Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
1969. július 4. 3 Péntek Letisztult gondolatok ÚI gázvezeték és készülékszerelő szakmunkások A megyei tanács ipari osztályának tájékoztatása szerint Békéscsaba gázszerelési munkálatait gyorsítja meg a gázvezeték, és késziiléksizerelő szakmunkásképzés. Megtudtuk, hogy az elmúlt héten e szakmában 44 olyan felnőtt szerzett szakmunkásbizonyítványt, aki négyéves szakmai gyakorlattal már rendelkezett. Az új szakemberek munkába állásával tovább nőtt a lehetőség gázvezeték- és késziiléksizerelő munkások képzésére és a város gázprogramjának gyorsabb megvalósítására. Örülünk a jó hímek, hiszen sokan várják nehezen lakásukba a modem fűtőenergiát. Az évek Biharugrán azokat igazolják, akik a legnehezebb napokban is a szövetkezeti gazdálkodás mellé álltak. Az itteni Felszabadult Föld Tsz-nek voltak nehéz évei, “hónapjai és napjai. Négy-öt' évvel ezelőtt kapálatlan maradt a közösen művelt kukorica. Még szeptemberben is kombájnnal nyúzták a búzatáblát, arattak. Ugyanakkor a háztáji gazdaságban gyommentesen virított a kukorica, szénaboglyák magasodtak, amikor a tsz jószágának nem volt takarmánya. Ez volt az az időszak, amikor az emberek bezárkóztak saját házukba és csak a kerítés nyílásain kukucskáltak kifelé, nézték azokat, akik kapával a vállukon munkába igyekeztek. A biharugraiak elzárkózása a j szövetkezet ügyétől, saját sorsuk rendezésétől éveken át a bevételhiányos gazdálkodáshoz vezetett. Az idő azonban itt is megérlelte a szövetkezeti gazdálkodás elhintett magvait és az emberek rátett magvait és az emberek előjöttek bezárt lakásaikból, munkát vállaltak a közösből. Az indítékok körülményeiről beszélgettünk a minap a tsz vezetőivel: Árva István általános iskolai igazgatóval, a Felszabadult Föld Tsz elnökével, Farkas Miklós főagro- nómussal és Toronyi Ferenc főkönyvelővel. A számvetésben egészen az anyagi érdekeltség érvényesítéséig jutunk. Amikor ugyanis itt is áttértek a munka szerinti havi fizetésre, jóra fordult az emberek szorgalma. A korábbi években gyakran elhangzott az ugrai tsz-paraszt élet- felfogásának különössége. Nagy többségük ugyanis úgy ítélte meg a szövetkezetei, mint az állami gazdaságot, ahol a munka alapján havonta, rendszeresen fizetnek. Csakhogy a tsz-ben az ilyen jövedelemhez jut. Így reggelente, nem a kerítés nyílásain nézik, hogy ki megy munkába, hanem az utcán üdvözlik egymást a munkába igyekvők. — Most már az okoz gondot, hogy miként tudnánk a munkára jelentkezőket foglalkoztatni — mondja derűseh a tsz elnöke. — A szomszédos halgazdaság vezetőivel majd csak kitalálunk valamit, hogy az ugraiak itt a községben rendszeres munka után az eddiginél is jobb megélhetéshez jussanak. Most mar ilyen új gondok jelentkeznek Biharugrán. Az élet rostáján letisztultak a szövetkezet megítélésének százszínű változatai. Az élet itt is, mint megyénk többi községében normális kerékvágásba jutott. Dupsi Károly Vízimadarakkal gyarapodott a „mini állatkert” Remetén Az Alföld természeti szépségekben legszebb erdészetében, Remetén évekkel ezelőtt „mini állatkertet” rendezett be Kereső Ferenc, a mesterséges fácántelep vezetője. A madarak „szerelmese” kényelmes szállót épített kedvenceinek. Többek között gyémántgalambok, arany-, ezüst fácánok, páduai- és holland búbosak, kínai törpefürjek, japán- fürjek, japántyúkok, díszes tollazatú pávakakasok élnek itt békés egyetértésben. Legutóbb vízi- madarakkal gyarapodott az állomány: parányi tó épült az állat- kertben s vadkacsák úszkálnak a víztükrön. a. Csatornázás Békésen Tartalékok a munkaszervezésben Már Békésen is megkezdték a község szennyvízelvezető rendszerének építését. Szépen haladnak a csőfektetési munkákkal. Képünkön a Csíkos utcai építkezést mutatjuk be. Markológép segítségével süllyesztik a földbe a piactéri szennyvízátemelőt. ' (Fotó: Márton) rendszeres fizetéshez nem teremtették meg a kellő tartalékot. Azzal viszont nem törődtek, hogy a vezetőség honnan szerzi a pénzt, csak fizessen, még akkor is, ha esetleg nem olyan minőségű munkát végeztek, mint amilyenre a szövetkezet számított. A vezetőség néha szemet hunyt a tagok körében itt-ott tapasztalt harácsolás felett. Ez volt a lényeg: a munkát fejezzék be, ne kelljen szégyenkezniök a járás és a megye vezetői előtt. Akkoriban a felsőbb szervek^ nem nézték, hogy az időszerű munkák miért haladnak, vagyis a tartalmi rész háttérbe ; szorult. A gazdasági önállóság azután meghozta az ugraiak jobbik eszét. Árva István tsz-elnök finom pedagógiai érzékkel felvillantotta: „Csak abból részelhetünk, amit megtermelünk, nincs többé vissza nem térítendő dotáció, gazdálkodnunk kell!” Ennek megfelelően átszervezték a termelést, a korábbi javadalmazási gyakorlat helyébe a munka hatékonysága alapján szervezett díjazás léphetett. Aki dolgozott, igen jelentős havi jövedelemhez jutott. A természetbeni részesedés osztásánál áttértek a mérleg használatára. Így a tagok pontosan megkapták az őket illető részt. A tsz portáján kialakított fegyelem elnyerte az emberek tetszését, s aki házatáján boldogulni akart, csak a szövetkezetben végzett munkája után gyarapodhatott. Két évvel ezelőtt gon! dot jelentett a kapálás — mondotta a főagronómus —, akkor I alig akadt kapaforgató férfitag, ma pedig Béres Lajosné és Kiss | Mihályné vezetésével két önálló női, növénytermesztési brigádunk I dolgozik. — Ma már gazdaságfejlesztési koncepciókról beszélünk — szól i közbe Toronyi főkönyvelő. — Elő- i térbe került a belvízrendezés, a i juhászat és a szarvasmarha- j tenyésztés fejlesztése, a lucerna- ] termesztés megszervezése, az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése és egyáltalán a kézimunka igényes növények termesztése. Terveink megvalósításához kellő anyagiakkal rendelkezünk. A sokévi bevételi hiányos gazdálkodás után most aratás előtt két- j millió forintot tartunk egyszámlánkon. Van tehát miből, van tehát mivel gazdálkodnunk. Az elmúlt években Biharugra lakói életük legnagyobb felfedezéséhez jutottak, amikor az anyagi érdekeltség érvényesítése révén j kallódó értékeiket a közösség | rangos érdekének szolgálatába állították. Ma, mert a tsz jelentős anyagiakkal rendelkezik, ki-ki 1 i munkája alapján rendszeres havi | icséretes eredményt ériek ^ el a megye iparvállalatai az elmúlt hónapokban. Az. üzemek vezetői mindjobban élni tudnak a gazdaságirányítás új rendszeréből eredő lehetőségiekkel és hasznosítják azokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt másfél év nyújtott. Lelkesen dolgoztak a munkások is. Példák sora bizonyíthatná, hogy áldozatkész helytállásuknak hajtóerői nemcsak az egyértelműbb anyagi ösztönzés módszerei, a saját munkájuk eredményéből származó nyereségrészesedés, bérfejlesztés, a kollektív szerződésekben világosabban megszabott juttatások voltak, hanem a politikai tisztábban látás, a szélesebb körű társadalmi és erköl. esi megbecsülés is. A közös munka gyümölcsét statisztikai adatok bizonyítják. Ezek szerint Békés megye állami iparának I. .negyedévi teljesítése 16 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban és megfelelően alakult a termelékenység is, hiszen a dolgozók létszáma mindössze hat százalékkal növekedett. Az eredmények sem homályosáthatják el azonban azokat a fogyatékosságokat, amelyek még mindig útjában állnak a jobb és gazdaságosabb munkának, a termelékenység nagyobb arányú növekedésének. Bőségesen van még munkaszervezési tartalék, lehetőség a gépek és eszközök jobb kihasználására, az élő munka arányainak csökkentésére. Az üzemeket járva nem egyszer tapasztaljuk például, hogy jelentős értékeket előállító gépek napokig állnak, nem egyszer apró hibák miatt. Az érdeklődésre legtöbbször az a válasz: kevés a gépjavítással foglalkozó szakember, a szükségesnél kisebb a TMK kapacitása. XT alóban így van, a magya* rázat mégis csak részben fogadható el. Az is ehhez tartozik, hogy nincs megfelelő utánpótlásképzés, nem oktatnak, nevelnek javító-karbantartó munkára elegendő számú és képzettségű dolgozót. A munkaerőhiány sem fogadható el magyarázatul, hiszen néhány vizsgálat mér Békés megyében is bebizonyította, ami egyébként országosan tapasztalható: az üzemeken belül is van bizonyos munkanélküliség és sok olyan alacsonykeresetű dolgozót alkalmaznak, akik a múlt évi merev . bérszintgazdál- kodás miatt kerültek a gyárakba, s akiknek ma sem tudnak megfelelő munkát adni. Alapvető szervezési feladat éppen az lenne, hogy végezzenek gondosabb felmérést a foglalkoztatottak körében és megfontolt munkaerőátcsoportosítást, majd szakmai képzésit a gépek és eszközök jobb kihasználására. XT iszonylag még mindig szá- * mottevő az emberi magatartás miatti veszteségidő. Akad tennivaló az igazolatlan hiányzások csökkentésében — különösen ilyenkor nyáron. A megye iparának munkáslétszáma érthetően, elsősorban a községekből növekedett és jó részüknek változatlanul kapcsolata van otthoni környezetével. Szorít például a munka a háztájiban, vagy kell a több munkaegység, hogy a tsz-juttatások jogosultságát megszerezze a család-, egykét napig a gyárból maradnak el. Jogos követelmény az ellenőrzés rhegszigorítása, a fegyelem erősítése, de nemcsak adminisztratív rendszabályokkal Ügy véljük, az is szükséges, hogy rendszeresen magyarázzák a kollektív szerződés nyereségrészesedést csökkentő vagy megvonó pontjait és gyakrabban ismertessenek munkafegyelmi intézkedéseket. Nagy sízükség lenne ezekre a brigádokon, szak- szervezeti bizalmicsoportokon belül, sőt témaként szerepelhetne termelési tanácskozásokon is. A termelési tanácskozást a munkafegyelem erősítésével ösz- szefüggésben említettük, de célszerű beszélni róla a munkaszervezés javításával kapcsolatban is. Ez a tanácskozási forma ugyanis a vállalati demokratizmus egyik fő módszere, fórum arra, hogy a munkások elmondják véleményüket, javaslataikat, bírálatukat. A közeljövőben ismét sor kerül összehívásukra, hiszen lezárul az első félév és ismertetni kell az eredményeket, tennivalókat. Helyes lesz arra is felhasználni ezt a munkásfórumot, hogy tanácsot kérjenek a műhelyek, üzemrészek vezetői közvetlen munkájuk jobb megszervezéséhez. Ennek különösen akkor lesz eredménye, ha a dolgozókat, elsősorban a szocialista brigádokat megfelelően felkészítik a tanácskozásra. A munkaszervezés sok-sok tartalékából csak hármat említettünk. Szólhattunk volna az előrelátóbb tervszerűségről vagy a gondosabb anyagellátásról is, amelyek körül szintén nincs minden rendben. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és a várható nyári problémák mégis erre a három tennivalóra figyelmeztetnek elsősorban. Kovács András
