Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-25 / 195. szám
1969. augusztus 24, 9 Vasárnap Kő virág Különös ez az augusztus. Hűvös és esős. Párás és nyirkos. Mint északon. Ilyen lehet a skandináv ősz. Ez a délután is. Kémények köré fonódó, isg&Sdí lombú fákat köd békly óba kötöző lomha felhőrongyokkal. Szürke épület. Hatalmas, ám mégis jelentéktelen ablakkal. Óriási üvegtábla apró kockákra szabdalva. Kopár udvar. Azelőtt fák nőttek, és árnyék is volt egy kevés. Most mészfoltok, kővé dermedt habarcs. Sokan járnak az alacsony kerítés előtt. A járókelő felpillant — ha egyáltalán felpillant —, aztán megy tovább. Ismerős épület, egy mozaikrendszer kockája. A mozaiktáblát városnak. a kockát szociális otthonnak hívják. 0 A nyugdíjas élet sok esetben rendkívüli testi-pszichikai változást eredményezhet — írja a pszichológus. A megszokott testi- vagy szellemi munka hirtelen abbahagyása az idegrendszerre nem hatástalan. Sok idős ember nem tud mit kezdeni szabad idejével. Ha nem tapasztalja a társadalmi megbecsülést továbbra is, ha elveszti megszokott környezetét, ha lassan megnőnek és elkerülnek tőle gyermekei, elfoghatja a magányosság fájdalmas érzése. — Ez ellen mindent megteszünk. Kultúrterem, nálunk társalgónak nevezik, televízió és rádió... csak látta volna mi volt itt a Táncdalfesztivál alatt... És a könyvek. Nincs ugyan saját könyvtárunk, de a Megyei Könyvtárba majdnem mindegyikük jár. Modem kis szoba. Világos bútorok, derűs színű függönyök. Horgolás. Sok apró kézimunka. Itt készült valamennyi. Urbán And- rásné, a békéscsabai „B” szociális otthon vezetője elgondolkozva rajzolgat az előtte fekvő papírlapra. — Akad probléma persze... — Mivel Stefancsdk Pál, a szarvasi szociális otthon vezetője is itt van, a krónikás örömmel tapasztalhatja, hogy valóságos kis kerékasztal konferencia álakul ki. — Mindjárt a legelső; jó dolog, ha humánus szempontok szerint létrehozunk egy ilyen intézményt. Fiatalabb generációk szemszögéből nézve ez éppen elég, valójában a szociális otthonban sok a „házon belüli” probléma is. Olyan öregek kerülnek ide, akik feleségükkel vagy egymaguk éldegéltek, most helyszűke miatt 10—12 ágyas szobába kényszerülnek. Legalábbis a szarvasi gyakorlat szerint. — Nézzünk egy idős asszonyt: azelőtt házigazdaként ő döntötte él, hogy otthon milyen legyen a leves, a második fogás, milyen salátát tálaljon, vagy hogyan rendezze be a lakását.:. szóval egyéniség volt. Nálunk is, másutt is minderre kevés lehetőség van. —' Minél nagyobb foglalkoztatottságra van szükség. Nem, ne legyen valamiféle munkaterápia, de adjon lehetőséget a fantáziának. a munkakedvnek. Foglaljuk le őket, de ez ne legyen teher. Otthonra van szükségük, teremtsünk tehát igazi otthont. © Társulások a n Szeghalmon, a „Sárréti” Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet égisze alatt két társulás működik: a méhészeké és a nyúlte- nyésztőké. A méhésztársulásnak 29 tagja van és a 800 család méh- től ebben az évben 90 mázsa méz leadására kötötték szerződést. Az első félévben a leszerződött méz mennyiségének 40 százalékát adták le. Minden remény megvan arra hogy idei vállalásukat az év végéig teljesítsék. A riyúltársulás taglétszáma 50. Törzsállományuk 250. Erre az évre szerződésileg 72 mázsa meny- nyiségben 2885 nyúl leadására vállalkoztak. Az idei szerződéses mennyiség jelentős növekedését nagymértékben elősegítette a nyúl kilogrammonkénti árának 22,— forintra történő emelkedése. Ez a tény a társulás tagjai számának emelkedésére is kedvező hatással volt S, miközben a tagok szívesen foglalkoznak a nyúlte- nyésztéssel, az ÁFÉSZ is megtalálja számítását. B. I. — Olyan nincs! Még hogy mi unatkoznánk?! — Klein Borbála, Antalfia Jenőné és Fein Katalin harsányan tiltakozva tessékelnek be a „lányszobába”. Példás rend. Csinosan megvetett ágyak, a kinti szürkeség ellenére is vidám színek. — Van itt munka; sepregetés, szobarend, aztán séta és olvasás. Hogy mennyit olvasunk, ha tudná.... most például azt a Berke- sit. Nem valami jók az idegeim... Tudja van egy módszerem, ha látom, hogy lesz valami pif-puf, akkor lapozok néhányat. Kihagyom az izgalmas részeket. Aztán a televízió. Jó kis szám az Egy fiú a házból és a Nem vagyok teljesen őrült..Nem is tudom, mit szidtak azon. a táncdalfesztiválon annyit. Végignéztük, az elejétől a végéig. Nappal nem alszunk ám... éjszaka igen, az arra való... Ja, és aztán ne felejtse ám odaírni, hogy ebben a lányszöbában 60 és 70 év közöttiek laknak. — Dolgozom, nem lehet azt abbahagyni ... az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnál. A társadalmi bíróság elnöke vagyok. Aztán szakszervezetben segítek, és a népi ellenőrség ... csak ez a betegség ..., de ha meggyógyulok, megint dolgozni akarok, akkor talán még gyorsabban megy. Jó, igen, jó itt. Nem is mennék sehova ... Odakint sötétedik. A földszinten zsibongás, széktologatás. Beszélgetésfoszlányok. Kész a vacsora. o Kint szitál az eső, ezüstfüggönyt húz a fénycsövek köré. Az épület beleolvad a sötétbe. Belül lüktet; laSabban és más tempóban, mint a város, de él. Fénnyel, sok humorral és meleggel. Kívülről? Szürke, morcos, mozdulatlanná csontosodott gigászi növény. Parafás kérgű öreg virág. Kővirág. Bencsik Máté Kinek hasson? Lehet-e harmodosztályú alapanyagból elsőosztályú árut készíteni? Alig hihető, hogy sok olyan műszaki ember van, aki erre a kérdésre igennel válaszol, kivéve a Sarkadi Építőipari Ktsz vezetőit. Ök ugyanis ezt tették. Leminősített alapanyagból elsőosztályú végterméket, pontosabban szólva, nyílászáró szerkezeteket gyártottak. Elsőosztályú-e a bébiruha? Nem minden esetben. A Tót- komlósi Háziipari Szövetkezetben legalább is ez igazolódott be. A megvizsgált elsőosztályúnak minősített tíz ruhácskából öt nem felelt meg az első osztály kritériumának. Ha fest a bútorszövet, bútorhuzatként és párnaként is fest. S ha már ilyen hibás, nem lehet elsőosztályú. A Szarvasi Háziipari Szövetkezet azonban nem így értelmezi. Az általuk gyártott bútorszövetet a bútorgyár visszaküldte azzal, hogy festése hibás és feldolgozásra alkalmatlan. A szövetkezet azonban ezt aligha vette figyelembe, amikor kis bútorok kárpitozására párnák és falvédők készítésére felhasználta és elsőosztályú termékként értékesítette. Ilyen és hasonló megállapításokat tartalmaz az a jelentés, amelyet a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság készített az ipari termékek minőségvédelmének vizsgálatáról. önkéntelenül felmerül a kérdés, milyen meggondolások vezetik ezeknek a vállalatoknak vezetőit? Arról lenne szó, hogy meg nem érdemelt többletjövedelemhez jussanak? Erre kell gondolnunk, hiszen más magyarázatot nem találunk. Mint ahogyan arra sem, hogy a minőség- ellenőrzés sok termelőegységnél másodrangú vagy rosszabb esetben, tlzenrangú kérdés. Hogy a „felminősített” termék magasabb áron kerül forgalomba valódi értékénél, és ez számunkra zsebet érintő kérdés, ez úgy látszik, egyeseket kevésbé érdekel. Az, hogy keményen megdolgozunk minden forintért és pénzünkért, valóban értékének megfelelő árut akarunk kapni, sem hatja meg őket. Mi hát számukra a mértékadó? A haszon. Tisztességes-e az ilyen manipulációval szerzett többletjövedelem? A manipulálok is tudják, hogy nem. B. J Kísért a múlt Egy brutális apa a bíróság előtt © — Elmúltam ám százéves is, leikecském ..; Pollák Áronné, bizonytalan találgatásunk után haragosan tiltakozik —, itt volt látogatóban az ükunokám valamelyik nap. Négyéves már... Hogy nőnek ezek a mai gyerekek. Mit csinálok napközben? Olvasok. Most megerőltettem kicsit a szemem, de amúgy Jókait meg a mostani magyar írókat szeretem a legjobban. Televíziót is nézek ... a gazdasági műsorok érdekelnek... meg a cigányzene, mert ezek a mai nóták már túl gyorsak nekem. Nem akartam én soha elmenni innen, aranyos ... Sehol sem éreztem ilyen jól magam ... itthon vagyok, miért is mennék? 0 — Most ünnepeltük az 50. háPénteken délután tárgyalta a Szeghalmi Járásbíróság Fekete Lajos, 48 éves szeghalmi lakos ifjúság elleni bűntettét. A tanúvallomások során fény derült egy példátlan gyermekkínzási bűncselekményre. A vádlottnak hét gyermeke van. Közülük hat állami gondozott Néhány évvel ezelőtt Feketét a bíróság javító-nevelő munkára ítélte, mert gyermekei eltartásáról nem gondoskodott. De ezt követően sem vállalt rendszeres munkát. 1968 júniusában a gyógypedagógiai intézetből hazalátogató 15 éves Elemér nevű fiát nem engedte vissza az intézetbe. Emiatt az állami gondozást megszüntették. A vádlott ekkor a szeghalmi Rákóczi Tsz gulyása volt. A fiú egy darabig vele dolgozott. A vádlott később kilépett a tsz-ből, s magánfuvarosoknál vállalt munkát. Elemér az új miín- kahelyén is segített apjának. Viszont a fiú ruházatáról és élelmezéséről nem gondoskodott. A tanúk állítása szerint Elemér télen rongyokban didergett, s a szomszédok adtak neki enni. 1969 januárjában arra kérte Fekete Lajos a fiát, hogy menjen a termelő- szövetkezet központjába, és szerezzen neki kukoricát. Elemér a hajnali órákban el is indult. Zsákját megpakolta, de nem járt szerencsével. Az éjjeliőr tetten érte. A vádlott erre megverte a fiút, majd sietett feljelentést tenni ellene a rendőrségen. KIKÖTÖTTE A FIAT Húsvétkor a kútágashoz kötötte, a gyógyulásról. És a jövőről. zassági évfordulónkat, az unokánk miközben ő és felesége moziba meglátogatott, itt volt és beszél- mentek. A szomszédasszony, Dá- gettünk. Mindenféléről. nyi Terézia kiszabadította a fiút, Hirschl Mihály és felesége csen. aki segített az asszonynak meg- desen ülnek egymás mellett. Hosz. ; etetni a jószágot. Viszont ezt kö- szú mondatok. Múltról, a hosszú vetően arra kérte Teréz nénit, betegeskedésrői, az operációkról,, hogy kötözze vissza, mert ha az apja megtudja ezt, darabokra tépi. Elemér vallomása szerint apja három esetben tett így. Egy ízben az istállóban hátratekerte a kezét, a mennyezet gerendájára kötötte ki. Csak a lábaujja érte a földet. Fél órán át csüngött ebben a keserves helyzetben. Fekete Lajos azzal védekezett, hogy katonakorában őt is hasonló módszerekkel nevelték rendre. A szomszédok szóltak az apának, hogy bánjon másképpen a gyerekkel. Erre haragra gerjedt, AZ ÜJKÍGYÓSI ARANYKALÁSZ MG TSZ olajtüzelésű szeszfőzdéjét üzembe helyezte. Bérfőzést vállalunk bármilyen mennyiségben, vidékiek előnyben, elő jegyzést a helyszínen vállalunk. 697 tiltotta, hogy erről bárkinek is beszéljen. FORRÓ PISZKAVASSAL KERGETTE Egy nap a tűzhelyen veresre izzított piszkavassal támadt a nemiszervének. A fiú üvöltözve menekült, de a brutális apa elfogta, s a forró piszkavassal agyba-főbe verte. Elemér gyakran kilátogatott a Rákóczi Termelőszövetkezeit tagjaihoz, akik jó szívvel viseltettek iránta, s többször megebédeltették. Az eset után — mivel az arca csupa seb volt —a tsz fogatosai kifaggatták a történtek felől. Nyomban értesitették a hatóságot. Mikor a vádlott erről tudomást szerzett, életveszélyesen megfenyegette a feljelentést tevő Biki Lászlót és feleségét. Fekete Elemér pedig a tanácshoz fordult, s kérte állami gondozásba vételét. A tárgyalásra nevelő tanárjával Polgárdról a Tekerespusztad Szociális Otthonból érkezett. A nevelőtanárja szerint Elemér a hűség, az odaadás mintaképe. Az intézetben szorgalmasan dolgozik. Eddig több alkalommal kapott dicséretet. A tárgyalás szünetében beszélgettem a vádlottal és feleségével. — Miért csinálta ezit a fiával? — kérdeztem az apát. — Miért? — von vállat. — Engem is így nevelt a mostoha apam. — Ilyen módszerrel, izzó piszkavassal? — Megérdemelte. — Hajtogatta csökönyösen. — Miatta van ez a herce-hurca is. De engem nem ijesztenek meg. Én a pusztán nevelkedtem. Gulyás voltam — csap a levegőbe öklével. — Szokott olvasni? — Nem — rázza meg a fejét. — Mióta dolgozik rendszeresen? — Két hete. — Azelőtt? — Azelőtt is dolgoztam, de nem voltam ennyire lekötve. — Mivel töltötte szabad idejét? — Rádióztam. — És? — Mondom, rádiózitam. szeretem a zenét. APÁM IS ÍGY ÉLT — Milyen a lakásuk? — Egy szoba az egész. Benne szalma, pokróc. Mit csodálkozik. s kékre-zöldre verte a fiút. Ele- Apám is így élt. Nekem is jó, mér vallomása szerint az apja | csak hagyjanak békében, „pofozógépet” állított fel. De meg- — Mikor nősült? A bíróság előtt erre a kérdésre nem tudott választ adni. — Most sem tudom. Nem emlékszem. — Mikor született az első gyermeke? — Elfelejtettem. — Hány osztályt végzet? — Egyet. Apámnak ennjd sem volt, de számon tudta tartani a gulyát. Alacsony homloka alatt fenyegetően villámlik a szeme. — A többi gyerek merre él ? .fordultam az édesanyához. — Ki erre, ki arra. A legidó- sehb fiú talán katona. De hogy hol, azt nem tudjuk. — Látta, mikor verte a férje Elemért? — Láttam — biggyeszti el a száját az asszony. — És nem lépett közbe? — vállat von, s közömbösen bámul ki a folyosó ablakán. — Most mindenki ellenünk van — sziszegi. A legkisebb lányuk velük él. Egy 7 éves kis szöszke. Átöleli a térdemet, s csodálkozva néz hol rám, hol az apjára. Vajon mi lesz a sorsa, ha- továbbra is a szüleinél marad? A bíróság Fekete Lajost kétévi szigorított büntetésvégrehajtó intézetben letöltendő szabadság- vesztésre ítélte. Serédi János Büntetés... részletekben Egy floridai bíró a világ jogi gyakorlatában egyedülálló ítéletet mondott ki. Wardell Williams föld- birtokost emberölésért húsz évre ítélte. Ez még nem volna egyedülálló. A furcsa a dologban; megengedte, hogy a bűnös a büntetést évente kéthónapos részletekben töltse. Az indoklás még furcsább: a vádlott gazdaságában 100 munkás dolgozik és — amint kifejtette — ezek elvesztenék kenyerüket, ha a gazdaság Williams fogsága miatt csődbe jutna. Ez tehát nagyobb csapás volna, mint az, hogy nem szándékosan megölt egy asszonyt. Az ítélet értelmében a gyilkos föld- birtokos minden év telén — tehát a mezőgazdasági munka szünetében — a kéthónapi részletet a büntetésből kitölteni, 120 év alatt le is ülné büntetését!
