Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

Munka és fizetés Amikor a meglevő kereseti kü­lönbségek növeléséről beszélünk — és ez gyakori téma napjaink­ban —, sokan kizárólag csak a vezető beosztású dolgozók na­gyobb anyagi megbecsülésére gon­dolnak. Valójában pedig nem ki­sebb, nem is egyszerűbb feladat a munkások körében tapasztalha­tó nagyfokú egyenlősdi felszámo­lása sem. A munkásbérlistán igaz, jelenleg is tapasztalhatók lénye­ges jövedelmi különbségek. Ezek azonban főleg a ledolgozott órák számát vagy a kimutatott meny- nyiségi teljesítményeket tükrözik és kevésbé fejezik ki a végzett munka minőségében, a szakérte­lemben, a vállalt felelősségben le­vő különbségeket. Így azután elő­fordul — sajnos, nem is ritkán —, hogy a legtöbbet keresők, a „lis­tavezetők” nem a nagy tudású, a bonyolult és felelősségteljes mun­kát végző szakemberek, hanem a betanított munkások, a segédmun­kások, az ismétlődő rutinmunkát végző szakmunkások. A fokozott munkaerőkereslet, amit ráadásul a bázis-bérszabályozás jelenlegi rendszere csak felerősít, növeli a képzetlen munka anyagi elismeré­sét és sokakat távol tart a ma már szinte nélkülözhetetlen fo­lyamatos szakismeret-szerzéstől, kiegészítéstől, a bonyolultabb, a felelősségteljesebb munka vállalá­sától. S mivel nincs nálunk elég be­csülete, rangja, perspektívája a képzett és igényes kétkezi mun­kának, a pályaválasztás előtt álló fiatalok, csakúgy, mint szüleik, többnyire a rossz iskolai bizonyít­vány kényszerkövetkezményének, szinte büntetésének tekintik egy- egy szakma elsajátítását. Lehet, hogy a szükségesnél na­gyobb mértékben sikerült feléb­reszteni a fiatalok tanulási vá­gyát? Ez önmagában nem lenne baj. Bár a beiskolázásokat min­denképpen kívánatos a népgaz­daság szakemberigényeihez igazí­tani. Az viszont már gondot okoz, hogy a fizikai munka magas szín­vonalon, mesteri fokon sem elég vonzó. Sok vállalatnál megfigyel­hető, hogy a segéd- vagy betaní­tott munkások megrekednek a fejlődésben, főként azért, mert anyagilag nem érdekeltek szakmai tudásuk gyarapításában. Több vállalat ma már hatékony erőfeszítést tesz nemcsak a beis­kolázásra, hanem társadalmi ösz­töndíjak, munkásszállók létesítésé­vel stb. a kezdő szakmunkások megtartására is. Mindez azonban még szerény kezdet csupán a szakmunka fokozott megbecsülé­sének útján. Igazi perspektívát, rangot elsősorban a nagyobb anyagi elismerés adhat a szak­képzett munkának. Az erkölcsi el­ismerés is puszta szólammá vá­lik nélküle. Vagyis a kezdő szak­munkás azon túl, hogy a válla­latnál marad, anyagilag is váljon érdekeltté szakmai tudásának, ta­pasztalatának gyarapításában. És ne csak a kezdő, az érett szak­munkás is lásson lehetőséget anyagi előrehaladására. Ehhez azonban a mostaninál lé­nyegesen nagyobb kereseti kü­lönbségekre van szükség. A leg­kiválóbb szakmunkástól, akiken a műhelyek munkája nyugszik, nem szabad tehát sajnálni a fize­tésemelést, a nagyobb keresetet. Az utóbbi másfél évben igen sok helyen, mivel éveken át nem for­dítottak megfelelő figyelmet anya­gi és erkölcsi megbecsülésükre, éppen ez a legképzetteb munkás­réteg mozdult meg, más vállalat­nál keresve boldogulást. E fon­tos réteg fluktuációja érzékeny, gyakran pótolhatatlan veszteséget okoz jó néhány vállalatnak. Ahol viszont megfelelő rangja, becsülete van a magasan képzett, tapasztalt és lelkiismeretes mun­kának, ott nemcsak a kilépések aránya kisebb, hanem az egész kollektíva munkája örömtelibb, ambídózrusabb, termelékenyebb. Világ proletárja^ egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. JÚLIUS 30., SZERDA Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM1 Felkészülten várja a vásárlókat a papír- és írószerüzlet Nem dolgoznak jól a vállalati bizottságok Kihasználatlan lehetőségek Milliós beruházások Ma befejezik az aratást Jesszentukiban a elnevezett iszapgyógyintézetet különleges berendezéséért méltán tekintik Európa egyik legjobb ilyen intézményének. Régebben a vagyonos osztályok képviselői kezeltették magukat itt, most a szovjet dolgozókat gyógyítják. A számok ékesszólóan beszélnek: a szanatóriumokban, a panziókban és az üdülőkben 1968-ban több. mint 10 millió szovjet állam­polgár kapott gyógykezelést és üdült. A beutalók 80 százalékát munkások és alkalmazottak kap­ták kedvezményes feltétetek mellett. A kondorosi Lenin Termelő- szövetkezettől kaptuk a telefonje­lentést, hogy 1800 katasztrális holdon ma, vagyis július 30-án teljesen befejezték az aratást. Az átlagos terméshozam kiváló, hol- rftenfcéní 34—25 mázsa kozott-varv Még jó egy hónapig tart ugyan az iskolai szünidő, de a Papír- és Irodaszer Nagykeres­kedelmi Vállalat az augusztusi és szeptemberi csúcsforgalom el­kerülése érdekében már júni­usban megkezdte az üzletek fel­töltését, amelyek felkészülten várják a vásárlókat. A húsz­éves jubileumát ünneplő válla­lat raktáraiban hatalmas meny- nyiségű áru biztosítja a folya­matos ellátást. Számos más új­donság mellett bővült az iskola­táskák választéka is, ez alka­lommal mintegy 80 féle tartós, célszerű és esztétikus táska je­lent meg az üzletekben. A kis­iskolásoknak különösen ajánl­ják a „kézi hátitáskát“, amely háton hordva biztosítja egyenes tartásukat, de alkalomszerűen kézben is hordhatók. Huszonöt féle kivitelben vásárolhatók a bőrből és műanyagból készült tolltartók, a milliós példányban megjelent műanyag vonalzók, golyósironok, s az általános is­kolások biztosabb írását kiala­kító olcsó diáktollak. A rajzolgatni, festegetni sze­rető diákok bizonyára örömmel fogadják a változatos, színes ce­ruzákat, pasztelleket, s a gomb­festékek korszerű, hatos, tizen­kettes zárt dobozú forgalmazá­sát. A felső tagozatosok, közép- iskolások azonban időben sze­rezzék be a körzőket, mert itt az importlehetőségek igénybe­vétele ellenére is zavarok je­lentkezhetnek. Ugyanígy a rajz­táblaellátás sem lesz zavartalan: az 1/8-os és fél ív méretű táblákból kielégítőek ugyan a készletek, az 1/4 ívesek vi­szont csak szeptember, október hó folyamán készülnek él. A hamar kedveltté vált mű­anyag füzetborítók választéka bővül. Ausztriából négy színben is érkezett pepita mintás áru. A hagyományos kék csomagoló­papírt kedvelőknek sem lesz panaszuk, nem kevesebb, mint 850 tonna kék papír várja a vásárlókat. A nagy- és kiskereskedelmi vállalatok, üzletek megtették a magukét, most már rajtunk, vá­sárlókon a sor, hogy elkerülve a hagyományosnak tűnő tüleke­dést, mindent idejében és ké­nyelmesen beszerezzünk. Megyei tanács-vb előtt a csökkent munkaképességűek helyzete A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt Bé­késcsabán megtartott ülésén első napirendként a csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatására tett intézkedések megvitatása szerep>elt dr. Sebestyén József­nek, a megyei tanács vb mun­kaügyi osztálya vezetőjének beszámolója alapján. Megyénkben a nemrég megje­lent rendelkezések alapján az üzemekben és a különböző munkahelyeken 174 vállalati bizottságot hoztak létre. A ta­pasztalatok, sajnos, azt mutat­ják, hogy bár ezek már hosz- szabb ideje működnek, nem állnak helyzetük magas­latán, nem töltik be megfe­lelően hivatásukat. Éppen ezért — bár a szerve­zeti keretek adottak —. a bi­zottságok részéről különösebb intézkedésre nem került sor. A vállalatok többé-kevésbé be­tartják a csökkent munkáképes- ségűekre vonatkozó rendelke­zéseket, de — mint a vb-ülésen az egyik hozzászóló is elmon­dotta — hiba, hogy a rendelke­zések adta lehetőségekkel, a »^WVWVaMMMWVWVVWMWWVVVVWWWWVVVWVVVWWVW /VVWVWVW Európa egyik legjobb iszapgyógyintézete vállalatok, szövetkezetek jó ré­sze még nem élt. A lefolytatott vizsgálatok során a gyulai járás­ban például kiderült, hogy a 639 csökkent munkaképes­ségűek részére kijelölt mun­kakörben csak 89 olyan dolgo­zó tevékenykedik, akire a ren­delkezések vonatkoznak. Hasonló az arány a megye többi járásaiban is. A vállalatok részére adó- és pénzügyi kedvezményeket is biztosít a megjelent pénzügy- miniszteri utasítás, azonban ez­zel a lehetőséggel sem éltek eddig. A beszámoló foglalkozik a további feladatokkal, illetve tervekkel is. A csökkent munkaképessé­gűek helyzetének javítására megyénk 3,4 millió forintot kapott, s ebből a központi keretből a Gyomai Htsz számára 1,4 mil­lió, a Szarvasi Htsz-nek 1,7 mil­lió, a Gyulai Htsz részére pe­dig 0,8 millió forintot engedé­lyezett a megyei tanács. Az összegből új műhelyek, munka­helyek létrehozása válik lehető­vé. A szövetkezetek ehhez a saját alapjukból 0,75 millió fo­rinttal járultak hozzá, és 310 csökkent munkaképességű dol­gozó munkába állítását vállal­ták, ami megyénk húsz közsé­gére kiterjed. Többek között a Gyomai Htsz új épület létreho­zásával 66 dolgozó felvételét biztosította. A Szarvasi Htsz Kondoroson alakít ki műhelyt, Szarvason pedig varrórészleget kíván létrehozni. A szövetkeze­tek további terveket is kidol­goznak a csökkent munkaképes- i ségűek foglalkoztatására. Ezen­kívül a KISZÖV-höz tartozó többi ktsz-ek is foglalkoznak ilyen elképzelésekkel. Többek között Tótkomlóson, Orosházán és Békéscsabán tervezik újabb dolgozók munkába vonását. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a tapasztalatok szerint nem megfelelő a törődés a csök­kent munkaképességűekkel, s a jövőben több gondot kell erre fordítani. Éppen ezért a beszámolóban tett javaslatokat is határozattá emelte. Ezt követően szó volt még a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló ren­delet végrehajtásának tapaszra - talatairól is, majd bejelentések hangzottak el. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents