Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara 80 (illér 1969. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK Világ proletárjai, XXIV. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM MA: Táborozok Mezőberényben (Képes riport a 3. oldalon) Szerkesszen velünk! (S. oldal) Az orosházi tájkiállítást és vásárt megtekintették megyénk vezetői Összeállították a díjazott termékek listáját Tegnap, augusztus 13-án Oros- gimnázium aulájában elhelyezett háza város és az orosházi járás szervezett látogatási napja volt a "Békés—Csongrád megyei élelmi­szergazdaságok és a mezőgazdasá. got kiszolgáló gépipar orosházi táj kiállításán, Népes vendégsereg tartózkodott a Táncsics Mihály gimnáziumban, amikor a hangos­bemondó filmbemutatóra invitálta a látogatókat. A Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat tevékenységéről hangosfilmet ve­títettek. Délután az AGROKER és a két megye növényvédő állo­másának programja szerint pro­paganda előadások és tájékozta­tók hangzottak el. Tegnap a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőit, mun­katársait, a párt járási bizottsá­gainak dolgozóit, és a járási ta­nácsok vb-elnökhelyetteseit, me­zőgazdasági osztályvezetőit, kö­szöntötte a jubileumi ünnepség keretében Mihály András, a váro­si tanács vb-elnöke és Gonda Jó­zsef, a párt orosházi városi bi­zottságának első titkára. Dr. Sza­bó Sándor és Zalai György, a párt megyei bizottságának titkárai, Csatári Béla és Csepregi Pál, a megyei tanács vb-elnökhelyette- sei munkatársaikkal együtt nagy érdeklődéssel tanulmányozták a dokumentációs anyagot, a kiállí­tott termékeket. Egy-egy kiállító vállalat képviselőjével hosszasan elbeszélgettek, s gratuláltak azok­nak, akik e színpompás árübemu. tatón és vásáron elnyerték Oros­háza város emlékplakettjét és ok­levelét. A kiállítás bíráló bizottsága öt csoportba osztotta a bemutatott termékeket, s ennek alapján ha­tározott a díjazásról. Az erdei termékek kategóriájá­ban dijat nyert: a Szegedi Fale­mezáru gyár, a Békési Fűz-, Nád és Kosáripari Vállalat, a Gyulai Erdőgazdaság, a Budapesti Erdei Termékeket Ellátó Vállalat. A mezőgazdasági termékek kiál­lítói közül díjazták: a tótkomlósi Viharsarok Tsz zöldségtermeszté­sének eredményét, a Vetőmagter­meltető és Ellátó Országos Válla­lat Orosházi Alközpontját, a ma­kói Lenin Tsz-t vöröshagyma és fokhagyma termesztéséért, az orosházi Béke Tsz-t búza és ku­korica termesztéséért, és a Domb egyházi Állami Gazdaságot 1969. évi búzahozamáért. Az élelmiszeripari termékek di­ját a battonyai Petőfi Tsz-nék cérnametéltért, a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaságnak füstölt angol Újabb tudnivalók a gyermekgondozási segélyről A segélyrendszer első időszaká­nak pozitív -4>asztalatai lehetővé tették, hogy ez év januárjában a kormány a gyermekgondozási se­gélyezés idejét a korábbi két és fél évről további fél évvel, vagyis a gyermek 3 éves koráig felemel­hette, s a dolgozó nők néhány újabb csoportjára kiterjeszthette a jogosultságot. Ennek alapján az eddigieken túlmenően — ha egyéb feltételek is adottak — igénybe vehetik a segélyt a legalább napi hat órában foglalkoztatott nők. Az iskolai tanulmányaikat befejező, de 12 hónapi munkaviszonnyal még nem rendelkező anyák, vala­mint a határozott időre szerző­déssel alkalmazott szülő nők is. A rendeletmódosítás a már elő­ző évben is gyermekgondozási szabadságon levő nőkre is kiter­jed. Ezért — ha gyermekük 3 éves koráig igénybe kívánják ven­ni a segélyt — munkahelyüktől kérni kell annak fél évvel való meghosszabbítását. A gyermek­gondozási szabadságon levő nők egy részének figyelmét az erre vonatkozó rendelkezések elkerül­ték, és igényüket eddig még nem minden esetben jelentették be. Ezért célszerű, ha az illetékes munkahely megkérdezi a szabad­ságon levő anyát, hogy meddig kívánja igénybe venni a segélyt. Ugyancsak jelentkezhetnek gyermekgondozási segély iránti igényükkel azok az anyák, akiket napi 6 órában foglalkoztattak, s emiatt a korábbi rendelkezés alap- ján arra nem voltak jogosultak. Ezek az anyák akkor is megkap­hatják a segélyt, ha jelenleg fize­tés nélküli szabadságon vannak vagy már időközben ismét mun­kába álltak, de gyermekükkel ott­hon szeretnének maradni. A határozott időre alkalmazott nők, ha szerződésük a szülés után (a szülési szabadság vagy a gyer­mekgondozási fizetés nélküli sza­badság ideje alatt) járt le, még akkor is jogosultak a gyermekgon­dozási segélyre, ha jelenleg nincs munkaviszonyuk. A gyermekgondozási szabadsá­gon levő nők mintegy 70 százaléka teljes időre veszi igénybe a se­gélyt, mintegy 30 százaléka pedig rövidebb ideig él ezzel a lehető­séggel. A segélyt 1967 elejétől igény­be vevők gyermekei néhány hónap múlva elérik harmadik életévüket és ezzel megkezdődik az első há­roméves periódus befejezésének időszaka. Ezek az anyák folyama, tosan térnek vissza a munkába, ami az esetek többségében a gyermek óvodai elhelyezésének igényét is jelenti. A folyamatos visszatérést elősegíti a Művelődés- ügyi Minisztérium rendelkezése, amelynek értelmében a gyermek- gondozási szabadságát befejező anya gyermekét egész éven át fel lehet venni az óvodába, az óvodai felvétel iránti igényt azonban to­vábbra is a korábbi rendelkezé­seknek megfelelően, minden év szeptember első hetében kell be­jelenteni. Jelentkezéskor közölni kell a gyermekgondozási szabad­ság befejezésének várható idejét. A gyermekgondozási fizetés nél­küli szabadságot befejező anya gyermekét az óvodai felvételnél ugyanúgy bírálják el, mint azokat a gyermekekét, akiket bölcsődé­ből vagy a szülői háztól közvet­lenül kívánnak óvodába adni. Minden esetben a családi körül­mények és az óvodai férőhelyek, az elhelyezési lehetőségek döntik el, hogy a jelentkezők közül kik­nek a gyermekeit veszik fel. Tehát az, hogy valaki gyermekgondo­zási segéllyel gyermeke 3 éves koráig otthon tartózkodott, a gyermek óvodai felvételénél rom jelent sem hátrányt, sem előnyt. szalonnájáért, a BOV orosházi gyárának konyhakész libaárujáért, a Békéscsabai Konzervgyárnak magyar lecsójáért, a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalatnak Quik-Cola készítményéért, aHOV békéscsabai hűtőházának fagyasz. tott epréért és a Békés megyei Ál- latforgalmi és Húsipari Vállalat­nak kiállított termékeiért ítélték oda. A műszaki termékek kategóriá­jában a Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár fémtárcsás vetőgépe. a Békés megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat orosházi gyárának FKA 2,6-os ku_ korica-adaptere, a Budapesti Me­zőgazdasági Gépgyár MOBITOX magtári gépe, a Szekszárdi Gép­javító Vállalat NRK rotációs fű­kaszája nyert díjat. Az önálló kiállítók közül: a Dél- Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet új búzafajtája, a Szarvasi ÖRKI javított szikes legelője, az orosházi Szabadság Tsz hajtatásos gomtoa termesztése, a HOV békés­csabai hűtőházának főzelékei és a Békés megyei Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat kiállított és forgalmazott termékeiért kapta meg a város előkelő ajándékát. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Országos Vállalat külön díjával jutalmazták a kevermesi Lenin Tsz-t bemutatott termékeiért. Elindullak a jubileumi furán rész# vevő fiatalok Pattogó induló hangjai mel­lett szerdán délelőtt indultak útnak a Tanácsköztársasági Jubileumi Túra Békés megyei résztvevői. Hasonlóan a békés­csabai eseményhez, minden megyeszékhelyen 25 tagú cso­portok vágtak neki gyalog, hogy augusztus 18—20 között öt városban. Tatabányán, Szol­nokon, Kaposváron, Salgótar­jánban és Miskolcon, a tanács­köztársasági ünnepségek záró akkordjaként találkozzanak “Egymással a KISZ-fiatalok. A Békés megyei túrázók a gyopárosi jubileumi tábor résztvevői közül kerültek ki. Ünnepélyes búcsúztatásukat az 1919-esek terén tartottak. A megyénk ifjúságát képviselő fiatalokat Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának titkára, valamint Richweisz Ferenc, a KISZ városi bizott­ságának titkára búcsúztatta. Ütjukhoz sok sikert és jó időt kívántak. Ezután elhelyezték az emlékműnél a kegyelet virá­gait. A vöröskatona szobrát megkoszorúzta a megyei és vá­rosi KISZ-bizottság két-két képviselője, a túrázók nevében pedig Pulyu János, Mártha La­jos és Birgés Katalin. A jubileumi túra résztvevői augusztus 15-én érnek Kun- szentmártonba, ahol csatlakoz­nak hozzájuk a Szolnok és Csongrád megyei fiatalok. Ti- szainokától a Bács megyei ki- szesekkel együtt mennek to­vább és 18-án, hétfőn este ér­nek Szolnokra Kulminál a barackszállítás—Húsztonnás teherautó szerelvények viszik a paradicsomot—útépítésekről a cukorrépa-földekre Valóságos barackhegyek tor­nyosulnak a gyümölcsüzletekben és az ideiglenes utcai árusítóhe­lyeken, a vidéki tárolókban. a hűtőházakban, a konzervgyárak­ban. Az autóközlekedés ezen a hé­ten naponta majdnem ezer TEFU­A félévi munkát értékelte a KPM Közúti Igazgatóság Ko helyett kohósalak — Hárommillió forint megtakarítás Kedden délelőtt termelési ta­nácskozáson értékelték a KPM Közúti Igazgatóság félévi munká­ját. Az év elején alakult válla’at Békés megye úthálózatának ható­sági építtetői és kivitelezői fel­adatait látja él. A félévi felmé­rés azt igazolja, hogy feladatát megfelelően teljesítette. A KPM Közúti Igazgatóság több építő vállalattal kötött szerződést a megye úthálózatának építésére, elsősorban a debreceni és a hód­mezővásárhelyi vállalatokkal. Ki­jelölte azokat az utakat, amelyek, nek korszerűsítésére, építésére, szélesítésére sor kerül. A félévi útépíttetői tervet 64,8 százalékra teljesítette. Ennek keretében fe­jezték be a Medgyesegyháza és Mezőkovácsháza közötti 13 kilo­méteres útszakasz korszerűsítését. Közel 30 kilométer úthosszán vé­geztek úthengerlést. Szarvason a Békéscsaba—Kecskemét átkelési útszakasz építését szeptemberben fejezik be, Békéscsabán pedig a Tanácsköztársaság útját novem­ber végén adják át a forgalomnak. Az év első felében végzett épitte- tói munka értéke 35 millió fo­rint. A KPM Közúti Igazgatóság a szervező, irányító tevékenység mellett maga is aktívan részt vesz az utak építésében. Közel 700 négyzetméter területű útburkola­ton vegeztek portalanítást, több mint 28 ezer négyzetméter terü­leten útszélesítést s 4 ezer négy­zetméteren pedig úthengerlést. Legjelentősebb a kátyúzási mun­ka. Az év első felében 13 ezer tonna kátyúzó anyagot dolgoztak fel. A félévi tervet 50,5 százalék­ra teljesítették s 20 millió forint értékű munkát végeztek. Jelentős a vállalat önköltség- megtakarítása is. Közel 3 millió forint. Ez a megtakarítás abból adódott, hogy a kohósalak olcsóbb lett s a gépi kihasználást is fo­kozták. A vállalat gépparkja ugyanis jelentősen gyarapodott. A termelési tanácskozáson a második fél év problémái is fel­vetődtek. Hátrányosan érinti a vál. lalatot az anyaghiány. Elsősorban a kő — mint az útépítés alap­anyaga —, nem áll megfelelő meny- nyiségben a vállalat rendelkezé­sére. Ezen a hiányon a feladatok átcsoportosításával próbálnak se­gíteni. Portalanítás helyett a terv­be vett utak bitumenes szőnyege, zését, s a hengerlés helyett az utak szélesítését .végzik el, mivel kohósalak elegendő mennyiségben érkezik a vállalathoz. Második fél évben kapja meg a vállalat a burkolatjel-festő gépet Megyénkben az öt és fél méternél szélesebb állami utakra hamaro­san felfestik az útburkolat-jele­ket. S. J. kocsit bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére, nehogy szállító- eszköz híján a termelőknél ma­radjon a gyümölcs. Az utóbbi na­pokban a mezőgazdaság jól ki­használja, napi 12—15 órát is foglalkoztatja a járműveket. A felhívásnak, hogy a hét végen is rakodjanak az érdekelt tsz-ek, ál­lami gazdaságok, mezőgazdasági felvásárlók, volt némi foganatja: a múlt hét szombatján 992 kocsit vettek igénybe. (A vasárnapi ra­kodás azonban még mindig nem kielégítő, mindössze 184 teher­autót kértek.) A barackszállítás e héten kulminál, az autóközle­kedés azonban a következő he­tekben sem marad munka nélkül. Sőt az igazi csúcsforgalom a köz­utakon most kezdődik. A jövő héttől már igen nagy tételekben viszik a paradicsomot a konzerv­gyárakba. Itt már könnyebbséget jelent, hogy nagy teherbírású ko­csikat is foglalkoztathatnak, pél­dául hűsztonnás szerelvényeket (tizenkét tonnás Tátra gépkocsi­kat, nyolctonnás pótkocsikkal). Természetesen zöldség- és gyü­mölcsszállítási feladat is lesz bő­ven, ehhez azonban már valami­vel kevesebb kocsi kell. Máris jelezte a mezőgazdaság, hogy a nagy őszi csúcsforgalom­ban a zöldségszállításra igényelt kocsikon kívül naponta cukorré­paszállításra 200—200, s szürethez ugyanennyi teherautót várnak a TEFU-tól. Jelenleg rengeteg ko­csi dolgozik az útépítéseknél: hordják a követ, a zúzalékot és egyéb útépítési anyagot a vasút­állomásokról a munkahelyekre. Az új utak alapozása azonban lassan befejeződik, kezdődik az úgynevezett záróréteg — aszfalt, beton stb. — terítése, ami már kevesebb anyagtovábbítást igé­nyel. Az útépítésektől tehát fo­lyamatosan vándorolnak át a te­herautók a cukorrépaföldekre Az érdeklődési körnek meglelelően A pártoktatást újszerűén oldják meg az 1969—70-es oktatási évben a Gyulai Harisnyagyárban. A je­lentkezőkkel a propagandisták el­beszélgetnek, megtudják, hogy ki, mi után érdeklődik, a munkájuk­hoz milyen téma áll közel. Ennek megfelelően választják ki az elő­adásokat és közlik a hallgatókkal, hogy milyen tanfolyamon vehet­nek részt, ki lesz az előadó. A gyárban három műszakban dol­goznak ezt is figyelembe veszik, így megelőzhetik az évközi hiány­zásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents