Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

/ IW9. augusztus 6. 2 Sze.da Kontinensünk békéje Hazánk fővárosának néve az el* mült néhány hónapban különleges hangsúlyt kapott áz európai poli­tikában. A varsói hatalmak bu- däpesti fölhívása isrhét az érdek- lődés előterébe állította az össz­európai biztonsági réftdszer meg­teremtésének kérdését. S Buda­pesthez újábban egy másik fő­város: Helsinki neve kapcsolódik. A finn kormány, mint ismeretes* nagy jelentőségű, konkrét kezde­ményezést tett, hógy áz európai értekezlet az északi fővárosban üljön össze. Miért annyira időszerű és fon­tos földrészünk biztonsági rend­szerének kiépítése? Hiszen Euró­pa viszonylag csendes, legalábbis) a délkelet-ázsiai harcmezők csata­zajával vagy a közvetlen hábdrüs veszélytől terhes közel-keleti helyzettel összehasonlítva. Ez a csend azonban valóban viszörty- lagos, a nyugalom nincs megfe­lelőképpen megalapozva. Az amerikai imperlaliZfnüs jelentős állásokat épített ki magának Nyugat-Európában, nem mondott le hódító-támadó terveiről. Az a tény, hogy elképzeléseit nem re­alizálhatta, azök valóra váltását meg sem kísérelhette, nettt szán­dékainak változásán, hanem a szocialista országok gazdasági, politikai, s nem utolsósorban katonai erejének megnövekedé­sén múlott. flehunynánk szemünkét, ha nem látnánk, hogy az európai kontinens szivében húzódik a két társadalmi-hatalmi rendszer fő frontvonala. Itt vannak azok a határok, ahol a varsói hatal­mak, illetve a NAÍO-erők fizi­kai közelségben, szinte karnyúj­tásnyi távolságim állnak égyfhás- tél. Ha a világon mindenütt fennáll annak a veszélye, hogy egy helyi összecsapás magában hordozza a tűz továbbterjedésé­nek veszélyét, Európa szívében, minden Valószínűség szerint, ilyen összecsapás nukleáris vi­lágháborúba torkollana. A mai stratégiai feltételek mellett szin­te elképzelhetetlen, hogy a két Németország határán élterülő Hars-hegységben — az amerikai tábornokok kedvelt kifejezésével élve — „bozóthábörút” Viselje­nek, Érdemes fellapozni á katonai kiadásokra fordított hatalmas összegek listáját. A Béke és Szo­cializmus legutóbbi száma érde­kes statisztikákat közöd. Eszerint a NATO-blokk fennállása óta csaknem 1300 milliárd dollárt adott ki fegyverkezési célokra. Az elmúlt esztendőben, 1968-ban a NATO katonai kiadásai 102 877 millió dollárt, a varsói hatalmak védelmi költségéi 49 745 millió dollárt tettek ki, iamire elsősor­ban a NATO-fenyégetés ellen- súlyozása céljából volt szükség. Ez a 150 millió dollár, több mint az összes fiatal afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország nemzeti jövedelme. Az összegekből — a folyóirat megállapításai szerint — 40 millió lakást és 140 ezdr kórházat lehetné létesíteni. A fegyverkezési verseny csökkenté­sének, majd a katonai szövetsé­gek feloszlatásának útja — amint ezt a szocialista országok már többször javasolták, csákís egy európai blztohsági rendszer kiépítése lehetne. Ezt a gondolatot a moszkvai fődokUittentUm iá felvetette. A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán elfoga­dott okmány nyomatékosan hangsúlyozza: „A biztonságot ténylegesen az szavatolná, és minden egyes európai állam ha­| ladásának az lenne egyik felté- i tele, ha Olyan hatékony eUrőpái biztonsági rendszer jönne létre, amely a kontinens minden álla­mának egyenjogú kapcsolatain és kölcsönös megbecsülésén, va­lamennyi eürópái nemzet egye­sített erőfeszítésein alapulna.” Az európai biztonsági rendszer eszméje nem véletlenül talált nagy visszhangra egész Európá­ban. A közvélemény józan réte­geinek egyetértése mellett, min­den valószínűség szerint annak hatására, több nyugat-európai kormány is viszonylag pozitívan nyilatkozott. Kedvező benyomást tett a szocialista országok rugal­mas tárgyalási készsége, például nem zárkóznak el olyan prob- 1 lémák megvitatása felől, mint Kanadának, a NATO másik ten- j geren túli tagjának (az első ép­pen az Egyesült Államok) rész­vétele a konferencián. Az elmúlt hónapokban a két- vagy több­oldalú megbeszéléseken szinte kivétel nélkül szóba kefült az európai Biztonsági rendszer meg­teremtésének szükségessége. Az európai Biztonság megszi­lárdulásának útjábah mégis je­lentős akadályok tornyosUlhák. Mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok és legfóbB eu­rópai szövetségese, Nyűgát-Né- metország — ügy is, mint a NATO ténylegesen vezető kettő­se — igyekszik gátolni minden pozitív kezdeményezést. Szavak­ban ügyah nehéz kereken tágad- : ni az európai rendezés szüksé­gességét, de tetteik arról valla­nak, hogy egy ilyen enyhülés nem áll érdekükben. Az ameri­kai becslések szerint hétezer nukleáris fegyvert tárolnak Nyu- gal-Európábati, s igyekeznek tá­maszpont-hálózatukat biztosítani, (Erre utalnak azok a tárgyaié* sok, amelyeket Washington Madriddal folytatott a spanyol területeken levő amerikai bázi­sok fenntartása ügyében, s az amerikai szándékokat elárulja a reakciós görög rendszerrel való összeölelkeBés; az Athénnek szánt katonai szállítmányok fel­újítása is.) Bonn támogatja az amerikai- vonalat, de amellett igyekszik hangsúlyozni sajátos érdekeit is. Nyilvánvaló, hogy az a nyugat­német magatartás, amely nem is­méri el a második világháború európai következményeit, az új realitásokat (Odera-Neisse határ, a Német Demokratikus Köztár­saság léte, Nyugat-Berlinnek ! mint önálló politikai egységnek j működése), éles ellentétben áll az ' eürópái biztonsági rendszer gon­dolatával. A szocialista országok természetesen nem támasztanak különleges feltételeket a tárgyalá­sok megkezdéséhez; de nyilván* való, hogy revansista területi j követelésekkel és égy másik eu- ) rópai állam létének fenyegetésé- i vei hem lehet békét teremteni kontinensünkön. Ábrándokban ringatnánk tehát magunkat, ha úgy hinnénk, hogy az európai biztonsági rend­szer megteremtése könnyen és gyorsan jöhet létre. A nehézsé­gek reális számbavétele mellett mégis reményt keltő a kép: egy­re többen Ismerik fel a kollek­tív biztonság szükségességét, s mindinkább elszigetelődnek a rendezés ellenfelei. A többi szo­cialista országgal együtt ezért folytatjuk fáradhatatlan erőfe­szítéseinket Európa biztonságá­ért, s jóleső érzés hallani, ami­kor e küzdelem új szakaszát ép­pen a budapesti felhívás fémjel­zi. R. E. Ma kezdi meg munkáját a Román Kommunista Párt X. kongresszusa Bukarest Ma, szerdán reggel kezdi meg munkáját Bukarestben a Román Kommunista Párt X. k on gr esz* .“Busa. A kongresszus összehívásáról az RKP KB május 21-én meg­tartott plenáris ülése hozott ha­tározatot. A megnyitás napját eredetileg augusztus 4-re tűzték ki, azonban a július 21-i KB ülésén — nyilvánvaló — össze­függésben Nixon amerikai elnök augusztus 3-án befejeződött Iá* togatásávai — ezt két nappal el­halasztották. Kedden elutazott a Magyar Szocialista Muhkáspárt küldött­sége a Román Kommunista Párt X. kongresszusára. A küldöttsé­get Pultal Árpád, aZ MSZMP KB titkára vezeti, tagjai: Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Vihcze József, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. (MTI) Magyarország tagja lett a Genfi Leszerelési Bizottságnak A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli! A Magyar Népköztársaságot aj Genfi Leszerelési Bizottság két! társelnöke, a Szovjetunió és aá| Egyesült Államok — a bizottság- j gal egyetértésben — meghívta, hogy a bizottság munkájában tag­ként vegyen részt. A Magyar Népköztársaság kor­mánya a meghívást elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a bizottságba a Magyar Népköztár-1 saság képviselőjéül dr. Kőmíves j Imre rendkívüli és meghatalma- ■ zóti nagykövetet kinevezte. A küldöttség tagjait a külügymi­niszter jelöli ki. * A fentiekkel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság kormá­nya megállapítja, hogy a Genfi Leszerelési Bizottság megalakulá­sától fogva rendkívül fiágy fele­lősséget hordoz. Napirendjén aZ emberiség jövőjét közvetlenül érintő kérdések szerepelnek. A bizottságot aZ Egyesült Nemzetek Szervezeté közgyűlésének egyetér­tésévé! a két nukleáris hegyháta­Elutazott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Kedden elutazott Budapestről a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának küldöttsége, amely Pjotr Maserovnak, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége tagjának, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Belurosz KP KB első titkárának vezetésével a magyar országgyűlés meghívásá­ra Hivatalos, baráti látogatáson egy hetet töltött hazánkban. Bú­csúztatásukra a ferihegyi repü­lőtéren megjelent Kállai Gyitlá, a Magyar Szbcialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Kisházi Ödön, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes el­nöké, VásS Islváhné, az ország­gyűlés aléinöke, Pép JáHos, aZ országos Honvédelmi Állandó Bizottság élrtöké, valámiht F. J. Tyitav, a Szovjetunió Bu­dapesti nagykövete. Ött völt aZ Országgyűlés több tisztviselője, számos Képviselő, Valamint a ha­zánkban ideiglenesen áilóftiáso- Zó szovjet csapatok parancsnok­ságának magas rangú képviselői is (MTI) Megalakult az új olasz kormány Az olasz köztársasági elnök hivatala közölte, hogy a keresz­ténydemokrata Mariano Rumor megalakította az új kormányt. A miniszterelnök ismertette Giu­seppe Saragat köztársasági el­nökkel kizárólag keresztényde­mokrata politikusokból álló kor­mányának névsorát. A köztársa­sági élnök az előtérjésZtést jóvá­hagyta és éZzél megalakult Olaszországnak a háború befeje­zése óta 30. kormánya. így az egy nőnapja kirobbant politikai válság piuanatnyil&g megoldást nyert. t lom, a Szovjetunió és az Egyesült ; Älläfflök hozta létre 1981-bért. A Szovjetunió javaslatai alapján az ENSZ közgyűlése ai általános éS ! teljés leszerelésre, a fégyverkéZé- | si hajsza megfékezésére és a há­borús veszély elhárításéira irányu­ló kezdeményezések sorát utalta a bizottság elé. A leszerelési bizott­ság Zártkörű tárgyalásaival és a nyilvánosság számára tett meg­nyilatkozásaival egyrészt megol­dásra érleli a fegyverkezés korlá­tozáséval és a leszereléssel kap­csolatos igen bonyolult kérdése­ket. másrészt segít éleszteni a nemzetközt közvélemény ébersé­gét a fegyverkezési hajsza veszé­lyeivel szemben. Mindezek mel­lett elősegíti. hogy a két nukle­áris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok megáPá- pbdásra jusson a leszerelést elő­mozdító intézkedések megtételé­ben. A Magyar Népköztársaság rnóét annak következtében kapcsolódik bé á leszerelési bizottság munká­jába, hogy a két társelnök — á bizottság tagjaival és áz 6NSZ- tagállamok széles közvéleményé­vel egyetértésben — tekintettel a független államok számának ez elmúlt évek során békövétkezett nagyarányú megnövekedésére, mégállapodott a bizottság jelentős kibővítésében, a* államesopoftők és földrajzi tájegységek arányos képviseletében. A léBzetéléSi bizottság eddigi tevékenysége iránti megbecsülése kifejezésével egyidőbéh a Magyar Népköztársaság kormánya Vára­kozással tekint a bizottság további munkája étié, melynek során a Magyar Népköztársaság a többi tagállammal szorosan együttmű­ködve kíván hozzájárulni bé em­beriség békéjének és biztonságá­nak erősítéséhez. (MTI) A Szovjetunió űrkutatási programja ii. Az aprólékos és különleges tu­Í ckanányoe kutatások céljára a Szovjetunióban más szputnyik - típüsokat is felhasználnák, köz­Í tük az Elektron-rendszereket, amelyek egyidejűleg kutatják a ■ Föld sugárzási övezetének külső és belső zónáját, Egy-egy Ilyen ; rendszer két szputnyikból áll, s mindkettőt egy hordozórakéta juttatja fel pályájára. AZ első ilyen rendszert 1904 januárjában hozták létre, a másodikat 1904 júliusában. Mindkét rendszer­ben az egyik szputrtyikot, amely a belső sugárzási övezetet ku­tatta, olyan pályára juttatták, amelynek apogeűttia kb. í ezer, perigeuma pedig 400 kilo­méter Volt. E rendszerék másik szputnyikját ennél sokkal el* nyújtöttább ellipszis pályára lőt­ték fél, amelynek ápogeuma több mint 66 ezer kilométeres magas^ ság volt. A Proton-sorozat Napjainkban a legnehezebb szputnyikok, amelyeket idősza­konként juttatnak fel pályájuk­ra, a Proton-sorozatú tudomá­nyos műholdak. Ezek kompiéit módon tanulmányozzák a koz­mikus sugarakat és kölcsönhatá­sukat a szupermagas energiáit részecskéinek anyagával! e ré­szecskék földi laboratóriumok­ban elérhetetlenek. A Proton-sorozat szputrtylkjai- nak a súlya eléri a 12-—17 ton­nát. Hatalmas erejű hordozóra­kéták juttattják fel őket pályá­jukra. A Proton szputnyikok 1Ö0 —630 kilométeres magasságban szondázzák a kozmikus térséget. A hatalmas erejű vegyi áram­források és napelemek biztosít­ják rendes működésüket hosszú időn keresztül. Artflak ellenére. Hogy ezek a szputnyikok nin­csenek felszerelve ür-stabiliíá- torral, a szputnyiknak a földhöz Viszonyított helyzetét regisztráló äütohnata-rfehdszer nágyoh pon­tosan meg tudja állapítani á feléje érkező kozmikus kisugár­zás irányát. Meteorológiai szputnyikok A Szovjetunióban olyan mete­orológiái rendszer működik, amely Kozmosz és Meteor szput- nyikokat használ fel céljaira. Ezek az információkat a masak* vai hldrotnebeofológiai központ­ba továbbítják. Ez egyike aaon világközpontoknak, amelyek a meteorológiai adatok összegyűj­tésével és kicserélésével foglal­koznak. A meteorológiai rendszerhez tartozó szputnyikokát körpályá­ra lövik fel, amelyek magassága kb. 000 kilométer. Minden egyes műhold fedélzetén tv-kamera van, am élv felvételeket készít a Eöld azon oldalának felhő-, H6- és jégtakarójáról, amelyet a Nap megvilágít. Fedélzetén vannak iftég infravörös műszerek is, amelyek hasonló felvételeket ké­szítenek a Föld meg nem világí­tott oldalán. Egy készülék pedig bolygónk hőegyensúlyát tanul­mányozza. A szputnyik tájoló és stabill* záló rendszere biztosítja, hogy az érzékeny műszerelemek ál­landóan a Földfelszín mégfelelő körzeteire legyenek ifányitva, a napelemek pedig a Napra le­gyenek tájolva. A műhold-meteorológia igén érdekes kísérleteket végez; tv* felvételeket készít a Földről 20— 40 ezer kilométeres távolságból, mégpedig a Möliiyija-hirhözlé szpüthy lkok kai. A Szonda nevű űrállomás is készített felvétel­sorozatot nagy távolságból. A világűrből készült föld-fél- vétéiek lehetővé teszik á földfel­szín visszaverő képességének a tanulmányozásét. A* infravörös sugarakban ké­szült Föld-felvételekből megál­lapítható a fötyók ésl tavak VÍt- lartaléka, az erdßtömegek je­légé, a legelők nagyságé és mi­nősége stb. Fedélzeti rendszerékét kikísérletező műholdak A Kozmosz-sorozat szputnyik, jalnak harmadik fontos rendel­tetésé " a műszaki megoldások helyességének ellenőrzése, a különböző űrkészülékek konst­rukciós elemei felhasználási módjainak kikísérletezése. Éti­nek élénk példája volt 1961 októ­berében a Kozmosz—186 és á Kozmosz—188 műholdak, és 1968 áprilisában a Kozmosz—212 és Kozmosz—215 automatikus őáz- s »kapcsolása. Az automata-rendszerék min­den esetben biztosították, hogy a műholdak a legnagyobb pon­tossággal megközelítsék egymást, Utátia pedig elvégezzék a manő­verezéseket. A megközelítés Só- rán az „aktív’’ műhold rádió­technikai rendszere vette a ..passzív" szputnyik jelzéseit. A helyzetükről és viszonylagos se­bességükről szóló adatok a fedél­zeti számító-megoldó berendezé­sekbe érkeztek, amelyek oszto­gatták a parancsokat a két mű­holdban levő tájolórendezer háj* tőműveirtek, s at „aktív” műhóid hajtóművének a bekapcsolására. Aztán létrejött a két szptunyik osezékapcroiása. (Folytatjuk-t /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents