Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-06 / 180. szám
Ma Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Es A MEGYEI TANÁÉ S LAPJA 1969. AUGUSZTUS 6., SZERDA Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM HOGYAN ÉRVÉNYESÜL A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA GÁDOROSON? (4. oldal) „KIS LAK ÁLL A NAGY DUNA MENTÉBEN” (5. oldal) Hivatástudat és forint Közismert volt valamikor a mondás: kis pénz, kis foci, aminek a logikus ellenpárja: nagy pénz, nagy foci. De hol van ez ma már!? Legalábbis, ami a focit illeti... Ez alkalommal azonban, nem a magyar labdarúgás dicsőségét és hanyatlását kívánjuk elemezni, hanem azt a szemléletet, amelynek ez a kijelentés a tükrözője volt. Ez ugyanis nemcsak az egykori futball egykori képviselőinek egyikére, másikára volt jellemző, hanem némiképpen beszivárgott mindennapjaink munkáséletébe is, alapjában véve, nem egészen törvénytelenül. Mert teljesen helytálló az a szemlélet, amely a szocializmus építésének mostani időszakában azt vallja: aki többet, jobbat nyújt a társadalomnak, az többet is kapjon érte, jobb megélhetésben legyen része. Nagyobb ellenszolgáltatásit érdemel a magasabban kvalifikált munka vagy a többletmunka, a színvonalasabb munkateljesítmény. Ha ma még napi életünkben nem minden területen és nem is mindig érvényesül ez ilyen egyértelműen, a fejlődésnek akkor is ebbe az irányba kell haladnia. • Egyrészt ennek a helyes szemléletnek nemegyszer betű szerinti, gépies, majdhogynem cinikus felfogásában, másrészt a munkateljesítményt, a jutalmazásokat elbírálóknak esetenként valamiféle indokolatlan lebecsülő, néhol megvető szemléletében van a probléma. Az előbbinél valójában csak sorrendi kérdésről van. szó. Vagyis előbb kell a jó munkát teljesíteni és csak aztán lehet a markunkat tartani — ha nagyon leegyszerűsítve akarnék fogalmazni. Természetes dolog ugyanis, hogy mindannyian — mint mondani szokás — a piacról élünk, vagyis fizetésért dolgozunk. A munka társadalmában csak a munka lehet a megélhetés alapja. De lehet-e annak a munkának kellő becsülete, amelyet egyes- egyedül csak ezért végeznek? Amelynél a munka szeretete, az elért eredmények feletti öröm csupán valamiféle sokadrangú tényezőként jelentkezik? Ahol a hivatástudat csak mellékes körülmény, ha egyáltalán még létezik? Ahoi ez a szemlélet válik uralkodóvá, ott jogosan vetődik fel a kérdés: lehet-e még egyáltalán hivatáss.zeratetről beszélni? A mi társadalmunkban minden körülmények között elsőnek és legfontosabbnak a munkaszeretetnek kell lennie, annak a tudatnak, hogy az én munkámra számítanak, azt fontosnak tartják mások is; munkámra szüksége van a közösségnek, amely azután megfelelő formában és mértékben gondoskodik honorálásáról is. Ma már kissé elkoptatott kifejezésnek látszik az öntudat. Elkoptatták azok az évek, amikor ezt az egyébként olyan tartalmas, nemes fogalmat gyakran takarónak használták és unos-untalan csak erre apelláltak. De ne hagyjuk mégsem, hogy rossz ízt kölf csönözzenek néki olyanok, akik I cinikusan, a szocialista gondosko- 5 dásmódtóí idegen ridegséggel használják, tréfálkoznak vele. Ma is meg kell lennie az öntudat rangjának, értelmének, becsületének, amely mindenekelőtt a hivatástudatban, a hivatásszeretet- ben jelentkezik. Aiknél ez nincs meg, annak csak tartalmatlan robot a munka és nem csoda, ha soha nem is elégedett vele. Az érem másik oldala azonban a vezetőké. Azoké, akiknek kötelességük pontosan tudni, értékelni, hogy a vezetésükre bízott emberek hogyan látják el napi feladataikat. Mert néha a tessék- lássék eredmények talán tetszetősebbek, de az igazi hasznot, az igazán tartós eredményt mindig a szakértelemmel párosult odaadással teljesített munka produkálja. Nem minden munkahelyen van rá mód, hogy ezt normákkal, szamokban kifejezhető teljesítményeikkel mérjék. Mindenütt megvan viszont a lehetőség arra, hogy a vezetők megtalálják az eredményes munka jutalmazására az anyagi ösztönzés legalkalmasabb módját és kereteit. Nem kevés ma még a vita, az elégedetlenség a munkahelyeken ezek miatt. A mindenütt alkalmazható, valóban pontos mércét nehéz megtalálni; a nagyobb baj az, ha a vezetők nem is akarják ezt teljes szívvel. Tudunk olyan esetről, hogy a dolgozók jutalmazására, ösztönzésére szánt összeg jelentős részét megtakarították és az üzem más céljaira fordították. Az ilyen intézkedés nemcsak jogtalan, ami ellen a pártszervezetnek és a szakszervezetnek egyaránt fel kell emelnie a szavát, hanem károsan befolyásolja a munkamorált is. Persze, ennek ellenkezője fém ritka még, amikor a vezetők kellő mérlegelés nélkül osztják szét a pénzt, a jutalmakat olyankor is, amikor nincs mögötte megfelelő érdemi teljesítés. Ilyenkor jogos ellenérzéseket váltanak ki a tisztességgel, áldozatosan dolgozók között, akik igazságtalannak érzik a pénzherdálást. Látszólag nem egyszerű tehát az anyagi megbecsülés, a fokozott jutalmazás és a hivatástudat, a hivatásszeretet egybehangolása. Pedig nem is olyan bonyolultak az összefüggések. Az összefüggés ugyanis nem úgy áll, hogy hivatástudat vagy forint, hanem így: hivatástudat és forint. Csak az kell hozzá, hogy a munkát teljesítők és a munkát elbírálók — maguk is dolgozók — kölcsönösen helyes szemléletet tanúsítsanak. Ha a szocialista ember szemszögéből végzik és értékelik a munkát, akkor nem lesz panasz. Mert akkor a szakértelemre, felkészültségre alapozott hivatástudattal, hivatásszeretettel végzett munkához — a több, sikeresebb munkával járó, felemelően jó érzés mellett — a lehetőségek szerinti igazságos anyagi elismerés is járul. Lőkös Zoltán Koszigin szovjet miniszterelnök Magyarországon üdül Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására magyarországi üdülésre kedden Budapestre érkezett Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai fogadták. Az érkezésnél jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is, (MTI) Az ipari termelés és termelékenység növekedési üteme gyorsult — Rekord gabonatermés várható a megyében A KSH Békés megyei Igazgatóságának 1969 első félév'* jelentése a megye gazdasági-szociális és kulturális A társadalmi és gazdasági élet főbb területeinek fejlődését 1969 első felében a következők jellemezték: Továbbra is kedvezően alakul a megye népesedési mozgalma és 1969 első felében is emelkedett a foglalkoztatottak száma. A gazdasági élet területein — a reform céljainak megfelelően — a gazdasági növekedés tendenciái tartósak, méretei azonban különbözőek. A megye mezőgazdaságában az idén rekord gabonatermés várható, az állatállomány azonban mérséklődött; az ipar termelése a jelentős növekedés ellenére bizonyos cikkekből nem teljesen fedezte a szükségletet; a kiskereskedelem forgalma a növekedés mellett sem jelentette egyben a lakosság keresletének optimális kielégítését. A lakásépítés üteme megfelel az előző évinek. Foglalkoztatás - jövedelem A megyében az év első felében a népgazdaság különböző ágaiban 3%-kal több munkást, 10%-kal több alkalmazottat, foglalkoztattak, mint egy évvel azelőtt. A bérből élők száma együttesen 5%-kal emelkedett. A létszámnövekedés legnagyobb részét helyzetéről az iparban foglalkoztatják. Az ipar gyors ütemű fejlődésére jellemző, hogy amíg 1965-ben 35 ezren, addig 1969 első felében 48 ezren dolgoztak a szocialista ipar üzemeiben. Az adott termelési eredmények mellett nem tekinthető reális tendenciának, hogy az alkalmazottak számának növekedési üteme meghaladja a munkásokét. A létszámnövekedés ellenére egyes területeken — városokban és nagyobb községekben — kisebb mérvű munkaerőhiány is fennállt. Az év első felében a bérből élők átlagos havi keresete 1760 Ft volt — ebben nem szerepel a béren felüli jövedelem, mint például a nyereségrészesedés stb. —, amely 3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi kereseteket. A létszám és a keresetek növekedésének együttes hatásaként a lakosság 9%-kal több munkabérben részesült, mint 1968 első felében. Ugyanilyen mértékben emelkedett a parasztság munkaegység fejében kapott pénzbevétele is. A háztáji gazdaságok áruértékesítéséből származó bevétele 3%-kal csökkent. A lakosság szociális jellegű bevétele 22 %-kal volt több, mint 1968 első hat hónapjában. A lakosság vásárlóalapja végeredményben 9 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakosság vásárlása Az év első felében a kiskereskedelem eladási forgalma folyóáron 10, változatlan áron számítva kb. 8%-kal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Folyóáron számítva a bolti élelmiszerek forgalma 13, a vendéglátásé 11, a ruházati cikkeké 9, a vegyes iparcikkeké 8%-kal emelkedett. Az élelmiszerek forgalmának legnagyobb mérvű emelkedésében — a fogyasztás arányának megfelelően — valamelyest szerepe volt annak, hogy az idényáras cikkek (burgonya, zöldség- és gyümölcsfélék) átlagos árszínvonala 33%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerkereskedelemben a javuló áruellátás mellett sertés- és juhhúsból, édességárukból a kereslet esetenként meghaladta a kínálatot. Húskészítményekből esetenként mennyiségi és minőségi hiányok voltak. A ruházati kereskedelem számos új cikk árusításával növelte a választékot, ugyanakkor nagy számban fordult elő, hogy a keresett áruféleségből nem rendel- (Folytatás a 3. oldalon) Felépült az ÉRDÉRT faháza — All az üvegtorony—Dekoratőrök az aulában—Olcsó üvegház SzekszárdróE—Építkezik az flUTÚKER—Elkészült a vendéglátó pavilon sor Orosházán Javában foilynak az előkészületek Orosházán az augusztus 10-én nyüó Békési és Csongrád megyei mezőgazdasági élelmiszerip>ari táj- ki állítás és vásár színhelyén. A kiállitók közül többen Orosházára szállították a bemutatásra kerülő anyagot és gondoskodtak ennek megfelelő elhelyezéséről. Az ÉRDÉRT hétvégi háza már áll. Ügyes kezű emberek előregyártóit panelekből szinte órák alatt állították össze. Hétfőn, amikor ott jártunk, már a festők dolgoztak az épületen. Az orosházi városi tanács kommunális üzeme nagy meglepetésre melegágyi ablakokból hatalmas üvegtornyot állított össze. Berendezéséről a későbbiekben gondoskodnak, hiszen az ide helyezendő dísznövények az üzem előkészítő csarnokában várják további sorsukat. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Kiállítási Irodája Orosházára szállította dokumentációs gyűjteményét, amely a Délkelet-Tiszántúlon élő emberek gazdasági, kulturális életével kapcsolatos. Ezt az aulában helyezik szeripari vállalatok termelési eredményét, termékbemutatóját. A gimnázium udvarán a Szekszárdi Gépjavító Vállalat olcsó üvegházat szerelt össze a legújabb típusú melegágyi ablakkeretekből. Valószínű, hogy e megoldás elnyeri majd kertészeti szakembereink tetszését. A gimnázium hátsó udvarán 400 négyzetméteren a Budap>esiti AUTÖKER garázsipari berendezéseket állít ki. Az előkészületekkel most már itt is erőteljesen haladnak. A vásár területét augusztus 4- én, hétfőn bejárta Steigerwald György, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője vendéglátói pari szakemberek kíséretében. Láthatták, hogy a vendéglátó pavilon-sor elkészült, most már csak a hűtőpultok beállítása, a dekoráció felszerelése van hátra. Az Orosházi Állami Gazdaság lacikonyhája is a gimnázium udvarán kap helyet. Dr. Faragó Sándor igazgató arról adott tájékoztatást, hogy napi 1000—1500 adag ízletes ételt — sültkolbászt számára kijelölt helyet. így az előkészületek most már zavartalanul, jó értelemben vett nyugtalansággal folytatódnak, hogy a vasárnapi megnyitóra minden a legnagyobb rendben a helyén legyen. Baleset Békéscsabán -Drágán lizetett az italozásért Az elsőbbségadás elmulasztása volt az okozója egy békéscsabai balesetnek. A Szarvasi és Beré- nyi út kereszteződésében Cserve- nák Pál motorkerékpáros nem adta meg az elsőbbséget Bánszki János mezőmegyeri lakosnak, aki szintén motorkerékpárral közlekedett. Összeütköztek és Bánszki János nyolc napon belül gyógyuló könnyebb sérülést szenvedett. Súlyosan fizetett az italozásért Gyomán Pollai István, aki ittasan ült fel oldalkocsis motorkerékpárjára. Ütközben Pollai elvesztette uralmát a jármű felett, amely a menetirány bal oldalára került és ott egy villany póznának ütközött. Pollai súlyos, életveszélyes, míg utasa, Takács Sándor nyolc napion belül gyógyuló sérülést szenveel. A dekoratőrök hétfőn elkezd ték az anyag összeállítását, vég-' leges helyre rendezését. A kiállítók ízléses bemutatóra törekednek, amit a tornaterem rendezése is mutat. Itt is dekoratőrök dolgoznak, hogy megfelelően látványossá tegyék az állami gazdasá-' gok, termelőszövetkezetek, élelmi-1 és lacipecsenyét — készítenek. Amennyiben a látogatók étvágya megnő, úgy ennek kielégítésére is felkészültek. A gazdaság vágó- hídján készítik élő az ízletes falatokat. Az orosházi tájkiállításon és vásáron most már minden kiállító és vendéglátóipari vállalat megkapta, illetve megtalálta a dett
