Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-30 / 200. szám

IMS. augusztus 36. 5 Szombat Mikor tűnik el a szarvasi Krakkó? — 106 épület vár lebontásra — flz előítéletek ellen is küzdeni kell Az MSZMP Szarvasi Városi Bi-[ lelnek meg sem egészségügyi, I való beköltözés után kötelezi ma- zottsága szerdán megtartott ülé- j sem egyéb követelményeknek. A j gát a tulajdonos, hogy a régi épü­kén egyéb témák mellett a szoci putrik földbe vájt, födémszerke-; letet lebontja. A városi tanács az ális követelményeknek meg nem! zet nélküli, szalmával fedett he- építkezéshez telket biztosít. felelő lakótelep felszámolására tett intézedések, további felada­tok megvitatása volt a'z egyik fő téma. A vitában felszólalók közül va­laki találóan jegyezte meg: Szé­pen fejlődő városunknak szégyen­foltja ez a telep. Valóban az, s hogy mennyire időszerű változtatni a helyzeten, azt bizonyítja az is, hogy e témát az MSZMP végrehajtó bizottsága napirend­re tűzte. Miről is van szó tulajdonkép­pen? Köznyelven úgy hívják, hogy cigánytelep, hivatalosan szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelep. Ám akár így, akár úgy mondjuk, minden­képpen egy a fontos; ideje végre megszüntetni azt a tűrhetetlen állapotot, melyben ezek az embe­rek élnek. lyiségek. Van olyan, ahol két, sőt több család is összezsúfolódik. A városi tanács e tűrhetetlen álla­potot felülvizsgálva kapcsolatot teremtett a Városépítési Tudomá­nyos és Tervező Intézettél, mely­nek szakemberei elkészítették a teljes házhelyrendezési tervet, s a terv javasolta a Bagi János utca, valamint a vasútvonal mély fekvésű, beépítésre alkal matlan területen levő épületek teljes szanálását. A terv szerint az elkövetkező években összesen 106 épületet kell majd lebontani, s helyettük a mai igényeknek megfelelő la­kásokat építeni. Az Itt lakók megsegítésére született az a nagy­arányú lakásépítési akció, melyet 1965-ben a 2/1965 ÉM—PM együt­tes rendeletének megjelenése után kezdtek el. A lakásépítési akció . , ,, i komoly kedvezményeket nyújt A varos p^mén mély fekvésű. * ajknak, akik ki akarnak jutni belvizes területen 174 epulet, B jelenlegi körülmények közül. A köztük 21 putri áll, s ezekben feltétel csupán 1 éves folyama- 290 család szorong. A lakók jós munkaviszony, az építési száma 674. j költségek 10 százalékának befize­Az épületek egyáltalán nem fe-itése és az, hogy az új lakóházba Szedili a cukorrépát a .............- ... J ó eredménnyel tartották meg a j kombá jnokkal elkezdték a eukor­Sarkadi Cukorgyárban az üzemi | répa szedését. főpróbát. Szeptember 2-án kezdő-! A szedését a , . , +, . „f . . h 1 gyár felárral honorálja. Szeptern, kert, telek juttatási es egyeb ked­dik a cukorrépa feldolgozása. Ah- ^ ^ mázsa vezményt biztosítanak. A részt­répa után négy forinttal, szepíem- i vevők közül többen hasznos jab­ber 6-tól 10-ig három forinttal és ! vasiatokkal éltek. Ezek közül a szeptember 11-től 15-ig két fo- legjelentősebb, hogy az üzemek, szabott ár­Az akció során 1965 óta 25 la­kás épült. Közöttük már van olyan is, amely kétszobás, a szükséges mellékhelyiségekkel ellátott. Sajnos az akció nem járt a várt sikerrel, hiszen a telepen la­kók közül igen sok az öreg, a közötti- beteg, a nyugdíjas vagy aki a tanácsi segélyből él. És vannak olyanok is, akik ugyan a leg­rosszabb körülmények között lak­nak, mégsem kívánnak — az ősi szokásokhoz ragaszkodva — e lehetetlen lakáskörülményeken változtatni. Folyamatos munkavi­szonyt sem vállalnak, vagy ha el is mennek dolgozni, csupán egy­két hónapra, hogy annyit keres­senek, amennyi létfenntartásuk­hoz £ppen elegendő. A lakók egy másik csoportja az olyan, akik ugyan szívesen építkeznek, de még azt a 10 százalékot sem tudják be­fizetni, mert nem tud előteremteni 10—12 ezer forintot. A beszámolóval kapcsolatban az ülésen élénk vita alakult ki, s többen felvetették, hogyan lehet­ne a lakótelepet mielőbb felszá­molni, s ennek ütemét gyorsítani. A városi tanács az évi költségve­tésében évenként két-két épületre hiztosít kisajátítási összeget, mintegy 50 ezer forintot. Szó volt arról is, hogy mérleglelve a külön­böző anyagi és egyéb körülményé­hez azonban, hogy a gyár folya­matosan készíthesse a cukrot, szeptember első napjaiig 800 va­gon cukorrépát kell mezőgazdasági üzemeinknek felszedni és átadni. A gyár termeltetési osztálya mun. kába állította harminc átvevőjét Csorváson, Telekgerendáson, MecL gyesbodzáson, Gyulán és Murony- ban a tsz-ek növénytermesztő bri­gádjai és a gépesítésben dolgozók rinttal fizet többet a nál. v A próbamérések során megálla­pították, hogy a répa holdanként! átlagtermése a tavalyi időszakot figyelembe véve azonos, csupán az elmúlt napokban lehullott csa­padék hatására a cukortartalom néhány százalékkal marad alatta. In Andris —, nagyon vigyázz! egyszer megfogadtam, hogy engem senki meg nem üt meg- torlatlanul. És ehhez, tartom is magam. De most egy pofon nem lenne elég ekkora aljas­sághoz ... — De nagy legény vagy!... De én fogok neked fizetni... Ne adja neked az Isten, hogy a katonaságnál a kezem alá kerülj! Te rohadt paraszt! öklét rázva tűnik el a sar­kon. ., . Kővágó szétcsapja az ablak szárnyalt a zajra. — Mi van itt? Mit akarsz itt? — Kővágó úr! Muszáj Mari­kával beszélnem! — Nem mondtam a múltkor, hogy még egy hülyeség és le­veszem rólad a kezem?! — Kővágó úr, nagyon ké­rem ... — Kompromittáltál az egész város, az egész társadalom előtt! Ha még egyszer ideme­részkedsz, rendőrökkel vitetlek el! Megértetted?! Könnyébb mozdulattal csapja össze az ablakszárnyakat. Andris magára marad. Az ut­ca üres és hangtalan. Hirják Bálint karpaszomá- nyos őrvezető a feje búbjára suppintotta khekiszínű sapká­ját, s ragyahegektől tarkás ké­pét felszárogatta zsebkendőjé­vel. — Istenesen befűtöttek oda- fentrőj — bazsalygott Andris­ra. S az ő csúfolódó félmosolyá­val fűzte hozzá: Csak aztán alulról is be ne fűtsenek, a bokrok alól, a ruszkik. Ez ugyan könnyen meges­het már, Vághy alezredes, jaz ezredparancsnok tegnapelőtti lelki előkészítőjében szólt arról, hogy „ez már ellenséges terep, Itt már a legnagyobb fegyelem­hez kell tartaniuk magukat, ha két ember elindul ezentúl va­lamerre, az egyik feltétlenül parancsnok, a másik feltétlen beosztott, mert bármikor meg­lephetnek bennünket a parti­zánok”, De hát ezt, az ilyen árad£ fényű, tavaszt jelző dél­előttöt, e békésen párálló lan­kák közt bandukolva a szelíd galíciai ég alatt — el se lehe­tett hinni. A napmeleg ahelyett, hogy kiszítta volna a katonák ere­jét, pezsdítő energiákat oltott az ormótlan bakancsokban fül-' ledő gyalogos lábakba. Minden­ki örült annak, hogy lám, még­iscsak rájuk tavaszodik előbb- utóbb, s annak is. hogy bár jó ideje gyalogolnak már muszka­földön, a lőpor-füstbe — jó órába’ legyen mondva — bele se szagoltak eddig. Egyesek tudni vélték már, hogy az oro­szok jócskán visszavonultak, mert begazoltak a félelmetes, új fegyvertől, a páncélököltől, mely „a 34-esek végzete”. Mások váltig erősítgették, hogy a miniszterelnök az angolok­kal egyezkedik a fegyverszünet dolgában. A bakák egy része örült ezeknek a kósza híreknek, úgy voltak vele, hogy Hirják Bálint mondotta a múltkortáj- ban: „A háborút csak lövöldö­zés nélkül lehet kibírni.” (Folytatjuk) a különböző munkahelyek, ahol olyan dolgozó van, aki a- telepen él, anyagilag is segítsék őket, hogy mielőbb megfelelő lakáshoz jussanak. Erre már van példa is, az állami gazdaság anyagilag tá­mogatja a lakásépítkezéseket, sőt biztosítani tudja azt is, hogy a 10 százalékot kifizeti. Ezenkívül fuvarral, a tanyabontások során felmaradt hasznosítható épület­anyagokkal is támogatja az épít­kező dolgozókat. Helyes lenne, ha ezt a példát követnék a termelő- szövetkezetek, a vállalatok és egyéb munkahelyek. Szó volt az előítéletekről is, melyek sokszor Igen komoly gátlói egy-egy ember felemel kedésének. Az ezzel kapcsolatos felvilágosító munka nemcsak a telepi lakók körében, hanem az üzemekben tsz-ek ben és más munkahelyeken dolgozók között is fontos. Sokszor előfordult, hogy a tanács munká­hoz juttatott telepi lakót, de a munkahely dolgozói nem fogad­ták be, nem segítették felemel kedését, hanem inkább kitaszítot­ták maguk közül. Végső következtetésként el­mondhatjuk, hogy Szarvason eze­ket az állapotokat csak közös erő' feszítéssel, alapos és céltudatos felvilágosító munkával, és nem utolsósorban anyagi segítséggel tüntethetik el. Ez a becsületes, a várost szerető és emberséges em­bereknek nem lehet közömbös. Kasnyik Judit Forgat a stáb. Mészöly Miklós kisregényéből Gaál István írta az új magyar film., a „Magasiskola” forgató- könyvét. Főszereplőd: Bánffy György, Ivan Andonov és Mesz- léri Judit A film története egy solymász- telepen játszódik, ahol Somoskői Gábor disszertációjához gyűjt anyagot. A telep életidegen erő­szakmechanizmusa következtében nincs lehetőség sem egészséges emberi kapcsolatok kifejlődésére, sem normális szerelemre. Ezt a légkört, ezt az életformát Gábor, a Fiú képtelen elviselni, elhagy­ja a telepet, amelyet a környező emberi társadalom ki fog vetni magából, mint a szervezet a be­került idegen anyagot. Bánffy György, akit már a Gyulai Várszínházból is jól ismerünk. Ivan Andonov és Bánffy György a film egyik jelenetében. XJtXXXXXJOQOQOOOOQQQOOOQaOOQOOOOQOOOOQOOaOOaaQOOO Sokan választották a lakatos szakmát - Kevesebb lány jelentkezett tanulónak a helyi iparban A megyei tanács ipari osztá­lyától nyert értesülés szerint a he­lyi iparban még mindig kevés az érettségizett fiatalok jelentkezése. Az 1297 jelentkező közül mindösz­a hidasháti Állami gazdaság építőbrigádja kőműves- és építő segédmunkásokat keres azonnali belépéssel. Bérezés: teljesítménybér. (Igényjogosultaknak illetményföld, kenyérgabona, tej, stb.). Jelentkezés a gazdaság muronyi központjában, az építésvezetőnél. sze 58-an végeztek középiskolai, s közülük 13-an a lakatos szak­mát választottak. 10-en pedig a nyomdászatot. A 8 általános isko­lát végzett fiatalok közül legtöb­ben a lakatos szakmába kívánnak szakmunkás-bizonyítványt szerez­ni, majd a faipar és a ruházati ipar következik. Nem csökken a kőműves szakma iránti érdeklő­dés sem és 124 jelentkezővel ko­moly helyet foglal el a fiatalok pályaválasztásában a vegyi ipar is. A tavalyi oktatási évhez viszo­nyítva, amikor 295 lány tanult a helyi iparban, 16-tal csökkent az ez évi jelentkezés. Figyelemre méltó viszont, hogy a víz-, gáz­szerelő szakmát 40-en választot­ták. 01000202010102025301

Next

/
Thumbnails
Contents