Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

1969. augusztus 26. 4 Kedd Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit A gazdasági * döntőbizottságok A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével jelentésen megnőtt a gazdasági döntőbizottságok feladata. Ez abban áll, hogy az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szervezetek között a gaz­dasági tevékenységük során létrejött szerződésekből keletkezett, va­lamint egyéb polgári jogi vonatkozású vitákat, valamint a jogsza­bályok szerint döntőbizottsági eljárásra tartozó más ügyeket el­döntik. A gazdasági döntőbizottsági szervezet a Központi Gazdasági Döntőbizottságból és a fővárosban, valamint a megyék székhelyein szervezett gazdasági döntőbizottságokból áll; a felügyeletet vala­mennyi fölött az igazságügyminiszter gyakorolja. Gazdasági döntő- bizottsági útra tartoznak a szerződéskötési kötelezettség körében (továbbá, ha a felek közös megegyezéssel fordulnak döntésért a gazdasági döntőbizottsághoz, ezen a kötelezettségen kívül is), a szerződés megkötése, módosítása, felbontása vagy megszüntetése kapcsán keletkezett vitás ügyek; az állam, az állami gazdálkodó szervezetek és az állami költségvetési szervek, a szövetkezetek, azok szövetségei és központjai, a szövetkezeti vállalatok, vízgazdálkodási társulatok, továbbá társadalmi szervezetek között keletkezett szer­ződésszegési és egyéb polgári jogi vonatkozású vitás vagyoni ügyek, végül a külön jogszabályban meghatározott egyéb ügyek. A Központi Gazdasági Döntőbizottság hatáskörébe tartoznak azok a külkereskedelmi vonatkozású ügyek, amelyekben legalább az egyik fél külkereskedelmi tevékenységet folytat; azok az ügyek, amelyekben az egyik fél a Honvédelmi Minisztérium, a Belügymi­nisztérium vagy ezek felügyelete alá rendelt szervezet, az Igazság­ügyminisztérium Büntetésvégrehajtási Országos Parancsnoksága, vagy a munkásőrség, továbbá azok az ügyek, amelyek egyébként honvédelmi vonatkozásúak; végül azok, amelyekben az eljárás tár­gyának értéke szerződési ügy esetében az egymillió forintot, egyéb ügyben a százezer forintot meghaladja. A megyei gazdasági döntőbizottságok hatáskörébe tartoznak azok a gazdasági döntőbizottsági útra terelt ügyek, amelyek nem tartoznak a KGD hatáskörébe. A megyei döntőbizottságok közül ezekben az ügyekben az az illetékes, amelynek területén az alperes székhelye van. A Fővárosi Gazdasági Döntőbizottság kizárólagos illetékességébe tartoznak a bankszerű műveletekből keletkezett olyan ügyek, amelyekben az egyik fél állami bank, továbbá a va­súti fuvarozási ügyek. Minőségre vonatkozó vita esetében az eljá­rást annál a gazdasági döntőbizottságnál is meg lehet indítani, amelynek területén a kifogásolt termék van. A gazdasági döntőbizottság eljárását keresetlevél alapján vagy pedig hivatalból indítja meg. Hivatalból akkor kell az eljárást megindítani, ha valamelyik fél a jogszabályok szerint kötelező ke­resetindítást indokolatlanul elmulasztotta vagy valamely szerződés ellentétben áll a népgazdasági érdekekkel. A tárgyalást általában a gazdasági döntőbizottság hivatali helyiségében tartják, de szükség esetén — különösen, ha helyszíni szemlére van szükség — azt má­sutt is meg lehet tartani. A tárgyalás egyébként nem nyilvános; azon a megidézetteken kívül csak a felek felügyeleti szerveinek képviselői, valamint azok lehetnek jelen, akiknek ezt a gazdasági döntőbizottság megengedi. A gazdasági döntőbizottsági eljárásban hozott, fellebbezéssel megtámadható elsőfokú határozat és végzés jog­erőre emelkedik, s végrehajthatóvá válik, ha a jogosultak fellebbe­zési jogukról lemondanak, illetve a határozat ellen fellebbezést — az arra biztosított határidőn belül — a jogosultak nem terjesztet­tek elő. A gazdasági döntőbizottságok elvi irányítását az egységes jog- gyakorlat biztosítása érdekében a Központi Gazdasági Döntőbizott­ság látja el. Újlaki László dr. FELSŐFOKÚ, ILLETVE MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUMOT VÉGZETT liatalQkat iparszer« sertéstelepre szakmunkára azonnal felveszünk. Arra alkalmas fiúk továbbtanulását elősegítjük. Jó kereseti lehetőség! Kultúrált ellátást térítés mellett biztosítunk. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. JELENTKEZNI LEHET: Mezőhegyes! Állami Gazdaság személyzeti vezetőjénél. 722 Egy lezárt laká Kit nem érdekelne a mai la­kásínséges .világban hogy Békés­csabán, a hatodik kerület, Degré utca 17 számú családi házban van egy szoba, konyha, kamrás lak­rész, amely már 2 éve lezárva áll! ' A csak 2 szobából álló kis ház olyan, mintha hosszában ketté­vágták volna. A kapu felőli nagy ablak, a redőnyök szépen lefestve, rendbe hozva, a másik rozsdásan, piszkosan feketéllik. A sötét szo­bából dohos szag árad. Harminc év óta nem volt kifestve, a vil­lany sem ég benne, -mivel a volt lakók a közös óráról, saját kéré­sükre, lekapcsolták a világítást, mondván, nekik jó a petróleum- lámpa is. A történet elég bonyolult. A je­lenlegi háztulajdonosok, Palyusik János és felesége csak 2 éve lak­nak itt az egy szoba, üvegveran- dás lakrészben, 10 éves asztmás kislányukkal. Konyhának a tolda­léképületben levő kis nyári kony­hát használják, kamrának a cse­réptetős fáskamrát, ahol az évsza­kok szerint vagy megfagy, vagy megromlik az étel. A ház a háború, előtt épült, Palyusikné szüleié volt. S mivel akkoriban munkájuk Pitvarosra kötötte őket, kiadták bérbe Gsi- csely György gazdálkodónak és két gyermekének. A felszabadulás után az akkor már özvegy háztulajdonosnő haza­költözött fiával, menyével az egyetlen szobába. Édesanyjuk ha­lála után a két testvér megegye­zett abban, hogy Palyusikék meg­veszik a másik örököstől a fél ház­részt — áld' azután el is költözött onnan. Időközben Csicselyék lánya, fia is családot alapított, saját lakással rendelkeznek, s így Palyusikék cserelakást ajánlottak az idős Csi- csely-házaspórnak. A csere nem jött létre. Csicselyné azután rö­videsen meghalt, a 83 éves Csi- csely bácsit lánya magához vette, s most is ott él a kényelmes Mokri utcai modern lakások egyikében. I A lakást lezárták. Azóta csak i a régi festékréteg pereg tovább a falról, a szalmazsákok rohadnak j az üres ágyakban, egy asztal, pár I szék árválkodik még ezen kívül a romladozó lakrészben. De mégis! j Van itt élőlény elég! Svábbogarak j százai bújnak ki estefelé a két szó. | hát elválasztó ajtón, pincebogara- j kát és más titokzatos férgeket I ! sepregetnek össze Palyusikék és egy ízben, dokumentumként nagy I bádogdobozba gyűjtötték össze az az napi zsákmányt. Erre azért volt szükség, mert az egészségügyi osztálytól kéré­sükre kiszálltak. A lakásba ugyan nem jutottak be, mert Csicselyék a felszólítás ellenére se jöttek el a kert kulccsal, de még így kívül­ről is megállapították — amit e sorok írója is —> hogy ez a dohos, piszkos lakás egészségtelen és rontja Palyusikék tiszta otthoná­nak levegőjét, ami az asztmás kis­lánynak még fokozottabb veszélyt jelent. Az orvosi bizonyítvány, amit az ifjabb Csicsely szerzett be apja egészségi állapotáról azt igazolja, hogy az idős ember érelmeszese­désben és egyéb, az idős korral együtt járó betegségben szenved. Ezt az igazolást a járásbíróságon mutatta fel az apja képviseletében megjelent férfi, majd hozzátette: „Amint apám felgyógyul, vissza­költözik a lakásba!” A bíróság ennek alapján eluta­sította Palyusikék kérelmét, hogy a nem tanácsi kezelésben levő há_ zukban a lezárt lakrészt megkap­hassák. Csicsely bácsi azóta sem gyógyult meg. Vagy ha igen — akkor sem képzelhető el, hogy egy 83 éves ember egyedül éljen, és gondoskodni tudjon magáról, ő jó helyen van a lányánál — de -ha mégis önálló lakásra vágyna, Palyusik Jánosék szívesen gondos­kodnának neki megfelelő otthon­ról. Sajnos, még csak szóba sem állnak velük. Hogy mi a céljuk, ki tudhatja? Azt viszont elérték, hogy két dolgozó ember és beteg kislányuk életét megkeserítik, ezenkívül súlyos anyagi kárt okoz­nak a ház nagyobb részének lassú tönkremenésével; Ügy hisszük, van még fórum, ahol ezt az ügyet igazságosan ren­dezni lehet Sándor Magda Új iskolák, óvodák vidéken A szeptemberben kezdődő új tanévben mind a fővárosban, mind vidéken több új alsó- és középfokú oktatási intézmény kezdi meg működését. Ezek egy része már szeptember 1-én, a töb_ bi pedig az év végéig megnyitja kapuit. Űj óvodát kap a Bács megyei Ágasegyháza, Helvécia, Jakab- szállás, Jánoshalma, Kecel, Békés megyében: Körösújfalu, Borsod­ban: Tiszaszederkény, Erdőbénye, Cigánd, Vajdácska, Csongrád me­gyében: Nagymágocs és Nagylak, Fejér megyében: Alsószentiván és Dunaújváros, Győr megyében: Barbacs és Iván, Hajdú megyé­ben: Tiszagyulaháza, Hosszúpályi, Heves megyében: Eger és Nagyút, Somogybán: Inke, Szabolcsban: Tiszakanyár, Szolnok megyében: Jászberény, Tolnában: Fürgéd, Veszprém megyében: Tapolca és Ajka, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden is átadnak új óvodákat. .Tovább bővül az általános isko­lák hálózata is. Borsod megyében csaknem 20 millió forintos állami beruházással két új tanintézet ké­szül el: Tiszaszederkény ben 16 tantermes szakközépiskolában, Bódszilason pedig 8 osztálytermes új általános iskolában kezdik meg a tanítást szeptemberben, az Eger­ben épülő szakközépiskola 16 tan­terméből az idén nyolcat már birtokba vesznek a diákok. Bács- Kiskun megyei Kelebián hat osz­tálytermes új iskola várja a tanu­lókat, Tompán pedig — a körzete­sítés! programnak megfelelően — száz tanyai gyereknek rendeznek be hétköznapi diákotthont. Kis- kunmajsán és Jánoshalmán új gimnázium építését fejezik be. Komárom megyében is több új tanintézet nyílik. A már csak­nem húszezer lakosú fiatal bá­nyászvárosban, Oroszlányban a negyedik általános iskolát adják át. Dorog 12 tantermes gimná­ziummal gazdagodik. Dunaújvárosban augusztus vé­gén adják át rendeltetésének a 13 tantermet és 5 műhelytermet ma­gában foglaló korszerű szakközép- iskolát. Veszprémben 200 tanuló befo­gadására alkalmas fiúkollégiumot adnak át, a zirci középiskolások pedig új, nyolctantermes gimná­ziumban kezdik meg a tanulást. (MTI) FOKÚUL A FOLD ENDRE RISREGENrE í. November negyediké. Már egy napja halott nagyapa. Ott fek­szik kiterítve, hímzett szemfedő­vel letakarva, a félhomályos szo­bában. Csukva a szeme, nem szól eZután senkihez, nem kérdezi meg soha többé Andristól: „Mi­re készülsz, édes fiam?” Laci öccsének nem farag többet szán­kót, nagymamával nem vitatko­zik soha többet arról, hogy kell-e az imádság az embernek, és érdemes-e egy jajszót is kiej­teni az életben... Andris kerékpárra ülve vjtte a szomorú hírt falujukba. Lá­badozó apja otthon maradt. And­ris, Laci öccse és édesanyja vo­nattal jöttek a temetésre. Most nem lehetett alkalmi kocsira les­ni. Ahogy csak ült-ült, kicsit me­rev tartással, né‘ha néha az éne­keskönyvbe nézett, s olykor lop­va a szemét törölgette. Fekete ' ruha volt rajta, a fején fekete kendő és arcán valami furcsa ünnepélyesség. Soha nem látta ilyennek Andris az anyját. Ilyen szépnek, fiatalnak és büszké­nek... Nem is gondolta, hogy van fekete ruhája is. Otthon elnyűtt ruhákban járt, hol rossz férfíks- bátbari, hol kopott női ruhában, foszladozóvá mosott kötényben és fehér hajjal. Csak a kontya körül csillogott néhány fekete hajszál. Pedig az anyjuk csak negyvenéves. Most, ebben a fe­kete ruhában sokkal fiatalabb- nak látszott, mint egyébkor. A városba érve úgy mentek végig a hosszú főutcám hogy anyjuk egy kicsit mindig' szaladt is. Andris darabosan, férfimódra lépegetett, Laci öccse is tudta tartani a tempót, csak anya fu­tott mindig egy-egy keveset, hogy le ne maradjon. Több ba­tyuval jöttek. Soha nem utaztak csomag nélkül, bárhová mentek, ha csak egy napra is, a kezük mindig tele volt. Anyja vitte mindig a legnehezebb terhet. Ami nehéz volt, magánál tartot­ta. Andris egyre az anyját leste, s szerette volna annak könnyeit a szívével törölgetni. Hirtelen megálltak a sarkon, a Gyorokiék kertje mellett, és anyja újra megtörölte a szemét. Aztán tovább siettek. Befor­dultak a Cányi-közön. Már oda lehetett látni nagyapáék zsupp. födeles, kicsi ablakú házikóját. Osí és Ica, Andris unokatestvé­rei a kis kert lábánál, a körgá­ton ácsorogtak és onnan nézeget­ték a kanál isi rétet. Olyan volt az a pusztaság a kis kert mö- -gött, mint aminek nincsen vége... Messze lehetett látni, nagyon messzire lehetett gondolni... Andrisék intettek a lányoknak, s dobogó szívvel léptek a pit­varba. Víz forrt a sparhelton, s a sütőben krumpli sült. Jobbra, a szobában feküdt nagyapa. Kö­zépre húzott ágyban pihent ün­neplő ruhában. Nagyanyó mel­lette ült a széken és egyre a „sztár ej sít” — az egyházszolgát figyelte. Nem hívott ugyan sztá- rejsit, mert még nem kapott nagyapa fizetéséből semmit a kezéhez, de a pap segédje, az öreg sztárejsi eljött ingyen is. Régebben átjött a szomszédból Bénák bácsi és Italos-Marka né­ni is, aki módos asszonyból zül­lött koldussá, s halottas énekeket énekeltek. Az asztalon a szoká­sos, frissen sült pogácsa, és a pálinkásüveg csak addig állt ott érintetlenül, míg Marka néni leplezetlen mohósággal bele nem kóstolt. Először csak egy pohár­kával hajtott fel, egy perc múl­va kettővel, aztán kitöltött a ne­dűből mind a három pohárkába és lopva megiszogatta. A pogá­csa továbbra is érintetlen ma­radt. Egyszerre Marka néni ab­bahagyta az éneklést, és rákiál­tott nagyanyóra: — Miért kell egy 77 éves öreg­nek tetőre mászni!? Mit űzet ér­te az uraság, hogy leesett az urad?! — A jó isten.;. — próbálta el­kezdeni nagyanyó, de Marka né­ni fölállt, igyekezett egyenesen,- tántorgás nélkül állni, s belevá­gott nagyanyó szavába: — Te, te... higgy az istenben, de én aszondom, értem ne húz-, zátok meg a harangot, csak a kántor énekelje el, hogy „Most van a nap lemenőbe’...’” Bénák bácsi vezette ki a botladozó Marka nénit, s míg vissza nem jött, a kántor egyedül énekelte: „Jer, temessük el a testet...”­Andris anyja megfogta két fiá­nak a kezét, úgy léptek a halót, tas szobába. Nagyanyó eléjük ment, az anya hang nélkül át­ölelte. Sokáig, nagyon sokáig tartották így egymást. Aztán a meny, a kis fürge anya szétnyi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents