Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-08 / 182. szám
009. augusztus 8. 5 Péntek Rossz a televízióm Amióta rossz a televízióm, olyan érthetetlennek tűnnek az emberek!.,. — Szikrázott-e már magának a szeme? — kérdezte tőlem valaki tegnap a buszon. — Hogy értsem ezt? — Ügy, hogy kigyulladhat-e ettől a szikrától egy széna- boglya? — Miféle széna? — Hát ott a vagon_ ban?! No, és Fred? Gondolja, hogy nem 6 volt a tettes? De akkor hogyan gyulladt meg a széna? Miközben nagy nehezen kivergődtem a peronra, a sapkám d szememre, a szemüvegem pedig az orrom hegyére csúszott. — Kiköpött Fred! — mosolygott rám a vezető és kinyitotta a kocsi ajtaját. Egy öreg néni állt mellette: — Szakasztott olyan, mint a Fred! — lihegte. — Mit gondol, elfogják, vagy nem fogják el? Kiadós késéssel ér. keztem a munkahelyemre. — Beszélni szeretnék magával — szólt a főnököm, amikor megpillantott. — Szíveskedjék befáradni hozzám! „Még ez hiányzott — forrt bennem a méreg — Ha rosszul kezdődik a nap, úgy is folytatódik!...” — Mondja — kínált hellyel a főnök —, ha nagyon sok alkoholt fogyaszt az ember, meggyújt- hat-e valamit a léleg. zete? — De miért tőlem tetszik ez iránt érdeklődni? — Ügy hallottam, maga a vegyészeihez is konyít valamit.... — Na igen... Szerintem nem. Nem gyújthat meg semmit. — Szerintem sem. Tehát öngyulladásról szó sem lehet. De a rejtély kulcsa mégiscsak az, hogy miért, mitől gyulladt meg a széna?... A folyosón egyik kollégámba ütköztem. — Jó, hogy látlak, Bocskin! Mondd meg nekem gyorsan, mi van a szénával? Bizonyára a tévében volt az este valami, amit nem láttam. Persze! Itt van a műsorban: „20.15 Az -áldozat.” Nyavalyás tévé! Éppen most kellett elromlania! Este nyolc körül a szokott helyen vártam Zóját. Szemben az ékszerüzlettel. Végre úgy negyed kilenc után az üzlet elé gördült egy kocsi. A kocsiból azonban nem Zója, hanem két gyanús alak bújt ki, feszítővasakkal felfegyverkezve. Beléptem a telefon_ fülkébe, hogy felhívjam Zóját, közben láttam, hogy a két pacák feszegetni kezdte az ékszerüzlet redőnyét. Azonnal tárcsáztam a rendőrséget. Zója és a rendőrség egyidöben érkezett. Én Zajához, a rendőrök pedig az üzlethez igyekeztek. — Hát maguk? — néztek nagyot a betörők. — Nem „Az áldozatot" nézik? Ilyen remek folytatást elszalasztani!?... — Elromlott az őrszobán a tévénk — mondta a rendőrtiszt. Az egész társaság — a rendőrök, a betörők, és mi ketten — elhelyezkedtünk az URH-kocsiban, s Zó- jáékhoz hajtottunk, mivel kedvesen felajánlotta, hogy nézzük meg náluk a folytatást. Elég jókor érkeztünk — még csak tíz perce ment a krimi. A rendőrök sokáig hálálkodtak, megdicsértek éberségemért, Zóját pedig vendégszeretetéért. Távozáskor a rend. őrhadnagy így elmélkedett: — Hát bizony, az elromlott televízió elszakíthatja az embert a társadalmi valóságtól !.„ V. Pankov Jubileumi antológia a megye felszabadulásának eseményeiről A Békés megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága javaslatára visszaemlékezésekből álló antológia kiadását készíti elő a megyei művelődés- ügyi osztály. A kiadvány, mely a megye felszabadulásának 25. évfordulója jegyében készül, olyan írásokat tartalmaz, mélyek személyes élményeken alapulva számodnak be a megye fedszabakant, azt ráadásul még rugdalták is. Ügy éreztem, nem birom nézni a jelenetet, ezért kértem Graser őrmestert, aki eredetileg SS-tiszt volt, hogy váltsanak le. Az altiszt így válaszolt: „Jól nézd meg, mi történik itt. Háborúhoz katonákra van szükségünk, te sz... — Három foglyot kihoztunk a börtönből. Azért kerültek oda, mert a felszabadító hadseregben harcoltak — emlékezett vissza Dieter Neuroth légiós. — Sátorlapba burkoltuk őket, hogy senki se tudjál, mire készülünk. Bouk Doub mellett megálltunk. Egységünk parancsnoka, Stai- ger, aki sohasem tagadta, hogy katonai tapasztalatait korábban az SS-ben szerezte, parancsot adott a három fogolynak. „Ássák meg saját sirjukat” — mondta érzéketlen hangon. Elkészültek a gödrök. Staiger ekkor géppisztolyával lelőtte az algériaikat. Egyetlen hosszú sorozattal. Azután belökte őket a gödörbe. — Ott voltam, amikor társaim megkínoztak egy algériai asz- szonyt — vallotta Günter Hansel. — Megkötözték. Az orrát vastag kendőbe burkolták. Trágyalevet öntöttek a szájába. Némán tűrte a szörnyű megpróbál, tatásokat. Ez felingerelte az egyik altisztet, aki nagy erővel ráugrott az asszony hasára. Csak a halál szabadította meg a további kínzásoktól... Nem sokkal később szökni akartam, azonban elfogtak. Brutálisan dudásáról, illetve az azt követő időszak 1948-ig terjedő eseményedről: a földosztásról, a pártharcokról, a megye gazdasági, kulturális életének új alapokon történő megszervezéséről, a közellátás biztosításáról. A kötet szerzői egykori és mai közéleti személyiségek, pártmunkások, a társadalmi élet aktívái. : megvertek, tetépték rólam az j inget. Meztelen hátamra fel kel- i lett vennem egy nehéz zsákot. ■ Szikladarabok voltak benne. Vé- • kony dróttal kötötték rám a S zsákot. Azután elhangzott a pa- : rancs. : „Futás, körben a kaszárnya j udvarán.” Amíg bírtam, addig • loholtam. Azután összeestem. ; Korbáccsal ütöttek, hogy ma- ■ gamhoz térjek... Napokig egy • zárkában tartottak. Majd egy j vízcsaphoz kötöttek. Elviselhe- j tetlen szomjúság gyötört Egy ■ arasznyira a számtól folyt a : víz, de nem ihattam belőle. Ör £ állt mellettem, akinek az al- | tiszt azt parancsolta: : „Ha ez az állat inni mer, * lődd lei” • Nem sikerült a légiónak £ megfélemlíteni Algéria lakos- ■ ságát, de nem sikerült fenn- | tartani az egykori fegyelmet, £ mert egyre többen szöktek eb- \ ben az időszakban. ; A légió nagy visszavonulása ; 1954-ben Vietnamban kezdő- ! dött, ott kapták meg a törté- { nelmi jelentőségű első „Hátra ’ arc!” parancsot. Ez a hatvanas esztendőkben gyorsuló ritmusban .folytatódott. 1956-ban Marokkó és Tunisz, 1962-ben Algéria vívta ki függetlenségét. Párizs ügyes diplomáciai sakkhúzással még bizonyos katonai támaszpontokat biztosítani tudott, de már közeledett az idő, amikor a légiónak az egész Észak-Afrikát el kell hagynia. (Folytatjuk) SSSSSSS \ . *, ' Szanazug, 30 A védőgát keményre száradt tetején apró zajjal surrognak a kerékpárísereíkek. Ez a repedezett, hepe-hupás út tűvé keske- nyedik valahol a párás messzeségben. Izzó ezüstgömb a magasban. Megolvad és belecsordul a folyóba. Villanó fény-nyilak. Fekete és fehér. Nincs árnyék. Fonnyadt, betegesen zöld sás, nád és nyomorék fűzfa- cserjék. Aztán a víz. Csak a víz. Másnak nincs értelme. A gát bal oldalán, öt méterrel lejjebb színes víkendházak, nyárfák, aztán megint néhány ház, zsivaj, nevetés. Vendéglő — hideg sörrel, málnafagylalttal. Oázis az oázisban. A közelben parkírozó különböző rangú járművek legalábbis ezt igazolják. Augusztusi vasárnap. Kilenc óra. Hőmérséklet 30 fok. Szanazug. így ismerteti a megyénket bemutató krónika: „Gyula és Békés között Szanazugnál egyesül a Fehér- és Fekete-Körös. Éktől kezdve Kettős-Körös a neve. Ré_ gi, csavargó medre helyett ma szabályozottan, nyílegyenesen tart innen tovább északnyugat felé. A középkori, elpusztult Szánná falu helyét jelöli a név. Ma romantikus erdős-vizes táj, a fiatalok legkedveltebb kirándulóhelye. A megye három jelentős településéneik — Csatónak, Gyulának, Békésnek — határában fekszik. Legkönnyebben Gyuláról vagy a dobozi útról, a dobozi autóbusszal közelíthető meg." Megközelítettük. A víz csodálatos. Persze ez relatív. A szikkadt vándor szemében mindenesetre az. Hűvös és puha, felső rétegeiben langyos, lejjebb, a sötét meder közelében hidegebb áramlatok bandukolnak. sik. Kár, hogy az úszni nem tudó legfeljebb bokáját áztathatja, hiszen a meder az első' lépések után két métert süllyed. Az se lenne baj, ha fürdés után zuhany várná a partra lépőket... A Szanazug-imádó olvasó itt bizonyára kissé értetlenül csóválja fejét, mondván, e sorok írója is okosabban tenné, ha Szanazug helyett a Balatont választaná, vagy legalábbis ne a saját elképzeléseihez igazítsa ezt a fürdőhelyet, hanem fordítva. Az eképpen vélekedőknek , persze bizonyos mértékig igazuk van, ám azt se felejtsük, hogy ha egy fürdőhely gazdái azzal az igénnyel /lépnek fel, hogy a jelenlegi vasámaponkénti 10—15 ezres látogatószámot állandósítsák, illetve fokozzák, egyszó~ val igazi fürdőhelyet kívánnak Szanazugból létrehozni, akkor az bizonyos — elemi — követeimé, nyekkel is jár. Szerencse, hogy egyes vállalatok — legalább a sármentes fürdőzést megoldó — építettek egy-két stéget, ahol a vállalat dolgozóin kívül bárki napozhat, mindenki igénybe veheti, feltéve, ha elfér. Ami pedig a büfét illeti, nos hát jó, hogy van. Létrehozása okos ötlet volt, állandó friss és hideg itallal-étellel ellátni úgyszintén ;. „ de hát miért kell mégis egy korsó sörre fél órát, sült kolbászra fél órát, melegített töltöttképoszta-konzervre másfél órát várni? Hogy sokan vannak? Ezzel számolni kellett. Ebédre várva az eltelt félórák alatt volt alkalmunk látni, hogy a csigalassúság abból adódik, hogy az eladók egyike-másika itt tanulja a szakmát Márpedig mély vízbe nem szokás kezdő úszót dobni.... arról nem is beszélve, hogy a kínos rutinhiányt itt a vendégek sínylik meg. Hat óra. Szélgyerekek borzolják a feke_ tedő víztükröt. Vérszomjas szúnyoghad rende. ződik csatasorba és indít totális támadást a kirándulók utóvédéi ellen. A nap, ez a porban-párá- ban fuldokló bíborkorong ráül a távoli fasor csúcsára, aztán megbillen és elsüllyed. Augusztusi vasárnap. Szanazug felett eltelt egy nap. Bencsik Máté Képcsarnok: a gyulai vár linóleum-meiszeten, rézkarcok Rudnay Gyula hagyatékából Valóságos kis kiállítássá alakult l a Képcsarnok Vállalat békéscsabai fiókja. A közelmúltban érkezett képzőművészeti anyag neves festő-, grafikusművészek és keramikusok, a Képzőművészeti Alap művészen által zsűrizett alkotásait tartalmazza. Az ötletesen, tárlatszerűen elrendezett műtárgyak között találkoztunk Réti Mátyás érdekes kompozíciójú és színezésű linóleum-metszetével, a „Gyulai vár”- ral. Műgyűjtők is kuriózumnak tartják azokat a számozott, igenj alacsony példányszámban készült rézkarcokat, amelyek Rudnay Gyula hagyatékából származnak, s amelyekből néhány darab a békéscsabai fiókban is található. Ugyancsak ritkaság a közelmúltban Szegeden nagy sikerrel kiállító Munkácsy-díjas Szabó Vladimir nagyméretű rézkarc-sorozata. Ebben a nehéz, sajátos technikai tudást igénylő műfajból legnevesebb grafikusaink, Würtz Ádárn, Hincz Gyula, Kondor Béla és Tarján Jenő alkotásaival is itt találkoztunk. Kár, hogy az első lépés után térdig érő sárcsizmák ragadnak a fürödni vágyó lábára, talpát pedig alattomos kagylók bökdöA Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyára azonnali belépésre keres laka to«, hegesztő és forgácsoló szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. — Minden páros héten szabad szombat. 44 órás munkahét. Jelentkezni lehet a békési gyár üzemgazdasági osztályán hétköznap délután 15 óráig. 68444 Áranydiplomások hangversenye Békéscsabán A Megyei Művelődési Ház által: szervezett 4+1-es nyári könnyűzenei koktél negyedik előadását rendezik meg szombaton este Békéscsabán, a szabadtéri színpadon, ahol a kétszeres aranydi p- lomás Sigma-zenekar ad hangversenyt. A művelődési ház kitűnő együttese nemcsak a vasárnapi koktélok szórakozni, táncolni vágyó fiataljainak ismert és kedvelt hangulatteremtője, kulturált és ízléses játékukkal, ötletes hangszerelésükkel, saját szerzeményű dalaikkal elnyerték a közelmúltban Salgótarjánban megrendezett amatőr könnyűzenei fesztivál közönségének és zsűrijének elismerését, tetszését is. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a Magyar Rádió magnófelvételen rögzítette játékukat, énekesüket, a fiatal Veress Erzsébetet pedig NDK-úttal jutalmazták. Az együttes szombat esti kétórás hangversenyén Veress Elrzsó- bet, Szalai Mária és Deák Tibor énekesek is fellépnek. A könnyűzenei bérlet utolsó előadása, a plusz egy (melyet a bérlettulajdonosok ráadásként, ingyen nézhetnek meg), augusztus 22-én lesz, szintén a szabadtéri színpadon. A Hoffi—Koós Shaw bizonyára sok vidám percet szerez majd a nézőknek, akiket rajtuk kívül Kovács Kati, Magay Klementina, Payer András, Szécsi Pál és az Expressz-zenekar szó rakoztat majd.
