Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

19*9. augusztus 23. 3 Szombat fl Villaszerű épületben a mo­demül berendezett irodákból rendszerezik és értékelik a kívül­ről érkező jelzéseket, adnak tájé­koztatást, eligazítást vagy utasí­tást e jelzések helyes továbbítá­sára. Valamennyi iroda valamely egységnek, mondhatni az agya és az alapos szervezettséget mutatja, ahogyan irányítják innen (össze­hangoltan a többivel) az egyes üzemágak munkáját. Ezt az össze. ' hangolást éppen most tartja a szö­vetkezet vezetősége a lenti, ebéd­lő melletti kis teremben. Az asz­talnál ülők miután beszámoltak egységeik munkájáról, hallgatják a tsz-elnök észrevételeit, utasítá­sait. Még tart a megbeszélés, ami­kor az állatforgalmitól érkezik valaki, s a Dózsa tsz főállatte­nyésztőjét keresi. Sürgősen meg akarja beszélni vele: olaszok je­lentkeztek a növendék bikákért, mikorra lehet azokat szállítani. De hát, amíg tart a megbeszélés, neki is vámia kell. Mi mást tehet, nóhk. várunk. Az orosházi Dózsa Tsz udvarát figyeljük közben. Olyan, mint egy nagy forgalmú tér. Állandó a jö­vés-menés. Egy kis csoport nem­rég tért vissza a szomszédos ma­jorból és éppen azt tárgyalja, | hogy miként sikerült az új TMK- műhely műszaki átadása. Belekér. j dezek a beszélgetésbe. Kiderül, az új épület 1,8 millióba került, s ezentúl abban dolgoznak majd. a bognárok, asztalosok, ácsok meg a kovács. Aztán az is szóba ke- j rül, hogy nemsokára átadják ren­deltetésének a dunaújvárosi, elő­regyártott elemekből készült szint ! is, ami 2,5 millió forintba kerül. A kapun most gépkocsi fordul be. Fáradtan száll ki vezetője a kormánykerék mellől. Hajnalban indult a fővárosba. Zöldséget vitt. Ebédéi, s máris indul a kertészet­be, az újabb fuvarért. Finom tök­főzelék van ma az üzemi kony­hán, fasírttal. Dupla adagot rendel. Az üzemi presszóban nagy pohár málnaszörpöt kér utána. A többiek sört isznak vagy fröccsöt. Ök nem j vezetnek gépkocsit Nem tévedtem: üzemi konyha, üzemi presszó... Általában az az érzésem. mióta itt várakozók a Dózsa tsz-ben, hogy valami nagy ipari üzem irodáiban vagyok. Nemcsak a kultúrált környezet miatt, hanem inkább a gyorsan változó jelenetek, a rohanó tem­pó láttán. A távolból ide látsza- | nak az üveggyár impozáns épüle­tei, a Jhagasodó, kémények. Ez a I közelség van ilyen hatással a szomszédos szövetkezetre? — Ez bizony! — mondja Gás­pár Mihály, a tsz párttitkára, mi. kor végre kijön a megbeszélésről. — Pontosabban: a gyárak és itt elsősorban az üveggyár, ösztönöz­nek bennünket állandóan arra, hogy ne topogjunk ... — Azelőtt topogtak? — Nem úgy értem. A szövet- I kezet tagjai mindig is szorgalma­sak voltak, mégsem vittük sokra az elmúlt években ... — Az ipar, a munkásosztály, vagy mondjuk egyszerűbben: az állam akisor anyagiakban is segí­tett — No, ez az. Most máshogyan segít a7- előrehaladásban. — Most is kapnak hitelt... — Igen, de már nem szorulunk arra, hogy esetleg elengedjék azt. Megerősödtünk és a további erő­södésben, — nézze csak a füstölgő kéményeket — a gyáraknak most is nagy szerepük van. A fejlődés minden koron az ellentmondásokon keresztül tört magának utat. Sajátos az az el­lentmondás, ami napjainkban sarkallja fejlődésre a termelőszö­vetkezeteket. Világosan így fogal­mazza ezt meg a Dózsa párttitká­ra: — Szomszédságunkban ipari bá. •zis van, s az ottani jó kereset meg a kitűnő szociális ellátottság bizony vonzza az embereket. Ha pedig oda mennek tőlünk is, nem kívánt nagy számban, bizony nézhetjük magunkat, különösen a szezonális munkák idején. No ezt a vonzást valahogyan ellensúlyoz­nunk kell. ha nem akarjuk elásni magunkat. Mégpedig úgy, hogy akként kell irányítani a szövetke­zet jövedelmezőségét, ho-gy az em­berek itt is megkapják azt, amit a gyárban . .. A további beszélgetés során el­ismerhettem, hogy Gáspár elv- társék jól oldják meg ezt az ál­landó feladatot. Először is azzal, hogy megtanultak szervezni, ele­mezni és kereskedni. Egyszóval üzemi szinten irányítani az ötezer holdas gazdaság munkáját. És eközben nem váltak „vegyesipari vállalattá, hanem elsősorban fő­profiljukban, a növénytermesztés, ben és állattenyésztésben ugrottak nagyot előre. Ügy, hogy mind na­gyobb teret hódít náluk a belter­jes gazdálkodás. Nem is tudom felsorolni, mennyi hasznos kez­deményezést indítottak el. Jöve­delmük 55 százalékát az állatte­nyésztés adja, s szarvasmarháik­nak, sertéseiknek jelentős része exportra kerül. Állandó kapcsola­tuk van az olasz, francia átvevők­kel és ezek jobb kielégítésére ve­zették be a kísérleti abrakolást. Eredménnyel. Az így előkészített bikákból vásárolnak húszat az j olaszok. A szakszerű állattenyész. I tés jövedelmük nagyobb hányadát I biztosítja. Beére t a Dózsa Tsz-ben is azon agrotechnikai módszerek be­vezetésének a gyümölcse, ami el­len néhány éve még annyian fel­léptek. Ennek eredménye, hogy j jóval magasabbak a termésátla- I gok, mint a korábbi években. A kertészetünk 80 holdnyi, termését a város ellátására tervezték. Ezért van saját pavilonjuk, de I nemcsak Orosházán, hanem Pes- ! ten, Özdon, sőt Pécsre Is viszik j friss zöldségféléiket. Jut belőle az ottani ipari munkásoknak, sőt annyi a termés, hogy 110 holdas gyumölcskertészetük termékeit a tervezettnél olcsóbban értékesí­tik. De így is meglesz az erre az I üzemágra tervezett 1,7 milliós be- ! vétel. j Egyszóval megtanultak keres- | kedni. Sőt. Népgazdasági szem- j lélettel gazdálkodni. Ha több az j áru és olcsóbban kel el, akkor is több bevételt hoz. hisz’ nagyobb a tömege. És ilyen módon jól jár­tnak a városi dolgozók is. Persze sokan nem értik még ezt ebben a szövetkezetben sem. de hát az ! állandó jövedelem mégiscsak jól jön azoknak is, akik nem kérde­zik: ez miből származik? Négy segédüzemáguk az 52,5 milliós összbevételből 11 millió forint értéket produkál. Jelentő­sebb köztük a téglagyár és a mű- anyaggyártó üzem, amelynek ta­valy — az első működési évben — 200 ezer forint terve volt és egymilliót hozott. Ez évben négy­milliós bevételt várnak a mű­anyagosoktól és ez meg is lesz. j Sőt,- többet is tudnának termelni, ha volna elég gépük, mert az or­szág minden tájáról keresik őket a különböző számjelzők, krotá- liák, bazáráruk rendelése miatt. Itt is, mint a többi üzemágban, a teljesítmény 80 százalékát kész­pénzben kapják a dolgozók, a fennmaradó összeget pedig majd a zárszámadáskor. Hogy mennyi ez a készpénz? Kétezer-kettőezer- négyszáz forint. Ki, hogyan dol­gozik. Az egész szövetkezetben pedig 1500—2000 forintot lehet készpénzben havonta megkeresni. Szóval annyit, mint egy üzem­ben. Érdemes akkor itthagyná a szövetkezetét? A táncdalfesztivál után Naponta 300 lemez, — vezet a „Nem vagyok teljesen örült“ A táncdalfesztivál játék. Egy­hónapos időtartama alatt olykor háborúvá fajul — de hát ez csak játékháboré —, ahol a közönség, a zsűri és a kritikusok csapnak össze. A zsűri lepontoz, a kritiku­sok dörgedelmes bírálatokat eresztenek meg, a közönség pedig mosolyogva slágert csinál a leg­alacsonyabb pontszámú dalokból és kívülről fújja a kritikusok ál­tal szánalmasnak, banálisnak, fantáziaszegénynek stb. minősí­tett dalszövegeket. Rendezzük meg jövőre a zsűri és kritikusok nélkül a fesztivált? Szó sem le­het róla! Egy egész táncdalfesz­tivál fulladna unalomba, s vajon kit érdekelne, hogy sláger lesz-e a „Nem vagyok teljesen őrült”, ha nem lenne makacs, dühödten ellenkező ellentábor? Még akkor is, ha mindenki tudja, hogy ez csak játék, amelynek szabályai vannak, amelyeket kötelező be­tartani, s a táncdalfesztivól slá­gereinek születéséhez, pályájá­hoz hozzátartoznak. Hogy melyek az új slágerek? Kovács Xstvánné, a békéscsabai hanglemezbolt vezetője válaszol: — Augusztus 15-én reggel kezdtük meg az árusítást, s az első napon háromszáz lemez fo­gyott el. Elsősorban a Koós Jáno6 és Késmárki Marika által énekelt Nem vagyok teljesen őrült és az Egy fiú a házból című számokat keresik. — Miből lesz még sláger? — A „Szeretném bejárni a föl­det”, „Nem kell ahhoz csillag­jónak lenni”, „Nem tudom .a sze­mem levenni rólad” című dalok ugyancsak slágergyanúsak. A hanglemezvásár első vidám esete, hogy a Kovács József énekelte „Talált tárgyak” című szerze­ményt idáig majdnem mindenki a Szabó család nótája cimen kere­si... Siker lesz „A közvélemény segítségét, kérem”, „Emlékszem rád”, „Aki melletted él”, amelye­ket Aradszky és Korda énekéi. A táncdalfesztiválon kívül „A festő és a fecskék”-nek van nagy sikere, Kovács Kati és a Metró- együttes adja elő. — Hány hanglemez fogyott el eddig? — Pontosan még nem számol­tuk össze, mindenesetre keddig elértük és túlhaladtuk az ezer hanglemezt B. >1. — Vannak, akik ennek ellenére elmennek, mert a szociális jutta­tásokban még messze elmara­dunk az üzemektől — mondja Gáspár Mihály. — Ez év első fe­lében 61 ember ment el tölünk különböző üzemekbe és 46 embert vettünk fel. Tizenöttel keveseb­ben lettünk, de ezt a kiesést pó­tolja a fokozott gépesítés. — Engedjen meg egy szokvány kérdést, Gáspár elvtárs: a párt­vezetőség, illetve a pártszervezet hogyan segíti a jövedelmezőség állandó fokozását? Hogyan ? — mosolyog a párttit­kár. — Most mondjam azt, hogy a mi javaslatunkra vonták össze a korábban gazdaságtalanul, két­féleképpen irányított traktoros brigádot? Mert ez is igaz. De hát a tsz-vezetőségben, meg a brigád- üzemegység vezetőségekben min­denütt vannak párttagok, akik vagy meghallgatják a jó ötlete­ket és továbbítják, vagy maguk kezdeményeznek mindig valami hasznosat. Az ezeregyszáz tsz- tagból (négyszázötven a nyugdí­jas), 115 párttag van, akik a töb­biekkel együtt mind egyet aka­runk: holnapra jobbá tenni szö­vetkezetünket, mint tegnap volt. Ha erre a 'hogyant is kimondja valamelyikünk, mindenütt köve­tik ezt a társaink. Varga Dezső Megállás vagy várakozás korlátozott AZ EDDIGI hazai és külföldi tapasztalatok szerint a 7,5 méter széles utcában a személygépko­csik várakozásának megtiltásából semmi haszon nem származik, mert egy-egy mozgó forgalmi sá­von a forgalmi nyom számára a 2,75—3 méter szélesség teljesen elegendő. Ezért igen gyakran a parkolási tilalmat 30—50 méteren — a csomópontok előtt — ren­delik el. Viszont 5,50 méternél keskenyebb egyirányú utcákban a tilalom bevezetése indokolt, mert a várakozó járművek mellett fennmaradó szélesség például autóbuszok áthaladásához már nem elegendő. Jelentése: A tábla kettős funk­ciót tölt be: korlátozhatja vagy meg is tilthatja az útszakaszon a járművek megállását, várakozá­sát. A tábla önmagában (azaz: „Megállni tilos” kiegészítő tábla nélkül) várakozási tilalmat je­lent. Vagyis ez esetben a tiltott útszakaszon a járművek csak a ki- és beszálláshoz vagy a folya­matos le- és felrakodáshoz szük­séges ideig tartózkodhatnak. HA A TÁBLA szegélyében vagy egy kiegészítő, táblán a „Megállni tilos” felirat szerepel, az útszakaszon — á forgalmi akadály vagy műszaki hiba foly­tán történő megállást kivéve — megállni tilos. Ebben az esetben tehát még a ki- és beszálláshoz vagy a folyamatos le- és felra­káshoz szükséges ideig sem tar­tózkodhat a jármű. A „Megállás vagy várakozás korlátozott” jelzőtábla alatt olyan kiegészítő tábla is elhelyezhető, mely azt határozza meg, hogy mennyi ideig szabad tartózkodni az úton. Ha például „10 perc” felirat szerepel, ez azt jelenti, hogy ennyi ideig várakozás cél­jából is ott tartózkodhat a jármű, de tíz percen túl már tilos. A megkülönböztetett járművek természetesen figyelmen kívül hagyhatják a táblát. A tilalom hatálya a jelzőtáblá­nál kezdődik. A tilalmat felold­ja: a térbeli vagy időbeni hatály­ra vonatkozó kiegészítő tábla, el- lentéses értelmű tábla (például, „Várakozóhely”) vagy a követ­kező útkereszteződés. A „BEHAJTANI TILOS” jel­zőtábla tilalma minden járműfaj­tára vonatkozik. Az egyirányú ut­ca végén helyezik el, melyet a behajtást tiltó oldalon minden útkereszteződés előtt megismétel­nek. f Két nyomnál szélesebb utcák esetében ezt a jelzést a bal olda­lon is él kell helyezni. Jelentése: A tábla minden jár­mű részére behajtási tilalmat je­lent, még a megkülönböztetett járművek sem hagyhatják figyel­men kívül. Egyúttal arról is tá­jékoztat a tábla, hogy az utcában — ellenkező irányból — egyirá­nyú közlekedés van. A tilalom hatálya a jelzőtáb­lánál kezdődik. A tábla alá a ti­lalom térbeli s vagy időbeli hatá­lyát meghatározó kiegészítő jelző­tábla vagy felirat nem helyezhető el. A táblának feloldó jele nincs, a behajtási tilalmat csak a követ­kező útkereszteződés oldja fel. A Hagyar Autóklub híreiből A Magyar Autóklub Békés me­gyei szervezete az elkövetkező hetekre is gazdag programot nyújt tagjainak. Szeptember elsején nagyszabású túrákat rendeznek. A harmadik csoport indul egyhetes üdülésre a jugoszláv tengerpartra. Erre a túrára megyénkből szintén szép számmal jelentkeztek, akár az első kettőre. Ausztriai köruta­zásra szeptember 6-án indul egy hasonló csoport. Bizonyára sokaknak szerez örö­met, hogy az autóklub tagjai szép. ; tember 13-án csehszlovákiai túrá­ra indulhatnak, s ez alkalommal megnézhetik Prágában a Csehszlo. vákia—Magyarország VB selejte­ző labdarúgó-mérkőzést. Szeptemberben hazánkban, il­letve Gyulán is sor kerül egy ér­dekes rendezvényre, ekkor tart­ják meg az autós ügyességi ver­senyt. A Békés megyei szervezet hír­nevét emeli az is, hogy október 19-én Békéscsabán tartják mee az országos go-cart versenyt. Vízi KRESZ-vizsgók Megyénkben egyre népszerűbbé válik a vízisport, melynek gyakor-1 lásához tág lehetőséget nyújtanak! a Körösök. Nagyobb az érdeklő­dés a vizjártassági engedélyek iránt is, ezért a köziekedésrendé- szet folyamatosan szervez vízi KRESZ-vizsgákat. Legutóbb au­gusztus 5-én Szarvason és 15-én a festői szépségű Szanazugban tartottak vizsgákat. Szarvason he­ten végeztek kitűnő eredménnyel, Szanazugban pedig tízen, az utób. biak mindnyájan egy munkahely: a Megyei Gépjavító Állomás dol­gozói. A vizsgázóik 8—8 kérdést kaptak, elsősorban a vízen való közlekedés szabályaiból. A szana. zugi vizsgázók különösen jól sze­repeltek. Az elméleti vizsgákat gyakorlati foglalkozások is követ, ték.

Next

/
Thumbnails
Contents