Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

1909. angnsztns 17. 4 Vasárnap Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit A% Elnöki Tanács Hazánkban az államhatalom folyamatos gyakorlását legfel­sőbb szinten — az alkotmány életbe lépése óta — a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa látja el. Megalakulását, szervezetét, feladat­körét, működését alapjaiban az alkotmány, részleteiben törvé­nyek, törvényerejű rendeletek és az Elnöki Tanács ügyrendje szabályozza. Az Elnöki Tanács elnökből, két helyettes elnökből, titkárból és tizenhét tagból áll, akiket az országgyűlés, első ülésén maga választ meg a képviselők közül. Az Elnöki Tanács tagja tehát csak országgyűlési képviselő lehet miniszter viszont nem lehet a NET tagja. Az Elnöki Tanács az országgyűlésnek felelős., és köteles annak rendszeresen beszámolni. Az Elnöki Tanács meg­bízatása az egész országgyűlési ciklusra szól, sőt — éppen az ál­lamhatalom legfelsőbb szintjén, folyamatosan történő gyakorlása érdekében — megbízatása csak akkor szűnik meg, amikor az új országgyűlés az új Elnöki Tanácsot megválasztja. Az Elnöki Tanács feladatköre, hatásköre két. alapvetően kü­lönböző részből tevődik össze: az országgyűlést helyettesítő fel­adatkörből és saját feladatköréből. Az alkotmány rendelkezése, hogy az országgyűlés jogkörét, ha az nem ülésezik, az Elnöki Ta­nács gyakorolja; tehát ez a testület helyettesíti az országgyűlési ülésszakok közötti időben az országgyűlést. Az alkotmány e he­lyettesítő szerepkörben lényegében egyetlen korlátot állít: az El­nöki Tanács az alkotmányt nem változtathatja meg. Az Elnöki Tanácsnak az alkotmányban ismertetett saját fel­adatköre az alábbiakból áll: az országgyűléssel kapcsolatos leendők; az állam nemzetközi képviseletével kapcsolatos fel­adatok; a kinevezési hatáskör; a rendjel- és címadományozás; az államhatalom helyi szerveinek irányítása; a kegyelmezési jog gyakorlása és végül a külön törvényben az Elnöki Tanácsra ru­házott feladatok. Ezek közül kiemelnénk, hogy az Elnöki Tanács legfelsőbb fokon irányítja az államhatalom helyi szerveinek munkáját. E hatáskörben az Elnöki Tanács bármely tanácsot feloszlathat, ha annak működése az alkotmányba ütközik vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti. Szervezeti vonalon dönt a fővá­ros, a megyék, a megyei jogú városok, a járások, a járási jogú városok és a városi kerületek határának esetleges módosításáról, abban az esetben, ha ez új tanács alakításával vagy működő ta­nács megszüntetésével jár együtt. Kitűzi a tanácstagok választását és az új választást abban az esetben, ha a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi tanács elhunyt (vagy visszahívott, illetve lemondott) tagjának a helyét be kell tölteni; biztosítja a tanácstagok választásának és visszahívásának törvényességét; legfelsőbb fokon dönt a tanács­tagoknak tanácsitagságukkal összefüggő ügyeiben. Megvitatja a tanácsok (különösen a fővárosi, a megyei és a megyei jogú tanácsok) tevékenységét, megvizsgálja határozataikat. Ezzel kap­csolatban a NETT jogosult bármely tanács határozatát (rendeletét) megsemmisíteni, megváltoztam, ha az alkotmányba ütközik. vagy a dolgozó nép érdekeit sérti. Az Elnöki Tanács gyakorolja — mint már említettük — a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos kegyelmezési jogot. Ezen elsősorban az egyéni kegyelmezést értjük, mivel a közke­gyelem gyakorlása az országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az or­szággyűlési ülésszakok közötti időben azonban az Elnöki Tanács is hirdethet amnesztiát. Az Elnöki Tanács, mint az államhatalom­nak a két ülésszak közötti időben legfelsőbb szerve, bármely büntetőügyben megszüntetheti az eljárást (tekintet nélkül arra, hogy az milyen szakaszban van); a kiszabott fő- és mellékbün­tetést együtt vagy külön-külön elengedheti; a büntetést enyhít­heti. A NET az egyéni kegyel mezes jogát konkrét határozattal és rendszerint kérelemre gyakorolja, de ilyen kérelem hiánya sem zárja ki a kegyelemadás lehetőségét. Halálbüntetés kiszabása esetén az ügy iratait a Legfelsőbb Bíróság elnökén és az igaz­ságügyminiszteren keresztül — a legfőbb ügyész meghallgatása után — minden esetben fel kell terjeszteni az Elnöki Tanácshoz, s az ítéletet a NET döntéséig nem lehet végrehajtani. Közkegyel­met mind az országgyűlés, mind — helyettesítő jogkörében — az Elnöki Tanács általában a Minisztertanács kezdeményezésére ad, törvény, illetve törvényerejű rendelet formájában. Említettük az Elnöki Tanácsra külön törvényben ráruházott feladatokat. Ezek között szerepel, hogy az egyházak magasabb állásainak betöltéséhez, az egyházi tisztségviselők áthelyezéséhez vagy elmozdításához a NET előzetes hozzájárulása szükséges; az országgyűlési és tanácsi választások lebonyolítására, az azok törvényességének biztosítására hivatott az országos választási elnökség tagjai az Elnöki Tanács elnöke előtt tesznek esküt.; dönt a magyar állampolgárság honosítással (visszahonosítással) való megadása, illetve az állampolgársági kötelékből történő elbocsátás (a magyar állampolgárságtól való megfosztás) ügyében. Az Elnöki Tanács testületi szerv, s mint ilyen, döntéseit tes­tületileg ,az ülésein hozza. Ezeket a szükséghez képest tartja, de a tagok egyharmadának kérelmére az ülést össze kell hívni.. A NET ülésein a kormány tagjai és a legfőbb ügyész tanácskozási joggal részt vehetnek. Újlaki László dr. Nagygyűlés, hangulatos műsor, nemzetközi sportrendezvény Csabaszabadíban Augusztus 20-án kétszeresen ünnepelnek Csabaszabadíban. 20 évvel ezelőtt alakult ugyanis a termelőszövetkezet, amely 1962- ben vette fel a Magyar—Cseh­szlovák Barátság nevet. A csabaszabadi tsz és á Ma­gyarországi Szlovákok Demokra­tikus Szövetsége rendezésében szerdán délelőtt veszi kezdetét az ünnepség, ahol a termelőszövet­kezet elnöke, Kiss Pál Antal al­kotmány napi megemlékező sza­vai után méltatja a tsz-mozgalom jelentőségét, fejlődését, ismerteti szövetkezetünk életét és eredmé­nyeit. A nagygyűlést ünnepi ebéd, majd nemzetközi sportrendezvény követi. Az esti hangulatról a Szarvasi Nemzetiségi Napokon is részt vevő nyitrai népi együttes gondoskodik. Szovjet légierők napja Augusztus líi-ár. ünnepük a Szovjetunióban a légierők napját. A két évvel ezelőtti domogyedo- vói légiparádé ország-világ előtt ízelítőt, adott a szovjet légierő korszerűségéről, erejéről. A függőlegesen le- és felszálló vadászgépek, a felszállásgyorsító rakétával ellátott vadászbombá­zók, a változtatható szárny-nyilazású szuperszonikus gépek méltán vívták ki a bel- és külföld elismerését. S ott voltak a különleges — kisegítő-motoros vadász-, tengeralattjáró felderítő és megsemmisítő gépek stb. A gépek sebessége: 3000 km/óra. repülési magasságuk több mint 30 kilométer, fedélzeti és rakétaf egyverzetük a legkorszerűbb, na vigációs berendezésük még rossz látási körülmények között is nagy biztonságot kölcsönöz. — A domogyedovói bemutató óta ter­mészetesen újabb, még korszerűbb gépek láttak napvilágot, a fejlődés elképzelhetetlenül gyors. A nagyszerű műszaki feltételekhez járul a pilóták kiváló kiképzése és magas fokú szak­mai tudása. A szovjet légierő méltán készül büszkén az idei ünnepélyére. Képünkön: harci gépek készenlétben. Milyen less Békéscsaba? Napirenden a városfejlesztés Elkészült Békéscsaba tizenöt éves fejlesztési terve. Pénteken vitatta meg a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Ezen az ülé­sen a város jövendő körvonalai bontakoztak ki. Milyen lesz Békéscsaba? Az általános rendezési terv a város fejlesztésének valamennyi területét felöleli. Külön fejezetet szentel a lakókörzetek, az intéz­mények, a zöldterületek, az ipar­telepek, a közlekedési hálózat, a vízellátás, a szennyvíz- és csapa­dékvíz-elvezetés, s végül a gázel­látás fejlesztési távlatának. A terv kilenc lakókörzetre oszt­ja a várost. Az első lakókörzet a vasút, a Szarvasi út, s a Békési út által közre zárt terület. Itt épül fel két 16 tantermes iskola. A Lenkei és a Botyánszki Pálné ut­ca sarkán s a Gellért és a Sala­mon utca szögletében pedig egy- egy óvoda. A második lakókör­zetben a legnagyobb beruházást majd az új kórház építése je­lenti. Eltérően a régi elképzelés­től, nem a Béke-kertekben, a körtöltésen kívül, hanem a jelen­legi kórház szomszédságában, a Hámán, Péter, Gyulai és a Kór­ház utcák közötti területen léte­sül. A harmadik lakókörzetben, a Bartók Béla úton 9 szintes, ke­rámia paneles, egyenként 104 la­kásos épülettömböket terveznek. A Tulipán utca Bartók Béla út felőli részén épül fel az ABC- áruház. A város belterületén le­vő telephelyek, üzemek fokoza­tosan kitelepülnek az északi, il­letve déli iparterületre. Az állo­más előtt levő terményforgalmi raktár helyén lakások épülnek. Viszont továbbra is a jelenlegi te­rületén üzemel a HERBARIA és a ruhagyár. A lakótelepek és az ipari létesítmények között zöld­területet létesítenek. A Sallai és a Tolnai utca mentén kerül sor az általános iskola, a bölcsőde, az óvoda és egy ABC-áruház építésére. A negyedik lakókörzet közvetlenül csatlakozik a város központjához. Ennek a területnek — Bartók Béla, Munkácsy, Ta­nácsköztársaság útja, s a Petőfi utca — fejlesztésével a részletes rendezési terv foglalkozik. Figye­lembe véve, hogy a lakosság szá­ma itt a legmagasabb, ide is ter­veznek alapfokú közintézménye­ket A Luther, a Jókai, a Szarva­si s a Lenin út mentén többszin­tes lakóházak sorakoznak majd. Ezeket egymástól telkek, virágos kertek választják el. A város központjától délre, egészen a Ki­lim utcáig többemeletes lakótelep létesült, amely tovább terjesz­kedik, egészen a Degré utcai hí­dig. A Körös-csatorna keleti ol­dalán pedig kertes lakóövezet hú­zódik egészen a körgátig. A Gyu­lai úton KÖJÁL-székház, a Mü.M. iskola diákotthona, a Központi Mentőállomás, orvosi és művész­szállás épül fel. A nyolcadik la­kókörzetből kitelepül a sertéshiz­lalda. Az állomás, a Bacsányi ut­ca északi oldala, s a szegedi va­sútvonal által közre fogott terü­letet földszintes családi házak építésére jelölték ki. Itt létesül a termálfürdő is. Erzsébethely a Bacsányi utcától délre eső részét a terv kilencedik lakókörzetként említi. Az Orosházi út lesz Er­zsébethely központja. Itt több­szintes lakóházak és közintézmé­nyek kapnak helyet A BOV és a téglagyár közt levő terület felé — elsősorban a Gyár utca kör­nyéke — terjeszkedik majd a két üzem. Az általános rendezési terv szá­mol azzal, hogy a tanyai lakos­ság csökkenésével a városi la­kosság száma rohamosan emel­kedni fog. Az épülő város a terv szerint 76 ezer embernek nyújt majd otthont. A terv részletesen foglalkozik a közintézmények elhelyezésével is. Eszerint új épületbe költözik majd a MEDOSZ, a pártiskola, a rendőrség és a Hazafias Népront. Nagy gondot fordít a rendezési terv a zöldterületek létesítésére is. Célul tűzi ki a Széchenyi, a Derkovits liget bővítését. A Kö­rös-csatorna KISZ-táborral szem­ben fekvő partján pedig üdülő­telep kialakítását javasolja. A város ipari üzemeinek elhe­lyezésére a századforduló folya­mán nem sok gondot fordítottak. Az általános rendezési terv az ipari területeket koncentrálja, s azoknak legnagyobb részét a la­kókörzeteken kívülre való tele­pítését tűzte ki célul. Elsősorban az északi és a déli iparterületekre. Az északi iparterület részletes rendezési terve elkészült, a ren­dezési terv öt szakaszban dolgoz­za ki az ipar távlati fejlesztését. Számol a város déli részén levő létesítmények — kenyérgyár, tég­lagyár, BARNEVÁL, MÉK, Tata­rozó Vállalat, Hűtőipari Vállalat — további bővítésével. A gyulai vasúttól délre eső részen kisebb üzemek és ktsz-ek telepítésének helyét jelöli meg. Erre a terület­re elsősorban raktározásra igényt tartó vállalatok települnek ki a városból. Ipartelepítésre kerül még sor a Szarvasi út és a Szer­dahelyi út környékén is. Békéscsaba ma a változás ko­rát éli. A város bármely kerületé­ben járunk, mindenhol ugyan­az a kép fogad: építkeznek. Serédi János A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Szerelési Osztálya értesíti a lakosságot, hogy Kétsopronyban a Kovács tanyacsoport részére épített 20 kW-os vonalat, transzformátor-állomást és kisfeszültségű hálózatot feszültség alá helyezi A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tálas, 99817

Next

/
Thumbnails
Contents