Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

1969, augusztus 20. 3 Szerda IIXXII. Pártkongresszus Kolhoz dolgozói a sarkad! Lenin Tsz-ben A múlt hét végén a sarkadi Le­nin Termelőszövetkezet dolgozói kedves vendégeket fogadtak. Szombaton az esti órákban 31 tagú küldöttség érkezett Szovjet­unió Rákosin község Lenin-rend- del kitüntetett XXII. Pártkong­resszus Kolhozából. Vasárnap me­gyénk két városába látogattak el. Hétfőn a sarkadi Lenin Termelő- szövetkezettel ismerkedtek. Reggel a szovjet vendégek és a tsz vezetői a sarkadi pártbizott­ság épülete előtt gyülekeztek. In­nen indultak a közeli étterembe. Útközben a Lenin Tsz elnöke, Kozsuch János elmondotta, hogyan kötötte meg a két szövetkezet a szocialista szerződést. — Termelőszövetkezetünk rég­óta tervezte, hogy egy szovjet kolhozzal szoros kapcsolatot te­remt. Tavaly a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül levelet váltottunk a XXII. Pártkongresz- szus Kolhozzal. Majd Fodor Já­nos tsz-párttitkárral és Barna Pál, a járási tanács elnökével Rakosinra látogattunk. Nagy örömmel fogadtak minket. Meg­beszéltük a szocialista szerződés tervezetét, s még az év júniusá­ban meg is kötöttük. — Mit tartalmaz ez a szerző­dés? — Minden év február elsejéig tájékoztatjuk egymást a zárszám­adások eredményeiről, a jövő évi tervfeladatokról. Évente látoga­tás során kicseréljük egymás ta­pasztalatait. Ezek a látogatások elmélyítik a barátságot a két ter­melőszövetkezet dolgozói között. Az elnök albumában ott őrzi a Zakarpackaja Pravda egy cikkét, mely a két termelőszövetkezet szocialista szerződését méltatja. *** Vlagyiszlav Andrejevics Len­gyel, a küldöttség egyik tagja jól beszél magyarul, ö mutatta be a vendégeket. A küldöttséget Lju- bovna Maximova Kostura, a XXII. Pártkongresszus Kolhoz párttitkára vezette. A küldöttség tagjai traktorosok, brigádvezetők, növénytermesztési dolgozók és kertészek. A reggeli után Ko­zsuch János tájékoztatta a vendé­geket a Lenin Termelőszövetkezet múltjáról és jelenéről. Ezt köve­tően kilátogattak a termelőszö­vetkezet egyik üzemegységébe. Útközben Ljubovna Maximova el­mondotta, hogy az év közepén járt Sarkadon a XXII. Pártkong­resszus Kolhoz elnöke, Ivan Iva- novics Kolha, aki hazatértekor sok szépet mondott a Lenin Tsz-ről. — Hogyan fogadta a kolhoz tagsága a szocialista szerződést? — Örömmel. A közgyűlés egy­hangúan megszavazta. Biztos va­gyok benne, hogy a tapasztalat- cserék nagy hasznára lesznek mind a két szövetkezetnek. A szerződés egyik pontja a munkaversennyel is foglalkozik. — Éppen ez teszi szükségessé a tapasztalatcseréket. Nem sze­retnék lemaradni — mondja ne­vetve. — Miért kapta a XXII. Párt- kongresszus Kolhoz a Lenin-ren- det? — A munkáért. Százhetven szá­zalékra teljesítettük az éves ter­vet 1967-ben. Ezt az eredményt szeretnénk megismételni. — A másfél napos itt-tartózko- dás milyen benyomással volt a küldöttségre? — A tsz-szel most ismerke­dünk. Erről nem tudnék sokat mondani, de ahogy fogadtak, az meggyőzött minket arról, hogy igazi barátokra leltünk. A vendégek először a törzste­henészetet tekintették meg, majd a sertéstelepek felé vették útju- 1 kát. 1 Serédi János Megérkeztek a vendégek a Lenin Tsz 1-es üzemegységébe. Kozsuch János tájékoztatja Ljubovna Maximovát és a XXII. Pártkongresszus Kolhoz egyik brigádvezetőjét a termelőszövet­kezet szarvasmarha-tenyésztésének eredményéről. Megtekintik a törzstehenészetet. Fotó; Béla Kiállítás és látogatottsága I mmár tizedik napja fogad­ja az országot Orosháza. A 225 éves fennállását ünneplő vá­rosban csoportosan és egyéni tu­ristaként ezrek érkeztek, hogy megismerjék Dél-Kelet Tiszán­túlt, amely erre a néhány napra a Táncsics Mihály Gimnáziumba költözött. A történelem summá- zói ízléses grafikákkal, fényké­pekkel és az egykori feljegyzé­sekből képzelet szülte eszközök­kel mutatták be az ország egyik legtermékenyebb tájának koráb­bi, mai életét. Ez a kiállítás országosan nem kapott valamiféle nagy nyilvá­nosságot. Talán a televízióban pergetett híradófilm hatására indultak el messzi vidékről az emberek, hogy meggyőződhesse­nek viharsarki társaik alkotó munkájáról. Most szép takaro­sán. szerény szemléltető eszkö­zökkel egy helyen volt munkánk java. Lüktető életünknek azon­ban mindez osak egy darabkája volt. A dél-kelet tiszántúli élel­miszergazdaság és az ezt kiszol­gáló ipar és kereskedelem mu­tatkozott be. A kiállítás méltóan reprezentálja a Békés—Csongrád megyében élő emberék mind eredményesebb életét — jegyezte meg dr. Soós Gábor, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter helyettese. Mások a felsőfok leg-én beszéltek arról, amit ezekben a napokban Orosháza nyújtott. Viszonylag kis helyen is lehet ízléses a kiállítás — em­lítette a Csepel Autógyár meg­bízottja. aki a bemutatott anyag­gal már bejárta a fél országot. Az elismerő véleményekről a látogatók könyve tanúskodik. Nem volt rest a vendégsereg, nem rejtette véka alá vélemé­nyét, hanem beírta elismerését, javaslatát egy-egy termék gyár­tásának fejlesztéséről. A kiállí­tás egyben vásár is volt. Erre a célra főként a mezőgazdaságot kiszolgáló ipar és a pavilonok­ban helyhez jutó intézmények használták fel az elmúlt tíz na­pot. A kiállítás és vásár rendező bizottsága 8—9 ezer látogatót várt. Erről a számról annak ide­jén úgy esett szó, hogy ilyen ér­deklődésért már érdemes megren­dezni. A nyitvatartás első felé­ben a 9 ezredik ember is átlép­te a kiállítás küszöbét. A látni­valók híre hamar elterjedt, s így a kiállítás termei sohasem vol­tak üresek. Éjszaka is folyt a munka. A növényállomány gon­dozása, a kiállított termékek, ter­mények felújítása, cserélése, a rend és a tisztaság Orosházához illő biztosítása a napnak erre a szakaszára jutott. Ez általában más kiállításokon is így szokás. Csakhogy ami Orosházán ezek­ben a napokban megvalósult, az a vidéki kiállításokra eddig nem­igen volt jellemző. Messzi váro­sokból. községekből rendszeresen hozták az újabb gyümölcsöt és zöldséget, tanulságául annak, hogy mennyire sajátjuknak te­kintik a színpompás rendezi vényt. Ä város vezetőit szép számú rendező bizottság támogat, ta ebben a nagy munkában. A NÉM kiállítási irodájának veze­tői, dolgozói megyénk grafikusai és dekoratőrei, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szerveink azért produkálhatták a szemet, szívet gyönyörködtető látvá­nyosságot, mert felelősseget éreztek a két megye gazdasági, kereskedelmi életének méltó be­mutatásáért. Orosháza ezekben a napokban ismét jó házigazdának minősült. Túl azon. hogy messzemenően gondoskodott a kiállítókról és a vendégekről, módot, lehetőségei adott fejlődő gazdasági életünk sokoldalú bemutatására. Kaput nyitott a történelmi múltjáról munkás- és parasztmozgalmáról nevezetes tájra. Sokoldalúan szemléltette a szocializmus épí­tésének jelentős állomásait, a proletársorból felszabadult erők közösségét, országot gyarapító, alkotó munkáját. Az ország Vi- harsarokját tulajdonképpen e munka hatékonysága emelte a népgazdaság éléskamrájának rangjáig. Ma azonban már nem­csak a legtöbb búzát, vágó ser­tést és baromfiterméket adja a 19 megye közül, hanem az élel­miszeripari termékek jelentős hányadát is. Iparosodik a békési és a csongrádi táj. A fejlődés egyre nagyobb ütemű, s ami eb­ben az iparosodásban lényeges; mindenekelőtt a helyi szükség­letek kielégítésére irányul, az itt termelt nyersanyagot dolgozza fel és már jelentős részt vallat az országos iparpolitikai felada­tokból is. A kiállítás jó képet adott az élelmiszergazdaság komplexumé ról. Dél-Kelet Tiszántúlon a ro­hamosan fejlődő mezőgazdasagi termelés folytán cukorgyárak, konzervgyárak, baromfifeldolgo. zó üzemek, tejipar, húsipar, tész­tagyártó ipar fejlődhetett ki az elmúlt évtizedben. A termelés nagyüzemi szervezése tehát nagy jelentőségű az élelmiszer- termékek feldolgozásában, piac­képessé tételében az ország el­látásában és a magyar élelmi­szerek exportjában. Mindezt sokoldalúan és a gyakorlati élethez hűen tükrözte Orosháza az elmúlt tíz napban. E város azonban nemcsak helyet adott a tájkiállítás­nak, hanem gyárainak, kisipari termelőszövetkezeteinek és te­hetséges kisiparosainak munká­jából, értékes, a gimnázium első emeleti termeit kitöltő anyagot is kiállított. Orvosi műszerek, a bonyolult röntgengép, a komp­lett orvosi rendelők, kötött ru­hák, fehérneműk, üvegpalackok, modellek és makettek, megannyi oklevél, más kiállításokon szer­zett érmek, elismerésék tanúsítják az itt bontakozó ipari életet. Ma már évente 2,3 milliárd forint termelési értéket produkál Oros­háza ipara. S ha a városi veze­tők elképzelései megvalósulnak, akkor a közeli években ez a szám majdnem megkétszerező­dik. Ez a nagy iramú fejlődés nem egyedi jelenség. Az Alföld városai, Békés és Csongrád me­gye nagyobb települései felsza­badulásunk óta ilyen irányban fejlődnek. A z elmúlt tíz nap valameny- nyi látogatóban megerősít­hette: helyes, jó irányban fej­lődik mindennapi életünk, s ez a jól megalapozott tény vala­mennyiünknek új erőt, lendüle­tet ad a további munkához, bi­zonyosságot a párt és a kormány átgondolt politikájáról, a mező- gazdaság, illetve az élelmiszer- gazdaság továbbfejlesztése előtt álló nagy lehetőségekről. Dupsi Káról: IV. Körösvidéki Mezőgazdasági Napok Tegnap, augusztus 19-én, a kon. i tési tanácskozást tartottak. Bru- zervgyárak és a MÉK napja volt i der János, a Dél-alföldi Mezőgaz- az orosházi Mezőgazdasági Élelmi- dasági Kísérleti Intézet osztályve- szeripari Tájkiállításon és Vásá- zetője és dr. Szalay Ferenc, az in- ron. A szegedi és a Békéscsabai tézet tudományos munkatársa Konzervgyár mutatta be készít- mondott előadást a hagymater­ményeit, a MÉK pedig a zöldség- j mesztés általános módszereiről és termesztés és felvásárlás, valamint a nemesítésről. A 250 érdeklődő az értékesítés módszeréről tájé-! közül Rózsa Dezső főagronómus koztatta az érdeklődőket. ' és Cs. Kovács László agronómus A városi tanács dísztermében a ! szólalt fel. Ezzel véget ért a IV. IV. Körösvidéki Mezőgazdasági | Körösvidéki Mezőgazdasági Napok Napok keretében hagymatermesz- 1 tudományos programja.

Next

/
Thumbnails
Contents