Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-02 / 177. szám
1969. augusztus 2. 6 Szombat a korong, a rajzasztal a szövőszék és a serpenyő Pályázat A Kiváló Ifjú Technikus és Kiváló Ifjú Mérnök mozgalom keretében a kémiai anyagok és eszközök alkalmazása a mezőgazdaságban témakörben országos szakdolgozati pályázatot hirdet a KISZ Központi Bizottsága. A szakdolgozatokat hét témakörben: a szántóföldi növénytermesztés, zöldség- és dísznövény- kertészet, szőlő-, gyümölcstermesztés, rét-, legelőgazdálkodás, erdőművelés, állattenyésztés és mezőgazdasági feldolgozás — díA „Kiváló Feltaláló”- és „Kiváló Üjító” cím mellett a három fődíj, az ötezer, háromezer, illetve kétezer forint sem megvetendő. A pályamunkákat 1910. március 15- ig a KISZ megyei bizottságához kell beküldeni. Szőke hajú, törékeny, fiatal nő. Arcának markáns vonásait valami belülről sugárzó fegyelem fogja össze. Keze munkáját százszorta, ezerszer te többen ismerik, mint őt magát. Először nevével találkoztam. Sztankovitsné, Horgosy Klára Szabó Judittal közösen aranyoklevelet nyert a KISZ által meghirdetett Tanácsköztársasági Művészeti Szemle képzőművészeti versenyén. Mindketten szarvasiak. Szabó Juditot — és ezt nem sokan mondhatják el magukról — felvették az Ipar- művészeti Főiskolára. A két fiatal nagy sikerrel mutatkozott be szűkebb hazájában, s a díjazott művekből rendezett kiállítás jelenleg éppen a Népújság szerkesztőségében tekinthető meg. Legtöbben Sztankovitsné Madonna című perzsáját csodálták meg. A faliszőnyeg pompás színei, (puha meleg barna, homoksárga, nyugtalanító vörös és kék), a kompozíció nagyvonalúan mintázott alakjai jól reprezentálják alkotói stílusát. ELLINGTON Nem csupán az életkort, hanem a működési időt tekintve is fiatal zenekar: november óta játszik. Először Békéscsabán a BOV klubjában szerepeltek, majd egyhónapos vendégjáték után az orosházi Ifjúsági Ház zenekara lett az Ellington. Hangszereik: orgona, szóló- és basszusgitár, dob. — Felszerelésünkből a VOX- hangerősítőre vagyunk a legbüszkébbek — mondja Nádasi János, a zenekar vezetője, s egyben legfiatalabb tagja. — Harmincötezer forintba került a hangerősítő, húszezerbe az orgona, s ugyanennyi a gitár- és a dobfelszerelés értéke is. Magunk gyűjtöttük rá a pénzt, s most minden fillért meg kell ragadnunk. Ezt úgy értem, hogy sok munkát vállalunk, nem csupán Orosházán, az Ifjúsági Házban, hanem Kondoroson, a csárdában, Nagyszénáson a Park étterem kerthelyiségében, t sőt Csorváson és Tótkomlóson is játszunk. A zenekar tagjai közül ketten dolgoznak, ketten pedig tanulnak. Az Ellington vezetője, Nádasi János most fejezte be a gimnázium második osztályát, Liska János gitáros szintén tanul, Csizmadia Béla, Hajdú Bertalan, már dolgozik. — Arra törekszünk, hogy azt a zenei műveltséget, amit több éves zeneiskolai tanulmányaink során szereztünk, tovább csiszoljuk, s természetesen a játékunkban hasznosítsuk — folytatta a zenekarvezető. — Hetente négy alkalommal gyakorolunk, s elsősorban a dallamos beat hívei vagyunk. Hogy mit szeretnénk még elérni? Jobban játszani, mint eddig, s még gazdagabbá tenni felszerelésünket. Akik már hallották őket játszani, azt mondják, hogy ez nem is lesz olyan nehéz. Sztankovitsné a szarvasi szőnyegszövőnél dolgozik. Foglalkozása rajzoló. Gobleinek, torontáli szőnyegek, perzsák tervezése fűződik a nevéhez és találgatni sem lehet, hány országban ismerik az ő rajzasztalán tervezett szőnyegeket A Petőfi utca egyik bérháznak kinevezett régi, hivatali épületében lakik 8 éves gyermekével. A szobát egy hatalmas szövőszék uralja, mint valami óriáspók és a pókháló-zsinórok között új szőnyeg születik. A falak lepke- szárnyhoz hasonlítanak; vázlatok, portrék, aktok, színes tanulmánytervek adják meg a szoba hangulatát Nyolc éve tervez szőnyeget, de nem úgy kezdte, hogy ez lesz a szenvedélye. Eredetileg a fazekasságot tanulta. Agyagot gyúrt, korongo- zotit, mázt készített. Szakmunkás- bizonyítványa is van. (Vajon, hány nő büszkélkedhet ezzel Magyarországon?) Aztán orvosi tanácsra, hirtelen új pályát választott. A mérgező ólom-máz miatt. Azóta is nosztalgiával gondol vissza a korongra. Ám mostani munkája is egész embert kíván. A tervezést szíwel-lé- lekkel csinálja, de egyazon szőnyegrajz több tucatnyi változatának elkészítése már kevésbé látványos, sokkal messzebb van az alkotástól. És idegőrlő is. Fárasztja a szemet és nem köti le eléggé a figyelmet Mivel búcsúzhatnánk? Szeretne mindig olyan szőnyegeket csinálni, ami neki is tetszik. (De hát a megrendelők kívánsága szent). Szeretne még többet utazni. (Már eddig is több mint fél tucat országban járt) Szeretne egy önálló kiállítást rendezni. (De honnan vegyen pénzt a képkereMunka után — Tolcsvaiék Békés megyéből 68-an érkeztünk a Bács-Kiskun megyei balatonszállási KISZ-táborba. Miután kihevertük a tömény klorofil okozta mérgezést — ameddig a szem ellát, a végtelenbe húzódtak a szőlőtáblák — nyugovóra tértünk, erőt gyűjtve a holnapi erőpróbára. Sajnos, csak hiányos ismereteket szerezhettünk a környék állatvilágáról —, lónagyságú ízelt lábúak landoltak az ágyunkon — máris hajnali öt órai Inkább nem részletezem a mágikus 100 százalék elérésére irányuló törekvéseinket, de azt talán írjuk ide, hogy a megye három KISZ-tábora közül a miénk vitte el a zászlót. A táborvezetés változatos programot biztosított számunkra, ami a Tolcsvai- duó koncertjéből, valamint a magyar- és szovjet katonák honvédelmi bemutatójából állt. Az aggódók kedvéért: Tolcsvaiék műsora után csak kisebb gén érái ja vitásra szorult a terem, a katonák közül egyet sem táncoltattunk halálra. A hazautazás pillanataiban lelkesen fogadkoztunk, hogy csakis ide térünk vissza ősszel szüretelni, hiszen érdekel bennünket... mi is maradt utánunk a gyanútlanul zöldellő táblákból. Almási Gertrud tezésre, üvegre?) Szeretné tisztességgel fölnevelni gyermekét. („Mert anya is vagyok. És erről jut eszembe. Imádok főzni. Ha csak időm engedi, a konyhában vagyok. Higyje el, semmivel sem nagyobb dicsőség egy szép szőnyeget megálmodni, minit egy jó paprikáscsirkét főzni.”) így a korong, a rajzasztal, a szövőszék és a serpenyő békésen megfér egymás mellett Egy fiatalasszony vagyona és fegyvertára. Brackó István Van... Hobby: Ez nem vicc! Ezúttal egy kevésbé költséges, de annál különlegesebb, és a szó szoros értelmében felüdítő hobbyról számolunk be: a viccgyűjtésröl. A szenvedély „gazdája” Gazsy Csaba, békéscsabai gimnazista. Akkor toppantunk be hozzá, amikor a „Kiváló Áruk Fóruma” feliratú könyvét portalanította. Lapozzunk bele. A skót házaspár elviszi öthónapos kisfiát az orvoshoz. — Doktor úr, tessék alaposan megvizsgálni a gyerekei! — Mi a panasz? — kérdi az or- j vos. [ — Panasz nincs semmi — feleli a skót —, de egy gyerekkocsit [ ajánlottak megvételre, és szeretnénk tudni, érdemes-e? Ügy kezdődött, hogy, ötéves korában jól megjegyezte az otthon hallott vicceket. Aztán a strandon, sorra járva a felnőtteket, két forintért árulta a poénokat. — És a folytatás? — Én is azt az örök igazságot • vallom, hogy a „balsors csapásai ellen” nincs hatásosabb eszköz, \ mint a nevetés. Ezért döbbentem j meg, 12 éves fejjel, amikor ° | MÉH-ben nagy köteg Ludast láttam kiselejtezve. ■ Ki lehetett az a lelkiismeretlen, aki így herdálja a humort? Gyorsan zsebre gyűrtem néhány példányt. Körülbelül egy éve gyűjtöm úgy a vicceket, hogy albumba ragasztom vagy leírom. Egyetlen feltétel, hogy szellemes legyen. Eddig 1200 viccem van, de különösen büszke vagyok hatvannál is több darabból álló, I válogatott skótvicc-gyűjtemé- ' nyemre. Néhány humoreszket magnószalagon őrzök. A számok mindennél beszéde- \ sebben igazolják, hogyan lett Csaba a társaságok lelke, és hogyan nyerte el a marathoni viccmesélö címet. Egyedül az aggasztja, hogy alig-alig talál cseretársat. Pedig egy igazi hobbys egyedül nem boldogulhat. Így most ragadja meg az alkalmat, hogy gyűjteményének két mazsoláját cserére felajánlja: Íme: Szűk lakásban két barát beszélget. — Óriási! Olvasok egy könyvet. Nem lehet letenni. — Olyan izgalmas? — Egyszerűen nincs hová. * Glasgow környéki újsághír: Szakadékba zuhant egy taxi. A balesetnek 25 halálos áldozata G. A. Gyufacímke-gyűjtőknek Ügy hisszük, nagy örömet szerzünk a hobbysoknak, ha bemutatjuk a gyufacimkc- gyűjtcménybe illő sorozat egy darabját. Az Orosháza alapításának 225. évfordulója alkalmából megjelentetett címkék a város nevezetes középületeit mutatják be. rÁMcms Qwm&mm $8£ms»mi| OROSHÁZA 285 ÉVES Hippi-dráma Váltók. Csattogó kerekek ugrálnak sínpárról sínpárra. Nyitott ablakok. Lebbenti vászonredőnyök. Zöld. Odakint zöld az elrohanó táj. Párába, porba fullad. Büfé. Sör, málnaszörp. Különös keverék kavarog az italpult nikkellapján, követve a tehetetlenség szeszélyes törvényeit. Vonat Szolnok—Békéscsaba között. Má sodosztály. Hosszú hajú fiatalember dől ernyedten a vagon ajtajának. Pihen. Kezében sörösüveg, kigombolt inge alatt patokokban folyik a verejték. Nem rendkívüli látvány. Csak a haja. A vállig érő, zsíros, csomókba tapadt haj. Remek szabású, szürke öltönyben, sportos frizurával másik fiatalember érkezik. Könnyedén, frissen verekszi át magát a tömegen. Mit neki hőség. Apró mozdulattal igazít a nyakkendőn, . aztán továbblép. Lépne. Megtorpan a háttal álló, ajtót kitöltő hosszú hajú kortársa mögött. — Trópusok. Mint a hadifogságban — nyögi a bágyadt csapos és érdeklődve hunyorít a jelenet felé. Pillanatnyi tétovázás. A szürke öltönyös puhán megérinti az előtte álló loboncos haj birtokosát. — Pardon, ha meg tetszik engedni, kezét- csókolom... — szól s határozottan nyitja az ajtót. Kilép a perron- ra. Vonat Szolnok és Békéscsaba között. Murony következik. B, M.
