Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

i960, augusztus 7. 5 Csütörtök Kárt okoz a szakmai koozervativizmus Mivel érdemeltük ki a büntetést? Sok összetevőből fakad me­gyénk közös gazdaságainak ed­digi fejlődése. Ezek közül első helyen az emberek tudatában, gondolkodásmódjában, a munká­hoz való hozzáállásához, szorgal­mában végbement változást em­lítjük— cáfolhatatlan tényként. Ebbe a kategóriába tartozik a megnövekedett számú szakem­bergárda is. Vitathatatlan, hogy jórészt ők ültették át fokozato­san, türelmesen a nagyüzemi termelés állandóan változó, fej­lődő módszereit, ők segítették el­sajátíttatni a szövetkezeti gazdák sokaságával az újabb és újabb gépekkel, vegyi anyagokkal váló bánásmódot. Elévülhetetlen ér­demük van a szövetkezeti gaz­dák, a növekvő ifjú generáció lassú, de folyamatos szakmun­kás-képzésében is. Ez az általános és dicséretes kép a megye közös gazdaságai­ban serénykedő szakemberekből. Ám külön-külön mérlegelve mindennapi és egész évi tettei­ket, kiviláglik az is: közülük sem tud midenki lépést tartani a mezőgazdasági termelés mód­szereit, eljárásait gyorsan változ­tató fejlődéssel. Ennek bizonyí­tására — aratási idő lévén — ve­gyük a búzatermelés tapasztala­tait. Röviden szólva: ennek a technológiáját a táblák elővete- mény szerinti kiválasztása, a táperőutánpótlás, a korán vég­zett talajmunka, az előre meg­vizsgált és megfelelő adagú mag elvetése jelenti. Megyénk közös gazdaságai nem rendelkeznek egyformán jó minőségű, a búzatermelés mai technológiájának megfelelő ter­mőföldekkel. Az északi rész szi­keseit, kötött szántóit nem lehet összehasonlítani a megye déli ré­szeinek kifogástalan talajaival. Egyrészt ebből adódik az, hogy gazdaságonként — nem a legma­gasabb átlagokat vesszük — 8— 20 mázsa között változik a bú­za holdankénti hozama. Másrészt a szakmai megcsontosodottság- ból, konzcrvatizmusból. A megye egyik északi járásá­ban nem kis megrökönyödéssel halottunk erről néhány példát. Az egyik község párt- és tanácsi vezetőinek feltűnt, hogy az ő ha­tárukban milyen ritka, a szom­szédos község azonos minőségű földjein nedig milyen sűrű a Be- zosztája bóza. Szemmel saccolva is 5—6 mázsa terméskülönbséget láttak, s ez azóta be is igazoló­dott. A tőállomány ritkaságát firtat­va kitűnt, hogy egyrészt vízkár okozta, másrészt pedig rosszul felfogott takarékosság, a vető­mag elspórolása. Egyik-másik szövetkezetben ugyanis holdan­ként 30—40 kilóval kisebbre szabta a föagronómus a vetőma­got a szokásosnál, mondván, hogy az azon a határrészen meg­öregedett emberek azt mondták, hogy ott még minden évben rit­ka maradt a búza, akárhány kilós adagot vetettek is. Csak­hogy a régebbi időben nem volt Bezosztája 1-es fajta, nem volt műtrágya, s traktorok hiányá­ban sekélyen szántották a földet, lovakkal és tehenekkel. A ritka tőállomány további firtatása köz­ben az is kiderült, hogy az egyik szövetkezetben egy több mint 150 holdas táblát a korábbi évről visszamaradt és csökkentett ada­gú vetőmaggal vettetett be a fő- agronómus. aminek ráadásul csí­rázóképességét nem vizsgáltatta meg. A kelés aránya ennek kö­vetkeztében csak 75 százalékos lett. amit aztán tovább ritkított a tavaszi vízállás. A községi pártbizottság titká­rának kérésére nem tüzelünk név szerint a maradi felfogású főagronómusok ellen. Annál is inkább, mert a termelőszövetke. zetek vezetői részben már meg­tették, részben folyamatba he­lyezték a szükséges intézkedése­ket. Miagyarul szólva: nem hagy­ják, hogy a konzervatív felfogás jövőre ismét több vagon termés- kiesést okozzon szövetkezeten­ként, A termésátlag további növe­lése érdekében érdemes össze­vetni mindenütt, ahol ez indo­kolt, a szakvezetők irányítására bízott földterület ez évi és ko­rábbi produktumait. Csak di­csérni lehet azokat a községi pártbizottságokat és szövetkezeti pártalapszervezeteket. amelyek még az ez évi őszi vetés meg­kezdése előtt napirendre tűzik a szakemberek felkészültségének, eddigi munkájuknak az értéke­lését. Még akkor is dicséretes ez, ha helyenként a fentebb leírt durva, sok kárt okozó szakmai baklövések láttán ismerték fel ennek időszerűségét és halaszt­hatatlanságát. Kukk Imre Serfóző Béla békéscsabai olva­sónk a Felsőkörös sori bérházak lakóinak nevében fordult a szer­kesztőségünkhöz. Azt írja leve­lében, hogy még a tavasz ele­jén a Felsőkörös sori bérházak­ba megkezdték a gázvezetékek szerelését. Minden lakó öröm­mel vette tudomásul, hogy kony­hájában szép kivitelezésű, mo­dern gáztűzhely lesz. A gázsze­relést hamarosan befejezték. A további munkák viszont hóna­pok óta szünetelnek. A lakók ar­ra várnak, hogy a KIK mikor bontja szét a cserépkályhákat s a gázvezeték-csöveket mikor festik be. Ha a lakó nem győzi kivárni, hogy a KIK szétbontsa a cserépkályhát, akkor a KIK engedélyével saját költségén le­bonthatja és köteles beszállítani a KIK raktárába. Így joggal me­rül fel az a kérdés, hogy a Felsőkörös sori lakók mivel ér­demelték ki ezt a büntetést? — kérdi. A téma nyomába szegődtünk. Hegyi Ernőtől, a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat műszaki vezetőjétől a következő választ Mérgezés - szerencsével Szilágyi Lajos dévaványai olvasónk a következő érdekes tartalmú levéllel keresett fel bennünket: „Azért írtam le ezeket a sorokat, mert én is részese voltam a békés­csabai Kossuth Étteremben történt ételmérgezésnek. Az nap délben be­tértem ebédelni a Kossuthba. A ki­függesztett étlap szerint burgonya­leves és töltött káposzta volt a menü. kaptuk: A vállalat azért nem kezdett hozzá a cserépkályhák lebontásához s a vezetékek be- festéséhez, mivel a Délmagyar­országi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalattól nem kapott határozott választ arra, hogy az elosztó ve­zetékeket a fűtési szezon megkez­déséig megépíti. Megnyugtató válasz csak most érkezett Fodor Gézától, a DÉGÁZ békéscsabai kirendeltségének vezetőjétől, hogy az elosztó vezetékek meg­építéséhez hamarosan hozzákez­denek. Ennek megfelelően az ingatlankezelő vállalat szeptem­ber 1-től kezdve a lakásokban levő 190 kályhát a hónap végé­ig lebontja és elszállítja. Érdekes módon, egy férfi írt levelet szerkesztőségünknek, olyan témáról, amely az asszo­nyokat érinti leginkább. Rigler József nyugdíjas agro- nómus, Köröstarcsáról panaszol­ja: „Községünkben már több hete Flóra áztatószert egyáltalán nem lehet kapni a háztartási boltban. Állandó érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy „állítólag beszüntették a gyártását” és he­lyette a magasabb hatásfokú Biopon nevű áztatószer kerül forgalomba. Ám, de sem ezt, sem azt nem lehet kapni. A háztartási bolt vezetője szerint mind a két szert rendelik, de az illetékesek nem szállítják egyiket sem. Sok­! Meddig szivárog a tűzcsap? „Az a véleményem, hogy Békéscsa­bán sok a fölösleges ivóvíz” —- kezdi levelét Zsilák Adám békéscsabai ol­vasónk. Szokatlan állítását a Cson­gor utcában tapasztaltakkal igazol­ja, Ugyanis — mint írja — itt nagy terület áll víz alatt, nem tudja el­képzelni, hogy ilyeji nagy melegben hogyan keletkezett a Csongor utcai tavacska. Olvasónknak a környékbeliek azt a felvilágosítást adták, hogy a Ko­dály utca sarkán levő tűzcsap szivá­rog, bár ők már többször felhívták az illetékesek figyelmét a hiba ki­javítására. „Azért fogtam tollat, mert nem nézhetjük tétlenül, hogy több száz köbméter víz kárba vesz- szen, amikor a város más részein alig csordogálnak a csapok” — feje­zi be levelét Zsilák Adám. Olvasónk panaszát Kendra János­hoz, a víz- és csatornamű vállalat igazgatójához továbbítottuk. Az igaz­gató megköszönte a bejelentést, de elmondta azt is, hogy tudomása sze­rint mind ez idáig nem értesült a víz kiszivárgásáról. De a „Szerkesz- szen velünk” által továbbított olva­sói levelet hivatalos bejelentésnek tekinti és ígérete szerint 48 órán be­lül a vállalat szakemberei megjavít­ják a szivárgó tűzcsapot. és ne kelljen a háziasszonyoknak hétszámra hiába járkálni a ház­tartási boltokba.” A panasszal felkerestük a Szol­sok—Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vál­lalatot, ahol Jankulár István fi­ókvezető a következőkről tájékoz­tatott: „Valóban új cikként megjelent a Biopon, amely az összes eddi­gieknél sokkal hatásosabb ázta-1 tószer. Ez azonban — mint álta­lában minden újdonság, és, ami beválik —, rövid idő alatt kifo­gyott. Nem tudjuk mégsem meg­érteni a levélíró panaszát, hiszen a kedvelt Flórából jelenleg is, kö­zel 50 mázsa van félkilós cso­magolásban raktárunkon. Ha a köröstarcsai háztartási bolt meg­Van és még sincs tét, érvénytelenítsék mindazt a törvényt, rendeletet, dekrétu­mot, amely francia területté változtatja Algériát és tagad­ja az algériai nép történetét, nyelvét, vallását és szokásait. 2. Folytassanak tárgyalásokat a nép meghatalmazott képvise­lőivel, de még előtte ismerjék el Algéria szuverenitását és te­rületi egységét. 3. Állítsák helyre a bizalmat azzal, hogy szabadon bocsáta­nak minden politikai foglyot, érvénytelenítenek minden ki­vételes rendszabályt és meg­szüntetik az algériai hazafiak üldözését.” A drámai hangú nyilatkozat így fejeződött be: „Súlyos feladatokat kell megoldanunk, ez megköveteli a nép minden erejének és tartalékának mozgósítását. A küzdelem hosszú lesz, de az ered­ménye nem kétséges!” Erre a jeladásra kirobbant a háború. Támadások érték a fran­cia csapatokat, a harc óráról órára szélesedett. Algéria népe, amely már több­ször, nagy áldozatok árán pró­bálta meg visszaszerezni szabad­ságát, úgy érezte, elérkezett a régóta várt lehetőség. 1945. május 8-án, amikor a hitleri Németország összeomlott, a „Győzelem napján” több ezer ember gyűlt össze Constantine- ben, Szétif-ben. Ünnepelték a győzelmet, emlékeztek azokra az algériai katonákra, akik a szö­vetségesek oldalán harcoltak, és egyúttal követelték azokat a jo­gokat, amelyeket a franciák ígér­tek nekik a háború alatt Sortűz dörrent az algériai vá­rosokban és falvakban. Egy francia cirkáló parancsot kapott, hogy ágyúzza a part menti vi­dékeket. Tűzparancsot kaptak az idegenlégió egységei, rend- fenntartó alakulatai: lőttek min­den eleven célpontra, férfira ép­pen úgy, mint gyerekre, nőre éppen úgy. mint öregre. Kímélet nélkül. Negyvenötezer algériai halt meg. Történelmi méretű tömeg­gyilkosság! Felzúdult a világ. Az egymást követő francia kormányok lát­szatengedményekkel akarták csökkenteni a nemzetközi felhá­borodást, de igazi szabadságot nem adtak Algériának. 1954 végén megkezdődött Al­gériában a szervezett fegyveres harc. Cherriere tábornok, a fran­cia csapatok parancsnoka nehéz helyzetbe került. Erősítést kért Párizstól. A franciák helikoptereket és páncélos alakulatokat vetettek be az algériaiak ellen. Cherriere csapatait viszont nagy kiterje­désű területen, s a legváratla­nabb helyeken érte támadás. A parancsnoksága alatt álló egysé­geknek mindössze egy hányada volt légiós, ám minthogy ők szerezték a legtöbb tapasztalatot a gyarmati háborúkban, s értük volt a „legkevésbé kár”, őket vezényelték a legkényesebb pontokra. Üjabb érzékeny vesz­teségek érték az alakulatot. Ezért az újoncok toborzása 1954 végén és 1955 elején fokozódó erővel folytatódott. Az ügynökök egyre több közép- és nyugat­európai városban jelentek meg. 1955 tavaszán Svájc megelégelte, hogy polgárait ismeretlen sze­mélyek arra biztatiák: lérrnek be a francia idegenlégióba. A Manchester Guardian genfi 1 ''elezője május 6-án ezt írta: (Folytatjuk) értem is egyet a pincértől, és dtcse- etes gyorsasággal megkaptam — de em a megrendelt ételt. Pörkölt volt okkedlivel. Mezőberény és Gyoma özött jelentkezett nálam hányinger, osszullét, gyomorfájás. A velem uta- 6 utasok megbotránkoztatására há- yás is. Addig mindenki józan em- érnék ismert, de a látottak után még a barátaim is elítéltek, azt gon­dolván, hogy alaposan felöntöttem a garatra. A Népújságnak köszönhetem, ogy ők is megtudták: nem része- eskedés váltotta ki ezeket a tünete­ket. És azt is. hogy én is az étel- mérgezés egyik ..szerencsés” áldozata i óta odahordják a környékbeli agyők" [lakosok a szemetet, trágyát és sok elkeseredett háziasszony ne- rendeli, mi minden további nél- vében is kérem a szerkesztőséget, kül. ha kell soron kívül is, ki­foglalkozzon ezzel a témával, hát- szállítjuk az igényelt mennyisé- ha az illetékesek felfigyelnek rá, j get.” Döglött állatok az utcán özv. Soós Jánosné békéscsabai ] döglött állatokat. Szóvá tettük olvasónk írja: j ezt az állapotot illetékes helyen, „Békéscsabán, a Szarvasi és de mind ez ideig változás nem Trefort utca sarkán lakom. Évek , mrtent, legfeljebb annyi, hogy „rlnlsnvrlíÓU ‘1 Ir/Ávrt ttÓlfVlPl 1 ... .... . 1 i •_ ' t _ Mikorra készül el a lökösházi postahivatal? Ez év elején örömmel látták lökösháziak, hogy korszerüsí- tik a községben levő postahiva- alt. Az Eleki Vegyesipari Ktsz munkásai február végén hozzá­kezdtek az építkezéshez és ele- nte minden nagyon szépen ha- adt. Úgy nézett ki, hogy a má- us végére tervezett határidőre : észen lesz a posta átalakítása Ám egy márciusi napon elvo­nultak a ktsz emberei, félbe­mivel átázott a mennyezet, de elmaradt a vízvezetékszerelő-, az asztalos- és más munka is. Az eredeti bejáraton közben gaz burjánzik, hiszen egy kis szükségablakon át bonyolítják a forgalmat. Az ügyfelek közel fél éve a szabadban várakoznak, ha pénzt, levelet és csomagot sze­retnének feladni vagy ha tele­fonálni akarnak. A postai dolgo­zóknak is nagyon kellemetlen, ■’.agyva a megkezdett munkát , hogy nyolcán zsúfolódnak össze Azóta csak néhanapján látni Lö- j egyetlen kis helyiségben, ahol •cösházán egy-két szakmunkást a posta körül, pedig az építkezés­nek még majdnem a fele hátra van. Nem végezték el például a «tosmrkezet kijavítását, ezért a szépen lefestett falakon már J végre elkészítenié a Lök csúnya foltok éktelenkednek, i vállalt munkát. gén felelősségteljes munkát kell végezniük. Az időközben kitűzött újabb és újabb határidők helyett cél­szerű lenne, ha az eleki ktsz wán az úttisztítók is idehordják az összeszedett szemetet. De ugyan­ez az állapot a Szarvasi és Nagy Antal utca sarkán is. Mivel a Szarvasi úton nagy az idegen- forgalom, ez nem nyújt szép lát­ványt sem nekünk, sem az erre járó turistáknak. Igaz, hogy a köztisztasági vállalat körülbelül hetenként egyszer elszállítja az összegyűlt szemetet, viszont van, hogy hetekig is ott bűzlik. Kér­jük segítségüket, hogy végre megszűnjön már ez az áldatlan állapot.” Ebben az ügyben kerestük fel a Békéscsabai Köztisztasági Vál­lalatot, ahol elmondották, hogy ■a gyakorlat szerint mindenünnen rendszeresen és időben szokták elszállítani az összegyűlt hulla­dékot, szemetet és valószínű így van ez a fent említett helyeken is. Mindenesetre megvizsgálják a levélíró panaszát és amennyiben jogos, úgy intézkednek a meg­szüntetéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents