Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-08 / 182. szám
IMS. augusztus 8. 3 Péntek A népi ellenőrök javasolják: Vizsgálják felül a szociális otthoni gondozási díjakat A Központi Népi Ellenőrzési Bi-1 zottság sokakat érdeklő és érintő] témát, az idősekről való szociális gondoskodás eredményeit, problémáit vizsgálta meg. Megállapította, hogy a nyugdíjban részesülők száma 1950 óta több mint kétszeresére nőtt, s ma már megközelíti a 1,3 milliót. A részükre kifizetett nyugdíj nyolcszorta lett nagyobb, s eléri az évi 9 milliárd forintot. Az öregek gondozása — az idős emberek számának és arányának emelkedésével párhuzamosan társadalmi problémává vált. Az öregek 23 százaléka egyedül él és nincs olyan családi vagy rokoni kapcsolata, amelyre szükség esetén számíthatna. A családokban egyre kevesebb az olyan személy, aki el tudná látni az öregeket, a statisztikai felmérés szerint például a nyugdíjasok 30 százaléka gyermektelen. Hetven százalékuknak van rokonuk, de csak negyven százalékuk lakik egy lakásban velük. Még a legrendezettebb körülmények között élő idős embereknek is 13 százaléka magára marad súlyosabb betegség esetén. Térképek, makettek grafikonok, a táj kiállításon Megoldást jelenthetnének a szociális otthonok, de ezek jelenlegi formájukban nem felelnek meg a növekvő igényeknek. Kevés a hely és az intézetek nem az igényeknek megfelelően differenciáltak. A népi ellenőrök a területi vizsgálatok tapasztalatai alapján sürgős feladatnak tartják a gondozási díjak felülvizsgálatát. A díjak ugyanis olyan alacsonyak — havi 400—500 forint között mozognak —. hogy felét sem fedezik a fenntartásra fordított költségnek. Az alacsony gondozási díjak az otthonok belső légkörén is éreztetik hatásukat, némelyek csupán abból a havi 18 forint szerény zsebpénzből kénytelenek fedezni apróbb kiadásaikat (cigaretta), amit az intézettől kapnak, ugyanakkor mások több száz forint zsebpénzzel rendelkeznek. A vizsgálat felhívta a figyelmet arra is, hogy a szociális otthonok lakói közül többen ingatlan vagyonnal rendelkeznek, amelyet általában a fizetésköteles hozzátartozók hasznosítanak és a megmaradt ingóságokat, értéktárgyakat is ők öröklik. Indokolt lenne az elhunyt gondozott után felmerült és megtérítetten díjakkal az ilyen ingatlanokat terhelni, így az összegek részben vagy egészben megtérülnének. A területi vagy a házi gondozás tapasztalatai kedvezőek, elsősorban azért, mert csökkentik a bentlakásos intézmények iránti igényeket. Ez a forma a jövőben még inkább szolgálhaja az idős emberek érdekeit Az öregek napközi otthonai is jó kezdeményezésnek bizonyultak. Az ilyen otthonok továbbfejlesztésére máris igény mutatkozik. A gondoskodás újszerű kísérleti formája a nyugdíjasok háza, ahol az idős emberek korábbi lakásuk átadása ellenében — korszerű garzonlakrészt és önköltségi alapon bizonyos szolgáltatásokat élveznek. Az első ilyen intézmény Budafokon nyílt meg tavaly; az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság javasolja, hogy vizsgálják felül az állami költségvetésből fenntartott szociális otthonok térítési díjait és alakítsák ki az igényeknek legjobban megfelelő szociális otthon típusokat. Fejleszteni kellene a penziórendszerű intézményeket. Szükség lenne arra is, hogy a mezőgazdasági területen élő öregek nyugodt életkörülményeinek megteremtését a tsz-ek, mint jogi személyek, a jövőben az eddiginél jobban, intézményesen segítsék. Az augusztus 10. és 20. között Orosházán megrendezésre kerülő Békés—Csongrád megyei élelmiszergazdasági tájkiállításon részt vesz a Körösvidéki és az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság is. Kádár Imre, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki titkára arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a kiállításon térképeken, grafikonokon és maketteken mutatják be a két megye vízgazdálkodásának fejlődését, az öntözéses termesztést, a vízminőség-védelmet és az ivóvízellátásban elért eredményeket. Repülj, páva Megyénkből mintegy százan, előadói számára. A versenyzők jelentkeztek a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Televízió és a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett .,Repülj, páva” vetélkedőre. A központi szervek az igen sikeres „Nyílik a rózsa” tapasztalatai alapján most két kategóriában, a 35 éves korig, illetve az azon felüliek részére indított versenyt a népdalok kedvelői és Nyolc szocialista ország részvételével megalakult a nemzetközi tudományos és műszaki tájékoztatási központ Nyolc szocialista ország —Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió — kormánya egyezményt kötött a nemzetközi tudományos és műszaki tájékoztatási központ megalakításáról. A központ feladata, hogy a tagországokat segítse a tudományos és műszaki fejlesztés minden eszközének felhasználásában, a tudományos kutatások hatékonyságának növelésében. A központ javaslatokat dolgoz ki a tagországok részére — a tudományos tájékoztatás legjobb módszereire, technikai eszközeire, vagyis nemzetközi tudományos-műszaki tájékoztatási rendszert hoz létre. Tájékoztatást Felújítják a szegedi Tisza-hidat A hídépítő vállalat megkezdte az 1880-as években a francia Eiffel cég által épített szegedi Tisza-híd felújítását, illetve az új hídfők építését. A régi híd kiemelt szerkezeti elemei közül két oszlop és egy ív a Budapesti Közlekedési Múzeumba kerül. A mintegy 8 millió forint értékű felújítási munkákat 1970-ben fejeik be. nyújt a fontos népgazdasági problémákat érintő új technika alkalmazásáról, tudományos kutató munkát végez hatékony tájékoztatás elméletének és gyakorlatának kidolgozására. A központ közreműködik a műszakitudományos tájékoztatással foglalkozó szakemberek képzésének továbbfejlesztésében. A KGST-országok eddig is felhasználták az együttműködés adta előnyöket a műszaki-tudományos tájékoztatás javításában, korszerűsítésében. A most létrehozott központ az együttműködést fokozza, mert lehetővé, teszi az országok gyakran egymástól eltérő tájékoztatási rendszerének összehangolását, s ily módon megkönnyíti a tapasztalatok cseréjét. A szocialista országok új szervezetét az igazgató irányítja, akit a meghatalmazott képviselők bizottsága nevez majd ki. E bizottságban valamennyi tagország képviselője részt vesz, s első ülésükre augusztus végén kerül sor Moszkvában, a központ székhelyén. Ezen az ülésen hagyják majd jóvá a tájékoztatási központ, továbbá a központ igazgatója mellett működő tudományos tanács ügyrendjét, itt döntenek majd arról is, hogy a nemzetközi tudományos és műszaki tájékoztatási központ mikor kezdi meg gyakorlati tevékenységét. (MTI) nemcsak előadói készségükkel, jó hangjukkal vívhatják ki a zsűrik elismerését, az eddig nem vagy kevéssé ismert magyar és nemzetiségi dalok felkutatását, illetőleg bemutatását is pozitívumként értékelik. A megyei versenyzők először augusztus 31-én délelőtt 10 órakor Békéscsabán, a megyei művelődési házban szakmai zsűri-bizottság előtt szerepelnek. A megyei selejtezőből továbbjutók október 12-én — a tervek szerint Mezőkovácsházán — a Csongrád megyei győztesekkel mérik ösz- sze tudásukat. A középdöntő alkalmával kiállítás reprezentálja mindkét megye népművészeti hagyományait. A középdöntőket — melyben az ország megyéi párosversenyben vetélkednek — a nyilvánosság is figyelemmel kísérheti, ugyanis a televízió egyenes adásban közvetíti műsorukat, s így már ismerősként üdvözölhetjük a Repülj, páva döntőjébe jutott szerencsés és tehetséges versenyzőket, akiket a vetélkedő-sorozatok végén igen értékes díjak várnak: a Magyar Rádió és Televízió elnökének nagydíja, a KISZ Központi Bizottságának nagydíja, a Népművészet Mestere és a Kiváló Ifjú Népművész kitüntető címek. Öntözés szennyvízzel A szennyvízzel való öntözés 1« hetőségeiről s eddigi eredmé nyeirői tanácskoztak csütörtökö Debrecenben a szakemberek. . Vízügyi Tudományos Kutató ír tézet által rendezett tanácskozó son többek között rámutatta] hogy Debrecenben már csaknei egy évtizede folytatnak kísérli teket a szennyvíz öntözéssel tői ténő hasznosítására. Az eredmé nyék biztatóak. A hagyományé mezőgazdasági kultúrák és leg« lök mellett a debreceni kísérle telepen néhány esztendeje nyár fatelepet is öntöznek szennyví2 zel. Az öntözött fák kettő-négy szer olyan gyorsan nőnek, mir az öntözés nélkül neveltek. A Nyugat riválisai í'vek óta tart a tojás- és a baromfiháború a nyugateurópai piacon. A kereslet és a kínálat közötti egyensúly felborult. Emiatt jelentős készletek halmozódtak fel. Megyénk, mint az ország egyik legtöbb baromfihúst termelő része is megérezte a nyugati piacon levő anomáliát. Volt idő, amikor a BOV felvásárlói csak azért nem vették át a tojást, mert tojás alakja volt. Nem is olyan régen, két évvel ezelőtt egymás után kaptuk az ezzel kapcsolatos panaszosleveleket olvasóinktól. Azóta a magyar baromfitartás igen előnyös változáson ment át. A termelt áru minősége a világszínvonal rangjáig növekedett, s ha a mainál még egyszer annyi pecsenyebaromfit nevelnének a tsz-ekben, állami gazdaságokban és a háztájiban, nem okozna gondot az áru elhelyezése. Baromfitenyésztésünk tehát visszaszerezte régi jó hírnevét. Szalai József, a Mezőkovácsházi Járás Tsz-einek Baromfitenyésztő, Keltető és Értékesítő önálló Közös Vállalkozása (BARTÖV) igazgatója szerint a tsz-ekben és a háztáji gazdaságokban levő lehetőségeinket nem használjuk ki kellően. A jelenleginél lényegesen több pecsenyebaromfit nevelhetnének, ha lenne elegendő számú és minőségű tojótörzs, keltetőgép és nevelőház. A takarmányozás és a gondozás már nem jelent problémát A mezőkovácsházi járás hat szövetkezete — a nagyka- marási Ságvári, a medgyesbodzá- si Egyetértés, a dombegyházi Petőfi, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány, a végegyházi Szabadság és a magyarbánhegyesi Egyetértés — a nyugaton kialakult tojásháború kellős közepén társult baromfitenyésztésre, keltetésre és a naposcsibe értékesítésére. A társulás létrehozására fordított anyagiakból keltetőgépeket vásároltak és építkeztek. Tavaly már 721 ezer, az idén az első félévben pedig 1,2 millió csibe-egységet keltettek. Jövőre 3,2 millió csibe keltetését tervezik. A jelenlegi 20 keltetőgép mellé további harmincat szerelnek össze. Ez úgy vált lehetővé, hogy a társuló tsz-ek lemondtak a közös vállalkozásból eredő jövedelem felosztásáról. Így 1971-ig 4—4,5 millió forint értékű üzemfejlesztést valósítanak meg. 1971- től évente 4—4,5 millió G—65-ös hűshibrid-fajta pecsenyecsibét keltetnek. E nagyarányú vállalkozás olyan világgazdasági légkörben terebélyesedik ki, amikor a nyugat-európai piacokon vége felé jár a tojástánc. A magyar áru sajátos minőségével a világranglista élére került, méltó versenytársa lett a legfejlettebb tőkés államokban ipari módszerekkel nevelt pecsenyecsirkének. U ogy ez az eredmény így ala- AA kulhatott, bizonyára jelentős szerepet töltött be az az egyszerű együttnlűködési társulás, amely a BOV orosházi gyára, a termelőszövetkezetek és a mezőkovácsházi BARTÖV között 1968 tavaszán jött létre. Az ipar feldolgozó kapacitásához méretezett rotációs nevelési módszer rendkívül sokat javított az áru minőségén és tömegének egyneműségén. A BOV orosházi gyárának áruja tehát a világpiacon tényezővé vált. Az áru kereslete módot ad a konjunkturális lehetőség további jó kihasználására. örvendetes, hogy a BARTÖV- be tömörült szövetkezetek vezetői idejében felismerték a közös vállalkozás műszaki fejlesztésének lehetőségét, s annak idején nagyon helyesen szavazták meg a jövedelem célirányos felhasználását. Néhány kérdésben azonban nem határoztak. Ilyen: az újabb törzstelep kiépítésére a nagykamarást Ságvári Tsz mellett melyik üzem vállalkozzon? Az itt tartott 8 000 tyúk kevés ahhoz, hogy 1971-ben 4—4,5 millió csibét keltethessenek. Ha ez a tsz 25 ezerre növeli tenyész- törzsét, még akkor is csak 2—2,4 millió, keltetésre alkalmas tojásra lehet számítani. Honnan vesznek további 2 millió tenyészto- jást? Szorosan e témához tartozik az is, hogy a közös vállalkozásba tömörült tsz-ek ebben az esztendőben 950 ezer, jövőre pedig 1,2 millió csibe nevelésére vállalkoznak. A keltetett csibék számához mérve ez az 1,2 milliós tétel azt tanúsítja, hogy a társulás tulajdonképpeni előnyéit nem a tag-tsz-ek használják ki. Pedig megérné az újabb és újabb nevelési lehetőségek termelésbe állítása, hiszen a mezőgazdaság melyik ágazata képes 56 nap alatt 1 kiló élő súlyon 3,5—4 forint nyereségre? Ha az 1,2 milliós csibefogadási igényt 1 millióval megtoldanák, akkor a tagszövetkezetekben 8—9 millió forint tiszta hasznot érhetnének el. £z a 8—9 millió forintos tiszta haszon minden különösebb erőbevetés nélkül elérhető. Csupán az kellene hozzá, hogy a tag-tsz-ekben jelenleg tartott különböző fajtájú törzsállományt a vállalkozásnak megfelelő fajtára, G—65-re cseréljék s a nevelőkben gondozott, nem ehhez a fajtához tartozó csibéket az itt keltetettel pótolják. Más szavakkal: elsősorban a tag-tsz-ekben kellene a termelést hozzáigazítani a Piaci igényekhez! Ez nem jár különösebb anyagi kiadással, csak egy kis agytornával, számolással. Vagyis érdemes lenne megfontolniuk ezt az egészet. A társulás haszna így maradhatna a tag-tsz-ekben és a hazai versenyképes áru csakis így verhetne kitéphetetlen gyökeret a világgazdaság baromfipiacán. Dupsi Károly A fiatal agrárszakemberek országos vetélkedője Augusztus 8-, 9- és 10-én a Tiszalöki Állami Gazdaság területén rendezik meg a mezőgazdaság gépesítésében dolgozó fiatalok országos vetélkedőjét. A KISZ Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Sza- bolcs-Szatmár megyei állami és társadalmi szervek közreműködésével meghirdetett vetélkedőn az előzetes versenyek legjobbjai vesznek részt. Az ünnepélyes megnyitót ma délután 1 órakor dr. Soós Gábor miniszterhelyettes tartja. Az első napon az öntöző-, növényvédőbrigádok, valamint az erőgéphibaelhárítók, a mezőgazdasági munkagépkezelők és vontatóvezetők vetélkednek. A napot éjszakai szántóverseny zárja. Szombaton, az ifjúsági szántóverseny után a fiatalok részt vesznek a Szabolcs-Szatmár megyei kulturális bemutatón és az MHSZ repülős klubjának rendezvényén. Vasárnap nyolc ország fiatal agrárszakemberei nemzetközi ifjúsági szántóversenyen mérik össze képességeiket. A háromnapos vetélkedő záróakkordja az ünnepélyes eredményhirdetés lesz. Békés megye színeit egy kilenctagú küldöttség képviseli a vetélkedőn.
