Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

IMS. július 30. 3 Szerda Hogyan dolgoztunk, mennyit fogyasztottunk az első félévben ? Kom báj nosok vándorútok Édes a sugárbébi Termelhetnek-e több sertéshúst ? Kell a több prémium OMMh vélemény és a kálisó A Központi Statisztikai Hiva­taliban most összesített adatok szerint az állami és a szövetkezeti ipar az első félévben egy száza­lékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az értékesítésről júniusi adatok még nem állnak rendelkezésre, az öt- havi statisztika szerint azonban négy százalékkal nagyobb értékű árut adtak el az ipari vállalatok, mint egy évvel korábban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a termelés jobban megfelelt a Piac igényeinek. Mivel a foglalkozta­tottak száma gyorsabban nőtt, mint a termelés, az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 2 százalék, kai alacsonyabb volt, mint a múlt év első felében. Ebben az is köz­rejátszott, hogy az idén több volt a munkaszünet, kevesebb a ledol­gozott órák száma. Az egy telje­sített munkaórára jutó termelés öt százalékkal meghaladta az 1963. első félévit. A tapasztalatok arra utalnak, hogy hatékony in­tézkedések szükségesek a terme­lékenység javítására. A népgazdaság legdinamikusab­ban fejlődő ágazata a külkeres­kedelem volt, Az export 15, az import 9 százalékkal nőtt. A nem szocialista országokba 24 száza­lékkal több árut szállítottunk, s onnan hat százalékkal többet vá­sároltunk, mint a múlt év első felében. A belkereskedelem készletednek alakulásában kisebb mozgás ta­pasztalható. A kiskereskedelem készletei júniusban némileg csökkentek, a nagykereskedelem­nél pedig mintegy 800 millió fo­rinttal növekedtek az előző hó­naphoz képest, tehát utánpótlás­ról gondoskodtak. A nagy- és kis­kereskedelemnek júniusban ösz- szesen 23 359 millió forint értékű áruja volt raktáron. 700 millió­val több, mint májusban, de 1,3 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly júniusban. A kiskereske­delem az első félévben 10 száza­lékkal nagyobb forgalmat bonyo­lított le, mint egy évvel koráb­ban. Nagyjából egyforma mérték­ben nőtt az élelmiszerek, a ruhá­zati cikkek és a vegyes iparcik­kek eladása. A piaci felhozatal országosan 8, a fővárosban 2 szá­zalékkal kisebb volt, mint a ta­valyi első félévben. .«♦.♦ « ♦ egyetlen, hanem a döntő erő ebben a küzdelemben. Az események vizsgálatánál elengedhetetlen a gazdasági in­dítékok elemzése. Sajnos ezek­nek az összefüggéseknek nem mindig tulajdonítunk kellő je­lentőséget, mintha a nemzetközi politikát ei lehetne szakítani a világgazdaságtól. Pedig nem le­het, s ha erről elfeledkezünk, akkor egyebek között a harma­dik világ egy-egy jobboldali fordulatánál (vagy azt megelő­zően) nem mutatunk rá a ka­pitalista világgazdaság sokszor áttételes, mégis meghatározó befolyására, nem világítjuk meg az adott puccs mélyebb okait. De más példák is arra inte­nek, hogy a gazdasági háttér és indítékok vizsgálata nem nélkü. lözhető a nemzetközi események jó megértéséhez. Nagy segítséget nyújthat a nemzetközi tájékozódásban a sa­ját erőink mellett a szemben­álló fél alapos ismerete. Az im­perializmus állandó jellegzetes­ségein kívül számba kell venni új vonásait, hiszen — egyebek között — állammonopólista jel­legének erősödéséből látható alkalmazkodási törekvése a 'kőt rendszer harcának feltételeihez, a tudományos-műszaki forrada­lom követelményeihez. Nem té­veszthető szem elől taktikája sem, amellyel bomlasztani pró­bálja a szocialista országok bel­ső rendjét és szövetségi kapcso­latait. A tisztánlátás feltétele még, hogy világosan álljanak előt­tünk harci céljaink, amelyeket a A kiskereskedelmi árak 1,8, a piaci árak 16,6 százalékkal ma­gasabbak voltak, mint 1968 első felében. A fogyasztói árindex az első öt hónap adatai szerint a la­kosság valamennyi fontosabb ré­tegénél 2 százalékkal emelkedett. Az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagkereset az állami iparban 2,3 százalékkal, a munkásak át­lagkeresete 2,9 százalékkal nőtt. Az idegenforgalomról szóló adatok szerint az év első felében 20 százalékkal több beutazó, és 39 százalékkal több átutazó turista járt hazánkban, mint tavaly ilyenkor, összesen 1 762 318 kül­földi látogatott fél év alatt Ma­gyarországra, ugyanezen idő alatt 367 298 magyar járt külföldön. A legfrissebb betakarítási ered- I mények arról tanúskodnak, hogy a Bánkúti Állami Gazdaságban dolgozó Serfőző István 65 vagon gabonát aratott és csépelt ebben az esztendőben. Ez a teljesítmény azért jelentős, mert Serfőző ta­valy az ország legjobb kombáj- nosai között szerepelt. Társai 20 vagonnal maradtak le teljesítmé­nyétől. így Hóbor István 45, Sze- lezsán Péter pedig 44 vagon ga­bona aratásánál tairt. Ritka betakarítási módszert kö­vették ebben az esztendőben is a bánkúti gazdaság vezetői. Ami­kor náluk felázott a talaj, mert azért nem volt mindig olyan szá­razság, mint ezekben a hetekben, akkor egy éjszaka áttelepítették Utazó magyar fiatalok lehetőségei Jelenleg 354 külföldi utazási irodával és szervezettel áll kap­csolatban az Expressz. Elsősor­ban a kispénzű tanulóknak és a más népek földjére, életére kíván­csi munkásfiataloknak tesz szol­gálatot. 1968-ban 21 000 magyar fiatalt bocsátottak külföldi utak­ra, 33 országból fogadtak vendé­geket az Expressznél. Az idén még nagyobb forgalomra számíta­nak — az első félévben négyszer több ügyfele volt az Expressznek, mint tavaly az év közepéig. Ösz- szesen 200 000 vendégnapot tölte­nék külföldön a magyar diákok, fiatal munkások és 300 000-et ná­lunk a külföldiek. Kiutazáskor zömmel 800 és 4000 forintba kerülő programok közül lehet választani. Négy és félna­pos út Prágába 800 forint, ebbe a teljes ellátás is benne van, csak­úgy, mint valamennyi Expressz- árban. Vonattal kezdődő, repülő­géppel folytatódó húsznapos ki­rándulás Jereván—Szocsi—Kijev- vonalon 4200 forintba kerül. Va­lamennyi európai szocialista or­szág szerepel a választható úticé­lok között; ezenkívül Ausztriától kezdve Angliába, Olaszországba, Franciaországba, Svájcba, Dániá­ba, Svédországba is indítanak cső- j partokat. Egyiptom, Tunisz, Liba- J non is lehet úticél. Életre szóló él­mény Japánba utazni: ez a leg- drágább Expressz-út oda-vissza repülőgéppel körülbelül 17 000 fo­rintba kerül. A júliusi kánikulában még mindig van felesleges mezőgazdasági öntözőríz A mezőgazdasági üzemek 700 000 holdnyi terület öntözésére ren­dezkedtek be; ebből azonban ed­dig csak 220 000 hold kapott mes­terséges csapadékot. A szakembe­nemzetközi küzdőtéren el aka­runk érni. A gyakorlati politi­zálásban például sokat segít an­nak felismerése, hogy napjaink­ban az imperialistaellenes ak­cióegység elsőrendű célja válto­zatlanul a hős vietnami nép sokoldalú támogatása, alapvető láncszeme a háborús veszély el­hárítása, s a leghalaszthatatla­nabb feladat, elejét venni az atomfegyverek tovaterjedésé­nek. A kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozása nagy nyilvánosságot kapott. Mégis: aki nemcsak ismerni akarja, mi történt Moszkvában, hanem ön­álló következtetésekre is kíván jutni, annak végig kell mennie az alapkérdéseken: mit mond­tak a testvérpártok a világhely­zetről, milyen képet festették az imperializmusról, hogyan vették számba saját erőiket, miben látják az összefogás lehetőségét, milyen harci célok felé töreked­nek, mit tartanak a kommunis­ta és munkáspártok legfonto­sabb feladatainak. Az események rohanó forgatagában elengedhetetlen, hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján, világnéze­tünk, eszméink, törekvéseink talaján véleményt alkossunk magunknak a történtekről. Ez különösen fontos azoknak a munkájában, akik nemcsak ré­szét alkotják a közvéleménynek, hanem formálni is kívánják azt. Pálos Tamás rek az öntözővíz iránt mutatkozó érdeklődés hiányát elsősorban az­zal magyarázzák, hogy a Medárd- időszak bőségesen ellátta nedves­séggel a földeket és így hosszabb ideig nem volt szükség a telepek munkájára. Ennek következtében csak július utolsó hetében nőtt 200 000 hold fölé a megöntözött terület, amely most a tavalyinak csak egyharmada. Az elmúlt 14 nap szárazsága ugyan még nem vetette vissza a növényi kultúrák fejlődését, de a mezőgazdászok azt már megálla­pították, hogy a talaj felső 5—10 centis rétege lassan kiszárad. Az úgynevezett gyökérzónát egyelőre még nem fenyegeti a kiszikka- dás veszélye, de ahol lehet, az át­meneti vízhiány pótlására ismét üzembe állították a szivattyúkat. A hazai mezőgazdaságban — szükség esetén — másodpercen­ként 120—150 köbméternyi vizet juttathatnak a földekre különféle öntözőberendezésekkel, ehhez jön még az a másodpercenként 100 köbméteres kapacitás is, amelyet a gravitációs vízkivételi művek adnak. Ezt a maximális teljesít­ményt azonban még most a ká­nikula idejében sem használják ki teljesen az üzemek. A vízügyi szakemberek szerint még bősége­sen van víztartalék és ha terme­lőüzemek részéről netán újabb, megrendelések érkeznek, ki tud­ják elégíteni az igényeket. (MTI) OLVASSA LAPUNKAT! a kombájnosokat a sarkadi tér­ségbe. A Köröstáj Tsz-ben Gyu­lán, a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben Mezőgyánban olykor tíz gépük is üzemelt. A kombáj no­sok jól elviselték a gyakori köl­tözést, amit teljesítményük kel­lően tanúsít. Bánkúton ebben az esztendőben a korábbi évekénél gazdagabb termést takarítottak be. Igen, mondhatjuk ezt így múlt időben is, hiszen mikor e sorok megje­lennek, Serfőző István, Hóbor István és Szelezsán Péter élenjá­ró kombájnosok már az utolsó rendeket aratják. A termés mennyisége örvende­tesen alakult. Ismét beigazoló­dott, hogy a kiválóan választott elővetemény után a búza holdan­ként képes 37 mázsa hozamra. Az egyik negyvenholdas tábláról az olasz Libellulla átlagosan 37,22 mázsájával termett. Ez a gazdaság ebben az esz­tendőben 160 vagon búzát ad a gabonafelvásárlónak terven fe­lül. Egy évvel ezelőtt 420 vagon értékesítésére kötött szerződést. Az eddigiterméseredményekmint- egy 580 vagon búza eladását te­szik lehetővé. Tavaly 464 vagon kenyérgabonát értékesítettek. A búza tárolásában közreműködnek. Kétszázhatvan vagon termény bértárolását vállalták, melynek egy részét szeptember végén már elszállítja tőlük a gabonafelvá­sárló. * A mai hosszan tartó szárazságot Bánkúton kiadós esőzések előz­ték meg. Panaszkodnak is a He­vesből idényre ide települt diny- nyekertószek: nem volt jó az idő­járás a dinnyére. A sugárbébi, a legkorábban érő görögdinnye-faj­tából naponta immár lassan két hete 120—150 mázsa dinnyével megrakott járművek gördülnek Budapestre, Szegedre, a sarkadi, a gyulai, a békési, a kétegyházi, a mezőhegy esi és a békéscsabai piacra. Viszik a dinnyecsemegét. A sárgadinnye szedésének utolsó szakaszába léptek ezen a héten. A sugárbébi is lassan leérik, de zsengül már a hevesi fajta is. A kedvezőtlen időjárás ellené­re, a csapadék nem kedvezett a dinnye kötésének és növekedé­sének, a sugárbébi mégis jól vizsgázott. Fajtatulajdonságait megőrizte. Négy-öt kilósakat ter­mett és ezek a tavalyihoz hason­lóan mézédesek. & Még be sem fejeződött a lökös- házi kerületben a szakosított ser­téstelep építése, a gazdaság veze­tősége máris azon gondolkodik, hogyan bővíthetné meg a 2444 férőhelyre tervezettet 560O-ra, az­az évi 10 ezer hízó sertés kibo­Halál a gabonaföldön Gabonaföldön, munka közben érte a tragikus halál Nachtigál Károlyt, a kengyeli Dózsa Tsz ki­váló kombájnvezetőjét, több me­gyei és országos verseny helye­zettjét. 4-es kombájnjával már hatvanhat vagon gabonát takarí­tott be, amikor véletlen baleset folytán saját aratócséplő-gépe zúz­ta halálra. A termelőszövetkezet a szerény, nagy munkabírású, családos kombáj nőst, aki több mint tíz éve dolgozott becsülettel a gazdaságban, saját halottjának tekinti, gondoskodik temetéséről és vállalta, hogy gondjaiba veszi feleségét és két kisgyermekét. Fe­lesége erejének, képzettségének megfelelő állandó munkalehetősé­get kap, fedezik a gyermekek is­koláztatásának költségeit, hozzá­segítik őket ahhoz, hogy megfe­lelő szakmát szerezzenek, s hasz­nos tagjai legyenek a közösség­nek. csátásúra. A beruházás 70 száza­lékos állami támogatással való­sulna meg. Ezért beneveztek ab­ba a versenybe, melyet a pénz­ügyi szervek a beruházás meg­szerzésére előírtak. A bánkúti ve­zetők indokoltnak tartják a telep bővítését, mert szemes takar­mányból jelentős készletekkel rendelkeznek és a korszerű ag­rotechnikai eljárások alkalmazá­sával a jövőben az eddiginél is több hozamra számolnak. Azért kérnek engedélyt a beruházásra, hogy az ország ellátására, az ex­portkötelezettségek teljesítésére az eddiginél is több sertéshúst adhassanak. * Néhány hete verték ki a le­gelőre a növendék szarvasmarha, állományt. Az épület ott állt ki­használatlanul. Kell-e a prémium, a tervezettnél esetleg több is, kér­dezte beosztottai tói Szalontai Já­nos igazgató. Azok igennel vála­szoltak. Csakhogy a kérdés csala­finta volt. Mert a nagyobb össze­gű prémium megszerzéséért Bán­kúton tenni kell egyet-mást. így született meg az elhatározás: a húsprogram keretében, a növen- dékmarha-állomány helyén őszig neveljenek fel 200 ezer pecsenye­csirkét. Kilenc istállóban jelen­leg 70 ezer csibét, tartanák, s gon­doznak „irigylésre méltó” 3,2 ki­ló fajlagos takarmányfelhaszná- lással. Külterjes körülmények között ennyi abrakot fordítanak 1 kiló pecsenyecsirke nevelésére. A terven felüli bevétel a része­sedési alapot, vagyis a vezetők és a beosztottak tervezettnél több prémiumát növeli. A napokban igen érdekes üzlet­kötési tárgyalás volt a gazdaság központjában. Az AGROKER bé­késcsabai vállalatának megbízott, ja növényvédőszerek eladása ügyében kereste fel a gazdaságot. Közölték vele, hogy nem növény­védőszerre van szükségük, ha­nem 160 vagon káli műtrágyára. Az OMMI ugyanis azt ajánlotta, hogy az elmúlt években folytatott nitrogén és foszfor műtrágyázás következtében a káliumkészlet háttérbe szorult. Emiatt félő, hogy a jövőben — amennyiben a tápanyag-egyensúlyt nem állítják be —. az eddig elért termés- mennyiséget nem tudják növelni, sőt bizonyos értelemben a kálium hiánya a hozamok csökkenését idézi elő. A 160 vagonos műtrá­gyaigényt kálisóból az AGROKER megbízottja nem látta teljesíthe­tőnek. Nolcvan-kilencven vagon kálisó leszállítását is csak abban az esetben véli, ha ezekben a na­pokban megkötik a vásárlási szerződést. Dupsi Károly Ne várjon sxeptemberig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents