Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-17 / 190. szám
1969. augusztus 17. 5 Vasárna' Gyanakvás nélkül... Tények és tanulságok: Az időszaki munkára (elvett dolgozót azzal irányítják munkahelyére, hogy ahova megy, ott lopnak és csalnak. Az ellenőröket rendszeresen azért küldik a kérdéses üzletbe, hogy ott nyitott szemmel figyeljék az üzlet menetét és fedjék (el a szabálytalanságokat. E koncepció alapján a vállalati vezetés meghatározott időnként elrendeli a leltárt. Az adatokat egyeztetik és megállapítják, hogy az üzlet a leltár időszakában hiány nélkül, sőt — félmilliós forgalomnál — 0,5 százalékos, úgynevezett természetes többlettel gazdálkodott. Az ellenőrök mégis évek óta jönnek-mennek. Az üzlet ugyancsak évek óta tartja ezt a nívót. Most már azonban nem azt ellenőrzik, hogy a vezető hogyan kalkulál, hogyan irányítja a boltot és a forgalmat, hanem azt, hogy a többletet, miért hagyja bent vagy egyáltalán vesz-e ki pénzt a kasszából? Miközben az ellenőrök ide, erre az üzletre koncentrálnak, a vállalat néhány egysége súlyos leltárhiánnyal zár. Ennek oka, magyarázata azonban talán nem is érdekes. Sőt, azt kell mondani, hogy természetes, mert évek óta ilyen az állapot. A hiánnyal való gazdálkodás tehát nem feltűnő. De az az üzlet igen, ahol sorozatosan normál-többlettel zárják a leltáridőszakot! A kérdés éppen ezért úgy hangzik: egyesek miért akarják bebizonyítani azt, hogy a tudatos üzletszervezés mögött szűk, egyéni érdekek érvényesülnek. Különben egy olyan üzletről van szó, melynek dolgozói átlagon felüli munkájukkal, többszörösen tulajdonosai a szocialista brigád címnek. A vállalatnál azonban senki sem figyel oda, hogy egyesek hová, milyen célra fordítják fáradhatatlan erejüket. Szóvá tesszük: nem lenne-e jobb ambíciójukat, vagyis ennek jelentős részét oda összpontosítaniuk, ahol sorozatosak a leltárhiányok? A vállalati érdek ugyanis ezt kívánná, nem pedig azt, hogy a gyanakvás légkörét fokozzák azok iránt, akik évek óta becsületesen és eredményesen munkálkodnak az előírt normatívák mind tökéletesebb teljesítésén. Dupsi Karoly Könyvtáros-búcsúztatás Okányban Recseg a bútorpiac Recseg a bútor, mert csak ösz- szeütötték, de nem enyvezték meg az eresztékeket, mert súr- lódik a rosszul fölfüggesztett ajtó, mert lötyögnek a csiszolatlanul helyükre tett széklábak, s így tovább. Recseg azonban maga a bútorpiac is, ahogy arról lapunkban —a többi megyei laphoz hasonlóan — az elmúlt hetekben beszámoltunk. Recseg, mert szenved a kínálat-kereslet rossz illeszkedésétől, a csiszolatlan kapcsolatoktól az ipar és a kereskedelem között, mindazoktól a nehézségektől, melyek egy része objektívnak, rövid úton nem megszüntethetőnek ítélhető, más része azonban jobb szervezéssel, becsületesebb munkával fölszámolható lenne. Tavaly 3,2 milliárd Évről évre gyors Iramban emelkedett a bútorvásárlás. Bútor kell a régi helyett, s az új lakásokba, s bútor kell azért is, mert — a mai bútorok nem szolgálnak ki —, igaz, nem is céljuk — nemzedékeket. 1960-ban 1 960 millió forintért vásároltak hazánkban bútort. 1965-ben 2 499 millió forintért. A múlt esztendőben már 3.2 milliárd forint értékű bútor talált gazdára, s számítások szerint 1970-re a vásárlás úiabb 300 milliós növekedéssel 3,5 milliárd forintra rúg majd. Becslések szerint 1975-ben 4,8 milliárd, 1980- ban 6,6, míg 1985-ben 9 milliárd forint lesz vásárlások összértéke a bútorpiacon. Legalábbis az igények ennek megfelelő dinamikával fejlődnek. Ami a termelési oldalt illeti tény, hogy a kereslet hosszú évek óta meghaladja a kínálatot. A növekedés gyors volt, s ma is az. A bútoripar üzemeinek nagy része ugyanakkor korszerűtlen, épületeivel, felszereléseivel nem ad módot a gyáripar-szerű termelésre. A munka jellemzője a legtöbb helyen ma is a kézzel; a nem motorikus eszközökkel végzett tevékenység. Jól jellemzi a helyzetet a bútorgyártási kapacitás megoszlása. A könnyűipari minisztérium vállalatai mindössze 36,1 százalékkal részesednek a teljes termelésből. A tanácsi vállalatok a bútortermelés 21, más minisztériumok vállalatai 6,5, s a kisipari szövetkezetek 36,4 százalékát adják. A megoszlás szemléletei: szerkezetében, anyagi, technikai bázisában a bútoripart a kisipari szövetkezetek jellemzik, hiszen övék a legnagyobb részesedés. Az állami vállalatok ugyan összesen a termelés 63,6 százalékát adják, de az üzemek jó része — különösen a tanácsi vállalatoknál — nélkülözi a modern gépeket, a panelből épített bútorokhoz szükséges berendezéseket sitb. A meglevőt jobban A korszerűtlen termelési mód, a szűkös kapacitás csak nagy anyagi ráfordítással szüntethető I meg, s hosszú távon ez, valamint az import növelése kínálja a megoldást. Rövidebb távra azonban kínálkozik jó néhány olyan feladat, melyek megvalósítása enyhítené a bútorpiac feszültségeit, csökkentené a „recsegés" fonásait. Az üzletekben például sok olyan vevő megfordul, aki az adott kínálatot nem kifogásolja, csupán a — méreteket! A lakas- és bútortervezők között ma még alig van kapcsolat, a kisméretű szobák berendezése éppen ezért nehezen oldható meg. Igen hamar mérséklődnék az ún. potenciális kereslet, ha végre létrejönne ez a kapcsolat a két szakma között, s ha a sokat hangoztatott kívánalom végre a gyakorlatban öltene testet: miszerint több darabonként vásárolható bútort gyártson az ipar. A meglevő kapacitások nem ésszerű hasznosítására mutat az is, hogy sok a divatjamúlt, nehezen eladható bútor, Ugyanakkor a keresett típusokból soha nincs elég. A meglevő kapacitások, s az adott anyagok ésszerűbb — korszerűbb — fölhasználása, a termékösszetétel gyorsabb változtatása olyan feladat, amelyből nemcsak a vállalatokra, de az irányító szervezetekre is sokféle teendő hárul, ám a szükségeshez mérten jóval kisebb a ma tapasztalható aktivitás és kezdeményezés az érintetteknél. Sok kicsi sokra megy A viták, melyek ma is zajlanak a garnitúra s a külön darabok, a variálható, a modul bútorok között, valamint az, hogy évek óta nagy hiány mutatkozik kiegészítő bútorokban — könyv- vespolc, íróasztal, előszabaíal, illetve színes és kerti bútorokban — az iparág belső feszültségeire, aránytalanságaira utalnak, s egyben arra, hogy iparpolitikai értelemben kell felülvizsgálni az egész bútoripar helyzetét. A kedves otthoníassággai berendezett okányí községi könyvtárban ünnepi irodalmi klub- foglalkozást rendeztek a közelmúltban, ahol bensőséges ünnepség keretében búcsúzatták el Kovács Zsigmondnét, a könyvtár vezetőjét. Műsorral, rengeteg virággal és ajándékokkal kedvesNovi Sad-i művészek Kardoskúton A jugoszláv rádióból és televízióból jól ismert és közkedvelt művészeket lát vendégül Kardos- kút. Augusztus 19-én este 8 órai kezdettel a Móra Ferenc Művelődési Házban Rendezett műsorban Boros Mirjan és Boros István népdalénekesek, valamint ifj. Boros István táncdalénekes szórakoztatja a Kardoskút és környékéről összegyűlteket, ahol Koter István népi zenekara és Szöllősi Béla tánczenekara szolgáltatja a zenét. Alkotmány napi tárlat Békéscsabán Békéscsabai festőművész tárlata nyílik augusztus 20-án szerdán délután fél ötkor a Munkácsy Mihály Múzeumban. Az Ezüst György legújabb alkotásait bemutató kiállítást Pet- rovszki István, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője nyitja meg. kedtek az egykori vezetőnőnek, megköszönve a tízéves eredmen- nyes munkát és aktív közéletű tevékenységét. Szőnyegek öt világrészre A csabai szőnyegszövő htsz I dolgozóinak több mint 95 száza- j léka nő. Az itt dolgozó asszonyoknak és lányoknak szorgos keze munkáját, a szép szőnyegeket mind az öt világrészben megcsodálják. Ebben az évben 56 millió forint értékű szőnyeget készítenek. Ennek 85 százaléka exportra megy. A jó munkában nem kis mértékben a tizennégy szocialista brigád szorgos munkája is benne van. A htsz békési részlege megnyerte az OKISZ által kiírt versenyt. A részlegben a Béke, a Hámán Kató és a Tyereskova brigádok négyszer nyerték el a szocialista brigád címet. A kerékpárok pihennek — a gazdáik dolgoznak E nagy, s sokáig nem halasztható teendők mellett azonban sok olyan apróság van, melyet — egy kis jó akarattal, becsületes munkával, az együttműködés tökélete- [ sítésével — mint vásárlót bosz- j szántó okokat rövid úton meg- | szüntethetnék az ipar, a szállítás, ; a kereskedelem dolgozói. A kiké- j szítési hibák csökkentése — törött i pántok, csíkos fényezés, kiszakadó sarokvasak stb. — a gyáron belüli ellenőrzés fokozásával, a dolgozók jobb anyagi érdekeltségével nem kíván varázserőt, csupán igényesebb vezetői munkát Sok a panasz a szállításkor bekövetkezett sérülésekre is, s itt a MÁV sem áldatlan. A piszkos, beázó vagonokba rakott bútorok, a gurítóra vitt kocsik rakománya nem ritkán ;; rámpáról egyenesen a javítóműhelyekbe kerül, ismét csak késleltetve a fogyasztók kielégítését A kereskedelem a beszerzési források bővítésével, a gyáraktól bizományba átvett új termékek árusításával sokat tehet a bővebb választék érdekében, s azzal is ha a szűk üzletek helyett időnként egy-egy nagyobb helyen — pl. művelődési otthonban — szervez lakberendezési kiállítást. Serkentheti úgy is a gyártókat, hogy pontosan' a típusok megjelölésével közli a vásárlói igényeket. hogy prospektusokat állít össze stb. A bútor nem tartozik az olcsó iparcikkek közé, mégis szívesen áldoznak rá az emberek, mert szeretik, ha otthonuk meghittségét, kulturáltságát a tetszetős, modem bútor is fokozza. Megadni a lehetőséget e nemes szándék megvalósulásához egyik napról a másikra ugyan nem megy, de lépésről lépésre igen. Ám, ehhez végre: lépni kell! Fotó: Demény
