Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-19 / 191. szám
IM». 19. 3 Kedd Alaptörvényünkben rögzített szövetség H uszonöt évvel fiatalabban, tapasztalatokban sokkal szegényebben mint ma. de világot jobbá forgató szándékkal harsogtuk a „Föl, vörösök, proletárok...” második versszakaként, hogy „Vélünk az egész világon az elnyomott parasztság, mert tudja, hogy csak mivélünk vívhatja ld igazát”. És József Attilával együtt váltottuk magunkat az utca és a föld, — a város és a falu, a munkásosztály és a parasztság fiainak. Pedig akkor még nem tudta az egész parasztság, hogy az 6 igaza is csak a munkásosztály vezetésével és támogatásával vívható ki. Tapasztalatokban — legalábbis az akkori fiatalok — szegényebbek, majdnem nincstelenek voltak. Két szeminárium között vonultaik ki az utcára, hogy a munkásosztály és pártja jelszavát megzen gessék a szövetséges frissen kivívott joga és életlehetősége érdekében: „Földet vissza nem adunk!” Igen, noha a mohón habzsolt és minden tudományoknál fontosabb tudnivalók közül talán még nem is ismerkedtek meg a szövetségi politika elveivel A szabadság első óráiban, a rrvegostromlott és felszabadult főváros romjai alól elő- búvó emberekkel együtt sarjadtak ennek a szövetségnek új hajtásai — gyökered egész a munkásmozgalom hajnaláig nyúltak vissza. Élelmet küldött a falu az éhező városnak, s a városlakók — pedig még saját otthonaikat sem tették teljesen lakhatóvá — elindultak a falvakba. hogy beüvegezzék az iskolák és községházák üresen tátongó ablakait, megjavítsák a tetőket (nem ritkán a templomokét is), használhatóvá tegyék az uraságaktól megmaradt mezőgazdasági gépeket, testvéri ■ támogatást nyújtsanak az úigaz- dáknak a termélés megindításához. Akkor még a kommunisták közül is kevesen tudták, hogy a kivívandó proletárdiktatúrának, a remények határán kirajzolódó szocializmusnak a munkás-paraszt szövetség a politikai alapja. Ám szerencsére, a kevesek, akik tudták, mindig egyengették ennek a szövetségnek az útját, azokban a nehéz időkben is, amikor a szűklátókörűség, a türelmetlenség, a bal- és jobboldali torzítások egváltalán nem ‘ették ezt könnyűvé. N egyedszázada még sok mindent nem tudtunk. de az elmúlt történelmi huszonöt év alatt sok mindent megtanultunk. Volt, amit könyvekből, nem keveset mások tapasztalataiból, sokat magunk kárán. De megtanultuk, tudjuk és nem feledkezünk él a marxizmus—leninizmus alapvető tanításáról. hogy a munkásosztály csak a dolgozó nép élén, széles osztályszövetségben viheti győzelemre a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért vívott harcot. Ezért épül országot vezető pártunk politikája a munkásosztály vezette munkásparaszt szövetségre, az értelmiséggel való szoros együttműködésre. a nép valamennyi haladó ereiének tömörítésére. Űj, emberibb életet és otthont biztosító szocialista hazánk az egész nép számára épül, nem is jöhet létre másként, csak az egész nép műveként. A szocializmus kivívása és megvalósítása egykor csak a munkásosztály harci programja volt, ma — túlzás nélkül mondhatjuk — nemzeti cél. Ez a cél — állapította meg a Hazafias Népfront IV. kongresszusa — „alapvető politikai érdekközösséget teremt a társadalom minden része számára és a szövetségi politika a részérdek ütközésének a közös alapon való megoldását teszi lehetővé”. Húsz évvel ezelőtt hirdették ki a Magyar Népköztársaság alkotmányát. amely ezt az országot a munkások és dolgozó pár-ttok államává nyilvánította. Két évtized, s md minden változott azóta is! A hajdan paraszt többségű Magyarországon ma már munkás és alkalmazott a keresők több mint háromnegyede, s több mint húsz százaléka szövetkezeti paraszt. A parasztság jelentős része ipari munkássá, más része tsz-paraszt- tá, az ipari munkások és parasztok egy része értelmiségivé és alkalmazottá vált. Ma a munkásoknak csaknem feje falun lakik, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy. a paraszti életforma, a parasztság igényei és törekvései egyre inkább hasonulnak a munkások igényeihez és törekvéseihez. E z a nagy változás a társadalom széles rétegei számára az anyagi és kulturális színvonal jelentős emelkedését hozza S ha időközben a munkásosztály gyarapodott tapasztalatlanabb rétegekkel is, ma már sokkal láthatóbbak azok a pozitívumok, amelyeket ugyancsak ez a mozgás hozott magával — évszázados szokások bilincseinek szaggatásával, a társadalmi érdeket, vallást, babonákat érintő nézetek változásával. A munkás-paraszt szövetség erősödése elsősorban a két alapvető dolgozó osztály érdekeinek helyes összehan goi ásá n múlik. Ezt az összhangot pedir csak a népgazdaság arányos fejlesztésének megfelelő gazdaságpolitikával lehet elérni. Nos, elmondhatjuk: van ilyen gazdaságpolitikánk. A másfél éve bevezetett gazdasági reform átfogja és áthatja egész gazdasági életünket. Szellemében tudatosabban és hatékonyobban alakíthatjuk a gazdasági folyamatokat. Ez így igaz akkor is, ha a bevezetés időszaka még nem mutatja fel az összes várt eredményt, s ha a kifejlődés szakaszában is akad majd újra és újra igazítani való. A munkás-paraszt szövetség erősítése nem új feladat. A szocialista nemzeti egység keretéül szolgáló népfrontmozgalomnak azonban újszerűén kell megfogalmaznia tennivalóit, s ezeknek korszerűen kell megfelelnie. A helyes feltételeket szülő módszerek csak akkor lélhetőek meg. ha alaposan tanulmányozzuk és figyelembe vesszük a társadalom szerkezetében végbemenő változásokat, különösen a munkásosztály és a parasztság körében tapasztalható történelmi fejlődést. Augusztus 20-a ünnepkörében — az alkotmányban rögzített munkás-paraszt szövetségnek is ünnepe ez — feltétlenül gondolnunk kell ezekre a tennivalókra. Munkások, parasztok, értelmiségiek egyaránt tapasztalják: hasznos és érdemes a népfrontban tevékenykedni, mert ott párttagok és pártonkivüliek, hívők és mateíial isták gondjaikról, problémáikról, a szűkebb pátria és a tágabb haza dolgairól közéleti vezetők jelenlétében cselekvést vállalva, cselekvést remélve nyilatkozhatnak meg. Alkalmuk nyílik arra, hogy eszmét cseréljenek szövetségük lényegéről, az elvi tartalomról és célokról éppúgy, mint a mindennapok gyakorlatának sikereiről és kudarcairól tájékozódhatnak és tájékoztathatnak, haszonnal szólhatnak bele a szűkebb és a nagyobb közösség dolgaiba egyaránt. S zép hagyomány, hogy augusztus 20-a körül vagy éppen azon a napon országszerte találkoznak az üzemek és a termelőszövetkezetek tagjai, vezetői, munkások és parasztok, akiket az osztályszövetség szét- szakíthatatlan szálain kívül a családi, rokoni kapcsolatok is összefűznek. Megbeszélni való az idei augusztus 20-án is bőven akad, sok örülni valóval, nem kevés gonddal. Elgondolkodunk és elbeszélgetünk a múlt és még inkább a jövő hétköznapjairól, a hétköznapokról, amelyeknek különféle és mégis egy cé- I lú munkája újabb ünnepiekhez vezet. I Az iparosodé Ipari, mezőgazdasági kiállítás és vásár A Körös menti Kulturális Hetek Mezöberényben az augusztus 17-től 20-ig tartó V. ipari, mezőgazda- sági kiállítás és vásárral vette kezdetét. A megnyitót Zolnai László, a községi pártbizottság titkára tartotta, aki elmondta többek között, hogy a kiállítás rendezésének gondolata 1960-ban vetődött fel, s azóta kétévenként kerül rá sor. Az idei előrelépést jelent, mert a járási üzemek, gazdaságok is részt vesznek rajta és a termékek bemutatása mellett árusítással is foglalkoznak. A községi ligetben. pompás környezetben kaptak helyet a kiállítók. Ott találjuk a Pamuttextilművek mezőberényi gyáregységének, a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár békési gyárának, a gépjavító üzemnek, a két téglagyárnak, a mezőberényi faipari, a textilipari, a műszaki és villamossági és az építőipari ktsz-nek, a Körösvidéki Cipész Ktsz-nek, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat békési mézeskalács- és cukorkaüzemének, a Békési Kosárfonó Htsz-nek pavilonjait, kiállított termékeit. Egy viszonylag szűk területen összpontosítva látható a járás, benne elsősorban a község ipari fejlődése, amihez érdemes tudni, hogy Mezöberényben ma már a lakosság 72 százaléka bérből és fizetésből él. Legtöbben az iparban dolgoznak. Nagyszerű fejlődésről ad számot az Aranykalász, az Előre és a Petőfi Tsz pavilonja is. A kiállított paradicsom, paprika, karalábé, káposzta, őszibarack, körte. a zölden átültetett kukorica, rizs szép látvány. Mire is képes a mezőberényi föld, ha hozzáér- téssej művelik! Kissé távolabb a ligetben állattenyésztési kiállítást is láthat a közönség. A Mezőberényi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet sátraiban szolgálja ki a vendégeket. Van mindenféle finom étel és ital. A tsz-ek sem maradnak le a vendéglátásban. Sátraikban kitűnő birkapaprikás és hurka, kolbász kapható. Talán még annyit: kár. hogy nincs elegendő propagandája az Immár hagyományossá váló mezőberényi ipari, mezőgazdasági kiállításnak és vásárnak. Az a nagy törekvés, ami az üzemek, tsz-ek dolgozóit, a rendező bizottságot, mondhatnánk, az egész közséf lakosságát áthatja és az a nagy mi^nka, amit a siker érdekében kifejtenek, nagyobb hírverést érdemelne. Reméljük, legközelebb ez sem marad el. P. B. A Budapesti Mezőgazdásági Gépgyár békési gyárának PMV—1,5 jelzésű nagy teljesítményű műtrágyaszórója. Sorozatgyártását jövőre kezdik meg. A Mezőberényi Építőipari Ktsz egy fürdőszoba berendezését mutatja be többek között. Sokan érdeklődnek a legújabb terméke, az aljazatburkolásra szolgáló színes, préselt cementlapok iránt. A Pamuttextilmű'ek mezőberényi gyára különösen kitesz magáért. Az egész vállalat termékeit bemutatja, amelyekből igen sokan vásárolnak. Fotó: Balkus Imre
