Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
1969, augusztus 20. 3 Szerda IIXXII. Pártkongresszus Kolhoz dolgozói a sarkad! Lenin Tsz-ben A múlt hét végén a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet dolgozói kedves vendégeket fogadtak. Szombaton az esti órákban 31 tagú küldöttség érkezett Szovjetunió Rákosin község Lenin-rend- del kitüntetett XXII. Pártkongresszus Kolhozából. Vasárnap megyénk két városába látogattak el. Hétfőn a sarkadi Lenin Termelő- szövetkezettel ismerkedtek. Reggel a szovjet vendégek és a tsz vezetői a sarkadi pártbizottság épülete előtt gyülekeztek. Innen indultak a közeli étterembe. Útközben a Lenin Tsz elnöke, Kozsuch János elmondotta, hogyan kötötte meg a két szövetkezet a szocialista szerződést. — Termelőszövetkezetünk régóta tervezte, hogy egy szovjet kolhozzal szoros kapcsolatot teremt. Tavaly a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül levelet váltottunk a XXII. Pártkongresz- szus Kolhozzal. Majd Fodor János tsz-párttitkárral és Barna Pál, a járási tanács elnökével Rakosinra látogattunk. Nagy örömmel fogadtak minket. Megbeszéltük a szocialista szerződés tervezetét, s még az év júniusában meg is kötöttük. — Mit tartalmaz ez a szerződés? — Minden év február elsejéig tájékoztatjuk egymást a zárszámadások eredményeiről, a jövő évi tervfeladatokról. Évente látogatás során kicseréljük egymás tapasztalatait. Ezek a látogatások elmélyítik a barátságot a két termelőszövetkezet dolgozói között. Az elnök albumában ott őrzi a Zakarpackaja Pravda egy cikkét, mely a két termelőszövetkezet szocialista szerződését méltatja. *** Vlagyiszlav Andrejevics Lengyel, a küldöttség egyik tagja jól beszél magyarul, ö mutatta be a vendégeket. A küldöttséget Lju- bovna Maximova Kostura, a XXII. Pártkongresszus Kolhoz párttitkára vezette. A küldöttség tagjai traktorosok, brigádvezetők, növénytermesztési dolgozók és kertészek. A reggeli után Kozsuch János tájékoztatta a vendégeket a Lenin Termelőszövetkezet múltjáról és jelenéről. Ezt követően kilátogattak a termelőszövetkezet egyik üzemegységébe. Útközben Ljubovna Maximova elmondotta, hogy az év közepén járt Sarkadon a XXII. Pártkongresszus Kolhoz elnöke, Ivan Iva- novics Kolha, aki hazatértekor sok szépet mondott a Lenin Tsz-ről. — Hogyan fogadta a kolhoz tagsága a szocialista szerződést? — Örömmel. A közgyűlés egyhangúan megszavazta. Biztos vagyok benne, hogy a tapasztalat- cserék nagy hasznára lesznek mind a két szövetkezetnek. A szerződés egyik pontja a munkaversennyel is foglalkozik. — Éppen ez teszi szükségessé a tapasztalatcseréket. Nem szeretnék lemaradni — mondja nevetve. — Miért kapta a XXII. Párt- kongresszus Kolhoz a Lenin-ren- det? — A munkáért. Százhetven százalékra teljesítettük az éves tervet 1967-ben. Ezt az eredményt szeretnénk megismételni. — A másfél napos itt-tartózko- dás milyen benyomással volt a küldöttségre? — A tsz-szel most ismerkedünk. Erről nem tudnék sokat mondani, de ahogy fogadtak, az meggyőzött minket arról, hogy igazi barátokra leltünk. A vendégek először a törzstehenészetet tekintették meg, majd a sertéstelepek felé vették útju- 1 kát. 1 Serédi János Megérkeztek a vendégek a Lenin Tsz 1-es üzemegységébe. Kozsuch János tájékoztatja Ljubovna Maximovát és a XXII. Pártkongresszus Kolhoz egyik brigádvezetőjét a termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyésztésének eredményéről. Megtekintik a törzstehenészetet. Fotó; Béla Kiállítás és látogatottsága I mmár tizedik napja fogadja az országot Orosháza. A 225 éves fennállását ünneplő városban csoportosan és egyéni turistaként ezrek érkeztek, hogy megismerjék Dél-Kelet Tiszántúlt, amely erre a néhány napra a Táncsics Mihály Gimnáziumba költözött. A történelem summá- zói ízléses grafikákkal, fényképekkel és az egykori feljegyzésekből képzelet szülte eszközökkel mutatták be az ország egyik legtermékenyebb tájának korábbi, mai életét. Ez a kiállítás országosan nem kapott valamiféle nagy nyilvánosságot. Talán a televízióban pergetett híradófilm hatására indultak el messzi vidékről az emberek, hogy meggyőződhessenek viharsarki társaik alkotó munkájáról. Most szép takarosán. szerény szemléltető eszközökkel egy helyen volt munkánk java. Lüktető életünknek azonban mindez osak egy darabkája volt. A dél-kelet tiszántúli élelmiszergazdaság és az ezt kiszolgáló ipar és kereskedelem mutatkozott be. A kiállítás méltóan reprezentálja a Békés—Csongrád megyében élő emberék mind eredményesebb életét — jegyezte meg dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese. Mások a felsőfok leg-én beszéltek arról, amit ezekben a napokban Orosháza nyújtott. Viszonylag kis helyen is lehet ízléses a kiállítás — említette a Csepel Autógyár megbízottja. aki a bemutatott anyaggal már bejárta a fél országot. Az elismerő véleményekről a látogatók könyve tanúskodik. Nem volt rest a vendégsereg, nem rejtette véka alá véleményét, hanem beírta elismerését, javaslatát egy-egy termék gyártásának fejlesztéséről. A kiállítás egyben vásár is volt. Erre a célra főként a mezőgazdaságot kiszolgáló ipar és a pavilonokban helyhez jutó intézmények használták fel az elmúlt tíz napot. A kiállítás és vásár rendező bizottsága 8—9 ezer látogatót várt. Erről a számról annak idején úgy esett szó, hogy ilyen érdeklődésért már érdemes megrendezni. A nyitvatartás első felében a 9 ezredik ember is átlépte a kiállítás küszöbét. A látnivalók híre hamar elterjedt, s így a kiállítás termei sohasem voltak üresek. Éjszaka is folyt a munka. A növényállomány gondozása, a kiállított termékek, termények felújítása, cserélése, a rend és a tisztaság Orosházához illő biztosítása a napnak erre a szakaszára jutott. Ez általában más kiállításokon is így szokás. Csakhogy ami Orosházán ezekben a napokban megvalósult, az a vidéki kiállításokra eddig nemigen volt jellemző. Messzi városokból. községekből rendszeresen hozták az újabb gyümölcsöt és zöldséget, tanulságául annak, hogy mennyire sajátjuknak tekintik a színpompás rendezi vényt. Ä város vezetőit szép számú rendező bizottság támogat, ta ebben a nagy munkában. A NÉM kiállítási irodájának vezetői, dolgozói megyénk grafikusai és dekoratőrei, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szerveink azért produkálhatták a szemet, szívet gyönyörködtető látványosságot, mert felelősseget éreztek a két megye gazdasági, kereskedelmi életének méltó bemutatásáért. Orosháza ezekben a napokban ismét jó házigazdának minősült. Túl azon. hogy messzemenően gondoskodott a kiállítókról és a vendégekről, módot, lehetőségei adott fejlődő gazdasági életünk sokoldalú bemutatására. Kaput nyitott a történelmi múltjáról munkás- és parasztmozgalmáról nevezetes tájra. Sokoldalúan szemléltette a szocializmus építésének jelentős állomásait, a proletársorból felszabadult erők közösségét, országot gyarapító, alkotó munkáját. Az ország Vi- harsarokját tulajdonképpen e munka hatékonysága emelte a népgazdaság éléskamrájának rangjáig. Ma azonban már nemcsak a legtöbb búzát, vágó sertést és baromfiterméket adja a 19 megye közül, hanem az élelmiszeripari termékek jelentős hányadát is. Iparosodik a békési és a csongrádi táj. A fejlődés egyre nagyobb ütemű, s ami ebben az iparosodásban lényeges; mindenekelőtt a helyi szükségletek kielégítésére irányul, az itt termelt nyersanyagot dolgozza fel és már jelentős részt vallat az országos iparpolitikai feladatokból is. A kiállítás jó képet adott az élelmiszergazdaság komplexumé ról. Dél-Kelet Tiszántúlon a rohamosan fejlődő mezőgazdasagi termelés folytán cukorgyárak, konzervgyárak, baromfifeldolgo. zó üzemek, tejipar, húsipar, tésztagyártó ipar fejlődhetett ki az elmúlt évtizedben. A termelés nagyüzemi szervezése tehát nagy jelentőségű az élelmiszer- termékek feldolgozásában, piacképessé tételében az ország ellátásában és a magyar élelmiszerek exportjában. Mindezt sokoldalúan és a gyakorlati élethez hűen tükrözte Orosháza az elmúlt tíz napban. E város azonban nemcsak helyet adott a tájkiállításnak, hanem gyárainak, kisipari termelőszövetkezeteinek és tehetséges kisiparosainak munkájából, értékes, a gimnázium első emeleti termeit kitöltő anyagot is kiállított. Orvosi műszerek, a bonyolult röntgengép, a komplett orvosi rendelők, kötött ruhák, fehérneműk, üvegpalackok, modellek és makettek, megannyi oklevél, más kiállításokon szerzett érmek, elismerésék tanúsítják az itt bontakozó ipari életet. Ma már évente 2,3 milliárd forint termelési értéket produkál Orosháza ipara. S ha a városi vezetők elképzelései megvalósulnak, akkor a közeli években ez a szám majdnem megkétszereződik. Ez a nagy iramú fejlődés nem egyedi jelenség. Az Alföld városai, Békés és Csongrád megye nagyobb települései felszabadulásunk óta ilyen irányban fejlődnek. A z elmúlt tíz nap valameny- nyi látogatóban megerősíthette: helyes, jó irányban fejlődik mindennapi életünk, s ez a jól megalapozott tény valamennyiünknek új erőt, lendületet ad a további munkához, bizonyosságot a párt és a kormány átgondolt politikájáról, a mező- gazdaság, illetve az élelmiszer- gazdaság továbbfejlesztése előtt álló nagy lehetőségekről. Dupsi Káról: IV. Körösvidéki Mezőgazdasági Napok Tegnap, augusztus 19-én, a kon. i tési tanácskozást tartottak. Bru- zervgyárak és a MÉK napja volt i der János, a Dél-alföldi Mezőgaz- az orosházi Mezőgazdasági Élelmi- dasági Kísérleti Intézet osztályve- szeripari Tájkiállításon és Vásá- zetője és dr. Szalay Ferenc, az in- ron. A szegedi és a Békéscsabai tézet tudományos munkatársa Konzervgyár mutatta be készít- mondott előadást a hagymaterményeit, a MÉK pedig a zöldség- j mesztés általános módszereiről és termesztés és felvásárlás, valamint a nemesítésről. A 250 érdeklődő az értékesítés módszeréről tájé-! közül Rózsa Dezső főagronómus koztatta az érdeklődőket. ' és Cs. Kovács László agronómus A városi tanács dísztermében a ! szólalt fel. Ezzel véget ért a IV. IV. Körösvidéki Mezőgazdasági | Körösvidéki Mezőgazdasági Napok Napok keretében hagymatermesz- 1 tudományos programja.
