Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-30 / 200. szám

1969. augusztus 30. Szombat Tanfilmányfeir készül Kertészsziget község vízrendezésére A kiadós nyári záporok és a tél végi, kora tavaszi vizek jelentős károkat okoznak a megye északi részén fekvő Kertészsziget zárt településén. Talán egyetlen község a megyében, amelynek belsőség! vízrendezése még nem oldódott meg. Ezért most már napirendre került az egy négyzetkilométernyi település belvíz-gondjainak meg­oldása. A belsőségi vizek levezeté­sét a társulati és állami csatorna­hálózat megfelelő rekonstrukció­jával juttatják majd a Berettyóba. Ebben a munkában jelentős fel­adatot lát el a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság és a Hármas-Kö­rös Berettyói Vízgazdálkodási Tár­sulat. A tanulmányterv felülvizsgálata után hozzálátnak a részletes in­tézkedési terv készítéséhez, s va­lószínű, hogy a következő évek­ben Kertészsziget belvíz-gondja megoldásra jut. Ellentétek a bérfejlesztés körül A Személyi jövedelem alakulását tárgyalta a megyei ÍÍPVDSZ-hes tartozó szakszervezeti bizottságok titkárainak értekezlete A KPVDSZ megyei bizottságán augusztus 26-án a kereskedelmi, a pénzügyi és a vendéglátóipari vállalatok, intézmények szakszer­vezeti bizottságainak titkárai érte. kezletet tartattak. A megbeszélés­nek különös jelentőséget adott, hogy többek között megtárgyalták j a megye kereskedelmi dolgozói ' átlagkeresetének és jövedelmének alakulását. Ismeretes, hogy a kormány 2 százalékos bérfejlesztést irányzott elő országos szinten. A megyei bi­zottság ennek végrehajtását vizs­gálva, valamennyi alapszervétől tájékoztatást kért az első félévről. A negyvenegy vállalattól kapott számadatokból kitűnik, hogy hat vállalatnál 100 százalék alatt van, tíz vállalatnál eléri a 100 száza­lékot, öt egységnél azt tapasztalta a vizsgálat, hogy 100 és 100,5 szá­zalék között mozog, 14 vállalatnál pedig 101—102 %-ot ér el a bér­fejlesztés, 3 vállalat a 102—103 lezer forintra emelkedett. A lét­Baleseti krónika Az elmúlt napokban ismét több baleset fordult elő megyénkben. Az okok között szerepel a figyel­metlenség, az ittasság és a sza­bálytalan kanyarodás. Orosházán, a Kossuth és Bajcsy- Zsilinszky út kereszteződésében a KRESZ-ben élőírtak megszegése miatt történt baleset. Varró Josif Stefán román turista személygép­kocsijával figyelmetlenül és irány­jelzés nélkül fordult balra és az őt előző Földi Lajos vezette mik- robusszal — bár a személygép­kocsi vezetője fékezett — már nem tudta elkerülni az összeüt­közést. Szerencsére személyi sérü­lés nem történt, de 2000 forintos 'anyagi kár keletkezett a két kocsi- j ban. A szabálytalan kanyarodásból még egy másik baleset is történt Orosházán. Farkas János orosházi lakos személygépkocsijával a vele szemben kerékpáron közlekedő Dimák Józsefnéval összeütközött. Dimákné nj»lc napon túl gyó­gyuló sérülést szenvedett. Huszonhetedikén Endrődön, a Lenin úton Tímár Éva gimnáziu­mi tanuló, gyomai lakos szintén a szabálytalan kanyarodás miatt ke­rült kórházba. Az őt előző Szabó István motorkerékpáros elé ke­rült és az összeütközés miatt mindketten megsérültek. Orosháza és Kaszaper között Bús Sándor gondatlanul vezette a rábízott tehergépkocsit és az. árok­ba korúit Utasa, Perjési András súlyos sérülést szenvedett. Békéscsaba és Szarvas között Kovács József gyulavári lakos sze­százalékot éri el és ugyancsak há­rom vállalat haladja meg a 103 százalék feletti értéket Végeredményben a megvizsgált 41 vállalat közül mindössze hat­nál alkalmazták helyesen a bér- fejlesztés elvét. Érdemes felfigyelni arra, amit Rákóczi Ferenc megyei titkár mondott. Arról beszélt többek kö- I kai tüL is teljesítette. Az is helyes zött, hogy sok vállalatnál az; 1968- | intézkedésükben, hogy a létszám- as évhez viszonyítva csökkent a j emelést nem a többi dolgozó bé- bérszínvonal. Hármat emelünk ki j rének, hanem a bérköltségnek a a felsorolásból. A Köröstarcsai terhére valósította meg, vállalva a ÁFÉSZ-nél 4,2 százalékkal, a j vezető állású dolgozók anyagi ér- Dévaványai ÁFESZ-nél 7,7 száza-1 dekeltségének csökkenését. számemelés tehát indokolt volt. Az is a jó bérpolitikát bizonyítja, hogy ez a vállalat 38 boltjában emelte a jutalékkulcsot és 295 dolgozójának az alapbérét is megemelte átlag 102 forinttal. Ezekkel az intézkedésekkel az országos tervszámot 0,8 százalék­mélygépkocsijával előzés után hir­telen kanyarodott Vissza az út jobb oldalára és elvesztette ural- j forint résaesedéscsökkenést jelent, j lékkai, a Nagyszénási ÁFÉSZ-nél pedig 3,5 százalékkal csökkent az átlagbér. Arra kell gondolni, hogy a felsorolt és a felsorolásban ugyan nem szereplő, de hasonló elveket alkalmazó vállalatoknál az illetékesek elszakadtak a valóság talajától. A megyei titkár arról is beszélt, hogy a bérfejlesztésnél ellentétek mutatkoznak. A vezető beosztású dolgozók je­lenlegi anyagi érdekeltsége a bérszínvonal befagyasztására ösztönöz, mivel a jóváhagyott bérszínvona. Ion felül felhasznált bértömeg el­sősorban az ő részesedésüket érin­ti. Számítások szerint a bérszínvo­nalon felüli egyszázalékos bérfej­lesztés személyenként maximális nyereségtömegnél körülbelül 2000 B. J. Két nap alatt 70 új trakior kelt el Közeledik az őszi mezőgazda- sági munkák időszak^. Több ter­melőszövetkezetben és állami gaz­daságban javában készülnek a legnagyobb erőpróbára. A kapá­sok betakarítása és az őszi gabo­na elvetése az év legnagyobb fel­adatát jelenti. Éppen ezért felül­vizsgálták a gépparkot és úgy döntöttek, hogy a rendelkezésükre álló pénzből traktorokat, szántó- és vetőgépeket vásárolnak. Az AGROKER békéscsabai vállalatá­tól két nap alatt 70 traktort vásá­roltak meg. A Szarvasi Állami Gazdaság 11 DT—75-öst, a batto- nyai Petőfi Tsz hat MTZ-t, a dombegyházi Petőfi Tsz ugyan­csak MTZ-ből tízet vásárolt. A kétsopronyi Rákóczi Tsz az UE ti. pusú kis Dutrából tízet rendelt. A traktorok mellett ekéket, vetőgé­peket, fogasokat disztillereket is pótkocsira raktak. Törvénysértés és ügyeskedés mát a jármű felett, és az egyik át­szeli fának ütközött. A gépkocsi vezetője, valamint egyik utasa, Juhász Pál könnyebb sérülést, míg Kovács Károly, a vezető fia nyolc napon túl gyógyuló sérülést szen­vedett. A gépkocsiban is jelentős, mintegy tízezer forint kár kelet­kezén. Sarkadkeresztúron Balázs István a Vörös Hadsereg úton úgy ka­nyarodott balra, hogy nem vette észre .az őt kerülni akaró Szabó Lajos motorkerékpárost. A sza­bálytalan kanyarodás miatt ösz- szeütköztek. A motorkerékpár ve­zetője súlyosan megsérült. Vésztő és Szeghalom között Mi- halik Pál erősen italos állapotban ült motorkerékpárjára és elütötte Mit tesznek tehát egyes vezetők? j Egyrészt növelik az alacsony bére- j zésű dolgozók létszámát, másrészt ] arra törekednek, hogy az anyagi! ösztönzőket csökkentsék. A vizsgálat alapjául szolgáló vállalati adatok bizonyítják, hogy a megyei állami kiskereskedelem­ben tíz százalékkal, a nagykeres­kedelemben négy százalékkal, a szövetkezeti kereskedelemben pe­dig öt százalékkal emelték a lét­számot A létszámnövelés egyes helye­ken nem állt arányban a forga­lom növekedésével, csupán a bérszínvonal-túllépés megaka­dályozását célozza. Az ilyen rossz intézkedések ter­a motorkerékpáron vele szemben ; mészetszerűen azt eredményezték, és szabályosan közlekedő Képíró hogy ezeknél a vállalatoknál csők- Imrét. Képíró és utasa. Szilágyi ! ken az egy dolgozóra jutó terme­17 gy jelentést lapozgattam, amely arról tájékoztatott, hogy a megyei, járási, városi tanácsok mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályai a közel­múltban S5 termelőszövetkeze­tet és tíz közös vállalkozást vizsgáltak meg a törvényesség betartásának szempontjából. Ebben — magától érthetően — beletartozik az alapszabály szerinti működés éppúgy, mint a termelőszövetkezeti törvény. Ismeretes, hogy megvalósuló­ban vannak a törvénynek a tsz-ek gazdasági, szervezeti ön­állóságára, a vállalati gazdál­kodás és a demokratikus mű­ködés erősítésére vonatkozó célkitűzései. Talán nem is ra­gadtam volna tollat, hogy a nagy nyilvánosság elé tárjam a jelentés egyes részletét, ha nem olvastam volna benne ilyesmit: „a megvizsgált he­lyeken szinte minden termelő- szövetkezetben tapasztalható volt törvénysértés". Néhányat említünk belő­lük. Gyakori eset, hogy egy-egy szerv (vezetőség bizottsága, ellenőrző bizottság) ügy- és munkarendjét nem maga az illetékes szerv készíti el, ha­nem a termelőszövetkezetek vezetősége. Sok helyen nem szereznek érvényt annak a jog­szabálynak, hogy a tsz-tagok személyi igazolványába beír­ják a tagsági viszony fennál­lását. Hiányosak a tagnyilván­Margit könnyebben megsérült. Mi- lékenység és ezzel együtt az átlag-| tartások, nem kerülnek bejegy­Vi ni ilr T3ól 'riorl í rt cóviíl óccol : io TT'zf r\á1 rí ó 'too o műrtími I _ ' _ e 1 !£ í. halik Pál pedig súlyos sérüléssel kereset is. Ezt példázza a megyei I fizetett az italozásért szerepet játszott abban, hogy szeptember elsején Törökország hadat üzent a párizsi kormány­nak. Bonaparte szelet vetett és vihart aratott. Az új ellenség Szírián át nyomult előre. Napó­leon nem várta meg, amíg a tö­rökök megérkeznek, hanem pa­rancsot ad az előnyomulásra. 1799. február 24. nevezetes nap. Ekkor jut el Afrika és Ázsia határához. Aore megállásra kényszerítet­te a franciákat. Bonaparte a vár ostrománál 3000 embert vesztett, mégsem érte el célját Ügy hatá­rozott, hogy megfordul és csa­patait Egyiptomba vezeti vissza. A katonák fizikumának teherbí­róképessége ezekben a napokban csaknem a végéhez érkezett. Po­koli hőségben, étlen-szomjan meneteltek a sivatagban. Ráadá­sul kitört a pestis-járvány. Aki betegen kidőlt a sorból, azt tár­sai otthagyták, nehogy megfer­tőzze a többieket. Napóleon seregét megtizedelte az erőltetett sivatagi menet, 1799. június 11-én visszaérkezett Karióba. Éppen a legjobb pilla­natban, mert nagy létszámú tö­rök erő szállt partra, nem mesz- sze a Nílus deltájától. Napóleon nem kímélhette és pihentethette a szlriai hadjárattól kimerült egységeit. Ahogy értesült a tö­rökök közeledéséről, azonnal megindította hadait. Mielőtt a küzdelem megkezdődött, kiadta kérlelhetetlenségét bizonyító pa_ rancsát — Foglyokat nem szabad ej­teni! I vendéglátóipari vállalat, ahol a termeléstől függő dolgozók kere­sete 207 forinttal, a termeléstől j függetleneké pedig 54 forinttal csökkent. Van azonban jó példa is. Az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Még talán sohasem hajtottak « Vállalat helyesen alkalmazta az végre katonák ■ úgy utasítást, ■ anyagi ösztönzőket. Igaz, hogy en- mint akkor. Minden törököt \ nél a vállalatnál is emelték a lét. megöltek. Napóleon csaknem ; számot, de ez pozitív eredménnyel megrészegiedett a győzelem má- ■ járt. Az egy főre jutó termelé- morától, még élete végén is em- : kenység 107 ezer forintról 113 legette, hogy olyan csatát, mint ■ .----------------------------­A bukirnál, soha sem látott, ahol ; az ellenségnek egyetlen embere ! sem maradt életben. • Ekkor megérlelődött benne, az • elhatározás hogy nem elégszik! meg a katonai sikerekkel, hanem : Franciaországban megszerzi a ; politikai hatalmat is. Hónapok ■ óta semmi megbízható hírt nem ! kapott Európából és váratlanul : két vállalkozó szellemű francia ; Megfiatalodott a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz Az elmúlt években és az Idén is egyre több fiatal vállal munkát a füzesgyarmati Vörös Csillag kereskedőtől hallotta meg a leg- • Tsz-ben. Harminc éven alul je- újabb fejleményeket, hogy amíg j lenleg háromszaz szövetkezeti o az egyiptomi expedíciót ve- : gazda dolgozik a közösben. A szö- zette, addig Ausztria, Oroszor- . vetkezet átlagos életkora — 1040 szag es Nápoly hadat üzent a pa- : tagot alapul véve _ 37)5 év Tiz rizsi kormánynak. Itaha elve- • éwel fiatala5b a füzesgyarmati ■ Vörös Csillag Tsz, mint megyénk ! többi termelőszövetkezete! Érthető, hogy a fiatalok miért ... ... i vállalnak szívesen munkát ebben Bonaparte gyorsan döntött. ; a 10 ezer holdas gazdaságban. Jól Annak ellenere, hogy a Fold- • megtalálják anyagi számításaikat, közi-tengeren az angol flotta volt ; hiszen közülük többen évente 30— az úr, négy hajóval és ötszáz em- : 35 ezer forint keresetre tesznek berrel 1799. augusztus 13-án el- ; szert. Ezer tag átlagában majd­hagyja Egyiptomot. Titokban ; nem 25 ezer forint a közösből akar Franciaországba jutni. j származó, egy tagra jutó jövede- (Folytatjuk) ’ lem. szett és a frontokon a franciák általános visszavonulást kezdtek. A direktórium hatalma, népsze­rűsége vészesen csökkent. zésre a fegyelmi felelősségre vonás során kiszabott bünteté­sek sem. A vezetőség igen ritkán köt megállapodást a termelő- szövetkezetben dolgozó család­tagokkal. Sok helyütt a fize­tett szabadságot pénzben vált­ják meg. És sorolhatnánk to­vább az ilyen úgynevezett„ap- róbb bakikat”. Azonban van ennél jóval súlyosabb hiba is, ami sajnos általánosnak mond­ható, ami már a „tűz közelé­ből” távol levő tagok boríték­ját vékonyítja. Ez a jelentés­ben így olvasható: „Általános a vezetőségnek az a törvény- sértő magatartása, hogy kü­lön felhívás nélkül — féléven­ként egyszer — nem számol. be az ellenőrző bizottságnak.” Látszatra ez kisebb mulasztás­nak tűnik. Ám, ha megnézzük, hogy milyen ' károk származ­hatnak az ellenőrzés félre- tevéséből, máris érezzük az ellenőrzés elengedhetetlen szükségességét minden terü­leten. ]V/| ik a leggyakoribban ta- pasztaiható hibák? A vizsgálat tanúsága szerint a szabálytalan leltározás, a sza­bályos leltározás meghamisí­tása, hibás vagy szándékos rossz könyvelések, számviteli „ügyeskedések”, stb. Itt időz­zünk egy pillanatra. Sokan az új gazdasági mechanizmust — amelyben valóban ügyesnek kell lenni — ügyeskedéssel, manipulációval tévesztik ösz- sze. Hogy ez valóban így van, a jelentés néhány példával is szolgál. Így a vésztői Kossuth­ban adócsalás, mérleghamisí­tás, a körösújfalui Rákóczinál adócsalás — egymillió forint Személyes jövedelem eltitkolás, mérleghamisítás. Hasonlóan az orosházi Vörös Csillagnál 1 millió forintot meghaladó mér­leghamisítás áll az „ügyeske­dők” bűnlajstromán. Nem is kell tovább bizonygatnom, hogy milyen károkat okoz a rend­szeres ellenőrzés elmulasztása. A felsoroltokból következik, amit a megyei tanács végre­hajtó bizottsága így határozott meg: „Legfontosabb feladat a bizonylati rend és fegyelem megszilárdítása.” Ennek azon­ban belső és külső kényszerítő tényezői vannak és a jövőben még inkább lesznek. Az első tényező — amit fentebb, az írásban jeleztük — az ellenőr­ző bizottság munkaszínvonalá­nak emelése, igénybe vétele és szerepének növelése. A külső tényezők közül leghatékonyabb a pénzügyi revízió és szükség esetén a megfelelő szankciók alkalmazása. A járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságai az eddig felfedett és a további vizsgálatok során felszínre jö­vő szabálytalanságok megszün­tetésére a jogszabálysértők ellen eljárást kezdeményeznek. Ez helyes! Ám kívánatos lenne több gondot fordítani az „ügyeskedések” megelőzésére. A megelőzés szükségessége azért is fontos, mert a tudatos „ügyeskedést” jelenleg a járási, városi tanácsok pénzügyi osz­tályai csupán bírsággal próbál­ják „megfékezni”. Ez nem elég hatékony, mert a tsz vezetősége nagyvonalúan nem a kárt okozó személyt terheli meg, hanem az összeget a közösből fizeti ki. Következésképpen nő a tagok elégedetlensége, és lehet szidni a rendszert. Ez aztán az ügyes­kedés! De meddig lehet így? Rocskár János A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI GYÁRA íBARNEVÁL) az őszi idényre férfi és női segédmunkásokat felvesz A felvételhez egészségügyi vizsgálat szükséges. VIDÉKI DOLGOZÓK RÉSZÉRE MUNKÁSSZÁLLÁST havi 15 forintért, beutazók részére utazási kedvez­ményt biztosítunk. Kereseti lehetőség férfiaknál 1700—2000,— Ft. nőknél 1400—1600.— Ft között. Az idény december végéig tart. — Felvilágosítást a gyár munkaügyi osztálya ad. 99905

Next

/
Thumbnails
Contents