Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
1960. július 3. 4 Csütörtök A tompapusztaiak mostohagyerekek ? Kiss Zoltán battonyai olvasónk Haman Kató utcában mindmáig a község külterületén, Tompapusztán élők nevében azt panaszolta, hogy a tanács mostohábban bánik velük, mint a belterületiekkel. A Hámán Kató utcának kevesebb jut a községfejlesztésre szánt forintokból és sok szép ígéret csak ígéret marad. Egyebek mellett mindmáig nem készült el az új kút, és a járda. A községi tanács vezetőitől kér. tünk választ arra, hogy valóban érvényesül-e ilyen megkülönböztetés. Borka Sándor elnök válasz- ! levelében vitába szállt Kiss Zoltánnal. Szerinte Tompapuszta nincs hátrányosabb helyzetben, mint a község belterülete, anyagi erejéhez mérten a tanács nagy erőfeszítéseket tett az elmúlt 5—6 évben annak érdekében, hogy a külterületi település elmaradottságát behozza. A villanyhálózatot 1963-ban és 1964-ben csaknem 7 kilométerrel növelték Tompapusztán, ami 600 ezer forintba került. A járdát 2,5—3 kilométer hosszúságban építették meg. Igaz, hogy a település sűrűbben lakott utcáinak is csak az egyik oldalán, de — az anyagiak szűkös volta miatt — hasonló a helyzet Battonya belterületén is. A járdák hossza ösz- szesen 148 kilométer, s ebből mindössze 50 van kiépítve. Azt elismeri az elnök, hogy bár többször felvetődött a tanácsülésen, a a Strand Vendéglő dicsérete Serfőző Béla fo-Tdult hozzánk azzal a kéréssel, hogy rövid kis Írását közöljük a „Szerkesszen velünk” rovatban. Kérésének szívesen eleget teszünk annál is inkább, mivel a benne közöltekről magunk is meggyőződtünk. Levelében többek között az egyre szépülő, épülő Békéscsabáról ír, melynek egyik új létesítménye a Strand Vendéglő. Dicsérőleg ír a vendéglátóipar eme szépen berendezett, modern, ízléses étterméről, ahol már a belépés pillanatában jó érzés tölti el az embert. Szembetűnő az elegáns bútor, de az még inkább, hogy az újonnan érkező vendégeket a felszolgálók udvariasan köszöntik, asztalhoz vezetik, s elegáns magatartásuk is kedves a vendégeknek. Meglepetéssel tapasztalta ezt, hiszen eddig a különböző vendéglátóipari egységekben nem volt ilyenben része az embereknek. Pedig hát, mint írja, „semmi olyan különös dolog nem történik, ami csodálatra méltó lenne, csupán a szocialista kereskedelem és vendéglátás követelményeit érvényesítik”. Itt igazán vendég a vendég, ahol udvarias, figyelmes kiszolgálásban van része. Járt az ország különböző tájaim de sehol sem tapasztalt még hasonló udvariasságot. „Szívesen eljövök ide máskor is” f-i ezzel fejezi be levelét. Mi csak annyit teszünk hozzá, hogy jó lenne ezt a nívót továbbra is tartania a Strand Vendéglőnek, hogy valóban kedvenc és látogatott helye legyen a békéscsabaiaknak. nem készült el a járda. Tény vi- j szont, hogy itt közel fél kilométer j hosszúságban mindössze 13 családi ház áll, hét üres telekre jut j egy beépített. Mégsem járnak már sokáig sárban az utca lakói, hiszen a község belterületén „csö- möszölt” eljárással készítenek új járdákat, s a feleslegessé váló cementlapokat levélírónk utcájába szállítják. Máris odairányítottak 250 méter cementlapot. Es mi a helyzet a kúttal? Borka Sándor elnök szerint 1968-ban előirányoztak 30 ezer forintot új kút építésére. Mielőtt azonban a munkálatok megkezdődtek, a tompapusztai tanácstagok, sőt a választók egyrésze is — a helyszíni tárgyalás alkalmával — elállt a korábbi kéréstől. E helyett az az igényük, hogy újítsa fel a tanács a meglevő két kutat, és alakítson ki számukra egy klubtermet. A művelődési terem szeptember végéig el is készül. Arra viszont nem tér ki levelében az elnök, hogy mikorra javul meg az ivóvízellátás. Kiss Zoltán szerint ugyanis a két régi kút sűrűn felmondja a szolgálatot, ráadásul a víz minősége is sok kívánnivalót hagy maga után. után. A kocsit nem kell bemutatni? Botyámszki János gépkocsivezető olvasónk közölte velünk az alábbi esetet, ami úgy érezzük, nyilvánosságot érdemel: Az Állami Biztosító békéscsabai városi fiókjához ment, hogy a II. félévi kötelező gépkocsibiztosítás befizetésére csekket kérjen. A szándék jó volt, hiszen be akarta fizetni az esedékessé vált biztoí- tási díjat Azonban csekket nem kapott, csak abban az esetben adtak volna, ha bemutatja a forgalmi engedélyt. Vajon mire jó ez? Hiszen csupán egy nyomtatványt kért, és úgy tudjuk, a biztosítónak egyik fő elve, hogy az ügyfeleket mindenkor a legudvariasabban kiszolgálja. Még jó, hogy a kocsit nem kellett odavinni és bemutatni. Szabó Andrást, az Állami Biztosító megyei igazgatóját kérdeztük, mi a helyes eljárás. Elmondotta, hogy a történtekről tudomást szereztek, és gondoskodtak róla, hogy a jövőben ilyesmi ne ! forduljon elő. A városi fiók veze- | tőit is figyelmeztették a legudva- ! riasabb ügyfélfogadásra. Arra is van most már lehetőség, hogy azok, akik a járműbiztosítást nem ' félévre, hanem egész évre ki akarják fizetni, megkapják az ehhez j szükséges csekket egyszerre. Így J tehát semmi akadálya nem lesz a jövőben annak, hogy az ügyfelek minden nehézség nélkül befizethessék a biztosítási díjakat. Vitára azért került sor, mert korábban volt egy olyan rendelkezés, hogy egyeztetni kell a jogosít-' vány adatait, és ezért kellett bemutatni. Béhési aggódó szülök A közelmúltban jelent meg a Békés megyei Népújságban Szerkesszen velünk rovatában „A gyermekek érdekében” című írás, amelyet gyulai szülők írtak. Ennek példájára Békésről is, aggódó szülők aláírással küldték be levelüket szerkesztőségünknek. Egy mellékleten elnézésünket kérték, az aláírás elmaradásáért. „A községi tanáccsal nem akarunk haragot” — írj sík. Ez az utóirat kissé elgondolkoztatott bennünket. Miért haragudna meg a községi tanács egy olyan levélért, amelynek igaza van? A levél ugyanis arról szól, hogy a Békésen épült lakótelepen áthaladó Fáy András utcában lakó szülők is a gyulaiakhoz hasonló ag_ gódalommal figyelik gyermekeik játszadozását. Az utat ugyanis a járművek, mint versenypályát használják. Az út túlsó oldalán a házakkal szemben van egy füves játszótér, ahová az ott lakó gyerekek járnak labdázni, kerge- tőzni. Elkerülhetetlen, hogy egy- egy labda ki ne guruljon az útra, a száguldó járművek közé. A lakótelep tanácstagja már szóvá tette illetékesek előtt, de azok: „a garanciális idő alatt jöjjön ki az úton a hiba, és addig mindent, ami belefér” jelszóval továbbra is engedik a száguldozást. Kérésük, hogy tiltó táblák felállításával szüntessék meg a versenypályát, de ha már az illetékesek meg is akarják várni a garanciális idő elteltét, legalább a sebességkorlátozást vezessék be. Felkerestük Hajdú Istvánt, a s' Békési Tanács Műszaki csoport- ; vezetőjét, aki válaszként elmon- j dotta, hogy tudnak a panaszról, • és jogosnak tartják a levélírók i észrevételeit. A balesetveszély el- ; hárításáról tárgyaltak a KPM il- j letékeseivel, valamint a Megyei • Rendőrfőkapitánysággal. Ennek j eredményéként rövidesen beve- S zetik a sebességkorlátozást a Fáy ■ András úton. Ezektől az intézke- j désektől remélik, hogy csökken ■ majd a balesetveszély. Intézkedett a rendőrség A Népújságban Verses panasz címmel megjelent cikkel kapcsolatban közlöm: Sarkad községben a járdán való motorkerékpározás, és kerékpározás megszüntetése érdekében a járőr-csoportot eligazítottam, hogy a szabálysértés megelőzésére fokozott ellenőrzést tartsanak a Honvéd utcában. Intézkedésünk következtében a szabálytalanságok megszűntek, melyről Kiss Albert cikkírót is tájékoztattam. Mile Imre rendőr főhadnagy, közleke- kedésrendészeti alosztály vezetője így közlekedjünk Pesten Kalauz nélküli közlekedést vezettek be július 1-től Budapesten a villamoson, autóbuszon, trolibuszon, HÉV-en, és a földalatti vasúton. Utazni csak előreváltott jeggyel, vagy bérlettel lehet. Felkerestük Bíró Lajost, a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalmi igazgatóját, hogy tájékozta, tást kérjünk a KN-ről, a kalauz nélküli közlekedésről. — Ismeretes, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat munkaerő- hiánnyal küzdött. Kevés volt a kalauz, dolgozóink túlóráztak, nem kapták meg heti pihenőnapjukat. Sokszor kalauzhiány miatt maradtak a garázsban az autóbuszok, a villamosok. A kalauz nélküli közlekedés bevezeté- j sével ez a problémánk megoldó- ' dik. A forgalom biztonsága igényli az utazók nagyobb felelősségét, önmaguk és egymás iránt. — Hogy gondoskodik a közlekedési vállalat az utazás biztonságáról? — A járművekre hang, illetve fényjelző-berendezést szereltünk fel. A vezető indítás előtt — ha már meggyőződött, hogy nincs már több le- és felszálló, vagy hegy a kocsi megtelt — megnyom egy csengőt, amely öt másodpercig szól, s ezután Indít. De csak akkor, ha minden ajtó becsukódott. Nyitott ajtóval a járművek nem közlekedhetnek! (A csengő megszólalása után már nem szabad le- és felszállni.) A csuklós, a háromkocsis és a hegyi járműveken továbbra is megmarad a járműkísérő. Ezeken a járműveken a járműkísérő gondoskodik a forgalom biztonságáról, az ő jelzésére indít a vezető. Tájékoztatja nz utazóközönséget a megállókról, ellenőrzi a jegykeze- lést. — Hol válthatják meg a jegyeket az utasok? — Budapesten több mint háromezer helyen lehet beszerezni az előreváltott jegyet... A dohányboltokban. nyolc MÁV-pálya. udvaron. MÁVAUT pályaudvarokon, a Ferihegyi repülőtéren, a Budapesti Közlekedési Vállalat bérletpénztáraiban, a HÉV pénztáraiban, a Fővárosi Autóbusz Vállalat pénztáraiban, végállomá. j sokon, utastáiékoztató irodákban, a fogaskerekű, a földalatti vasút j pénztáraiban, valamint a jármű- I kísérőknél. (De a járműkísérőknél csak tömbben, és a következő utazásokra szóló jegyet lehet meg. váltani.) Tervezzük, hogy az éjszakai órákban is nyitva tartó eszpresszók, külterületi KÖZÉRT-ek, j az IBUSZ irodák, a szállodák, az J újságárusok is áruljanak jegyet. J A vidéki eladást sajnos még nem J sikerült kellően megszervezni. Árusítanak ugyan a vidéki idegenforgalmi hivatalok, a Volán irodák, budapesti közlekedési eszközökre érvényes jegyeket, de a vidéki közönség többsége nyilván Budapesten vásárol majd. A jegyeket egyesével, ötös és tizes tömbökben lehet megvenni. De érdemes előre több menetjegyről gondoskodni, hiszen ahány járművet igénybe vesz, ahányszor átszáll az utas, annyi jegyre lesz szüksége. A villamosokbn 1 forint értékű sárga, az autóbuszon 1,50 forintos kék jegy érvényes. — Hogyan kell a jegyet kezelni? — összesen 15 ezer jegykezelőkészüléket szereltünk fel a járművekre. típusától függően három vagy hat készüléken érvényesítheti jegyét az utas. Jegyét a nyíllal jelzett irányban a jegy- kezelő-szerkezet nyílásába helyezi és a nyílás alatt, levő kart fel] felé nyomja. A készülék a jegyet kilyukasztja és ezzel utazásra érvényesíti. Az utasnak, az eddig is érvényes szabály értelmében, a jegyét az utazás befejezéséig meg kell őriznie és ellenőrzéskor fel kelj mutatnia az ellenőrnek. — Miért éppen júliusban tértek át a KN-re? — A nyár azért mutatkozott megfelelőnek, mert ilyenkor a csúcsforgalom jobban megoszlik. Az iskolákban szünidő van, a dolgozók egy része szabadságát tölti, így aránylag kevesebb utassal a kezdeti nehézségek könyeb- ben áthidalhatók. Fővárosunkban naponta másfél | millió utas 4 millió utazását bo- | nyolítjuk le. Egymillió 200 ezer 1 a bérlettulajdonos, így a kalauz nélküli közlekedés közvetlenül csak a kisebbséget — a vidékről Pestre látogatókat nem számítva —, mintegy 300 ezer embert 40. A repülőtér óriási kockacukorra emlékeztetett. A reflektorok visszfénye tükröződött az URH-kocsi karosszériáján. Sara- pov Jerigin arcába nézett. Ez az arc halott volt, kiégett, mint egy villanykörte. — Vigyék az egyesbe. Jerigint kocsiba ültették. A Volga nekirugaszkodott. Sarapovék a második kocsiban ültek. Éjszaka volt, a kerekek alatt surrogott az országút aszfaltja. Tyihonov hangja tompán visszhangzott a csendben: — Alapjában véve nem tévedtünk, amikor feltételeztük, hogy Tánya halálának okát valahol a magánéletben kell kutatnunk. De nem ismertük őt, és leszűkítve értelmeztük a magánélet fogalmát. Érted, Sara- pov? Tánya a magáénak érezte idegen emberek gondját-baját" is. Ez történt, amikor megismerkedett Anna Hizsnyakkal. Hizs- nyak élete szörnyű tragédia. Figyelj ide. Anna Hizsnyak közvetlenül a háború kitörése előtt ment férjhez a helybeli számvivőhöz, Jeriginhez. S, amikor a németek Zdolbunovba. ebbe a Rovnó környéki faluba értek, Jerigin azonnal felajánlotta nekik szolgálatait. Egészséges, jóképű fiatalember volt, nemrég nyerte meg a városa lövészbajnokságot. Jerigint felvették egy SD büntetőosztagba, ahol hallat, lan kegyetlenségéről vált hírhedtté. Zsidók kivégzését vezényelte, kommunistákat gyilkolt. 1942. derekán kitüntették a Reichért tett szolgálataiért, s ugyanakkor Rotenführerré léptették elő. Jerigin naponta meg. látogatta az anyját: itt keresett menedéket Anna is a kisfiával. Amikor megértette, hogy Anna végérvényesen szakított vele, feljelentette, mint a partizánok összekötőjét. Hat napig ült a tömlőében Anna és várta az akasztófát. A hetedik éjszakán partizánok lepték meg a falut, felgyújtották a német parancsnokság épületét, kiszabadították a foglyokat, Anna hathónapos kisfiával a karján, csatlakozott a partizánokhoz, abban a biztos hitben, hogy szörnyeteggé vált férjével is leszámoltak. Ebben azonban tévedett. A bandita nemcsak a partizánrajtaütést élte túl, de a háborút is. Nevet
