Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-30 / 200. szám
1BG9. augusztus 30. 4 Szombat A községi tanács A kormány a tanácsok gazdasági hatáskörének meghatározásánál abból indult 'ki, hogy hazánkban a község a település-rendszer egyik alapegysége, s ezért a községi tanácsokat a lakosság közösségi igényeinek kielégítésére alkalmassá kell tenni. Ezért az eddiginél lényegesen nagyobb önállóságot biztosítanak folyamatosan a községi tanácsszerveknek. Lényegében rájuk bízzák a község lakosságának alapellátásával összefüggő szervező munkát, s az ehhez szükséges szervezet kialakítását azokban az alapszolgáltatásokban, amelyeknek feltételei egy-egy községben adva vannak A nagy lélekszámú községekben lehetővé teszik, hogy a községi tanácsszervek a községfejlesztési feladataikat saját üzemeik (brigádok, építőrészlegek) szervezésével végezzék el, továbbá egyes alapvető közösségi szükségletek kielégítésére (állami épületfenntartás, köztisztasági tevékenység, földterület-gazdálkodás, járda-, fürdőfenntartás, vízműtársulatok szervezésében való részvétel, stb.) saját közüzemet vagy költségvetési szervezetet hozhassanak létre. A községekben lehetővé teszik, hogy szolgáltató szevezeteket a községi tanácsszervek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel, kisipari termelő- szövetkezetekkel közösen, társulásként is alapíthassanak. Több kisközség esetében ilyeneket egy-egy településcsoportra vagy járásszékhelyre is lehet szervezni. A községi kulturális intézmények (általános iskolák, óvodák, napközi otthonok, művelődési otthonok és könyvtárak, sportlétesítmények, stb.) és egészségügyi intézmények vagy önálló intézményként, vagy a költségvetésen belül működnek, s fejlesztésükről és fenntartásukról a tanácsszervek gondoskodnak. A községi tanácsszervek a megfelelő jogszabályok alapján jogosultak a község területén az alapvető ellátásban közreműködő községi üzemek, szövetkezetek, magánkisiparosok munkájáról tájékozódni és tevékenységüket — közvetlen beavatkozás nélkül, javaslattétel alapján — koordinálni. Az egyes községi intézmények, szervek vezetőinek (általános iskolák, óvodák, bölcsődék vezetői, községi orvosok) kinevezése és felmentése ezentúl a községi tanácsszervek véleményének előzetes meghallgatásával történik. A községi tanácsszervek hatósági feladatait és jogkörét folyamatosan bővítik, szélesítik. Ennek kapcsán azokat a hatósági jogosítványokat, amelyek a lakosságot alapvetően és közvetlenül érintik, s eldöntésük különleges szakértelmet nem igényel, á községi tanácsszervekhez decentralizálják: a nagyobb községekben például az egyszerűbb épületek építési engedélyezését, egyes iparjogosítványok, működési engedélyek kiadását, stb. is a községi tanácsszervek hatáskörébe adják át. Az építésügyi hatósági jogkörök további decentralizását szolgálja a kormánynak az az intézkedése is, hogy a nagy lélekszámú községekben megfelelő felkészültségű elsőfokú építésügyi szakigazgatási szerveket kell kialakítani. Ez a rendelkezés országosan mintegy 200—250 nagyközséget érint. A községi tanács — a járási tanács által megadott költség- vetési szabályozók és kötelező előirányzatok figyelembevételével — költségvetését maga állapítja meg; a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló létesítmények fenntartásáról, üzemeltetéséről a tanács saját költségvetéséből maga gondoskodik. Újlaki László dr. Cikkünk nyomán A „Hazánk második jelentős valutaforrása a kamilla” című, ez év június 24-én megjelent riportunkra dr. Szollár György, a Herbaria Országos Gyógynövény és Selyemgubó Forgalmi Szövetkezeti Vállalat igazgatója tényekkel és adatokkal alátámasztott válaszában közli: A HUNGARO- DROG Gyógynövénytermelő és Értékesítő önálló Közös Vállalkozás működésének megkezdése Békés megyében nem jelentett olyan változást az ország, illetve a megye gyógynövény-termelésében és felvásárlásában* amely a magyar gyógynövény világpiaci helyzetét különösen befolyásolta volna vagy az eddiginél több lehetőséget biztosított volna a gyűjtők számára a termelt és begyűjtött termékek elhelyezésére, értékesítésére. Tények alapján eltúlzottnak minősítette azt a megállapítást is hogy a HERBÁRIA lagymatag elvek és tettek alapján foglalkozott a gyógynövény termelésével és felvásárlásával. A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT OROSHÁZI GYÁRA férfi es női segédmunkásokat keres felvételre Jelentkezés a gyár munkaügyi irodájában, Orosháza, Október 6 utca 6/8. 20519 Megelőzés Békéscsabán, az IUésházi utcában egy 30 méteres útszakasz le van zárva. A kerékpárokról le kell szállni, csak gyalog lehet közlekedni. Erre ügyel egy fiatal rendőr, aki egy 17 éves fiút felírt, mert versenypályának nézte az elég forgalmas járdát. A vélt igazságtalanságot a fiú úgy bosszulta meg, hogy az útszakasz másik végén figyelmeztette a kerékpárosokat: „Vigyázzanak, hekus van az utcában!” Az emberek nagy része jóindulatú mosollyal nyugtázta a felvilágosítást/ Tetszett nekik ez a „megelőzés”. Arra nem gondoltak, hogy a fiatal rendőr is azért van ott, csakhogy ő a nagyobb bajt, az esetleges balesetet akarja megelőzni. R ■ Pártfogói mozgalom — Üzemi ifjúságvédelmi bizottságok — Gyermekvédelmi hét A békési járásban aktívan tevékenykednek a községi tanácsok mellett működő gyermek, és ifjúságvédelmi albizottságok. A járási tanács mellett 26 tagú bizottság működik, a községi tanácsoknál pedig összesen 137-en tevékenykednek. Emellett természetesen a társadalmi aktívák száma is nagy, akik közreműködnek a bizottságok munkájában. Ennek köszönhető, hogy — egy járási tanácsi vb-ülésre készült jelentés szerint — az elmúlt években sokat javult a gyermek- és ifjúság- védelmi munka a járásban. Külö. nősen sokat törődnek az állami gondozottakkal, de munkájuk kiterjedt nemcsak a veszélyeztetett gyermekek helyzetének javítására, az ilyen problémák megoldására, hanem általában az ifjúság érdekvédelmére. A tanácsoknak Új évad, új programok Évről évre nagy látogatottság, nak örvend a békéscsabai TIT által szervezett művészeti klub. A megye művészeti életének képviselői és a művészét iránt érdeklődők megkedvelték ezeket a foglalkozásokat, ahol a klub kötetlen keretein belül író—olvasó-találkozók, zenei és irodalmi estek, kiállítások teszik változatossá az ösz- sze j öveteleket. Az új évad alakuló ülését szeptember 1-én, hétfőn délután 3 árakor tartják a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában, ahol a művészeti klub vezetősége az egyes foglalkozások programját állítja igen sokat segítenek az örökbefogadási, állami gondozási ügyekben, de véleményüket, javaslatukat kikérik a kiskorúik házasságkötési engedélyeinek kiadása előtt, segítenek a bizottságok a gyámhatósági felügyelet alatt ál. ló kiskorúak ellenőrzésében, és egyéb teendők elvégzésében is. A járásban jó eredményeket ér. ték el a pártfogói hálózat kiszélesítésében. A gyámhatóságnál és a községeknél nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 103. Jó részük nem anyagi körülmények miatt szorul gondozásra, ha. nem általában erkölcsi problémák miatt A gyermekvédelmi feladatok ellátásában élen járnak az állami intézmények dolgozói, a védőnők, pedagógusok, körzeti megbízottak és a községi tanácsi vb-titká- rok is. A társadalmi szervek már kevésbé kapcsolódnak be ebbe a munkába, éppen ezért az a terv, hogy a különböző munkahelyeken, üzemekben és termelőszövetkezetekben megszervezik a gyermek- védelmi, üzemi bizottságokat. Ezen a téren a Békési Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint a Cipész Ktsz ifjúságvédelmi felelőse végez igen jó munkát. Az üzemi bizottságok szervezését a községi tanácsok mellett működő gyermek, és ifjúságvédelmi albizottságok is segí„Közjáték99 a békéért Az 1968-ban Békéscsabán megrendezett I. Nemzetközi Bábfesztivál alkalmával forgatták a Közjáték című színes kis játékfilmet, amely a bábjáték felhasználásával szimbolizálja a háborút és békét, mutatja be a békés, harmonikus építőmunka és a háború rémségének, pusztításának figyelmeztetően kiáltó ellentétét. A film rendezője. Paulus Alajos is részt vett a film ez évi márciusi ősbemutatóján, melyet Békéscsabán, a Szabadság filmszínházban ünnepség keretében vetítettek. A Közjáték című kísérőfilmet most országszerte is bemutatják. Békés megyében először szeptember 4-től 10-ig a csabai Brigád mozi, Orosházán 12—17-ig a Béke filmszínház tűzi műsorára. tik. A társadalom figyelmét mindjobban a veszélyeztetett gyermekekre, és általában a gyermek- és ifjúságvédelemre irányítani, ez az egyik fő cél, és éppen ezért ez év negyedik negyedében gyermek- védelmi hetet kívánnak rendezni az egész járásban. Ez idő alatt több ankétot, tapasztalatcserét, ősz szejövetelt szerveznek, melyeken a fő téma lesz a gyermek- és ifjúságvédelem és az ezzel kapcsolatos feladat jó végrehajtása. K. J. FORDUL A FÖLD oil*? ENDRE 5. — Ugye-, nem érzi jól magát, Marika?... A szemén látszik, hogy beteg, pedig a pályán semmi baja nem volt. Marika makacsul emelte fél a fejét, s szinte ridegen tiltakozott: — Ha beteg volnék, nem tudnék teniszezni. Csak... — Csak? — Már jól vagyok — próbált mosolyogni. — Akár két szettet is le tudnék még játszani. El kéményedett hangon folytatta: — Legközelebb elhívjuk apámat is, vele is (»szemérem az erőmet... — Sétáljunk még pár percig, Marika. — Majd máskor. Hornyánszky türelmetlenül fakadt ki: — Máskor? Mindig ez a máskor! Miért játszik velem ilyen kegyetlenül? — Magával? Nem. Én az egész világgal megpróbáltam játszani, de egyre reménytelenebből... Bánszkyt érettségire nem engedik? — Hát hogy engednék, Marika?! Könyörgöm, hogy engednék? Az egész rokonsága — csupa vörös csirkefogó! Egy ilyen temetés után? Végképp betelt a pohár! Ez lezárt ügy, Marika, ne törődjön már vele... — Gyengéden a lány keze után nyúlt: — Marika, édes... — Hagyjon, Ákos, hagyjon — szakította ki a kezét Marika. — Isten vele. Hirtelen fordult sarkon, és a házba futott. Andris közeledett az utca túloldaláról. — Á, poétám, te vagy? — állt elé Hornyánszky. — Itt kukucskálsz? Be akarnál menni? Hohó, barátom! Ezt nem engedem meg! — Beszélni szeretnék veled. — Marikáról? Mondhatnám azt is, hogy semmi közöd hozzá, de miért mondjam? Végtére is volt közöd hozzá. Nevetséges, de így van. Egy darabig együtt futottunk. A lényeg a következő: Kővágóék engem kértek fel, hogy gyógyítsam ki Marikát belőled. Hát én kigyógyítottam. Feleségül fogom venni! *— Ez- nem igaz! Ne hazudj! Ákos hirtelen előkapott egy füzetet és cafatokrá tépte: — Ezek a verseid voltak... Egész csinos verseket írtál... Andris mohón kap >egy eltépett papírdarab után. Belenéz, döbbenten. Igaz, amit Hornyánszky állított... — Hogy kerültek hozzád? — Na ne lángolj... Ott voltak Marika asztalán... De hát ez nem lényeges. Gyere. Inkább igyunk egyet a ligeti vendéglőben... Fizetek egy duplát... Na? Nem jössz?... Megsúgom, nem is mennék veled. Nekem ez kínos lenne... Mégiscsak, magyarán mondva, egy kis senki vagy... egy nulla... Mehetsz a frontra, háború után meg gyárba, „melós- nak”... Az is csak a te gőzös fejedben születhetett meg, hogy befurakodj egy tisztességes úri házba... Én benned csak a vakmerőségedet csodálom ... Marikát akartad? __ H át, öregem, én futottam be a célba... Eleinte, kicsit ma- kacskodott, de most már keze- sedi'k. És micsoda szeme van! Neked magyarázzam? Olyan az egész kis nő, öregem, hogy... Nagyot cuppantott összefogott ujjaira. — De aljas vagy! Ha úgy van, ahogy mondod, lelkűk rajta, de te nagyon aljas vagy, Hornyánszky! — Mj az? A csárdában képzeled magad? Mert kiborultál a kosárból? Még mindig nem érted hogy rossz helyre mentél? Persze, a verseidben Kő- vágóékat vérszopónak, meg tudom is én minek nevezed, de egy kicsit hozzájuk dörgölőzni nem lenne rossz, mi? Esetleg benősülni hozzájuk... Én- megértelek ... Jó indulás lenne, csak egy kicsit elszámítottad magad. Egy kicsit... Különben is, öregem, minek egy kis nő miatt ennyire idegeskedni? — Te! — emeli fel öklét Andris, hogy Hornyánszky arcába vágjon. Az megrettenve húzódik el. — Vigyázz magadra — lihe-
