Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

IMS. július 30. 2 Szerda A Rudé Právo cikke Prága A Rudé Právóban Jiri Rudolf ezredes, a Csehszlovák Néphadse­reg Politikai Főcsoportfőnöksége Irodájának tagja írt cikket „Az érzelmek és szenvedélyek rossz tanácsadók’’ címmel. Ebben az 1968 január utáni jobboldali je­lenségekkel foglalkozik, amelyek Csehszlovákia szocialista vívmá­nyai szempontjából a főveszélyt jelentették. A cikk rámutat a jobboldali erők különböző kampányaira a párt vezető szerepe, a népi milí­cia, a biztonsági szervek, a hadse. reg és az államhatalom szervei ellen és megállapítja, hogy gaz­dasági területen azt az illúziót keltették, mintha a problémák munkásönkormányzattal. vagy üzemi tanácsokkal megoldhatók lettek volna. A január utáni tor­zítások — írja a cikk szerzője —, a legnagyob kárt a szocialista államokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval fennálló kapcso­latokban okozták. „El kell utasí­tani azt a véleményt, hogy eze­ket a kapcsolatokat augusztus 21-e zavarta meg.” A cikk hangsúlyozza: „Az em­beri arcú szocializmus”, jelszava alatt fokozatosan terjesztették a szovjetéllenes gyűlöletet és ha­zugság-kampányt, elutasították a szocializmus építésének általáno­san érvényes elveit, azzal az ürüggyel, hogy a Szovjetunió sa­ját típusú szocialista modelljét akarja Csehszlovákiára kénysze­ríteni, ami annak fejlett társa­dalmában nem alkalmazható. Hisztériát alakítottak ki az ötve­nes évek törvénytelenségei körül és ízléstelen kampányt folytattak Jan Masaryk öngyilkosságával kapcsolatban. Elferdítették a Szovjetunióval folytatott gazda­sági együttműködés jelentőségét és szovjetellenes propagandára használták fél a Csehszlovákia te­rületén lezajlott törzsparancsnoki hadgyakorlatokat. A cikk megállapítja: ma is vannak emberek, akik bár elis­merik, hogy január után voltak veszélyes jelenségek, de nem ké­pesek leszámolni a szövetséges hadsereg akciójával kapcsolatos nézeteikkel és nem képesek elis­merni, milyen mértékben segítet­tek azok a veszélyes helyzet meg. állításában. Azt mondják, hogy más módot is lehetett volna talál­ni. E kételyeket az eddig ismert tényék indokolatlanná teszik. Utalva az akcióprogram megái, lapításaira a csehszlovák külpo­litika irányvonalával kapcsolat­ban, a cikk írója kijelenti: maga Smrkovsky helyesen hangsúlyoz- | ta az 1968. januári KB ülésen, hogy a Szovjetunióval fennálló testvéri kapcsolatokat nem lehet csak a pártvezetésre leszűkíteni, az az egész nép ügye. A továb­biakban azonban a pártvezetés­nek — amelynek Smrkovsky is tagja volt — tudatosítani kellett volna magában, hogy a Szovjet­unióval való testvéri kapcsolatok megszilárdítása az ő ügyük és kötelességük is és ennek érdeké­ben fel kell lépniük. Ez azonban — sajnos — nem történt meg — állapítja meg a Rudé Právó cikke. Hat hét éta a legsúlyosabb ütközet folyt Saigon mellett Saigon Dél-Vietnamban a hétfői napon hat hét óta a legnagyobb- szabású ütközet folyt Saigontól mintegy hatvan kilométernyire északra a Michelin-cég ültetvé­nyén. Az AFP úgy tudja, hogy ki­lenc amerikai katona esett él, legalább hatvan sebesült meg. Amerikai katonai szóvivők — veszteségeik ellensúlyozására — azt állítják, hogy a dél-vietnami partizánok is hosszú idők óta leg­nagyobb veszteségüket szenved­ték: 77 emberük esett el. Keddre virradólag ugyancsak a francia hírügynökség jelentése szerint a dél-vietnami felszabadí- [ tó erők kilenc alkalommal támad­tak amerikai egységeket és e tá­madások közül az amerikai pa­rancsnokság kettőt igen jelentős­nek minősített. A harci tevékeny, ség megélénkülésére utal az is, hogy az utóbbi tizenkét órában az amerikai B—52-es óriás gépek a kambodzsai határ közelében ösz- szesen öt hullámban bombázták a szabadságharcosok feltételezett erődrendszereit. Megkezdődtek a tárgyalások a magyar országgyűlés ás a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége kOzOtt Kedden {megkezdődtek a ma­gyar országgyűlés és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Bu­dapesten tartózkodó küldöttsége közötti tárgyalások az Országház delegációs termében. A szívélyes, baráti hangú esz­mecsere során Kállai Gyula tájé­koztatta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét a ha­zánkban végbement társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés­ről, szocialista építőmunkánk eredményeiről és még megoldan­dó feladatairól. Szólt a magyar belpolitikai élet alakulásáról és ismertette hazánk álláspontját kü­lönböző külpolitikai kérdésekben. Pjotr Mironovics Maserov egye­bek között beszámolt a Szovjet­unió legújabb sikereiről, a kom­munizmus építésének eredményei, rői, s vázolta a Szovjetuniónak a béke megóvását célzó külpoliti­kai törekvéseit. A tanácskozás fontos témája volt a két nép közötti barátság további elmélyí­tése. A szovjet küldöttség vezetője átadta országgyűlésünk elnöké­nek a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa ajándékát: a Szovjetunió zászlajával és címerével ékesített kis földgömböt, mását annak, amelyet a szovjet űrkísérletek so­rán a Vénusz-bolygóra juttattak. Pjotr Mironovics Maserov végeze. tül a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa nevében meghívta Kállai Gyulát, hogy magyar parlamenti küldöttség élén látogasson el a Szovjetunióba. Kállai Gyula a meghívást örömmel elfogadta. A látogatás időpontját később ha­tározzák meg. Mit mond a tudós a holdporról? Houston A houstoni űrközpontban hét­főn a tudósok mikroszkopikus vizsgálatot végeztek ■ az Apollo— JL. fedélzetén földre hozott hold­pórral. A tudósok sajtóértekezle­tükön rendkívül érdekesnek mi­nősítették megfigyeléseiket: kidé. rült ugyanis, hogy a por legalább egyharmada élénken csillogó, igen kisméretű üveges szemcsékből ál'l. Ezeknek átmérője néhány mikrontól egy tizedmilliméterig terjed. A holdporban ezenkívül olyan kristályos anyagiakat talál­tak, mint a földpát, az olivin és a piroxén. Ezenkívül megállapí­tották azt is. hogy a holdpor „meg­döbbentően” magas százalékban — öt százalékos arányban — tar­talmaz titánt. Ez a fém a földön csupán egyes igen ritka vulká­nikus kőzetekben található. Tizenegy amerikai tudós tanul­mányozza a holdport. A munka jelenleg csupán optikai eszközök­kel folyik, mivel a tudósok csak a biológiai vizsgálatok nyomán veszik majd kézbe is az anyago­kat, hogy különböző kísérleteket hajtsanak velük végre. Dr. Eugen Shoemaker, a kali­forniai technológiai intézet pro­fesszora a hétfői sajtóértekezleten kijelentette, hogy noha még he­tek kellenek a beható vizsgálat­hoz, már három érdekes követ­keztetést lehet levonni: 1. a holdpor sokkal kristályo­sabb, mint hitték; 2. igém nagy számú gömbalakú I szemcsét tartalmaz és ez az arány j meglepő. Laboratóriumi kísérte- ! tek szerint nagy sebességű becsa- j pódások hoznak létre ilyen göm- j bőket; 3. ugyanakkor a Holdon a mik. j rometearitok megsemmisítik e gömböket. „A mikrometearitok tulajdonképpen a világegyetem porát jelentik, amelyek egy-két + mikron nagyságú szemcsékből áll­nak és szüntelenül „bombázzák” a Holdat — mondotta Shoemaker. A tudósok egyébként hangoztat­ták, hogy az eddig észlelt anya­gok között semmi olyasmit nem találtak, ami nem fordulhat elő a földön. Igaz, az üveges szemcsék összetételét pusztán optikai esz­közökkel eddig nem tudták meg­állapítani. Autósok, vállalatok! Vácott megszűnt, de Nyíregyházán teljes kapacitással termel az OGV korszerű, újrafutózó üzeme. Az Ön járművének gumiabroncsát is űjrajutózzuk! Elküldhető postán vagy vasúton „futózásra” meg­jegyzéssel, de személyesen is leadható. CÍM: OGV Pa Ima Gumigyár, Dlyir agyházi G\f árrészleg NYÍREGYHÁZA, DERKOVITS U. 107. Korszerű I Gyors! Olcsó! 639 Hans Richards, az újfasiszta Nemzeti Demokrata Párt elnökségének tagja (jobbról), a Majna melletti Frankfurtban futva menekül az öt üldöző tüntetők elől, miután egy választási gyű­lésen beszélt. (Telefotó — AP—MTI—KS) f A világ; dolgairól — világosan Napjainkban nem könnyű eligazodni a világ dol­gaiban. Bonyolult és ellentmon­dásos a nemzetközi helyzet, gyorsan peregnek az események. Sokszor kevés vagy nem elég megbízható az információs­anyag, vagy éppen olyan sok, hogy nehéz osztályozni a ténye­ket, érveket, történéseket. Elő­fordul, hogy nehézségekbe üt­közik egy-egy óriási dokumen­tum feldolgozása, rendszerezése, érdemi megállapításainak ki­gyűjtése és értékelése. Fáradsá­gos munka nyomon követni az akciókat és a reakciókat, a vá­laszt és a viszontválaszt, kiderí­teni, jól megkülönböztetni az okokat és az okozatokat. Nem vitás, hogy a tájékozta­tástól sok függ. Amit nem isme. rünk, arról nem tudunk véle­ményt mondani, amit nem kö­vethetünk nyomon, annak ösz- szefüggéseit sem tárhatjuk fel. Valóban informáltnak kell len­nünk. Ezt az Igényt — amelyet szerencsére már egyre keveseb­ben tekintenek illetlen vagy il­letéktelen kíváncsiságnak —, a hírközlő eszközök és a tájékoz­tatás egyéb csatornái igyekez­nek mind jobban kielégíteni. Bár — ahogy mondani szokták — „az információból sohasem elég”. Gém kétséges, hogy ma a külpolitikával „nem profi” mód. ra foglalkozók is egyre több és jobb ismereteket kapnak a nem­zetközi eseményekről. Ám bi­zonyos határon túl hiába zúdít­juk az emberekre a tények özö­nét, nem tudják elraktározni és főleg megemészteni azokat. Ez történt például a kínai „kultu­rális forradalom” első időszaké, ban, amikor már összefolyt a rémisztő pekingi eseményekről szóló, lényegében azonos típusú jelentések végtelen sora. Érdemes ezen elgondol­kodni, mert akikor kiderül, hogy ma — a tájékoztatás további ja­vítása. mellett — egyre inkább előtérbe kerül egy másik gond: mit kezdjünk az információkkal, miként dolgozzuk fel, csoporto­sítsuk, értékeljük azokat, vagyis röviden: hogyan politizáljunk velük? A gyakorlat azt mutatja, hogy napjainkban egy-egy esemény megítélésénél nagy segítséget nyújt a világpolitikai helyzet helyes értékelése. Annak a ténynek a szem előtt tartása, hogy napjainkban történelmi párharcot vívnak a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erői. Ebben a harcban a forradalmi világmoz­galom — egyes osztagainak ne­hézségei ellenére — folytatja tá­madását, amit leginkább a szo­cialista építés előrehaladása, a tőkés országokban folyó osz­tályharc éleződése, a gyarmati rendszer szakadatlan bomlása, s az a tény bizonyít, hogy a bé­ke erőinek összefogása révén si­került megakadályozni a világ­háború kirobbanását. Az impe­rializmus, bár mint világrend- szer nem lett erősebb, helyen­ként ellentámadással próbálja útját állni ennek a számára kedvezőtlen folyamatnak. Mind­ebből két következtetés adódik: az egyik, hogy a forradalmi erők offenzíváját történelmi tények bizonyítják, amelynek nem mond ellent, hogy az imperia­lizmus helyenként és átmeneti­leg támadásba lendülhet a kor tendenciáit tekintve akkor is csak defenzív, védekező had­műveletre kényszerül a forra­dalmi erőkkel szemben. A má­sik következtetés, hogy az im­perializmus sorozatos ellentá­madásai egyik vagy másik or­szágban időlegesen érhetnek és érnek is el sikereket, ettől még az általános erőviszonyok nem változnak a javára. Ezekkel az alapvető mozzanatokkal függ össze az a gyakorta hallott kérdés is: hol húzódnak ma a nemzetközi osz­tályharc fő frontjai: pontosab­ban, milyen erők állnak szem­ben az imperializmussal. Nos, a front egyik oldalán három erő áll: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozga. lom. ök alkotják ma az anti- imperialista derékhadai. A Scto- cialista világrendszer i*eíw etí

Next

/
Thumbnails
Contents