Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

1969. augusztus 2. 7 Szombat Tudomány — Technika Hold kutatás és elektronika Itt a sztereo rádió A Székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyárban so­rozatban gyártják az első hazai sztereo rádiókat. Június vé­géig több mint ötszáz sztercogép hagyta el a szalagot. Képün­kön: Klemencsics Antal műszerész csomagolás előtt az új gyártmányok bizonylatait ellenőrzi. (MTI foto — Szilágyi Pál felvétele) Kikötőépítés — atomenergiával Van-e „balkezesség” az állatvilágban? A tudomány még ma sem tud megnyugtató magyarázatot adni arra, hogy az emberiség túlnyo­mó többsége — mintegy 95 szá­zaléka — miért használja szíve­sebben a jobb kezét, mint a balt. De vajon mi a helyzet az ál­latvilágban? Van-e ott is jobb­vagy balkezesség? Rhesus maj­moknál megfigyelték, hogy több­ségük előnyben részesíti egyik kezét a másikkal szemben. 84 kísérleti állatból 46, tehát több mint a fele határozottan „egy- kezes” volt. Azonban a 46-ból pontosan a fele, 23 jobbkezesnek és 23 balkezesnek mutatkozott. Harminc csimpánz közül 18 szintén egyik kezét használta gyakrabban, de itt is fele-fele arányban oszlottak meg a jobb- és balkezes csimpánzok Azt, hogy a majmok között is vannak egykezesek, az élelem­szerzés gyakorlatával igyekeznek megmagyarázni. Arra azonban nincs semmiféle ok, miért éppen a jobb vagy a bal kezét része­síti a majom előnyben; a megfi­gyelések arra engednek követ­keztetni, hogy az tisztán a vé­letlen dolga. Armstrong, Aldrin és Collins az önként vállalkozott technikus és orvos társaságában még mint­egy két hetet tölt abban a 4000 négyzetméter alapterületű vesz- tegzárban, ahol az Apollo—11 útja után a Holdról hozott anyagmintákkal együtt gondosan elkülönítették őket a külvilág­tól. Csak ha a vizsgálatok befe­jeződtek, és minden kétséget ki­záróan beigazolódott, hogy nem kell a Holdról behurcolt, s köz­vetlenül az emberre vagy a Föld élővilágára veszélyes fertőzéstől tartani, oldják fel a vesategzá- rat, s kezdődik meg a holdmin­ták részletes vizsgálata is. Ezért ma még korai lenne arról szólni, hogy milyen felfedezésekre ju­tottak a holdanyag vizsgálata ré­vén. Az események krónikáját a napilapok, a rádó és televízió jóvoltából végigkövethettük. A híradásokból tudomást szerez­hettünk arról, hogy az űrhajó­sokra állandóan ügyel egy olyan központi szolgálat, amely folya­matos rádiókapcsolatban van ve­lük és műszaki rendszereikkel. A fantasztikus regények szerzői sok mindent eltaláltak, vagy ha úgy tetszik, előre láttak abból, ami az ember első holdexpedíci­ója során történik majd.. Verne például nemcsak azt találta el, hogy a rakéta Floridából indul, hanem az általa megadott uta­zási idő és költség is igen jó kö­zelítéssel megfelel a valóságnak. Nem akadt azonban olyan fan­tasztikus regényíró a klassziku­sok között, aki éppen a kulcs­kérdést előre látta volna. Ez a kulcskérdés az elektroni­ka és a kibernetika szerepe. A modern elektronika ellenőrző és értékelő rendszerei már a felké­szítéstől kezdve fontos szerepet játsszanak. Ügyelnek az ember életfunkciós adatainak alakulá­sára, s szükség esetén azonnal megszakítják a kísérletet, mi­előtt még az embert baj érné. A kibernetikus gépek részt vesz­nek a röppálya kiszámítási munkáiban, a rakéta- és kabin­rendszerek tervezésében és el­lenőrzésében. Az egész út során a fedélzeten elhelyezett számító­gép szolgáltat adatokat egy köz­ponti elektronikus agynak. Ez a nyert adatok birtokában megha­tározza, ha valami hibásan mű­ködik. Azonnal jelzi a hiba he­lyét, okát és elhárításának mód­ját. A hiba bekövetkezése és az elhárításra vonatkozó utasítás beérkezése között még akkor is legfeljebb 3—4 másodperc telik el, amikor az űrhajó a Hold kö­rül kering. Az elektronikus, kibernetikus gépek hálózata tartja fenn a fo­lyamatos összeköttetést is az űr­hajósokkal. A Földön erre kere-. ken 1 millió kilométer hosszú­ságú hírlánc szolgált a mostani, és szolgál majd az elkövetke­zendő Apollo-küldetések során is. Az elektronikus, kibernetikus hálózat megtalálható az előké­születek, az utazás és az azt kö­vető adatfeldolgozás valamennyi fázisában. Ezek nélkül az utazás tehát elképzelhetetlen. Létrehozásuk és üzemben tartásuk azonban egy másik érdekes lehetőséggel járt együtt: módot adott arra, hogy az egész emberiség szem­tanúja legyen a startnak, az em­ber első lépéseinek a Holdon és a visszatérésnek egyaránt. Min­den negyedik ember a világon látta a startot, abban a pillanat­ban, amikor az végbement, s ta­lán még többen kísérték figye­lemmel az ember első lépteit a Holdon. A kibernetika és az elektronika jóvoltából ennek a történelmi jelentőségű esemény­nek az egész Föld egyidejűleg lehetett szemtanúja. Ezeket a körülményeket nem látták — és nem is láthatták — előre a klasszikus fantasztikus regényírók, hiszen az ő koruk­ban még sem elektronika, sem kibernetika nem volt, szinte még csírájukban sem. S. J. Ausztrália észak-nyugati part­jánál, Kap Keraudren közelé­ben amerikai és ausztráliai atomszakemberek megkezdték egy kikötő építésének az elő­munkálatait, amely — a világon első ízben —. atomrobbantással történik. Ugyancsak ez lesz az első víz alatti termonukleáris atomrobbantás. Ausztráliai szak­emberek véleménye szerint az atom békés felhasználása nagy jelentőségű Ausztrália jövendő fejlődésében. A kikötő céljaira kiválasztott terület Port Hedlandtól 120 ki­lométernyire fekszik észak-ke­letre és jellemző az ausztráliai kontinens északi partvidékére, ahol a tenger olyan sekély, hogy a hajók meg sem közelíthetik a szárazföldet. Ezért nem lehetett feltárni azokat a hatalmas vas­érctelepeket sem, amelyek egy amerikai vállalat tulajdonában vannak. A terv szerint 5, egyenként 200 kilotonna erejű H-bombá- val fogják az Ausztrália számá­ra létfontosságú kikötő helyét „kiásni”, s ezzel összekötő csa­tornát létrehozni az Indiai-óce­ánhoz. A 265 méter mélyre le­ásott bombákat ez év végén, vagy legkésőbb 1970 tavaszán robbantják. A keletkező 30 mé­ter mély teknőből 1500 méter hosszú és 500 méter széles ová­lis kikötőt építenek. Ez alkalmas arra is, hogy ércszállító hajók egészen 150 000 tonnáig rakod­hassanak ottan. A költségek nagy részét az amerikaiak viselik: nemcsak Ausztrália iránti jóindulatból, hanem tudományos kísérlet cél­jából is. Hasonló kikötőépítést már régebben tervezetek Alasz­kában, ahol azonban az eszki­mók tiltakozása miatt lemond­tak az atomrobbantásról. A föld alatti atomrobbantás sikeré­től teszik függővé, meg lehet-e ily módon oldani egy második Panama-csatorna építését. Ha sikerül a víz alatti rob­bantás, akkor nincs szükség sok­ezer munkaerő és gép évekig tartó munkájára a hasonló nagyságú építkezéseknél, amivel lényeges olcsóbbodás is elérhető az építésnél. Elindult a Mi AH A RT első konténcr-szállítmánvja Július 18-án a MAHART csepeli szabadkikötőjében behajóz­ták az első magyar konténer-s zállítmányt. A 2 darab kor­szerű szállítóeszközt a Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyár­egysége készítette. A konténerek az első úton a „Tokaj” ten­gerjáró fedélzetén a Gumiipari Országos Vállalat kemping­cikkeit viszik a szírai Lattakiá ba. Nagy nyerési lehetőség a Battonyai ÁFÉSZ szaküzleteiben! Szeptember 20-ig eszközölt vásárlás esetén TOMBOLAJEGYET adunk kedves vásárlóinknak, melynek húzása szeptember 20-án lesz, a megnyitásra kerülő új vendéglő-étteremben. Nyerési lehetőségét ne hagyja ki! Várja kedves vásárlóit a Battonyai ÁFÉSZ NYEREMÉNYEK ::::: KONYHABÚTOR, heverő, dohányzóasztal, székkel: GÁZTŰZHELY, lemezjátszó, kávéfőző; MÁRKÁS KARÓRA, utazótáska, neszeszer; ÉTKÉSZLET, jénai sorozat, kávéskészlet, TÉLIKABÁT, középszőnyeg, paplan; NŐI SZETT. kötött ruha, divattáska. 1826

Next

/
Thumbnails
Contents