Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

1M0. július 30. 4 Szerda A rádióban hallottuk A kilencedik igaz A Lengyel Kultúra Hete ke­retében hangzott el Jerzy Ju- randot vígjátéka: A kilencedik igaz. A történet ötletadója az a biblikus eget, miszerint Jeho­va (jelen esetben Zorobábel) megkegyelmez Sodorna és Go- mora lakóinak, ha egyetlen igaz embert képesek bűnös közös­ségükből elébe járultatni. Jurandot, a szerző, élve. a régi történeti ötlettel, azt magától értetődően beágyazva korunk, társadalmunk erkölcsrendjébe, a különféle szögű és „optikájú” görbetükrök egész sorában lát­tatja a ma emberének különbö­ző és legkülönbözőbb típusait, figuráit, azoknak a környeze­tük hatására épségben vagy torzban fejlődött egyéni, maga­tartásbeli karikatúráit. A tisztes bíró piszkos kis ügyei, a nagy­szájú hősök nyúlszíve, a máso­kéból, a közösségéből maguk­nak sáfárkodók közéletiségi tisztaságba burkolt hitvány életstílusa és a többi meg a töb­bi, szellemes dialógusok, frap­páns igazmondások, művészetté mívelt csalárdságok kavalkádját vonultatja el. Jellemzően; eb­ben az enyhén szólva bizonyta­lan erkölcsű közösségben mégis találnak egy igazt, akit pedig majdnem mindenki a legna- | gyobb csalónak, tolvajnak, ha- rácsolónak ismer. Aki őt Zoro- bábeléknek ajánlja, a nagy fel­háborodásra azzal felel, hogy feltárja védence harácsos tevé­kenységének igazi hátterét, mi- ( szerint a közművesítések, a szo­ciális létesítmények és minden, ami „Sodomában” a köz javát szolgálja, abból a pénztömegből van, amit ez a csaló összelopko­dott, nem a maga, hanem a köz érdekében és azt titokban a nép javára fordította. Azzal védeke­zett, hogy becsületes célratöré­sekor elgáncsolták, így azonban elérte önzetlen célját. , És most következik a para- doxonos tanulság, ill. „megol­dás”: a dolgok ismeretének bir­tokában az istenségek elismerik, hogy létezik egyetlen igaz a városban, eltekintenek a pusztí­tástól, sőt, ki akarják nevezni az egy igazt valamiféle fő er­kölcsi notentátnak, a jóság és emberszeretet mintaképének. Ez ellen ő' kézzel-lábbal tiltako­zik, mondván, hogy akkor sen­ki sem fogja komolyan venni, nem lesz többé tekintélye és lehetősége a közösség szolgála­tára, nem úgy, mint azelőtt, amikor még hírhedt volt. A hasonló témájú és szándé­kú novellák, regények, színda­rabok, filmek tömegében Ju­randot vígjátéka a legeredetib­bek közé sorolható. Horváth Ti­bor és Varga Géza mozgalmasan rendezték és a válogatott sze­replőgárda, Kemény András­sal az élen, nagy kedvvel tol­mácsolta. H. R. Fél évszázad egy munkahelyen A Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban — ahol apáról fiúra száll a munka a legkülönbözőbb terü­leteken — évente 60—80 idős dol­gozó vonul nyugalomba. A hű­ségjutalmat 25, 40, illetve 50 évi szolgálatért csupán 1969 első fe­lében 93-an kapták meg. Eddig több mint hatszázan részesültek magas kitüntetésben. Az öreg gazdaságban igen sokan munka­kezdéstől nyugalomba vonulásig dolgoznak, igazi törzsgárda ala­kult ki az idők folyamán. Legutóbb a nyugalomba vonulók között volt például Kiss István fogatos, aki pontosan fél évszáza­don át dolgozott egy munkahe­lyen. Egymillió forinttal nőit a betétállomány Körösladányban (Tudósítónktól) A Körösladányi Takarékszövet­kezetnek jó hírneve van a me­gyében. 1968 decemberéig 1624, ez év június végéig pedig 1718 tagot tartott nyilván, ami azt jelenti, hogy az emberek szívesen helye­zik el itt a pénzüket és örömmel fogadják a segítséget is, amit a szövetkezet nyújtani tud. Szabó Gyuláné igazgatósági el­nök elmondotta, hogy az elmúlt évben 4 millió 110 ezer forintos betétállománnyal zártak. Erre az évre 1 millió 200 ezer forintos növekedést vállaltak, de ezt már­is jelentősen túlteljesítették. A betétesek száma az idei első fél­évben 65-tel növekedett, jelenleg 980 betéttulajdonost tartanak nyilván. A takarékszövetkezet tekinté­lyét a kölcsönfolyósítások tovább A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyára lakatos, hegesztő és forgácsoló szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. — Minden páros héten sza­bad szombat. 44 órás munka­hét. Jelentkezni lehet a békési gyár üzemgazdasági osztályán hét­köznap délután 15 óráig. 68404 Paradicsom- szedés 15—20 FI mázsánként Jelentkezni lehet: a BÉKÉSCSABAI SZABADSÁG MGTSZ KÖZPONTJÁBAN. 67480 Barátságos fogadtatás Az első munkanapon egy ki­csit korábban érkeznek a Férfi­fehérnemű Gyár békéscsabai gyárába azok a lányok, akik az idén tették le a szakmunkás- vizsgát. Három hétig a jól meg­érdemelt szabadságukat töltöt­ték és tulajdonképpen ma lépik át először a gyár ajtajának a küszöbét immár felnőtt módra. Azelőtt csak mint ipari tanulók jártak be a számukra fenntar­tott külön műhelybe, ahol Vági Jánosné és Blahut Jánosné vé­dőszárnyai alatt ismerkedtek a varrás ezernyi titkával. .SS. n Budai László kettős szerepben üdvözli majd a lányokat: mint a műszakvezető helyettese és a gyár párttitkára. Szinte megszelídülten, hangta­lanul gyülekeznek a fiatalok az egyik irodában. A várakozás iz­galmában eltűnik arcukról megszokott mosoly. Tudják, fe- , gyelmezetteknek kell lenniük, j Budai László a munkáról, a ’ kötelességteljesítésről szól né­hány szót és arról is, hogy sze­retettel fogadja őket a gyár. Érezzék jól magukat a munka­helyükön. Aztán kezdődik az elosztás. Előre kijelölték, hogy ki hová kerül. Megérkeznek a szalagve- ; zetők és máris indulnak velük. Tóth Rozália néhány perc ; múlva már a 112-es szalagnál • dolgozik. Köntösujj-körülvarrás, i letűzés a feladata. Tanulta és ■ gyakorolta is már, nem okoz ! különösebb nehézséget. Persze a ! megkívánt tempót nem tudja el- j érni. Azért is lesz egyelőre — ; a teljesítménytől független — i biztosított bére. Ö azonban még • valamit elárul: : — Az igazgató bácsi azt mond- ! ta, hogy a vizsga eredménye is • számit. I a maga pénzéből fizeti ki a lak­bért, vesz ruhát, cipőt és meg is takarít valamennyit. A hét végén persze továbbra is mindig hazautazik a szüleihez. Oitlakón Dojna pusztaottla- kai kislány. Nagyon várta ő is, hogy szakmunkás legyen és dol­gozzon. Már a szabadságot is sokallta egy kicsit. Nem panaszkodhat, tanuló ko­rában anyagilag segítette az anyukája, bátyja, nővére. Most azonban majd a saját lábára áll. Az övé marad minden keresete. Először munkaköpenyt és cipőt vásárol belőle, aztán tüzelőt és minél többet félre is akar tenni. A szakmunkásvizsgát 4-esre tette le. Titkos vágya, hogy majd tovább tanul. Elvégzi a ruha­ipari technikumot. Addig, amíg erre sor kerülhet, munkájával és magatartásával ki akarja ér­demelni szalagvezetőjének és munkatársainak a megbecsülé­sét. A KISZ-ben is örömmel vállal megbízatást. Sok minden ismeretlen még körülötte, de megnyugtatja a ba­rátságos fogadtatás és egy szinte jelentéktelennek látszó epizód. Amikor Giricz Dánielnét, a sza­lag vezetőjét nem tudja, hogyan szólítsa, a fiatalasszony így bá­torítja : — Csak tegezz nyugodtan, Doj­na, én sem vagyok még öreg. Egy kicsit belepirul, amikor kimondja: — Kedves vagv. Osika, Pásztor Béla emelték. Tavaly 802-en, összesen 2 millió 656 ezer forint kölcsönt kértek a szövetkezettől, és kaptak is. Az idei első félévben 794-en igényeltek kölcsönt, összesen 2 millió 535 ezer forint értékben. Elsősorban házépítésre, valamint mezőgazdasági termelés fejleszté­sére, áruvásárlásra, lakások bőví­tésére, korszerűsítésére kérnek kölcsönöket a tagok A takarékszövetkezet e tevé­kenységek mellett foglalkozik to­tó- és lottószelvények forgalmazá­sával is. Az elmúlt évben 10 500 forint értékű szelvényt adtak el. A szövetkezet biztosítások meg­kötésével is foglalkozik. Tavaly a lakossággal 255 vegyes biztosítást kötöttek. Ez évben bekapcsolódtak az Állami Biztosító és a MÉ­SZÖV által hirdetett versenybe, s február 1-től május 31-ig, a verseny időszaka alatt, 119 vegyes biztosítást kötöttek. A vetélkedő­ben a megyében összesen 21 ta­karékszövetkezet vett részt, s a körösladányiak megyei elsők let­tek. Ezért megkapták a legjobb­nak kijáró pénzjutalmat is. Back Gyula Fejenként 30 esztendei fegyház 9. — Ki az? — kérdi. — Peter vagyok — mondja a férfi. — Nem ismersz meg? A lány egv ideig nézi, azután így válaszol: — Nem ismerlek. A naiv dal hatására havonta három-négy német légiós ön- Rózsika így nem is jár rósz- ! gyilkos lett. Az őrmesterek gyor- szul, mert kitűnő eredménnyel : san eltüntették a hullákat. Az tette le a vizsgát, s elismerés- J ilyen esetek ugyanis nemcsak a ként piros szakmunkás-bizonyít­ványt kapott. Ezt pedig elsősor­ban Vági Jánosnénak és Blahut ; okoztak. hangulatot rontották, hanem többször öngyilkossági járványt Jánosnénak köszöni, akik jól tanítottak. igen I Sokan viszont, miközben a dalt hallgatták, elhatározták, Kevermesi kislány, szülei a Le- • hogy „elhajítják a képi”-t, ami nin Tsz-ben dolgoznak. Két • a légiósok nyelvén annyit je- lánytestvére van még, így eddig : lent: megszöknek. elég gondja volt a családnak. Most már a saját erejéből aK. • el- I Nincs pontos statisztika a kí­sérletekről. De alig van katona, tartja magát. És arra is lehető- : akj ne próbált volna eltűnni fe- séee nvilik, hoev két év szakmai • letteseinek szeme elől, hogy visszaszerezze emberi szabadsá­sége nyílik, hogy két év szakmai gyakorlat után beiratkozzon a ruhaipari technikum esti tago­zatára. Tanulhat tovább, amihez képességet érez magában és aka­raterőben sincs hiány nála. Élete döntő fordulatának tart­ja a mai napot. Végre kereset­hez jut. Nem sző különösebb nagy terveket, csak ezentúl már gát. A gyávábbak nem mertek levonni minden következtetést és vállalni a legsúlyosabb bün­tetéseket. Ök csak „en bombe” távoznak, ami a légiósok kife­jezése szerint nem szökést je­lent, hanem mindössze annyit, hogy a katonák néhány órára vagy napra szabadok akarnak lenni. Egy óvatlan pillanatban, fegy­ver és élelem nélkül elindulnak a sivatagban. Nincs náluk sem térkép, sem iránytű. Még jobban hiányzik azonban a sátor, a ta­karó és a köpeny. Az éjszaka el­viselhetetlenül hideg, sötétben is tovább vándorolnak. Éhesen, szomjasan. Három napjuk van a bolyongásra. Ha ugyanis addig visszatérnek, a parancsnokság nem tekinti őket szökevénynek. Megúszhatják tehát enyhébb büntetéssel az elkalandozást. Nem mondják egymásnak, leg­alábbis a gyávákkal ez törté­nik, szívesen fogadnák, ha szem­be találkoznának egy őrjárattal. A fizikailag gyengébbek, akik nem bírják a nékülözést, ilyen­kor a visszatérést választották Alig várták, hogy elérjék az el­ső falut és ott jelentkeztek a csendőrségen. A fogdában bilin­cset tesznek a légiósok csukló­jára. Vége a rövid szabadságnak. — Kenyeret és vizet kérünk — mondják a foglyok, akik már annyira szomjasak, hogy beszél­ni is alig tudnak. tít- és vasútépítő katonák A néphadsereg út- és vasútépí­tő műszaki katonái évek óta igen megbízhatóan, kiegyensúlyozottan teljesítik feladataikat. Az általuk végzett munka értéke már száz­milliókban mérhető. Az út- és vasútépítő csapatok katonáinak átlagos teljesítménye a legutóbbi hónapok összesített adatai szerint 102,9 százalék. A parancsnokok és törzsek egyre javuló irányító és szervező munkáját tanúsítja, hogy az út- és vasútépítő egységek év­ről évre jobban együttműködnek a polgári vállalatokkal. — Szidj bel Abbeszban majd kaptok — válaszolták egykedvű, en a csendőrök. — Nyolcvan kilométerre van ide a laktanya. — Indulás — mondják a csendőrök. Semmi pihenőt nem engedélyeznek a légiósoknak, összeláncolják őket és elindít­ják foglyaikat a laktanya felé. Elöl a fáradtságtól támolygó ka­tonák, mögöttük lóháton szuro- nyos fegyverrel az őrizőik. Hajnali hat órakor Tlemcen első kunyhóihoz értek. A hely­beli csendőrség parancsnoka át­vette a foglyokat, akik már alig álltak a lábukon. A kísérők fel­váltották egymást, a légiósok­nak tovább kellett gyalogolniuk. Két napig tartott, amíg megér­keztek Szidi bel Abbesz-ba. Holtfáradtan, kicserpesedett szájjal, véres lábbal. — Szerencsés fickók vagytok — így fogadta az újoncokat a laktanyában századunk egyik al­tisztje. — Nem vagytok még négy hónapja a légióban és így nem kerültök a haditörvényszék elé. A tóle, az ezredfogda vár rátok. Nem siettek, a nadrágo­tokba rúgok. Szuronyos katonák vették kö­rül az elgyötört katonákat. Lök­ték, hajtották őket a fogda felé. Kitárult előttük a nehéz vasajtó, Arról, hogy ezután mi követke­zett, egy olasz légiós így emlé­kezik vissza: „Azt gondoltam, hogy az ár­nyékban egy pádon ülve leg­alább kipihenhetem magam. Alig telt el néhány perc, ami­kor az őrmester, aki átvett, fi­gyelmeztetett: — öt perc múlva aperitif-et kapsz! Már majdnem délelőtt 11 óra van. — Mi az az aperitif? — kér­dezem az egyik cellatársamtól. — Hamar megtudod. A pelot- te. Nézd csak — mondja és rá­mutat néhány hátizsákra, amely

Next

/
Thumbnails
Contents