Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

1969. augusztus 6. 4 Szerda Füzesgyarmati színjátszók vendégjátéka a környező községekben A Justh Zsigmond színjátszó j •napokon és az irodalmi színpadok; szolnoki területi vetélkedőjén si­kerrel szerepelt füzesgyarmati művelődési otthon öntevékeny színjátszó köre érdekes és színvo­nalas programot visz a környező községekbe. Vendégjátékai so­rán Moiliere: Holdkórosok, Móricz j Zsigmond: Dinnyék című színmű- j vét és még jó néhány rangos da-, rabot mutat be Bihamagybajom és Kertészsziget után legközelebb j Zsákén. Egy-egy műsor után a tüzes-j gyarmati művelődési ház táncze-j nekara biztosítja a más műfajt j kedvelők részére a szórakozást. A| bemutatott, illetve bemutatásra kerülő színműveket Muri András rendezi. Pótvizsga augusztus 25-tői Véget ért a gondtalan szünidő az elmúlt tanév végén elégtelen osztályzatot szerzett diákok szá­mára, mert augusztus 1-től az Is­kolákban megkezdődtek a tantár­gyankénti korrepetálásait. A mulasztottak sikeres pótlásá­ról augusztus 25-től a pótvizsgá­kon kell számat adniuk az egy vagy két tantárgyból bukott ta­nulóknak. Zrenjaníni gyerekek a békéscsabai KISZ'táborban Az idén nyáron 250 békéscsa-l János iskoláson kívül nyírségi, bai kisdiák töltötte szünidejét a városi KISZ-táborban. A 400 fé­rőhelyes napközis sátortábor nem­csak a csabai tanulóknak nyújtott ideális nyaralási lehetőségeket, a mintegy 150 Békés megyei álta­vári, csepeli, sőt zrenjanini gye­rekeket is vendégül láttak. A sátortábor augusztus 23-án zár, 25-től már az általános isko­lai napközik vállalják a kisdiákok felügyeletét. Szerencsés repülőgép-szerencsétlenség W pl'. ^ j§ mmmznm % jí § ' " ' ';^1 ■ w Hogyan érvényesül a szocialista demokrácia Gádoroson? Időnként belelapozunk a já- ■*• rási és a községi pártbizott­ságok munkatervébe. Mondanunk sem kell, hogy számos, a község, a járás határain túl is érdeklődést kiváltó témákat boncolgatnak a testületi üléseiken. Gádoroson nemrégiben a szocialista demok­rácia érvényesülésének helyi ta­pasztalatait vitatta meg a községi pártbizottság. A napirendnek a párt IX. kong. resszusa óta eltelt időszak, az új gazdasági irányítási rendszer, az önálló állami és gazdasági élet adott időszerűséget. Továbbá né­hány, a szocialista demokráciát sértő jelenség, amelyek mellett nem lehet nyugodtan, eredménye­sen munkálkodni a soron követ­kező feladatokon. Azért nem, mert ez az elvekben meghatározott, de nagyon is élő és nélkülözhetetlen fogalom, akkor is mindenütt jelen van, a hétköznapok teendői kö­zött. ha nem esik róla szó. Olyan fogalom a szocialista demokrácia, amely láthatatlan mérlegként grammozza, dekázza a vezetők s a tömegek egymáshoz fűződő kap­csolatát, bizalmát. Azt is, hogy a vezetők és a tömegek milyen ak­tivitást fejtenek ki együtt az élet- és a munkakörülmények javításá­ért, a lakóhely fejlődéséért, rend­jének és közbiztonságának őrzé­séért. A pártbizottság ülése elé került jelentés nem fukarkodott a dicsé­retre méltó, jó tapasztalatok fel­sorakoztatásával. Mi elsősorban azt a megállapítást ragadjuk ki a jelentésből, hogy a község párt- és állami vezetői ismerik és tisz­teletben tartják a szocialista de­mokrácia elveit. Ez megmutat­kozik abban is, hogy igénylik és figyelembe veszik a község lakói­nak véleményét, javaslatát, a ki. sebb-nagyobb ügyek érdembeni intézése előtt és közben. Az utóbbi időben nem hangzott el olyan pa­nasz, hogy valakit meggátoltak volna véleménye kifejtésében vagy pedig elutasították volna észrevé­teleit, javaslatait. Azt sem lehet szemükre vetni a helyi vezetők­nek, hogy túlbonyolítják az ügy­intézést. Családonként évi átlag­ban egy ügyirat kerül ki a községi tanácstól, az is leginkább építési, telek- és egyéb értékesítési enge, délyről szóló. Adófizetési felszólítás sem igen íródik. Tavaly az 1526 adófi­zető közül csak egy ellen kellett erőteljesebb rendszabályhoz folya­modni, kötelesség elmulasztása miatt. ** A m az állampolgári kötelezett- ség nemcsak az adófizetés­ből áll, és nem is szűkítette eny- nylre a pártbizottság ülése. Vizs­gálat tárgyá-gá tette a társadalmi együttélés szabályait is. A pártta­gok és a tanácstagok többségének a magatartása ilyen szempontból is a társadalmi munkához való hozzáállás szempontjából is pél­damutató. A termelőszövetkeze­tekben, a földművesszövetkezetek­ben és kisebb munkahelyeken is eredményesen dolgoznak a szocia. lista brigádok. A szocialista mó­don élés azonban még nem eléggé jellemző. Többen gyakran és több­nyire ok nélkül sértegetik, rá­galmazzák egymást, ami időnként a tettlegességig fajul. A garázda­ság sem éppen ritka jelenség a községben. Ráadásul az ilyen megnyilvánulásokkal szemben elég nagyfokú közömbösség ta­pasztalható. A könnyebb megol­dást a „minek szóljak bele, minek szerezzek magamnak haragost” mögé búvás miatt nem érvényesül megfelelően a közösség nevelő ha­tása. Többen nem vagy nem szí­vesen vállalnak olyan közfunkciót, amely esetenként egyes emberek magatartásával kapcsolatban súr­lódásra, összeütközésre adhat al­kalmat. Általában hosszas rábe­szélés előzi meg a társadalmi bí­rósági, népi ülnöki, vagyonőri, tsz. ellenőrző-bizottsági tisztségek be­töltését. Akik vállalkoznak rá, azok is eléggé minimális aktivitást fejtenek ki a közvagyon és a köz­rend érdekében. közügyek iránti közömbös­ség részben az anyagi lét növekedéséből fakadó elégedett­séggel és kényelemszeretettel ma. gyarázható. Gádoros Takarékos község címet nyert; lakóinak 13 millió forintja van takarékbetét­ben. Pedig az elmúlt évtizedben évente legalább 20 új lakóház épült, s legalább 30—40 lakóházat bővítették, tataroztak a községben. Minden második házban van te­levízió és háztartási gép. A mo­torkerékpárokat már nem is igen számolják; és szaporodik a sze­mélygépkocsi, amiből eddig 49 van. Summázva az eddigieket: a be­számoló is, több hozzászóló is azt állapította meg, hogy a lakosság többségében erőteljesebben él a jogokhoz való ragaszkodás, mint a közügyek iránt érzett kötelesség, tudat. Néhányan túlságosan nagy jogot formálnak mások munkája, tehetsége lebecsüléséhez. A rágal­mazás is eléggé elharapózott, mert az ilyesmiért még nem indult el­járás senki ellen Gádoroson sem. Példának említették a pártbizott­sági ülésen a helyi lakosú Far- kasné esetét, aki egész sor tényt elferdített, amikor nyilatkozott a tv-riportereinek, s akik nem tar­tották fontosnak az állítások el­lenőrzését, a község és a tsz-ve- zetőinél. Egy másik példa a jogok túlhajszoláséra Patakiné esete, aki addig bombázta beadványokkal a felsőbb szerveket, amíg megígér­ték neki, hogy a községi tanács által felkínált nyolc helyiségből álló lakás helyett, egy neki tetsző házat vásároljanak meg egyéb fontos beruházások rovására. Az ilyen esetekből egyesek azt a kö­vetkeztetést vonják le, hogy meg­felelő makacssággal és szívósság­gal a jogokat meghaladó előnyök, hoz is hozzá lehet jutni. A pártbizottsági ülés nemcsak megfelelő tanulságokat vont le a szocialista demokrácia érvé­nyesülésének eddigi tapasztalatai­ból, hanem meghatározta a leg­fontosabb tennivalókat is. Elsősor­ban azt, hogy az emberekkel való foglalkozást, fokozottabb nevelést munkahelyeiken szorgalmazzák az erre hivatottak. Igyekezzenek még csírájában észrevenni a sérelme­ket, akár egyes emberekre, akár a köz érdekére vonatkoznak is, ne­hogy a „nem az én dolgom” kö­zömbösség talaján erkölcsi és anyagi károkká duzzadjanak. K. I. Az ALITALIA olasz légitársaság Caravelle típusú repülő­gépe a marseillesi repülőtér kifutóján nem tudott megállni és beleszaladt a repülőtér melletti 4 méter mély tóba. Az azonnal segítségére siető mentőosztagoknak sikerült meg­menteniük a repülőgép valamennyi utasát és kezelőjét, összesen 45 személyt. Akkumulátorgyártásra férfi betanított munkásokat felveszünk heti 36 órás, csökkentett munkaidőre. Magas kereseti letietöság 1800 forinttól. Állandó szabad szómba f Munkásszállás van. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. VBKM. 1. sz. Akkumulátor, és Szárazelemgyár, Budapest, XIII., Váci út 137. Munkaerőgazdálkodás. (x) i «■■■■■■■•■■■•a* Milyen volt ekkor a helyzet az ostromlók táborában? Trón Do, vietnami tábornok így írja le ezt az időszakot: ..Ezekben a napokban a lelke­sedés és az izgalom töltötte be Muong Thanh völgyét... A harcosok egész éjjel ástak, pitymallatkor értek vissza állá­saikba. A völgy ilyenkor vigasz­talanul festett futóárkaival és számtalan bombatölcsérével. Időről időre felrobbant egy-egy ellenséges gránát. A gépfegyver- fészkekben felébredtek a harco­sok, fejükre húzott takaróval felültek, majd felkeltek és meg­mosakodtak az esővízzel telt bombakráterekben. Készülődé­sük kölönös látvány volt: a ro­hamsisakot mosdónak használ­ták, a töltény es ládát asztalnak, és az ejtőemyőselymet függöny­nek. Reggeli után kidolgozták na­pi tervüket és harcba indultak. De a völgy csak délután élén­kült meg igazán, amikor a nap hanyatlani kezdett. Néhány francia gép keringett a magas­ban és céltalanul ledobott egy­két bombát, az ellenséges tüzér­ség hasonlóan céltalanul meg­eresztett egy-egy sorozatot. Amint a katonák visszatértek, megkezdődött a megszokott tá­bori élet. Ökröt sütöttek, vol­tak, akik fát vágtak vagy ta­karítottak. Távolabb a vonalak­tól, a betegek újságot olvastak, és kötéseiket igazgatták... Heteken át normális keretek között folyt az élet, bár valami­ért mindennap' összeszorult a harcosok szíve. Jóbarátot pusz­tított el az ellenséges golyó, né­ha erősen megnőtt a sebesültek száma az elsősegély-állomáso­kon. Híre járt azonban, hogy az ellenség egyre válságosabb hely­zetbe kerül, egyre több francia adja meg magát s ugyanakkor a fogságba került vietnamiak közül egyre többnek sikerült megszöknie. Kemény harc folyt minden talpalatnyi földért. Az ellenség igyekezett megerősíteni állásait, repülőgépei éjszaka sok muní­ciót és élelmiszert dobtak le ej­tőernyővel. A franciáknak ápri­lis végétől kezdve mégis foko­zatosan vissza kellett vonulniuk: és ki kéllett üríteniük a repü­lőteret is. Ettől fogva sok „után­pótlási” ejtőernyő célt tévesztett és a vietnami állások között ért földet...” Május harmadikán, a harcok hetedik hetében, az indokínai francia főparancsnokság szóvi­vője kénytelen kijelenteni: — Döntő szakaszába érkezett a Dien Bien Phu-ért vívott csa­ta. Hatalmas lendülettel kezdték meg harmadik nagyarányú tá­madásukat a felszabadító had­sereg csapatai. Este indultak ro­hamra az első alakulatok, és éjfélkor a Castries már ezt je­lentette Navarre tábornoknak: — öt védőállásunk az ellen­ség birtokába került. Mindem nütt közelharcra került sor, szuronnyal és kézigránáttal. Egyetlen pillanat nyugta sem volt május első napjaiban Dien Bien Phu védőinek. Május 6-án éjszaka az egész Muong Than-völgy a vietnami erők kezére került. A franciák 2x1 négyzetkilométernyi terü­letre húzódtak vissza. Repülőgé­peiknek hosszában kellett át­repülnie ezt a területet, egyre kisebb kört kellett leírniuk, ha utánpótlást akartak ledobni. A védők harminc, csaknem egy­mással érintkező állásba zsúfo­lódtak össze. „4 halál fiai vagyunk” Két oldalról indult meg a nagy vietnami támadás. A viet­namiak keletről a Nam Ron fo­lyó felől rohamozták meg az

Next

/
Thumbnails
Contents