Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-19 / 191. szám
1959. augusztus 19. 4 Kedd Oemufalluk népköztársaságunk intézményeit A Minisztertanács Alkotmányunk az államigazgatás legfelsőbb szerveként a Minisztertanácsot jelöli meg. Az 1957. évi II. törvénnyel végrehajtott alkotmánymódosítás éhhez a megjelöléshez „magyar forradalmi munkás-paraszt kormány” közelebbi meghatározást fűz. Az alkotmánymódosítás az 1956. évi ellenforradalom leverését követően újólag alá kívánta húzni azt, hogy a Magyar Népköztársaság államhatalma a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály diktatúráját valósítja meg. (E módosítás egyébként a Miniszter- tanács jogi helyzetében semmilyen változást nem jelentett”.) Alkotmányunk világosan kifejezésre juttatja, hogy a Minisztertanács az államhatalom legfelsőbb szerveinek (tehát az ország- gyűlésnek és a Népköztársaság 'Elnöki Tanácsának) végrehajtórendelkező szerve. („A Minisztertanács biztosítja a törvények és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendeletéinek végrehajtását.”) A kormány . tevékenységét a szocializmus felépítésének feladatai határozzák meg; a törvények alapján irányítja és ellenőrzi az államigazgatás munkáját, s ennek során maga is jogszabályokat .bocsát ki. A Minisztertanács feladatai végzése során tehát alkotmányos kötelezettségének tesz eleget. Tagjait az országgyűlés, illetve, ha az nem ülésezik, az Elnöki Tanács választja; ugyanakkor a kormány az országgyűlésnek felelős az általa jóváhagyott kormányprogram, valamint az általános állami politika megvalósításáért. Az országgyűlés tehát nem irányítja operatívan a kormányt, hanem politikai ellenőrzést gyakorol a munkája felett; ez a bizalom megadásában vagy megvonásában fejeződik ki. Ha röviden kívánnánk összefoglalni a Minisztertanács legfontosabb feladatait és hatáskörét, azt mondhatjuk: a Miniszter- tanács irányítja, vezeti az egész államigazgatási szervezet működését a munkaterületükre jutó állami feladatok megvalósítására; az alája rendelt államigazgatási szerveken keresztül irányítja az ország valamennyi, állami tulajdonban levő termelő-, szolgáltató, elosztó egységét; a társadalmi tulajdonban levő termelőegységekre támaszkodva gondoskodik a népgazdasági tervek megvalósításáról. A Minisztertanács hatáskörének kiterjedtségét jól jelzi alkotmányunknak az a rendelkezése, amely feljogosítja a kormányt arra, hogy az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül intézkedjék. A Minisztertanácsot megilleti a törvénykezdeményezés joga; az általa beterjesztett törvényjavaslatot az országgyűlés tárgyalni köteles. Ugyanígy kezdeményezheti az Elnöki Tanácsnál törvény- erejű rendeletek (határozatok) hozatalát. A Minisztertanács testületi szerv. Ezt fejezi ki, hogy valamennyi tagja egyenlő joggal vesz részt a kormány ülésein,_ rendeletéinek és határozatainak meghozatalában. A Minisztertanács kollektív munkájában a kormány egyik tagja sincs a kormány elnökének vagy bármely más tisztség viselőjének alárendelve. A Minisztertanács működésének fo formája a Minisztertanács ülése. Csak ez gyakorolhatja a Minisztertanács hatáskörének teljességét, mind a kormányzati tevékenységben, mind pedig az államigazgatás legfelsőbb irányításában. A kormány üléseire általában kéthetenként kerül sor; azokról — a napirenden szerepelt problémák súlyának megfelelően — minden alkalommal hivatalos kommüniké jelenik meg a sajtóban. A kormány intézkedéseinek két fontos formája van: a minisztertanácsi rendelet, illetve a minisztertanácsi határozat. A Minisztertanács rendeletet ad ki, ha a-kiadandó jogszabály az állampolgárokra közvetlenül jogokat ruház, kötelezettségeket hárít, vagy egyébként is széles körben közvetlenül befolyással van az állampolgárok jogviszonyaira. Határozatot ad ki a Minisztertanács, ha az általa hozott jogszabály valamely kérdésben az állami vezetés sokirányú, többoldalú, hosszabb időre szóló meghatározását . tartalmazza, vagy ha a jogszabály csak az állami szervekre és vállalatokra vonatkozik. Újlaki László dr. Évente négyezer hízott marha egyetlen telepről Harmincöt asszony munkát keres A Szarvasi Állami Gazdaság a Közelmúltban alakított közös sertéshizlalási vállalkozást a három Még javában folynak az építkezések, máris újabb, szélesebb körű együttműködésre történt megállapodás. A városi kollektív gazdaságokon kívül örménykúti, kon- dorosi, békésszentandrási, gyomai, endrődi és dévaványai termelő- szövetkezetekkel hozták létre a járási, városi szarvasmarhahizlaló társulást. Alapos félmérés után úgy döntöttek: az új 2000 férőhelyes telepet Endrőd és Nagylapos közötti vasútállomás közelében, jó takarmánytermő körzetben építik fel. Évente két váltásban 4000 hízott marhát értékesíthetnek innen. Ennek kettős haszna lesz: a korszerű telepen gyorsan, olcsóbban és minőségileg egyöntetűbb hízott marhákat állíthatnak elő. Ezenkívül a gazdaság és valamennyi termelőszövetkezet a közös telepre adja az évente hizlalásra 100 férőhely megürül 1—1 helyen s minden külön beruházás nélkül gyarapíthatják tehénállományukat. Ezzel nagymértékben elősegítik a kormány szarvasmarhaprogramjának megvalósítását. Néhány hónappal ezelőtt Okányban a község és a helyi Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége örömmel és megelégedéssel beszélt arról, hogy márciusban közö. sen a körösladányi Magyar—Vietnam Termelőszövetkezettel létrehoztak egy tósztagyártó üzemet, ahol 35 asszonynak tudtak munkalehetőséget biztosítaná és remény volt arra is, hogy még újabb húsz nő talál majd rövid időn belül biztos megélhetést. A néhány hónappal ezelőtt még dolgozó üzemben most csend és zárt ajtók fogadtak. Az akkori örömöt most elkeseredés váltotta fel. Az okát keresve jutottunk el a Petőfi Termelőszövetkezet főkönyvelőjéhez, Házi Alberthez. — Ismerni kell az előzményeket ahhoz, hogy megértsék, mi történt itt. Nem akarok senkit sem vádolni., és úgy érzem, kicsit mi is hibásak vagyunk, hogy így alakult a helyzet. Még a múlt évben felkerestek bennünket a körösladányi- ak, hogy mint jó szomszédok segítsenek bennünket azzal, hogy kihelyeznek egy tésztaüzemet. Termeljünk nekik tésztát, ami jó néhány nőnek állandó munkát biztosítana. Mi persze kapva-kaptunk az alkalmon. Helyiség volt, túlságosan nagy beruházást nem igényelt az üzem létrehozása. Meg is állapodtunk szóban, azt gondolva, hogy ez elég. Az asszonyok örültek. Különösen azok, akik eddig kénytelenek voltak eljárni Békéscsabára, Gyulára, Sarkadra dolgozni. Beszéltünk ezekkel és örömmel vállalták az itthoni munkát. Fel is mon. dott mindenki saját munkahelyén. Megindult a termelés. A nők jókedvűen, dalolgatva dolgoztak Családi ünnep Kondoroson Vasárnap, augusztus 17-én két családi ünnepség is volt Kondoroson. A Lenin és a Dolgozók Termelőszövetkezet rendezte, mégpedig az öregek részére. Mindkét helyen meleg szeretettel köszöntötték az idős vendégeket. A Dolgozók Tsz-ben ötszázan, a Lenin Tsz ünnepségén — melyet ezúttal nem a faluban, hanem a központi üzemegységben tartottak — több mint 300-an vettek részt, s a tsz vezetősége járműveket biztosított. Parádés hintákon, személygépkocsikon hozták el az idős vendégeket a távoli tanyákból és a faluból. Az ünnepeiteket Godó György elnök köszöntötte, és ismertette a tsz eredményeit. Részt vett Tóth Pál, a községi tanács vb-elnöke és Jenei Sándor párttitkár is. Az ünnepély alkalmával 11-en kapták meg a Kiváló tsz-tag miniszteri kitüntetést. Ezzel is kifejezve az idősek megbecsülését. Ezt követően közös ebéden vettek részt az ünnepeltek, vendégek és a tsz vezetői. és meg voltak elégedve a keresettel is. Aztán az egyik nap, úgy június közepe táján levél érkezett a szomszédtól. „Sajnos értékesítési problémáink vannak, a mi áruinknak sem tudunk piacot biztosítani. Kérjük, hogy június végével szüntessék meg a termelést, próbálják elhelyezni a készárut.” Derült égből a villámcsapás sem akozott volna nagyabb riadalmat a községben. Az asszonyok először rossz tréfának tartották az egészet. Sajnos, hamar kiderült, hogy nem az. A két hétben ami még hátra volt, nem is cső-, da, hogy állandóan ez a téma volt napirenden az asszonyok között. Ki-ki vérmérséklete szerint reagált. Voltak, akik nem éppen a leghízelgőbb kifejezéseiket használták a szomszédokra, voltak olyanok is, akik levelet írtak előző munkahelyükre és érdéklődTöbb millió apró nannoplankton maradványait vizsgálta meg Báldiné dr. Beke Mária geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos kutatója. Ezeknek a sok millió évvel ezelőtt élt egysej- tűeknek a „kiléte” még mindig tisztázatlan. Tulajdonképpen átmenetet alkotnak az állatok és a növények között, önállóan, szabadon mozognak, mint az állatok, de úgy táplálkoznak, mint a növények. Legfeljebb tizedmillimé- teres puha testüket csupán ez- redmdllimóterekben mérhető mészlemezkékből álló zárt páncélzat veszi körül. A lágy test azóta természetesen elpusztult, de a lemezkék mindmostanáig épségben maradtak, pedig a nanno- planktbnok — magyarul törpeplanktonok — nem egy faja hozzávetőleg 200 millió éve élt a tengerek vizében. Hazánkban csak az utóbbi másfél évtizedben találták meg az alsó kréta-korban eltemetődött, tehát körülbelül 140 millió éves ilyen lemezkéket a Bakonyban, a Vértesben, a Gerecsén és a villányi hegységben, a hozzávetőleg 50 millió éves eocenpéldányokat a Bakonyban, a dorogi medencében és általában a dunántúli heMint arról már többször beszámoltunk lapunkban, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutató csoportja nagyszabású felmérést végez a Viharsarokban. Hosszas élőké, szülét után július 1-én indult meg és augusztus elejéig tartott a tulajdonképpeni kérdezés, amikor is 25 budapesti egyetemista és 57 helyi pedagógus, illetve népművelő 2200 családhoz kopogtatott be és töltötte ki a több száz rubrikát tartalmazó kérdőívet. Békés megye lakosságának általános gazdasági, politikai, művelődésügyi arculatának feltérképezése mellett, az egyetemisták az egészségügyi ellátásra, orvos-etikai kérdésekre is gyűjtöttek válaszokat. A kitöltött kérdőívek (teljes súlyuk elérte az öt mázsát), már Budapesten vannak, ahol azok adatait lyukkártyákra vitek, hogy visszamehetnek-e dolgozni. Aztán bezárták az üzemet. A szövetkezet vezetői sem voltak jobb helyzetben. Az elnök, a főkönyvelő szinte nap mint nap úton volt. Keresték a piacot, hiszen 120 ezer forint értékű készáru hevert a raktárban. De sajnos mindenütt elutasító választ kaptak. Most tanácstalanul állnak és várják, hogy hátha jelentkezik valaki majd a tésztáért. Fővárosi üzemekhez is eljárnak, hogy telepítsenek üzemet a faluba, amihez anyagi segítséget is nyújtanának. A tárgyalások egyedül a Herbáriánál biztatóak. Az előzetes jelzések szerint, ha sikerül létrehozni az üzletet, itt szeretnének egy gyógynövény-kisze- relő és gyűjtő üzemet létesíteni. Remélik, hamarosan megoldódnak tehát a gondok és az asszonyok újra dolgozhatnak. B. O. gyekben, valamint a „legfiatalabb”, mindössze 25 millió évvel ezelőtti miocén-leleteket a Mecsekben, a Bakonyban, a Börzsönyben és a főváros környékén. A geológusok ma már tudják* hogy a különböző ásványi nyersanyagok keletkezésére mely föld- történeti korszakokban voltak meg a kedvező feltételek, így az ezredmillimétemyi kis leletek* „vallomása” igen nagy segítséget nyújthat a hatalmas nyersanyagkincsek feltárásában is. mérgezés Figyelemre méltó az a kettős mérgezés, amely Répáshután történt. A hároméves Mátrai Albin és az ötéves Kovács János sárgabarackmagot tört, majd annak beléből negyedkilónyit megevett. A különben ízletes barackmagnak — szerencsétlenségükre — egy olyan fajtájából ettek, amely nagyobb mennyiségű ciánt tartalmazott. A hároméves gyereket súlyos, életveszélyes, az ötéveset könnyebb mérgezéssel szállították kórházba. szik át. a gépi feldolgozás az ősz folyamán indul meg és december 31-ig a megyei tanács rendelkezésére bocsátják a főbb összefüggéseket tartalmazó táblákat, rövid, általános elemzéseket. A megyei tanács művelődés- ügyi osztályától kapott információ szerint a Tudományos Akadémia — külön kérésre — járási, illetve városi bontásban is elkészíti a szociológiai felmérés anyagát. Valószínű, hogy jó né- hányan fognak majd élni ezzel a lehetőséggel, annál is inkább, mivel a vizsgálat eredményei jó alapul szolgálhatnak a hosszú/ távú tervek elkészítéséhez. Végül pedig a szociológiai felmérés kezdeményezői és végrehajtói lapunkon keresztül szeretnének köszönetét mondani a lakosságnak és mindazoknak, akik hozzájárultak a „Viharsarok vallatásának” sikeréhez.. B.I. A Gyulai Építőipari Vállaiat felvesz építészmérnököt, építésztechnikust, épületgépész-mérnököt, épületgépész-technikust, víz-fűtésszerelő művezetőt, tervstatisztikust, valamint kőműveseket, kubikosokat, segédmunkásokat. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. 44 órás munkahét, minden héten szabad szombat. Jelentkezés vállalatunk közijontjában, GYULA, Hajnal u. 3. szám alatt. 97201 varos termelőszövetkezetével. szánt jószágot. Így 30, 50, esetleg Ezredmilliméteres ősi maradványok segítsége a nyersanyagkutatásban Hol tart : a szociológiai felmérés?
