Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-03 / 178. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET 3£<%(mz£víl tatáalfrm fitdotuánif os tervezés A szocialista társadalom építése mindenkor megköveteli a jövőt fürkésző, az alkotó és kritikus gondolkodást, a kulturális élet tervezésében és irányításában. Ez nagy követelményeket támaszt a vezetői és tervezői kollektívákkal, a kultúra területén munkálkodó állami, párt. és társadalmi szervekkel szemben. Most folyik az őszi Országos Népművelési Konferencia előkészítése. Sok szó esik mind a tartalomról, mind a szervezeti formákról, s azok korszerűsítéséről. A korszerűsítésre való törekvés bonyolult, sok oldalú feladata közül kiemelhető a társadalom művelődésének tudományos megtervezése és a megvalósulás tudományos irányítása. A napirenden levő alapvető célkitűzés, a korszerűsítés megvalósítása megköveteli a mindennapi munka tudományos megalapozását, és a tudományos távlati tervezést is. A műszaki-tudományos forradalom, általában a tudományos gondolkodás növekvő igényének időszakában, amikor a tudomány termelőerővé válása lehetőség • és szükséglet is, nagy jelentőségre tesz szert a tudomány eredményeit mind hatékonyabban alkalmazni tudó dolgozók nevelése, képzése és továbbképzése. Az iskolákban szerzett alapismeretek egyre rövi- debb ideig elégségesek a termelő vagy társadalmi élet bármely területén. A feladatok megoldásához állandóvá és tervszerűvé kell tenni a továbbképzést a dolgozók valamennyi rétegében, mérnököknél és köz. gazdászoknál csakúgy, mint a munkásoknál, parasztoknál, orvosoknál és pedagógusoknál. A nagyobb tudás nem egyszerűen csak a vezetőkkel szembeni követelmény, hanem általános, minden dolgozóra vonatkozó igény. Q lyan korban élünk, amikor a képzés nem fejeződik be az iskolapad elhagyásával, hanem tovább folytatódik, megszakítás nélkül. Ezért korunkban a továbbképzés minden formája a nappali iskolai tanulással egyenrangúvá válik. Megtervezése legalább olyan követelmények elé állítja a szakembereket, mint az iskolai oktatás tartalmi és didaktikai feladatainak megoldása. Az ismeretterjesztés, könyvtár, televízió, rádió, művelődési ház, stb. munkája összehangoltan kell, hogy jelentkezzék ebben a folyamatban, amelyben kifejezésre jut az önművelés, művelés és nevelés is. Éppen ezért a művelődés megtervezésénél figyelembe kell venni az összes többi társadalmi folyamatot. Tartalmát, céljait, a fejlődés ütemét és a felhasználásra kerülő eszközöket alapvetően az adott hely gazdálkodása, termelési struktúrája, társadalompolitikai helyzete, a lakosság adott műveltségi szintje határozza meg. A művelődés tudományos tervezése tehát kiterjed olyan jelenségek alapos vizsgálatára is, mint a lakosság anyagi helyzetének javulása és szabad idejének növekedése. A művelődés tudományos tervezése a tartalmi célkitűzéseken túl figyelembe veszi a megvalósítás eszközeit, azok működtetési elveit, a feladatrészek sorrendiségét. De a tudomáZsadányi Lajos két verse: Füstté válik Füstté válik a nyár, huss, — elrepül a madár, a kéklábú madár. Nem sétál zölderdőbe... De mit is akarnék tőle? Nyoma sincs már hangja sincs már. Hiába kiáltok utána; bezárja a tél kalitkába. Hét lakat őrzi már, nem jön vissza a madár füstté válik mint a nyár. Köszöntünk, Emberiség Köszöntünk Ember, Emberiség [háromszáznyolcvanhatezer] kilométer távolságból. A Nyugalom tengerén járunk, békesség fogja át szívünket és olyan csend, hogy ilyet még álmodni se mertünk. Most nem gondolunk háborúkra, csak arra, hogyha visszatérünk hozzátok áthozzuk e néma égitest üzenetét! nyos tervezés szükséges az intézmények létrehozásánál, esetleges átalakításánál is. A célszerűséget, a művelődés valóságos helyi igényeit tartsuk szem előtt egy-egy új intézmény létrehozásánál. Például klubot csak ott hozzunk létre, ahol igény van rá és nem ott, ahol még nincs. 'J’udományos tervszerűségre kell törekednünk a rendelkezésre álló káderek elhelyezésében és foglalkoztatásában is. Ma a művelődés területén több tízezer főállású és tisztelet- díjas dolgozik. Foglalkoztatásuk sajnos nem minden esetben célszerű. Például a művelődés országos, megyei és városi igazgatási és intézményi apparátusában dolgozik, a jól képzett személyi erő jelentős hányada, és ahol a tulajdonképpeni gyakorlati tevékenység folyik, kevés a megfelelő munkaerő. A tudományos tervezés és a tervek megvalósítása szükségessé tenné az arányok megváltoztatását. A tartalmi követelmények előtérbe kerülése módosítást sürget a munka eredményének számonkérésében. Ma még gyakran fellelhető a káros „statisztikai szemlélet”. Az egyes intézmények és szervek munkáját elsősorban úgy értékelik, hogy például mennyi könyvet olvastak az emberek, mennyien vettek részt ismeretterjesztő előadásokon, mennyi a tagja az öntevékeny művészeti csoportoknak, vagy szakköröknek. A népművelési munka eredményeinek ilyen egyoldalú számonkérése csak arra ad választ, hogy milyen a számszerű fejlődés üteme és végeredményben olyan szemléletre szoktat, amely szerint csak' a résztvevők száma fontos. Szakítanunk kell az eddigi mennyiségi szemlélettel és az új követelményeknek megfelelő tartalmi célkitűzések megvalósítását kell megkövetelni. És itt nagyobb türelemre, bizalomra van szükség, mint amennyit eddig ezen a területen tapasztaltunk. A tervezés tudományos alapokra helyezése megköveteli, hogy a kultúrára és a tömegek művelésére szánt anyagi javak elosztásában is levonjuk a szükséges konzekvenciákat. A kulturális értékrendszer piramisának a csúcsára a tudomány került, és a tudományos világlátás kialakítása egyre sürgetőbb —, mindebből következik, hogy az anyagi ráfordításoknál is érvényesítsük ezt a követelményt. Ennek végső következménye kell, hogy jelentkezzék például a kul- túrházak szakköri tevékenységében, az ismeretterjesztésben és az egyes művelődési intézmények költségvetésében. Vonsik Gyula Szokolay Sándor Tanya Egy fél ív papír August Strinberg írása z utolsó bútor szállító kocsi is elindult. A bérlő, fiatalember, kalapján gyászszalag, még egyszer körüljárta a lakást, hogy megnézze, nem felejtkezett- e meg valamiről. Nem, semmit nem felejtett el: abszolúte semmit. Úgy ment ki a folyosóra, hogy szilárdan elhatározta, nem gondol többé arra, amit ebben a lakásban élt át. De... de a folyósón a telefon mellett a falra volt szegezve egy fél ív papír, különböző kézírásokkal teleírva; néhol tintával, tisztán és olvashatóan, máshol fekete vagy piros ceruzával odavetve. És rajta volt az egész szép történet, ami a két év alatt lejátszódott. Minden, amit el akart felejteni. Egy darab emberélet fél ív papidé szerencséjét nem tudta megtartani és elbukott, menthetetlenül; el kellett utaznia messzire. Most úgy látszik, valami új lépett be a házastársak életébe. Női kéz írása; ceruzával: az asszony. Milyen asszony? Igen, az. A nagy- kabátos, részvevő arcú, aki olyan halkan jár, és sosem az ebédlőn keresztül, hanem a folyosón megy a hálószobába. Alatta: Dr. L. Először jelenik meg rokonnak a neve. — Ez áll ott: mama. Anyósa, aki diszkréten visszahúzódott, hogy ne zavarja az új házasokat; de most a szükség óráiban idehívják, és ö örömmel jön, mert szükség van rá. ság, kékkel és pirossal: a munkaközvetítő iroda. Felmondott a bejárónő; újat kell keresni. — Gyógyszer- tár. — Sötétedik! Tejcsarnok. Itt tejet rendelnek. Pasztőrtejet. Hentes stb. A háztartásról telefonon keresztül kezdenek gondoskodni. Hiszen a háziasszony nincs a helyén. Nincs; mert ágyban fekszik. Azt, ami most következik, nem tudta a férfi elolvasni. Mintha fuldoklana; elsötétül minden a szeme előtt. De mégis ott áll: Temetkezési Vállalat. Ez éppen eleget mond. — Egy nagy és egy kicsi. Mármint koporsó. Ezután már semmi sem állt a sárga papíron. De a férfi ajkához emelte és betette a táskájába. Két perc alatt átélte életének két évét. Már nem görnyedt meg, amikor kilépett. Ellenkezőleg. Felszegte a fejét; boldog, büszke ember. Mert érezte, hogy abban volt része, ami a legszebb. Amit nagyon sokan — szegények! nem is ismernek. ron. Kezébe vette: élénksárga géppapír. A kandallóra tette az ebédlőben, és föléje hajolt. Kezdte olvasni. Legfelül állt a neve: Alice. A legszebb név, amit akkor ismert; hiszen a menyasszonya neve volt. És a telefon — 1511. Mint egy Majd nagy összevissza- Fordította: Árus Erika Sass Ervin: Felfedezések kora MIT ÉR AZ EMBER? zsoltárszám. Alatta következett a bank. Ott dolgozott — a szent munka, amely kenyeret, otthont és feleséget ajándékozott neki. De a számot mégis áthúzták. A bank csődbe jutott, de neki sikerült „átmentenie” magát egy másik bankhoz; rövid, de mindenesetre nagy nyugtalanságban eltöltött idő után. Azután ez állt rajta: virágüzlet és bérkocsi. — Az eljegyzés; zsebe tele volt pénzzel. Majd: bútorüzlet, lakberendezés. Szállítócég: beköltöznek. Az operaház pénztára: 5055. Fiatal házasok és vasárnaponként az operába járnak. Legszebb óráik, amikor ott ülnek a csendben és átadják magukat a szépség és harmónia függönyön túli álomvilágának. Emitt egy férfinév következik, áthúzva. Barátjuk volt, aki eljutott ugyan egy bizonyos társadalmi fokra, Engem úgy szeretnek, hogy szeretni jobban nem lehet, koszorút vennének, szép kereket, s a szalagon búcsúzó sorok zokognák, hogy amit tettem itt e Földön emberi volt és dicséretes. Zene is szólna. Beethovent idéznék. S a jobbak, kik valóban szeretnek, a gyász-arcúakat döbbenten néznék. DAC Dózsává lenni szeretnék, hogy népemért vegyem országfelrázó markomba a kardom! — Pardon, — fintorít rám egy jól szabott új báró. — Brávó! — lelkesedem, pajtás, az etikettet hamar megtanultad! De a jövőd dőzsább lesz-e mint a múltad?! ENYHÜLÉS Ö, ez a kor de nehéz, a jó barát de kevés, az igaz' szó de nehéz, ki viseli de kevés, mégis mégis csak azért is kéken enyhül messzebb már.
