Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

195». angrusztus S3. 4 Szombat Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit As országos hatáskörű szervek (főhatóságok) A Minisztertanács működése során a minisztériumokon kívül az országos hatáskörű államigazgatási szervek egész sorára tá­maszkodik. A nem minisztériumi formában működő, de közvet­lenül a Minisztertanácsnak alárendelt országos hatáskörű állam- igazgatási szervek elnevezésére többféle fogalom használatos; egyidőben országos főhatóságoknak nevezték őket, de használták az országos hatóságok megjelölést is. Az országos hatáskörű ál­lamigazgatási szervek különböző csoportjait különböztetjük meg, munkájuk jellege, az államszervezetben elfoglalt helyük, belső felépítésük figyelembevételével. Közülük néhány az államigazgatási szervezet legfelsőbb irá­nyításának területén juttatja kifejezésre népi demokráciánk ál­lami mechanizmusának a társadalmi szervezetekhez való szoci­alista viszony" 1 Van köztük olyan, amelyik állami szervként működik, azon­ban a társadalmi szervekre, illetve közvetlenül a dolgozók társa­dalmi tevékenységére támaszkodva oldja meg feladatait. Ilyen különleges jelentőségű szerv a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság, amely egész tevékenységében a Minisztertanács irányítása alatt áll, munkájáért azonban nemcsak a kormánynak, hanem az Elnöki Tanácsnak is közvetlenül felelős. A KNEB állami szerv, de az a jellegzetessége, hogy közvetlenül társadalmi aktívákra támaszkodva, a társadalmi szervezetekkel szorosan együttmű­ködve látja el mind központi, mind széles körben megszervezett területi szerve útján a törvény által rábízott ellenőrzési teendő­ket. Elnöke (államtitkári rangban) részt vesz a kormány és az országgyűlés ülésein is. Jelentős országos hatáskörű szerv a Magyar Tudományos Akadémia is, amelynek működését és belső szervezetét az Elnöki Tanács által jóváhagyott alapszabály határozza meg működésé­nek törvényességét és alapszabályszerűségét pedig a Miniszter­tanács ellenőrzi. A Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatás­körű államigazgatási szervek egyik csoportját, azok a szorosabb értelemben vett államigazgatási szervek alkotják, amelyek egé­szében államigazgatási tevékenységet látnak el, de tevékenységi körük sajátossága indokolja, hogy feladataikat ne sorolják egyik minisztérium hatásköréhez sem. E szerveknek három típusa van. Egy részük az államigazgatás összes ágazatainak területeire kihatóan úgynevezett funkcionális jellegű tevékenységet végez, ezért általában nem indokolt minisztériumi formában való mű­ködésük. Ilyen szerv például a Központi Statisztikai Hivatal, vagy az Országos Anyag- és Árhivatal (elnökei, államtitkárok, a kormány tagjai). Más részük ágazati igazgatási feladatokat^ old meg ugyan, azonban az általuk ellátott feladatok jelentősege vagy több ágazattal való szoros kapcsolata tette indokolttá, hogy e szervek ne tartozzanak egyik minisztérium alá sem. Ilyen szerv például az Országos Vízügyi Hivatal (vezetője államtitkár), az Országos Mérésügyi Hivatal. Itt kell megemlítenünk a Központi Gazdasági Döntőbizottságot, amely sajátos jellegű állami szerv­ként dönt az állami gazdálkodó szervezetek egymás közötti jog­vitás ügyeiben, s irányítja területi szervei munkáját. Idesoroljuk az Állami Egyházügyi Hivatalt, amely az egyházak felügyelete körüli teendők ellátásában működik közre; elnöke államtitkári rangban van. Azok az országos hatáskörű állami szervek, amelyek közvet­lenül a kormány felügyelete alá tartoznak (a felügyeletet a kor­mány elnöke, elnökhelyettesei, illetve egyik tagja látják el), a következők: Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, Központi Sta­tisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank Országos Anyag- és Árhivatal, Országos Vízügyi Hivatal, Magyar Rádió és Televízió, Magyar Távirati Iroda, Munkásőrség Országos Parancsnoksága, Országos Bányaműszaki Felügyelőség, Állami Egyházügyi Hiva­tal Országos Természetvédelmi Hivatal, Központi Gazdasági Döntőbizottság, Központi Földtani Hivatal, Kulturális Kapcsola­tok Intézete, Magyar Szabványügyi Hivaial, Országos Mérésügyi Hivatal, Országos Találmányi Hivatal, Állami Termekgazdalko- dási Igazgatóság. Üjlak.1 László éLt. Megjelent a BOV Békéscsabai Gyára üzemi Híradójának 1. száma Megjelent a Baromfiipari Or­szágos Vállalat Békéscsabai Gyára Üzemi Híradójának 1. száma. Bevezetőként ezt olvas­hatjuk: „A gyár gazdasági és mozgalmi vezetői úgy határoz­tak, hogy Hangos újság helyett Üzemi Híradóval tájékoztatják a dolgozókat. Már eddig is ta­pasztalható volt, hogy a vezetés mind jobban bevonja a dolgozó­kat a gyár gazdasági irányításá­ba. A Híradó megjelenésével ezt szeretnénk tovább fokozni. Ügy gondoljuk, hogy a tájékoztatás, a gond feltárása, az eddig is jó irányban haladó üzemi demok­rácia további szélesítését fogja elősegíteni.” A híradó többek között ismer­teti a Szocialista osztály címért folyó versenyállások I. félévi eredményeit és a munkaverseny- nyel kapcsolatos más kérdése­ket, hözli, hogy a vállalat szep­temberben újítási hónapot tart, tájékoztatást ad az előfordult balesetekről és azoknak okairól. A 12 oldalas stencilezett Üze­mi Híradó hibája, hogy egyes helyeken nehezen olvasható. A fogalmazást és helyesírást is ja­vítani kell még. Bizonyos azon­ban, hogy ha nagyobb gondos­sággal készül majd, jó eszköz lesz a dolgozók rendszeres tájé­koztatására és eléri a kitűzött célt. Az Üzemi Híradó megjele­nését mi is üdvözöljük. 145 tonnás vagon A romániai aradi vagongyár mérnökei új típusú, 145 tonnás vagont konstruáltak. A vagon szabványon felüli méretű és súlyú aggregátor, fénkonstruk- ciók, energetikai felszerelések stb. szállítására szolgál. A reá szerelt speciális daruk lehetővé teszik a legbonyolultabb formájú tárgyak fel és lerakodását. Románia felszabadulásának 25. évfordulójára Döntő $\fözclcnt Balkánon Az APN felkérte Zaharov mar- sallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettesét, hogy Románia felszabadulásá­nak 25-ik évfordulója alkalmából világítson meg néhány kérdést azokból az eseményekből, ame­lyeknek 25-ík jubileumáról most emlékeznek meg a Román Szocia­lista Köztársaság és a Szovjetunió népei. Miért volt fontos a fasiszta had vezetőségnek a Balkán vé­delme és megtartása? A német imperializmus Délke­let Európát mindig a saját gaz­dasági és katonapolitikai érdek­szférájának tekintette. A térség természeti kincsei, a román kő­olaj rendkívül fontos szerepet ját­szott a hitleri hadsereg utánpótlá­sában. A német parancsnokság­nak az volt a véleménye, hogy a balkáni térség védelmével szét­forgácsolja a szovjet hadsereg erejét, enyhíti a csapásokat, ame­lyek egyébként közvetlenül Né­metországot érintenék. 1944 au­gusztusában tehát a németek tar­tós védekezésre rendezkedtek be a Balkánon. 1944 nyarán, amikor már úgy látszott, hogy a hadmű­veletek hamarosan a birodalom területére tevődnek át, a fasiszta parancsnokság a keleti front déli szárnyán mégis jelentős erőket hagyott. Itt állomásozott a Dél- Ukrajna elnevezésű hadseregcso­port 47 hadosztálya, közte egy harckocsizó és egy gépesített hadosztály, összesen mintegy 543 ezer frontkatona. Ezenkívül Ro­mániában rendőr-, SS-, légvédel­mi és tengerészgyalogos egységek tartózkodtak. Mi volt a feladata a Z. és 3. ukrán front csapatainak, ami­kor megindították a támadást a román területen levő fasiszta csapatok ellen? 1944 március végén, április ele­jén a 2. ukrán front csapatai Ko- nyev hadseregtábomok parancs­noksága alatt (e sorok írója volt a törzsparancsnok) román terület­re lépett. A Jassy—Kisinyov-i hadművelet kezdetéig nagy erő­fölényre sikerült szert tennünk. Az elgondolás az volt, hogy a két front csapatai két egymástól tá­voli ponton — Jassy-tól észak­nyugatra és Kisinyovtól délre — törjék át az ellenség védelmi vo­nalát és erőltetett előrenyomulás­sal kerítsék be, majd semmisít­sék meg a Dél-Ukrajna hadsereg- csoport fő erőit. A politikai cél az volt, hogy szovjet Moldávia felszabadításával „kiemeljük” Ro­mániát a németek oldalán folyta­tott háborúból. Ez katonai és po­litikai szempontból egyaránt fon­tos volt, hiszen Románián keresz­tül vezetett az út Bulgáriába, Ju­goszlávia és a magyar alföld felé. Tippelkirch, a „Második világ­háború történet”-ében megírja: „Az ellenség az ország területére (Románia területére) lépett, amelynek lakossága kényszeredet­ten tűri a diktatúrát, és remény sem volt arra, hogy a románok másként reagáljanak az esemé­nyekre, mint az olaszok. Minden­nek tetejében Németország általá­nos helyzete az elmúlt évben je­lentősen rosszabbodott, ami vég­érvényesen szertefoszlatta a hitet a német győzelem lehetőségé­ben...” A valóságban az országban ér­lelődött a felkelés. A 2-ik ukrán fronttal együtt román területre lépett a Vladimirescu önkéntes román hadosztály. Augusztus 20-án elkezdődött a tüzérségi és a légi előkészítés. A 2-ik ukrán front rohamcsoportjai már az első nap nagy mélységben áttörték az ellenség védelmi vo­nalát Jassy-tól északnyugatra. Ha­sonlóan eredményesen működött a 3-ik ukrán front is. A támadás két napja alatt a szovjet csapatok a főcsapási irányból szétzúzták a hitleristák védelmét. Frischner tábornok, a német hadseregcso­port parancsnoka, Hitler engedel- mével hátravonta erőit egészen a Prut vonaláig, hogy itt állítsa meg a szovjet hadsereg előrenyo­mulását. Késő volt. A szovjet ro­hamcsoportok elérték az a mély­séget, ahol az ellenségnek már sem tartalékai, sem védelmi vo­nalai nem voltak. A dunai szov­jet flotta eközben, Gorskov ellen­tengernagy parancsnoksága alatt, ostrom alá vette a Dnyeszter tor­kolatát, majd erősítéseket kapva, elfoglalta Akkérman várost és folytatta az előrenyomulást dél­nyugati irányba. Augusztus 23-án a Dél-Ukrajna hadseregcsoport parancsnoksága megtudta, hogy az Antonescu kormányt megdön­tötték. Hitler ekkor úgy rendel­kezett, hogy sürgősen vissza kell vonulni a Kárpátok vonalára és ott kell berendezkedni védelem­re. A német főerők azonban ezt a parancsot már nem tudták végre­hajtani. Augusztus 23-án és 24-én a két szovjet front harckocsi ala­kulatai elérték a Prutot, s a gyű­rű bezárult a németek körül. i A szovjet csapatokkal önkén­tes román egységek is harcol­tak. Nem mondhatna valamit a közös hadműveletekről? Derekasan helytállt a harcok­ban a szovjet hadsereg köteléké­ben küzdő Vladimirescu román önkéntes hadosztály, valamint az a sok román hazafi, aki a hátor­szágban kelt harcra a fasiszták és Antonescu rendszere ellen. A szovjet katonai parancsnokság számolt a lakosság hangulatával és számított a hazafiak támogatá­sára. Április 2-án, amikor a szov­jet csapatok elérték Romániát, a szovjet kormány kijelentette, hogy Romániától nem kíván terü­letet, és nem akarja megváltoz­tatni a társadalmi rendszert. Han­goztatta, hogy a szovjet csapatok csak azért léptek román területre, mert a háború alakulása így kí­vánja meg és megtörni az ellen­ség ellenállását. Az állami hon­védelmi bizottság április 10-én konkrét utasítást adott a szovjet csapatoknak, hogy román terüle­ten hogyan viselkedjenek: ne szá­molják fél a hatalmi szerveket, hagyják meg a fennálló gazdasá­gi és politikai rendet, védjék meg a polgárok és a magántársaságok személyi és vagyoni jogait. A ro­mán kormánytól azt követelte, hogy a fegyverszünet feltételeként „szakítson a németekkel és a ro­mán csapatok a Vörös Hadsereg­gel vállvetve harcoljanak Romá­nia f/jgetlenségének és szuvere­nitásának helyreállításáért.” Az Antonescu kormány viszautasí- totta a szovjet feltételeket. Ez elé­gedetlenséget keltett és fokozta a rendszer elszigetelődését a nép­től. Július 28-án a román pa­rancsnokság tisztjei látogatást tet­tek a frontalakulatoknál. Az ezre­desek jelentették, hogy egységeik­re nem számíthatnak többé. Még júniusban a Román KP javaslatára létrejött a nemzeti demokratikus tömb, s megkezdte a fegyveres felkelés előkészítését. A felkelés időpontjául a szovjet csapatok behatolásának időpont­ját tűzték ki. És a román haza­fiak nem tévedtek, mikor csapa­tainkra számítottak. Az előrenyo­mulás olyan gyors volt, hogy a felkelés korábban törhetett ki és győzhetett. Hitler, amikor megtudta An­tonescu bukását, parancsot adott az áruló klikk felszámolására és új kormány megalakítására. Me­gint csak Frischemek kellett ak­cióba lépnie: augusztus 24-én megrohanta és bombázta Buka­restet. A büntető expedíciót ha­marosan abba kellett hagyni, a felkelést nem sikerült elfojtani. A szovjet csapatok augusztus 29- én Bukarest külvárosához értek. Megbénították a németek tevé­kenységét, elfoglalták a repülő­tereket A fasiszta hódítók elleni közös harcban kovácsolódott ki a szov­jet és. a román katonák testvéri bajtársiassága. Hadseregedhk, a szocialista országok hadseregei az internacionalizmus, a szocializ­mus iránti hűség, a marxista—le­ninista ideológia szellemében ne­velkednek. Éberen őrzik a békét és a szocialista közösség népeinek biztonságát. Ford.: Horváth Tibor Növényvédelmi tanácsadó Most is indokolt a barackmoly elleni védekezés A barackmoly főleg az őszi- és I kajszibarackfákat, ritkábban a [ szilvát és a mandulafát károsítja, i A hajtások fiatalon elhervadnak, elszáradnak, a tövüknél mézga- csepp jelenik meg. A gyümölcs, főleg az érő kajszié a kocsány közelében megrágott. A barack- molynak 3—4 nemzedéke van és az egymást követő nemzedékek ösz- szefolynak. A fiatal hernyók többnyire a fa elágazásainak tö­vében telelnek át A gyümölcs héja a moly károsításának követ­keztében megbámul, fonnyad, a sebzésen át legtöbbször a moni- liának esik áldozatul. A barack moly veszélyes kárte­vő, ellene egyéni és népgazdasá­gi érdekre való tekintettel, a szórvány- és házikerti gyümöl­csösben is kötelező a védekezés. A védekezés úgy eredményes, ha sziromhullás után kajszin 2—5 permetezést, őszibarackon pedig 3—4 permetezést végeznek. A következő szereket javasol­juk: Diazinon Phenkapton WP (0,25%; 21 nap), vagy Ditrifon 150 WP (0,2%; 10 nap), vagy Fü­lből E (0,2%; 10 nap), vagy Fo- | lithon 50 EC (0,2%; 14 nap), vagy Lebaycid 40 WP (0,1—0,15 %; 21 nap), vagy Lebaycid 50 EC (0,1 %; 14 nap), vagy Metdlpara- thion WP (0,4%; 14 nap), vagy Metation 50 (0,1—0,2%; 14 nap), vagy Nogos 50 EC (0,1 %; 7 nap), vagy Vapöna 48 EC (0,1 %; 7 nap), vagy Sevin 85 WP (0,2 %; 14 nap), vagy Wotafox Sp. 30 (0,4 %; 14 nap). A novényvédőszerek neve után zárójelben a félhasználásd töménység és a várakozási idő szerepel. A felhasználásra kiválasztandó növényvédőszerek esetében a vá­rakozási időt és a gyümölcs éré­sének idejét kell figyelembe ven­ni. A növényvédőszerek haszná­lata esetén a munkavédelmi elő­írásokat, a hasznos élő szervezetek és a vizek védelmére vonatkozó szabályokat, valamint a várako­zási időket szigorúan be kell tar­tani. Borbély László laboratóriumvezető

Next

/
Thumbnails
Contents