Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

1969. augusztus 7. 4 Csütörtök Filmművészet flz értelmetlen halál 50 érája Persze ■— elnézést ezért a kez­désért — ki állítaná, hogy a halál értelmes? Esetenként szükségsze­rű, máskor egy élet elteltével, mint a biológiai regresszió végál­lomása, törvényszerű. Általában azonban értelmetlen. Ami a há­borút illeti, nos, itt különösen az. Ha történetesen a XXX. század háború fogalmát csak meseköny­vekből ismerő embereként kezde­nénk ezt az igencsak szomorú me­sét. valahogy így hangzana: vala. mikor a XX. század derekán volt egy nagy-nagy háború, olyan nagy, hogy az akkor élő emberek világ­háborúnak nevezték. Ez volt a második világháború, amelyben egy szörnyű, százfejű sárkány megtámadta a többi békés, tanul­ni, gyarapodni- és élnivágyó né­pet. hogy bekebelezhesse saját sárkány-birodalmába, hogy belő­lük éljen, s hogy őt szolgálják... Ez a mese első része, a jövő krónikása ezután beszámol a há­ború kezdete és vége között tör­téntekről, majd így folytatja: ...de ez a százfejű sárkány, hiába vág­ták le kilencvenkilenc fejét, újra feltámadt, csak azért hogy az öl­döklés tovább tartson. A mesének ugyan nincs vége, de álljunk meg Annál a kegyet­len, utolsó felvonásnál vagyunk, amely három napig tartott mind­össze, s amelyet ardennes-i csatá­nak neveznék. Az ardennes-i front 1944 de­cemberétől 1945 januárjáig állt fenn. A végső vereséghez közel álló fasiszták 1944. december 16- án ellentámadást indítottak, át­törték a frontot és három nap alatt az áttörést száz kilométerre szélesítették ki és száztíz kilomé­tert haladtak nyugat felé. Erről a három napról szól A halál 50 órá­ja című amerikai szuperméretű — még tengerentúli méretek szerint is — „krónika”. Azért tettünk idézőjelet, mert hát ez a króm ka helyenként sántít, hiszen a német tankok nem elsősorban üzem- anyaghiány miatt kényszerültek megállásra, hanem az amerikai Liberáton óriásbombázók támadá­sa eredményeként, továbbá ez a csata jóval tovább tartott volna, mint három nap, ha a szovjet had_ sereg hirtelen támadása a keleti fronton nem von el jelentős né­met erőket erről a frontszakasz­ról. Mindez persze a film szempont­jából nem lényeges: a rendező, ken Annakin tetszése szerint for­málhatta a meglevő történelmi tényanyagot, s vonultathatott fel statisztahadsereget, amerikai és német Tigris tankhadosztályokat. Pénze volt. Konkrétan mennyi, ■nem tudjuk, de a látottak alapján legalább annyi, mint a gigantikus árú Kleopátra ssetöh-pn. A kü­lönbség az, hogy A halál 50 órája jobban sikerült. Talán azért, mert nem Elisabeth Taylor krőzusi ér­tékű ékszereire kellett koncentrál­ni, s hogy ezek a kevéssé ismert — számunkra legalábbis — színé­szek együtt megtették azt, amire Taylor nem volt képes. A német tankhadosztálv pa­rancsnokának — az élő Über­mensch ideológia, a két lábon iáró fanatizmus — megformálója. Ro­bert Shaw ragyogó játékkal hi­tette el mindazt, amit egy fasiszta tisztről el kell hinni, s amit alig­ha kínált ilyen árnyaltan az ere­deti szövegkönyv. A rendezői inst- ruciók keveset fogtak vissza ala­kításából, így aztán oly annyira rokonszenvessé vált — figurája a „tiszta amerikai” eszményétől nem is olyan idegen —. hogy el kellett kövessen alkalmanként né­hány fasiszta tempójú szankciót, hogy a nézők antipátiáját új fent kivívhassa. Tetszett ezenkívül az ex csend­őrből katonává vedlett Henry Fonda makacs, szaglászó ezrede­se, Gray tábornok személyében Roberte Ryan és a többi epizód­színész is. Jacki» Hildyard operatőri mun­kája csaknem párhuzamos a film milliós értékével, magyarán — amit a technikai trükkök, a szí­nes technika lehetőségei kínáltak, mindazt maradéktalanul kihasz­nálta. Bencsik Máté Tudományos igényesség a marxizmus propagandájában A szocializmus teljes felépí­tésének folyamatát bonyo­lulttá teszi egyebek közt, hogy sok még a nem szocialista elem, különösen az emberek gondolko­dásában, ezért mondjuk, hogy mindenben kétszer kell győzni, mégpedig a valóságban és a gon­dolkodásban. Ezért fokozódik napjainkban az ideológiai küzde­lem, amely, ha úgy tetszik osz­tályharc, hiszen meg kell értetni korunk fő kérdéseit, le kell küz­deni a polgári, kispolgári nézete­ket, szokásokat, le kell leplezni az imperializmus agresszív poli­tikáját, reakciós ideológiáját, nap mint nap meg kell győzni az em­bereket arról, hogy a szocialista társadalom teljes felépítése an­nál gyorsabb és zökkenőmente- sebb, ha aktivitásuk az építő­munkában fokozódik. Ez a mar­xista világnézet, a társadalom- tudomány ismereteinek mind szé­lesebb körű propagandáját jelen­ti, amely erősíti a szocialista ha- zafiság, az internacionalizmus eszméjét, erősíti a szocialista er- kölcsiséget, a közösségi szemlé­letet, ami egyben az ember szo­cialista személyiségét is formálja. A szocializmus teljes felépítése különben ugyanolyan forradalmi feladat, mint volt a munkásosz­tálynak birtokba venni a hatal­mat. vagy uralomra juttatni a szocialista termelési viszonyokat. Sok vonatkozásban benyolultabb, mégpedig azért is, mert korunk­ban az események viharos gyor­sasággal követik egymást. Gon­doljunk nevezetesen a technikai forradalomra. Az igaz, hogy a technika elsősorban a termelés­ben van jelen.' de ugyanakkor be­hatol az emberi élet minden pó­lusába. beépül az ember környe­zetébe. Mint ahogyan igaz az is, hogy a technika a természet meghódításának az eszköze, de ugyanakkor gondolkodást is je­lent, tehát a kultúra része, hiszen a munka és a kultúra egv és ugyanannak a dolognak két ol­dala. S ennek a valóságfolyamat­nak mélyebb és mind szélesebb körű feltárása magában hordja a bonyolultságot, mert a technika sok ellentmondást takar és hord magában. Éppen ezért a burzsoá ideológusok szembe akarják for­dítani a társadalmi forradalmak­kal a társadalom fölé akarják he­helyezni, a társadalmat technicista jelleggel akarják felruházni, feti­sizálják a technikai eszközöket, a haladás mindenható forrásává kiáltják ki. Pedig soha sem sza­bad kihagyni azt a döntő té­nyezőt, hogy ki alkalmazza a technikát, az uralmon levő mun­kásosztály ragy az uralmon levő burzsoázia. Ez eleve meghatároz­za. milyen érdekek alá van ren­delve felhasználása. M indez arra utal. hogy a szo­cializmus fejlődése igényli a tájékozottságot, a. hozzáértést, a tudatosságot. Hazánkban már eddig is jelentős tudományos, kulturális és művészeti sikerek születtek, melyeknek hatása szá­mottevő az ideológiai életre, s ennek kölcsönhatásában fejlődött a politikai oktatás is. S ez a ta­pasztalat törvényszerűen követel­te meg, hogy Békés megyében is legyen olyan intézmény, amely tudományos igénnyel ápolja a marxizmus eszméit, amely a kor követelményeinek megfelelően nyújt informáltságot, leplezi le napjaink társadami folyamatai­nak ferdítéseit, tanítja a szociális, mus igazságait. E követelmények­nek megfelelően — a Politikai Bi­zottság határozata alapján — két esztendeje megalakult a megyei oktatási igazgatóság, amelynek hatóköre közvetlenül kiterjed va­lamennyi járásra, s így megvan a lehetősége annak is, hogy a me­gye társadalmi folyamataiman je­lentkező ideológiai, politikai kér­désekre tudományos választ ad­jon. Hiszen a marxista propagan, dát az határozza meg, hogy le­raktuk a szocializmus alapjait, megkezdődött szocializmus teljes felépítése, s a propaganda kö­zéppontjában a párt gazdaság- politikájának az összefüggései állnak, ami megköveteli a gaz­daságirányítási ismeretek mé­lyebb megalapozását, összekötve azt az időszert feladatok ismer­tetésével. Ez egyébként azt je­lenti, hogy a marxizmus tanait nem megmerevedett dogmaként ismertetik, tanítják az Igazgató­ságon, hanem úgy. hogy eleget tegyenek annak a lenini tanítás­nak, mely szerint a marxizmus vezérfonál a cselekvéshez. E célt szolgálja az oktatási igazgatóság, amikor tudományos ülésen vitat­ja meg többek közt társadalmunk negyedszázados fejlődésének né­hány elvi vonatkozású kérdését. A tudományosság igényének erő­södésére utal az is. amikor a fi­lozófiai folyóiratok szerkesztői­nek varsói tanácskozásáról ki. adott anyagot megvitatta a filo­zófiai tanszék, vagy pedig, ami­kor a történelmi materializmus helyét, szerepét vitatta meg a fi­lozófiai oktatásban. A vita a kér­dés körül még nem zárult le, melynek lényege, hogy minél tu­dományosabb válaszokat kapja­nak azok, akik ismerkednek a marxizmussal. A jövőben azt is j szükségesnek tartják az oktatási j igazgatóságon, hogy a természet- I tudomány eredményeiből is átad- j janak a hallgatóknak, egyebek közt biológiai ismereteket. S zerteágazó munkáját az igazgatóságnak mutatja, hogy az általános esti egyetemi tagozat három évfolyamának húsz osztályán 483-an tanulnak, a szakosító hat osztályán 167-en, a kiegészítő szakokon 80-an, a most alakított speciális kollégium két osztályán 42-en, ahol az egyi­ken az áru és pénz témát, a má­sikon pedig szociológiát tanul­nak. Ezenkívül 65-en tanulnak bentlakásos 5 hónapos pártisko­lán, amelyből két turnus van egy oktatási évben. Az esti középisko. la 40 osztályának, melyek a já­rásokban, városokban vannak el­helyezve, 1000 hallgatója lesz a jövő oktatási esztendőben. Tizen­öt-húsz helyen elméleti konferen­ciát tartanak, amelyeken olyan vezető pártmunkások, gazdasági vezetők vesznék részt, akik ko­rábban szereztek marxista isme­reteket, s ezeken továbbképzést nyernek, megszerzik az újabb is­mereteket. B z oktatási igazgatóság mun­kájában közreműködnék párt- és állami vezetők, valamint a Szegedi József Attila Tudomá- mányegyetem tizenegy tanára és az MSZMP Politikai Főiskola ta­nárai közül többen. Megvannak tehát azok a személyi feltételek, hogy a marxista oktatás-nevelés a kor követelményeihez igazod­jon, hogy a bonyolult feladatok megoldásához vérteződjenek fel elsősorban azok, akik hivatottak társadalmunk szekerét lehető leg­kevesebb zökkenőkkel a célba ve­zetni, a szocializmus teljes felépí­téséhez. Cserei Pál Nyugdíjas tsz-tagokat láttak vendégül Gádoroson A gádorosi községi művelődési ház és a helyi tsz-ek között kiala­kult kapcsolat eredményeképpen jól sikerült öregek napját rendez­tek két ízben is az elmúlt napok­ban Gádoroson. A Dózsa Tsz 350, a Petőfi Tsz 300 idős nyugdíjasát látták ven­dégül a művelődési házban, ahol kulturális műsorrad és ünnepélyes ebéddel köszöntötték a tsz-ek egy­kori dolgozóig mfmvfi Ili O lói 16. — Alig kétszáz méterre va­gyunk Castries főhadiszállásától. Fogjuk el élve Dien Bien Phu parancsnokát. Szájról szájra járt a jelszó a támadók között. Készenlétbe he­lyezték a tartalékot is. Pontosan három órakor meg­indultak a vietnamiak az 507-es állás ellen. Okádták a tüzet az ágyúk, majd rohamra indult a gyalogság. A franciák már nem védekeztek megfontoltan, ha. nem csak úgy ötletszerűen. A folyótól keletre, az 509-es, és 510-es állások életben maradt ka­tonái menekülni kezdtek Moong Thani felé. A 207-es állás védői is elhagyták fedezékeiket és megpróbáltak a gyűrűből kitör, ni. Két vietnami szakasz feltar­tóztathatatlanul tört előre. Az állás fölött imbolyogva megje­lent az első fehér zászló. Feltar­tott kézzel jöttek kifelé a vé­dők. Egy vietnami szakasz körül­vette Castries tábornok főhadi­szállását. A parancsok a legmé­lyebb vasbeton-állásban húzó­dott meg. Vékony, alig nyolcvan centiméteres folyosó vezetett hozzá. Ez alatt aknák. Casries ekkor még rádiótelefon kapcso­latot tartott fenn Cogny tábor­nokkal. — Már csak néhány méterre vannak tőlem... mindenhova benyomulnak... — ez volt utolsó üzetene a parancsnoki bunker­ból. Castriest elfogták. Vietnami tisztek és katonák összeölelkez­tek, táncoltak örömükben. Gép­pisztoly-sorozatokat Jöttek ki a levegőbe. 1500 légiós halt meg és 4000 sebesült meg az erődrendszer vasbeton falainál, a hivatalos veszteséglista szerint. Fennál­lt» óta egységeit olyan megsem­misítő vereség sehol sem érte. mint Vietnamban, mert Dien Bien Phu csak egy volt, a légiót felőrlő küzdelmek sorozatában. 1914 és 1918 között, az első vi­lágháborúban az alakulat 4000 embert vesztett. 1939 és 1945 kö­zött, a második világháborúban 9000 fehér kepis katona halt meg. 1946 és 1954 között a viet. nami háborúban 10 382 légioná­rius esett eL Hordozható luxus munkásszálló A Sarkadi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás, amely éven­te csaknem 30 millió forintos termelést produkál, a kombájn és egyéb mezőgazdasági gép ja­vításán kívül sok érdekes új terméket gyárt. Egyik jelentős megrendelőjük az olajbányá­szok és földmunkagépesek köz­pontja. Olyan hordozható 2—4 személyes „mini munkásszál­lást’1 gyártanak, amiből a van- doréletet élő olajbányászoknak, csatornaépítőknek kinn a pré- rin építhetnek telepet. Tetszés szerint vehetnek a bárhol felállítható, daruval te­hergépkocsikra rakható mun. kásszállókból, akár 50—100 fő részére biztosíthatnak ideális pihenési, tisztálkodási lehető­séget. A hordozható miniszálló pozdorjalemezböl dupla fallal készül, szigetelést kap, így a tűző napon is hűvös marad a szoba, télen pedig ólajkályhá- val fűthető. A belsejét három részre osztották: hálófülke, tár­salgó és mosdófülkére. Eddig száznál több készült megrende­lésre. Szeptember 30-ig újabb 18-at rendeltek, de ezt is át­adják augusztus második felé­ben. Üjabban olyan fürdő-öltöző­kocsi mintapéldánya is elké­szült, amelyet külön kazánhoz kapcsolhatnak. Állandó meleg vizet kapnak fürdéshez. Órán­ként 40 munkás tisztálkodhat a prérin, városba beillő körül­mények között. Ezenkívül billenős gépmosó­berendezést, élelmiszeripari konzervgyári gépeket, SGF gö­dörfúró gépeket és egyéb érté­kes terméket gyártanak Sar­kadon. Ary Történelmi méretű tömeggyilkosság Május 8-án, amikor Dien Bi­en Phu erődrendszerének rom­jai fölött már a vietnami sza­badságharcosok vörös zászlói lengtek, Genfben megkezdték az indokínai béke tárgyalását. A franciákat kijózanította a nyolcesztendős háború legna­gyobb ütközetének elvesztése. Igyekeztek levonni a fájdalmas vereség követkeményét, foko­zatosan kivonták csapataikat Vietnamból, a légiós egységeket is hajóra rakták. Az irány: Észak-Afrika. A megtépázott alakulatokat Algir és Oran ki­kötőjéből tették partra, innen Szidi bel Abbesz-be szállítot­ták őket, hogy a halottak, a sebesültek és a fogságba eset­tek helyére friss erőket szállít­sanak. Megint csak az történt, mint korábban annyiszor, oda ve­zényelték a légiósokat, ahol a legforróbb volt a helyzet. Hű­en a hagyományokhoz, Négrier tábornok mondásához: „Az a hivatásotok és én odevezényel- lek benneteket, ahol meghal­hattok." 1954 november első napjá­nak éjszakáján plakátok és röplapok jelentek meg Algéria városaiban és falvaiban. Közöl­ték a „Front de la Libération National” az FLN, vagyis a Nemzeti Felszabadulás Frontja kiáltványát, amelyben ezt kö­vetelték a franciáktól: „1. Hivatalos nyilatkozatban ismerjék el az algériai nemze

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents