­nék magával — szólt a főnököm, amikor megpillantott. — Szí­veskedjék befáradni hozzám! „Még ez hiányzott — forrt bennem a méreg — Ha rosszul kezdődik a nap, úgy is folytatódik!...” — Mondja — kí­nált hellyel a főnök —, ha nagyon sok alkoholt fogyaszt az ember, meggyújt- hat-e valamit a léleg. zete? — De miért tőlem tetszik ez iránt ér­deklődni? — Ügy hallottam, maga a vegyészeihez is konyít valamit.... — Na igen... Sze­rintem nem. Nem gyújthat meg sem­mit. — Szerintem sem. Tehát öngyulladásról szó sem lehet. De a rejtély kulcsa mégis­csak az, hogy miért, mitől gyulladt meg a széna?... A folyosón egyik kollégámba ütköz­tem. — Jó, hogy látlak, Bocskin! Mondd meg nekem gyorsan, mi van a szénával? Bizonyára a tévé­ben volt az este va­lami, amit nem lát­tam. Persze! Itt van a műsorban: „20.15 Az -áldozat.” Nyavalyás tévé! Éppen most kellett elromlania! Este nyolc körül a szokott helyen vár­tam Zóját. Szemben az ékszerüzlettel. Végre úgy negyed ki­lenc után az üzlet elé gördült egy kocsi. A kocsiból azonban nem Zója, hanem két gyanús alak bújt ki, feszítővasakkal fel­fegyverkezve. Beléptem a telefon_ fülkébe, hogy felhív­jam Zóját, közben láttam, hogy a két pacák feszegetni kezdte az ékszerüzlet redőnyét. Azonnal tárcsáztam a rendőr­séget. Zója és a rendőrség egyidöben érkezett. Én Zajához, a rendő­rök pedig az üzlet­hez igyekeztek. — Hát maguk? — néztek nagyot a be­törők. — Nem „Az áldozatot" nézik? Ilyen remek folyta­tást elszalasztani!?... — Elromlott az őr­szobán a tévénk — mondta a rendőrtiszt. Az egész társaság — a rendőrök, a be­törők, és mi ketten — elhelyezkedtünk az URH-kocsiban, s Zó- jáékhoz hajtottunk, mivel kedvesen fel­ajánlotta, hogy néz­zük meg náluk a folytatást. Elég jókor érkez­tünk — még csak tíz perce ment a krimi. A rendőrök sokáig hálálkodtak, megdi­csértek éberségemért, Zóját pedig vendég­szeretetéért. Távozáskor a rend. őrhadnagy így elmél­kedett: — Hát bizony, az elromlott televízió el­szakíthatja az embert a társadalmi valóság­tól !.„ V. Pankov Jubileumi antológia a megye felszabadulásának eseményeiről A Békés megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága javaslatára visszaemlé­kezésekből álló antológia kiadását készíti elő a megyei művelődés- ügyi osztály. A kiadvány, mely a megye felszabadulásának 25. év­fordulója jegyében készül, olyan írásokat tartalmaz, mélyek sze­mélyes élményeken alapulva számodnak be a megye fedszaba­kant, azt ráadásul még rugdal­ták is. Ügy éreztem, nem birom nézni a jelenetet, ezért kértem Graser őrmestert, aki eredetileg SS-tiszt volt, hogy váltsanak le. Az altiszt így válaszolt: „Jól nézd meg, mi történik itt. Há­borúhoz katonákra van szüksé­günk, te sz... — Három foglyot kihoztunk a börtönből. Azért kerültek oda, mert a felszabadító hadseregben harcoltak — emlékezett vissza Dieter Neuroth légiós. — Sátor­lapba burkoltuk őket, hogy sen­ki se tudjál, mire készülünk. Bouk Doub mellett megálltunk. Egységünk parancsnoka, Stai- ger, aki sohasem tagadta, hogy katonai tapasztalatait korábban az SS-ben szerezte, parancsot adott a három fogolynak. „Ássák meg saját sirjukat” — mondta érzéketlen hangon. El­készültek a gödrök. Staiger ek­kor géppisztolyával lelőtte az algériaikat. Egyetlen hosszú so­rozattal. Azután belökte őket a gödörbe. — Ott voltam, amikor társaim megkínoztak egy algériai asz- szonyt — vallotta Günter Han­sel. — Megkötözték. Az orrát vastag kendőbe burkolták. Trá­gyalevet öntöttek a szájába. Né­mán tűrte a szörnyű megpróbál, tatásokat. Ez felingerelte az egyik altisztet, aki nagy erővel ráugrott az asszony hasára. Csak a halál szabadította meg a további kínzásoktól... Nem sok­kal később szökni akartam, azonban elfogtak. Brutálisan dudásáról, illetve az azt követő időszak 1948-ig terjedő esemé­nyedről: a földosztásról, a párt­harcokról, a megye gazdasági, kulturális életének új alapokon történő megszervezéséről, a köz­ellátás biztosításáról. A kötet szerzői egykori és mai közéleti személyiségek, pártmun­kások, a társadalmi élet aktívái. : megvertek, tetépték rólam az j inget. Meztelen hátamra fel kel- i lett vennem egy nehéz zsákot. ■ Szikladarabok voltak benne. Vé- • kony dróttal kötötték rám a S zsákot. Azután elhangzott a pa- : rancs. : „Futás, körben a kaszárnya j udvarán.” Amíg bírtam, addig • loholtam. Azután összeestem. ; Korbáccsal ütöttek, hogy ma- ■ gamhoz térjek... Napokig egy • zárkában tartottak. Majd egy j vízcsaphoz kötöttek. Elviselhe- j tetlen szomjúság gyötört Egy ■ arasznyira a számtól folyt a : víz, de nem ihattam belőle. Ör £ állt mellettem, akinek az al- | tiszt azt parancsolta: : „Ha ez az állat inni mer, * lődd lei” • Nem sikerült a légiónak £ megfélemlíteni Algéria lakos- ■ ságát, de nem sikerült fenn- | tartani az egykori fegyelmet, £ mert egyre többen szöktek eb- \ ben az időszakban. ; A légió nagy visszavonulása ; 1954-ben Vietnamban kezdő- ! dött, ott kapták meg a törté- { nelmi jelentőségű első „Hátra ’ arc!” parancsot. Ez a hatvanas esztendőkben gyorsuló ritmus­ban .folytatódott. 1956-ban Ma­rokkó és Tunisz, 1962-ben Al­géria vívta ki függetlenségét. Párizs ügyes diplomáciai sakk­húzással még bizonyos katonai támaszpontokat biztosítani tu­dott, de már közeledett az idő, amikor a légiónak az egész Észak-Afrikát el kell hagynia. (Folytatjuk) SSSSSSS \ . *, ' Szanazug, 30 A védőgát keményre száradt tetején apró zajjal surrognak a kerékpárísereíkek. Ez a repede­zett, hepe-hupás út tűvé keske- nyedik valahol a párás messze­ségben. Izzó ezüstgömb a ma­gasban. Megolvad és belecsor­dul a folyóba. Villanó fény-nyi­lak. Fekete és fehér. Nincs ár­nyék. Fonnyadt, betegesen zöld sás, nád és nyomorék fűzfa- cserjék. Aztán a víz. Csak a víz. Másnak nincs értelme. A gát bal oldalán, öt méter­rel lejjebb színes víkendházak, nyárfák, aztán megint néhány ház, zsivaj, nevetés. Vendéglő — hideg sörrel, málnafagylalt­tal. Oázis az oázisban. A közel­ben parkírozó különböző rangú járművek legalábbis ezt igazol­ják. Augusztusi vasárnap. Ki­lenc óra. Hőmérséklet 30 fok. Szanazug. így ismerteti a megyénket be­mutató krónika: „Gyula és Bé­kés között Szanazugnál egyesül a Fehér- és Fekete-Körös. Éktől kezdve Kettős-Körös a neve. Ré_ gi, csavargó medre helyett ma szabályozottan, nyílegyenesen tart innen tovább északnyugat felé. A középkori, elpusztult Szán­ná falu helyét jelöli a név. Ma romantikus erdős-vizes táj, a fiatalok legkedveltebb kirándu­lóhelye. A megye három jelen­tős településéneik — Csatónak, Gyulának, Békésnek — határá­ban fekszik. Legkönnyebben Gyuláról vagy a dobozi útról, a dobozi autóbusszal közelíthető meg." Megközelítettük. A víz csodálatos. Persze ez re­latív. A szikkadt vándor szemé­ben mindenesetre az. Hűvös és puha, felső rétegeiben langyos, lejjebb, a sötét meder közelében hidegebb áramlatok bandukol­nak. sik. Kár, hogy az úszni nem tudó legfeljebb bokáját áztat­hatja, hiszen a meder az első' lé­pések után két métert süllyed. Az se lenne baj, ha fürdés után zuhany várná a partra lépőket... A Szanazug-imádó olvasó itt bizonyára kissé értetlenül csó­válja fejét, mondván, e sorok írója is okosabban tenné, ha Szanazug helyett a Balatont vá­lasztaná, vagy legalábbis ne a saját elképzeléseihez igazítsa ezt a fürdőhelyet, hanem fordítva. Az eképpen vélekedőknek , per­sze bizonyos mértékig igazuk van, ám azt se felejtsük, hogy ha egy fürdőhely gazdái azzal az igénnyel /lépnek fel, hogy a jelenlegi vasámaponkénti 10—15 ezres látogatószámot állandó­sítsák, illetve fokozzák, egyszó~ val igazi fürdőhelyet kívánnak Szanazugból létrehozni, akkor az bizonyos — elemi — követeimé, nyekkel is jár. Szerencse, hogy egyes vállalatok — legalább a sármentes fürdőzést megoldó — építettek egy-két stéget, ahol a vállalat dolgozóin kívül bárki napozhat, mindenki igénybe ve­heti, feltéve, ha elfér. Ami pedig a büfét illeti, nos hát jó, hogy van. Létrehozása okos ötlet volt, állandó friss és hideg itallal-étellel ellátni úgy­szintén ;. „ de hát miért kell mégis egy korsó sörre fél órát, sült kolbászra fél órát, melegí­tett töltöttképoszta-konzervre másfél órát várni? Hogy sokan vannak? Ezzel számolni kellett. Ebédre várva az eltelt félórák alatt volt al­kalmunk látni, hogy a csigalas­súság abból adódik, hogy az el­adók egyike-másika itt tanulja a szakmát Márpedig mély vízbe nem szokás kezdő úszót dobni.... arról nem is beszélve, hogy a kínos rutinhiányt itt a vendégek sínylik meg. Hat óra. Szélgyerekek borzolják a feke_ tedő víztükröt. Vérszomjas szúnyoghad rende. ződik csatasorba és indít totális támadást a kirándulók utóvédéi ellen. A nap, ez a porban-párá- ban fuldokló bíborkorong ráül a távoli fasor csúcsára, aztán megbillen és elsüllyed. Augusztusi vasárnap. Szana­zug felett eltelt egy nap. Bencsik Máté Képcsarnok: a gyulai vár linóleum-meiszeten, rézkarcok Rudnay Gyula hagyatékából Valóságos kis kiállítássá alakult l a Képcsarnok Vállalat békéscsa­bai fiókja. A közelmúltban érke­zett képzőművészeti anyag neves festő-, grafikusművészek és ke­ramikusok, a Képzőművészeti Alap művészen által zsűrizett al­kotásait tartalmazza. Az ötletesen, tárlatszerűen el­rendezett műtárgyak között talál­koztunk Réti Mátyás érdekes kompozíciójú és színezésű linóle­um-metszetével, a „Gyulai vár”- ral. Műgyűjtők is kuriózumnak tartják azokat a számozott, igenj alacsony példányszámban készült rézkarcokat, amelyek Rudnay Gyula hagyatékából származnak, s amelyekből néhány darab a békéscsabai fiókban is található. Ugyancsak ritkaság a közelmúlt­ban Szegeden nagy sikerrel kiál­lító Munkácsy-díjas Szabó Vla­dimir nagyméretű rézkarc-soro­zata. Ebben a nehéz, sajátos tech­nikai tudást igénylő műfajból legnevesebb grafikusaink, Würtz Ádárn, Hincz Gyula, Kondor Béla és Tarján Jenő alkotásaival is itt találkoztunk. Kár, hogy az első lépés után térdig érő sárcsizmák ragadnak a fürödni vágyó lábára, talpát pedig alattomos kagylók bökdö­A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyára azonnali belépésre keres laka to«, hegesztő és forgácsoló szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. — Minden páros héten sza­bad szombat. 44 órás munka­hét. Jelentkezni lehet a békési gyár üzemgazdasági osztályán hét­köznap délután 15 óráig. 68444 Áranydiplomások hangversenye Békéscsabán A Megyei Művelődési Ház által: szervezett 4+1-es nyári könnyű­zenei koktél negyedik előadását rendezik meg szombaton este Békéscsabán, a szabadtéri szín­padon, ahol a kétszeres aranydi p- lomás Sigma-zenekar ad hang­versenyt. A művelődési ház kitű­nő együttese nemcsak a vasárna­pi koktélok szórakozni, táncolni vágyó fiataljainak ismert és ked­velt hangulatteremtője, kulturált és ízléses játékukkal, ötletes hangszerelésükkel, saját szerze­ményű dalaikkal elnyerték a kö­zelmúltban Salgótarjánban meg­rendezett amatőr könnyűzenei fesztivál közönségének és zsűrijé­nek elismerését, tetszését is. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a Magyar Rádió magnófelvételen rögzítette játékukat, énekesüket, a fiatal Veress Erzsébetet pedig NDK-úttal jutalmazták. Az együttes szombat esti két­órás hangversenyén Veress Elrzsó- bet, Szalai Mária és Deák Tibor énekesek is fellépnek. A könnyűzenei bérlet utolsó előadása, a plusz egy (melyet a bérlettulajdonosok ráadásként, in­gyen nézhetnek meg), augusztus 22-én lesz, szintén a szabadtéri színpadon. A Hoffi—Koós Shaw bizonyára sok vidám percet sze­rez majd a nézőknek, akiket raj­tuk kívül Kovács Kati, Magay Klementina, Payer András, Szécsi Pál és az Expressz-zenekar szó rakoztat majd.

Next

/
Thumbnails
Contents