Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-05 / 179. szám
1M9. augusztus 5. 5 Kedd Tanév előtti tudnivalók felnőtt diákoknak Egyéni tanulás, magánvizsga — Tanulmányi szabadság — A dolgozók iskoláinak rendtartása Petrezselyemlevetü szóló az árjegyzéken Elkészült a dolgozók iskoláinak rendtartása. A Művelődésügyi Minisztériumban közölték: az új rendtartás növeli az igazgatók, tagozatvezetők jogkörét és felelősségét. Módosították az osztályok beindításához előírt létszámot: az idei tanévben az üzemek, tsz-ek már 12 fővel is indíthatnak osztályokat. Az augusztus végi beiratkozásokkor az idén azok is jelentkezhetnek, akik elvesztették régebbi iskolai bizonyítványaikat, s nem tudják azt pótolni: az iskola enélkül is módot ad tanulmányaik folytatására. A dolgozók általános iskolájába és gimnáziumába a munkahely javaslata nélkül is be lehet iratkozni. Ez esetben azonban nem vehetők igénybe a tanulmányi kedvezmények. Szakközépiskolába azonban csak az üzem, intézmény javaslatával lehet jelentkezni. Egyéni tanulók félévenként két osztály anyagából is vizsgázhatnak, egy-egy év alatt akár 4 év anyagát is elvégezhetik. A dolgozók iskoláiból kimaradt, kizárt tanulók csak egy év várakozási idő után tehetnek vizsgát, magánvizsgára a dolgozók lakó- vagy munkahelyéhez legközelebb eső dolgozók iskolájában kell jelentkezni a vizsgaidőszak előtt legalább egy hónappal. Szakközépiskolában és technikumban magánvizsga nem tehető. A minisztériumban a tanulmányi szabadságról elmondták: az a dolgozót megillető rendes szabadságon felül — vizsgák előtt — jár. Bukás miatti tanévismétlés esetén tanulmányi szabadság nem adható. Ha azonban a dolgozó az előző tanévre járó teljes tanulmányi szabadságát nem vette igénybe, kérésére a. fennmaradó részt az ismétlő évre ki kell adni. Ha a dolgozó nem „rossz tanulás”, hanem huzamosabb ideig tartó betegség, katonai szolgálat vagy egyéb hasonló ok miatt ismétli meg a tanévet, a vállalat — méltányosságból — az ismételt tápévre is biztosíthat tanulmányi szabadságot. Munkahelyváltoztatásnál a dolgozót az előző vállalatnál ki nem adott tanulmányi szabadság új munkahelyén is megilleti. Korszerűsítik a szeghalmi járás művelődési otthonait A szeghalmi járás községei tekintélyes összegek felh aszná Lásá_ val megkezdték, illetve folytatják a területükön működő művelődési otthonok építését, felújítását, tatarozását. Lapunkban hírt adtunk arról, hogy Bucsán és Kertészszigeten mintegy két és fél milliós beruházással új művelődési otthont építettek és adtak át. Azóta Bucsán a járási tanács mintegy 30 ezer forintos támogatásával felújították a korszerűtlen könyvtárat is, és ugyancsak itt adták át a fiataloknak a régi mozihe- lyiségekből kialakított ifjúsági hámekről és könyvekből jól ismert fehér képi ekkor már egyre inkább a múlté. Vietnamban az ejtőernyősök tereptarka egyenruhája jellemezte a légiósokat. A kiképzés a helyszínen is folyt, talán a franciákra oly nagyon jellemző udvariasságból, tekintettel a sok egykori SS-re, öreg Junkers- gé pékén. Egyre sebesebben forog a franciák ázsiai drámájának filmje: 1948. április 1: Sálán lesz a főparancsnok. 1953. augusztus 18: Az Egyesült Államok külügyminisztériumának közlése szerint Franciaország a távolkeleti háború folytatására 250 hajót, 90 000 kézifegyvert. 16 000 szállítójárművet, 170 milió sorozat kézifegyverlövedéket és 10 500 rádiókészüléket kapott. 1953. szeptember 23: A franciák tíz nap alatt 1793 embert veszítenek a „Lándzsa” fedőnevű hadműveletben. 1954. január 1: „Ünnepeljük az újévet, de valami rosszat érzek, Csak azt tudnám* ördög vagy angyal vezetett bennünket, amikor az erődítményeinknek ilyen romantikusan szép női nevet adtunk? Anna-Marie, Francoise, Claudine, Isabelle, Gábriellé, Beatrice, Huguette, Eliane, Dominique. Talán ha mind szent lenne, akkor is csak talán segíthetne rajtunk...” (Dien Bien Phu egykori védőinek visszaemlékezéseiből). Egyre szorosabb gyűrűt vontak a vietnami harcosok a kilenc részre tagolt francia védelmi állások köré. zat, a modem berendezésű KISZ- klubbal. Az építési munkálatokban komoly, kb. 60 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a község építőbrigádja. Művelődési otthonok felújítását végzik .ezenkívül Körösladányban 30 ezer, Füzesgyarmaton 30 ezer, Vésztőn pedig 15 ezer forintos ráfordítással. Ami pedig a járás székhelyét, Szeghalmot illeti, az itteni művelődési otthon villany- szerelési, színpadi és egyéb külső tatarozását folytatják a járási tanács végrehajtó bizottságának több mint 25 ezer forintos anyagi támogatásával. — Vagy a fegyverek dörögtek, : vagy pedig a vietnami harcosok ■ csatakiáltásait kellett halla- £ nunk... — mondották utólag a j légiósok. — Tien-Len, Anh Hai! : Do Lap! Di, di Maulen! (Gye- « rünk bajtársak, előre! Gyorsan, £ gyorsan előre!) Egyetlen másod- ■ perc nyugtunk nem. volt. Április 30-án valamennyi ka- * tona dupla adag élelmet, bort j és cigarettát kapott. Camaro- i nera koccintottak a katonák a ■ fedezékekben. A drámai körül- £ mények azonban egyáltalán [ nem emlékeztették az öreg lé- : giósokat a korábban ilyenkor ; Szidi bel Abbesz-ben látott pa- I rádékra, amelyeken kifogásta- : lan egyenruhában, vakítóan fe- ; hér képiben vonultak el a leg- £ magasabb rangú tisztek előtt. £ Dien Bien Phu-ban ezen a ■ napon az orvosok végkimerülés £ előtt állnak, rengeteg sebesült : várja a földön, hogy cseréljék • rajta a kötést. A föld alatti kór- • házat 25 ágyasra tervezték, az- S zal a meggondolással, hogy a £ sebesülteket repülőgépen szál- ■ lítják majd Hanoiba. Csata köz- £ ben ezt a kórházat 400 szemé- £ lyes befogadó képességűre nö- • vélték, de csaknem ezer a sebe- £ sültek száma. A földön feksze- I nek és várják a segítséget. Négy sebész váltja egymást, £ hogy üszkösödé karokat és lába- í kát amputáljanak, holott rendes i körülmények között ezeket meg £ lehetett volna menteni. A Dien Bien Phu-n keresztül ] kanyargó folyó halottakat sodor i magával és a vizét csak csep- ; penként lehet megszűrni. (Folytatjuk) * A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy felkutatják Békéscsabán Stark Adolf, a világhírű Csabagyöngye csemegeszőlő nemesítőjé- nek hagyatékát. Békéscsaba ugyanis híres szőlőtermesztő város volt, amit főként a neves szőlésznek köszönhettek a kerttulajdonosok. Még ma is több olyan ismeretlen fajtát őriznek a házi- kertekben, melyeknek nevét nem tudják. Az MSZMP megyei bizottságának archívumából Molnár Páiné hívta fél az illetékesek figyelmét arra, hogy egy értékes árjegyzéket őriznek Stark Adolf és fia hagyatékából. Az árjegyzék 1897-bén készült, 264 fajta szőlőt kínál eladásra. Ismerteti az árjegyzék azt is, hogy Stark Adolf a budapesti, a szentpétervári, a párizsi, a hamburgi világkiállításokon komoly díjakat nyert. A múlt század végéből származó árjegyzéken magyar és latin néven szerepelnek a szőlőfajták. Többek között eperízű, petrezselyem levelű, amerikai, andaluziai, Kossuth, mag nélküli és más érdekes néven szereplő fajták nevét őrzi a megsárgult okmány. A híres nemesítő a csemege- szőlőkből termesztett legtöbbet, ízre, zamatra, sőt még a színváltozatokra is nagy gondot fordított. Feltehető, hogy hagyatékából később még sok értékes dokumentum kerül elő Békéscsabán. A. Férfi egyenlőség Ülök a sarki presszóban egy pohár jaffa mellett. Egyszer csak besétál az ajtón két Rákóczi „háris■” fiatalember. A ruházatuk a hajviseletükhöz illő: strandpapucs, farmernadrág, bőröv. Az utóbbi két ruhadara- bot fél kiló szeg díszíti. Az ingük valóságos költemény, fekete alapon sárga és vörös rózsák. (Ilyen színpompás anyagot évtizedekkel ezelőtt egy pipázó cigányasszonyon láttam.) A két fiatalember hanyagul helyet foglalt, a mellettem levő asztalnál, úgy, hogy akaratlanul is hallom a társalgásukat.-r Te mivel bütykölöd a háridat, Zaubertonnal vagy WU 2-vel — kérdi a lobonco- sabb. — En Zaubertonnal, mert attól frankóbb a színe — feleli a másik. S ezután: svájfolás, rövid- liver, zsabó, hosszúbevágás, stb. szavak röpködnek a le- i vegőben. Szédélegve hallgatom. Közben eszembe jut a húgom és barátnője közti beszélgetés, ahogy a „cuki kis ruhát” megtárgyalják. Most értem meg, történelmi pillanatnak vagyok szem- és fültanúja. Ez a férfi „egyenlőség’’, R. M, A moszkvai tanácskozás után Mozgalmunk néhány problémái Világoson látszik, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban bekövetkezett egységesülési tendencia a moszkvai nagy találkozóval egyáltalán nem fejeződött be, sőt — talán — azt is mondhatnánk, hogy ez a találkozó és az ott elfogadott közös politikai platform — kezdet — egy újfajta együttműködés útján. Egyáltalán nem gondoltuk, hogy minden megosztó ellentét egy ilyen találkozón nyomtalanul eltűnik. De sok kérdésben közelebb kerültek az álláspontok, s végül is a résztvevő 75 párt az antiimperialista harc leglényegesebb taktikai és stratégiai kérdéseiben egyetértett, helyesebben: kialakította közös álláspontját. Amikor — olvasván a moszkvai tanácskozás fő dokumentumát — mozgalmunk néhány mai problémája felett meditálunk, elsősorban éppen ebben a vonatkozásban érdemes számba venni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, az utóbbi tíz év során kialakult újfajta együttműködési formákat. Azt lehetne mondani, hogy az internacionalista kollektivitásnak is új módszere honosodott meg. Kitűnő példa erre, ahogyan megszületett a moszkvai fő dokumentum. Nem egy pártét, hanem a pártok közösségének tapasztalatait foglalja rendszerbe ez a dokumentum. Ma, amikor a nemzetközi osztályharc ennyire kiszélesedett, amikor az imperializmus manőverei ennyire változatosak, a fő ellenség elleni harci formák is különböznek, ezeket a sajátosságok módosítják. „Receptet” persze nem lehet kidolgozni, de fel lehet és fel is kell ismerni a közös törvény- szerűségeket. Ezt az analízist egyetlen párt nem képes elvégezni, csak a pártok közösen. Ez a magyarázata annak — többek között —, hogy ennyire megnőtt a pártok kapcsolatában a kollektivitás követelménye. Mozgalmunk egy megelőző történelmi szakaszán a nemzetközi osztályharc azt követelte, hogy egy központból hangolják össze a kommunisták nemzetközi akcióit. Ma ilyen központ nem létezik, nincs is szükség reá. De a harci akciók egyeztetésére igenis szükség van. Az egység, a közös fellépés meg- hatványozza az erőt. Természetesen egyik párt sem akarja a másikra rákényszeríteni álláspontját, s nem fogja a jövőben sem. „A tanácskozás résztvevői megerősítik azt a közös álláspontjukat, hogy a testvérpártok kölcsönviszonyai- nak alapját a proletár internacionalizmus, a szolidaritás és a kölcsönös támogatási elvei, az önállóság és az egyenjogúság tiszteletben tartásának, valamint az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak az elvei alkotják” — állapítja meg az együttműködés alapelveit a moszkvai fő dokumentum. Az egész előkészítő munka során a lehető legnagyobb demokrácia érvényesült. Valamennyi pártot meghívtak minden tanácskozásra, valamennyi pártnak megküldték a közösen elfogadott álláspontokat, valamennyi kérdésben érvényesült a pártok teljes önállósága. Nem voltak ebben a vonatkozásban „kis” és „nagy” pártok, csak egyenrangú és egyenjogú pártok, amelyeket saját központi bizottságuk irányít. S az is új jelenség, hogy noha közismerten jelentős nézetbeli különbségek választják el a moszkvai tanácskozón részt vett pártokat, például a kínai párt mai vezetőségétől, mégsem „átkoztak” ki mozgalmunkból senkit, mert a pártok bíznak abban, hogy a türelmes politika, a nézeteltérések megvitatása — és az idő, a harci tapasztalatok — közelebb hozhatják egymáshoz az álláspontokat. Ezeknek az együttműködési elveknek — még egyszer hangsúlyozzuk — különösen nagy jelentőségük van a mai körülmények között, amikor a nemzetközi kommunista mozgalomnak nincs vezető központja, de amikor a nemzetközi osztályharc megköveteli a harci akciók egybehangolását a közös ellenség’ az imperializmus ellen. Ezért hangsúlyozza a fő dokumentum, hogy a mai viszonyok között különösen megnőtt a kommunista akciók önkéntes egybehangolásának jelentősége az előttünk álló feladatok sikeres megoldása érdekében. A kommunista pártokat összefűző közös elméleti ideológiai alap, a marxizmus—le- ninizmus, a kommunizmus közös céljai, a közös ellenség: az imperializmus elleni közös harc sokkal erősebb összetartó erő, semmint a megosztó tényezők. Nem azt kell hangsúlyozni, ami elválaszt, hanem, ami összefűz bennünket. Ha minden párt így politizál, az egység továbberejsödése előtt új utak nyílhatnak. Az olyan találkozók, mint a moszkvai, * valamint a két- és több oldalú* vagy regionális tanácskozások előmozdítják az álláspontok jobb megértését. Tehát: Igazi elvtársi vitában, internacionalista szellemiségben, a marxizmus—leninizmus 'alapján — részletkérdésekben és átfogó akciókban — közösen kialakítani a közös álláspontokat és ennek alapján egységben fellépni, ez minden siker előfeltétele. Mozgalmunknak ez az új típusú összetartó ereje éppen az utóbbi évtizedekben kialakult világtörténelmi új helyzetből táplálkozik. A szocializmus ma világrendszer, a szocialista világrendszeren belüli testvérpártok rendkívül változatos gazdaságfejlettségi, történelmi* nemzeti sajátosságok között vezetik a szocialista építést. Még • ! inkább eltérőek a sajátosságok a tőkés országokban működő kommunista pártok számára. Tehát minden párt — e sajátosságok figyelembevételével — a marxizmus—leninizmus elveitől vezérelve önállóan dolgozza ki politikáját, s elsősorban saját népe előtt felelős e politikáért. De miután a munkásosztályt és a kommunista pártokat összefűzi a nemzetközi szolidaritás, a sajátos „nemzeti politika nem választható el a munkásosztály nemzetközi kötelezettségétől, ezzel sohasem állhat szembe, különben az illető párt megszűnik internacionalista pártnak lenni. Itt van jelentősége annak* hogy valamennyi kommunista párt — a nemzeti sajátosságok mellett — sohase veszítse szem elől a közös törvényszerűségeket. Az 1969-es fő moszkvai dokumentum második fejezete érinti a szocializmusért vívott harc és a szocialista építés legfőbb általános törvényszerűségeit (pl. munkáshatalom, munkásegység, a szövetségesek kérdése, internacionalizmus, stb.) érdemes az 1960-as moszkvai nyilatkozatot is elővenni, amely máig ható tanúlságként még konkrétabban számba veszi ezeket a tapasztalatokat. Egy-egy párt politikájában mindig akkor fordultak elő hibák, amikor vagy „balra”, vagy jobbra történt eltérés a helyes marxista-leninista elvektől. Mind a nemzeti sajátosságok lebecsülése vagy felbecsülése, mind az általános törvényszerűségek érvényesítésének elhanyagolása, vagy eltúlzásS kudarcokhoz vezet. Az 1969-es moszkvai fő dokumentum ebben a vonatkozásban is hallatlan nagy segítséget ad valamennyi kommunista pártnak, mind a testvérpártokhoz fűződő helyes viszony kialakításához és megerősítésében, mind az imperializmus elleni harc nagyobb sikeréhez. Kara Lajos
